Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-30 / 152. szám

PEST MECYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD V XVI. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1972. JÚNIUS 30., FENTEK Kocséri változások Villanyfényes, új falurész J Tatarozzák a községi tanácsházát A ceglédi járás egyik leg­kisebb településén, Kocséron, igen sok gondot fordítanak a település épületeinek szépíté­sére, rendbentartására. Az utóbbi években az öreg házak között egyre több az új, több­szobás, fürdőszobával, mellékhelyiségekkel ellá­tott családi otthon, és a községben sok az olaj- kályhatulajdonos, a gázpalack- igénylő is. Olyan ház is akad, melyben központi fűtés vál­totta fel a kályhákat. A falu egy részében új lakótelep kezd kialakulni: a tanyáról a köz­ségbe költözők építik ott há­zaikat. Tavaly tizenöt lakás készült, ebben az évben már többen kértek építési enge­délyt. Az új falurészben a DÁV villanyvezetéket épít, hogy valamennyi épület kor­szerű világítást kaphasson, és az elektromos, háztartási mun­kát könnyítő eszközöket is használhassák. A vezeték mintegy ezerszáz méter hosz- szú lesz, s ha szükséges, idő­vel tovább építik. A tanácsháza bővítését még tavaly elkezdték, s el is készült az új létesít­mény: a világos, szép házasságkötő terem. Régi panaszt tudnak így orvosolni, hiszen eddig mindig „kölcsönhelyiségben” kellett az ünnepséget tartani. Most a tanácsháza homlokza­tának tatarozása folyik. Az épületrész és a tatarozás mintegy 600 ezer forintba ke­rül. Az irodák hamarosan visszaköltözhetnek eredeti he­lyükre. FOGADÓDRA A járási hivatal épületében, hivatali helyiségében, fogadó­órát tart kedden, július 4-én, reggel 8-tól déli 12 óráig, dr. Gaál Lajos, a járási hivatal elnöke. (Cegléd, Rákóczi út 14.). Támogatják az óvodát JÁTÉKOT VETT A GAZDASÁG BRIGÁDJA Nyársapát idén átadott óvo­dája napról napra fejlődik. Mindenki szeretettel patronál­ja Pócsi Lajos, az állami gaz­Lámpa és közbiztonság Fényt kémek az Aranymeggyesszélen Nem könnyű azoknak az asszonyoknak, akik két mű­szakban dolgoznak. A város peremkerületeiből sokan jár­nak a Május 1. Ruhagyár ceg­lédi üzemébe, az ÉVIG ceglédi Kisgépgyárába, a zöldség-gyü­mölcs szárítóba és a Mizsei úti kenyérgyárba. Hajnalonként és a késő esti órákban gyak­ran látni őket, amint csapa­tostul igyekeznek munkahe­lyeikre. Az, aki egyedül kény­telen menni, bizony, sietősen szedi a lábát, mert az éjsza­kai garázdák, kihasználva az alkalmat, nemegyszer futás­ra kényszerítik a bátortala­nabbakat. A garázdálkodást a sötét utcák is elősegítik. Legutóbb a Pásztor utcában és az Aranymeggyesszélen la­kó asszonyok panaszkodtak; több mint két hete sötétben botorkálnak. Még szerencse, hogy sokan járnak a környék­ből a gyárakba, így lehetősé­gük van arra, hogy egy-egy utcasarkon randevút beszél­jenek meg, ne kelljen egyma- gukban, félve lopakodniuk. A DÁV-ra vár a panaszok megszüntetése. Jó lenne, ha sűrűbben ellenőriznék a köz- világítást, főleg a perifériá­kon! Igaz, a közrendnek, köz- biztonságnak vannak őrei, de ők sem lehetnek mindig a kellő pillanatban a helyszínen. A balesetveszélyt is csak jó közvilágítással lehet megelőz­ni. NEM MINDEGY! Van, de milyen ? Sok közös gazdaságban igye­keznek a hasznot hajtó kerti növényekből többet termeszte­ni, paradicsomból, paprikából, fejes káposztából, kelből s tök­ből is, mert a korai fajta meg­hozza a maga hasznát. A felvásárló véleménye: jobb a zöldségellátás, mint az előző években volt. Többet tudnak piacra, bolti árusítóhe­lyeikre szállítani. A vevÖKÖ- zönság véleménye azonban már erősen megoszlik. Akinek módja van korán reggel ki­menni a piacra, még válogat­hat. Nemcsak a tsz-ek, hanem a magántermesztők árui is váltakozó mennyiségben és minőségben megtalálhatók. Aki viszont kora délután, vagy még később indul bevásárló útra, mivel munkája előbb gyárhoz, irodához kötötte, már kevesebb dicsérő jelzőt használ a választékot és a mi­nőséget illetően. Ceglédi jelleg­zetesség: keddi, pénteki hajna­lokon, úgy fél hat tájban, zöldbabbal, borsóval, zöldség­csomóval, nylonzacskóba tett kilónyi gyümölccsel indulnak az asszonyok munkahelyükre. Szatyraik tartalma műszak vé­gezetéig az öltözőszekrény al­jára kerül, s két óra után, is- tnét zöldségcipelő asszonyok tartanak sietős léptekkel im­már hazafelé, friss ételt főzni. — Délután már csak burgo­nyát tudok venni, de petre­zselymet nem kapok hozzá — magyarázkodik egy ruhagyár- beli asszony, mikor a hajnali vásárlásról kérdezem. — A család szereti a petrezselymes burgonyát. — A Kossuth téri zöldség­bolt, ahol kapni valamit, ki­esik az útból — érvel a másik cipekedő. — Szép gyümölcsöt csak az önkiszolgáló- és a tan­bolt előtti standon kaphatok, érthetően drágábban, mint reggel, a piacon, hiszen ott a megengedett skálán belül is más a tarifa. Ha van is zöldségféle, nem elég friss, mire a termesztőtől, a felvásárlón át, piacra jut. A tárolás is könnyebben megy kis mennyiségben, mint töme­gesen, a minőséget pedig mindez nagyon befolyásolja. Az lenne jó, ha minden nap­szakban kellő mennyiségben és minőségben lehetne zöldsé­get, gyümölcsöt vásárolni e vidéken, ahol termesztik. A le­hetőség pedig nemcsak a termesztőktől függ. Nemcsak attól, hogy keveset vagy töb­bet termelnek, hanem a gondos, szakszerű kezeléstől, tárolástól és az áru külsejé­nek óvásától is. Legyen zöld- oeg, gyümölcs „a cég reklám­ja” az utolsó szemig. daság képviseletében, felke­reste a közelmúltban Fodor Ferencné óvónőt, és átadott neki 800 forintot, hogy vegyen rajta játékokat. Az összeget a gazdaság egyik szocialista bri­gádja kapta jó munkájáért, és a közösség azonnal felajánlot­ta azt a kicsinyeknek. Ugyancsak a gazdaság kül­dött egy hatalmas kocsi el­használt autógumit, játéknak, mellyel az udvaron jól szóra­koznak a kicsik. Társadalmi munkával is többször segítet­ték már az iskolát és az óvo­dát. Mostanában temettek be egv hatalmas gödröt az óvoda udvarán, hogy alkalmassá te­gyék a környezetet játékra, és megszüntessék a balesetve­szélyt. (takács) NÖTAEST. A jászkaraj enői művelődési házban július 2-án, vasárnap, este fél 8 órakor, magyarnóta est lesz. Fellépnek Jákó Vera, Vörös Sári, Bojtos Imre, Vrbán Kati magyarnóta- énekesek és Dalmadi B. László humorista. Nem kéregetés - együttműködés Szocialista szerződés az üzemek és az iskolák között A felnőttek féltő gondosko­dása a jövő nemzedékről — egyidős az emberiséggel. A szülői felelősségérzet és szere­tet a legnemesebb emberi ér­zés, ami társadalmi formákra, termelési viszonyokra való te­kintet nélkül végigkíséri tör­ténelmünket. Nyomban cselekedtek Ám a felnőttek szerető gon­doskodása a más gyermekéről — ez a mi tulajdonságunk: a szocialista társadalomban élő­ké. Ennek példáit hiába is ke­resnénk a tőkésországokban. Az óvodaépítésre felajánlott egynapi kereset — mint a kar- tali halüzemi dolgozók eseté­ben —, a társadalmi munká­ban épített játszótér, hinta — mint a szentendrei Kocsigyár szocialista tmk-brigádja tette — a mi „specialitásunk”. A „televíziót minden tanyai is­kolának” -mozgalom sem nő­hetett volna ki másutt, mint a szocialista társadalom tala­ján. A szentendrei járásban ed­dig is sok üzem, ÁFÉSZ, ter­melőszövetkezet vállalt anya­gi-emberi áldozatot az új ge­nerációért. Most ennél is több, nagyszerűbb van születőben: a felnőttek, a dolgozók és a gyermekek, az ifjúság kapcso­latának szorosabbra fűzése, az anyagi és erkölcsi támogatás szocialista szerződésben rögzí­tett megvalósítása. A példát a budapesti üze­mek szolgáltatták, és elsők kö­zött talált követőkre a szent­endrei járásban. Miről is van szó? A párthatározat szellemében — Arról — mondotta Császár Ferenc, a járási pártbizottság első titkára az e'célból össze­hívott aktívaülésen —, hogy erkölcsileg, politikailag tartal­masabbá, kölcsönösen haszno­sabbá tegyük, a nevelési célok szolgálatába állítsuk azt a se- gítöszándékot, ami számos üze­münk, termelőszövetkezetünk részéről már eddig is megnyil­vánult a gyermekintézmények iránt. Azt szeretnénk, hogy ami eddig alkalomszerű, spontán kezdeményezés volt. az váljék ezentúl az ifjúságpolitikai párt- határozat végrehajtásának esz­közévé. Rendben van, segítsék az üzemek az iskolákat, óvodá­kat; de hogy lesz ebből köl­csönös haszon, együttműkö­dés? — kérdezhetné valaki. Hogy lehet az iskolának társa­dalmi munkában készített szemléltetőeszközöket, a nyá­ri szünetben elvégzett belső csinosítást a nevelés szolgála­tába állítani? Ügy, ahogy azt a szentend­Negyvenezer palack sör, huszonötezer fagylalt A napokban elkészült a va­sárnapi ünnepség első statisz­tikája: a kereskedők és a ven­déglátók állították össze. A nyitva tartó vendéglőket, cuk­rászdákat, az utcán, téren fel­állított alkalmi elárusítóhe­lyeket ezrek keresték fel. Ételben, italban nem volt hiány. A vendégek negyvenezer üveg sört, tízezer üveg üdítő­italt ittak. Ezerötszáz kiló hús­áru fogyott el és harmincezer darab péksütemény. A szeles, esőre hajló időben is sok fagy­laltot adtak el, majdnem hu­szonötezer adagot. Az étter­mekben ezerkétszáz tál ételt szolgáltak fel, a csaposok pe­dig poharakba töltöttek ezer­ötszáz liter bort. Ezen a na­pon több mint félmillió forin­tos forgalmat bonyolított le a kereskedelem. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Városi Tanács takarí­tót keres. hosszabb helyettesítésre és nagytakarításra. Je­lentkezni lehet: Ta­nács 5. sz. szoba. Elveszett egy sárga skót juhászkutya. A nyomravezetőt vagy megtalálót 500 Ft jutalomban részesí­tem. Cegléd, Búvár u. 7. sz. _________________ El adó 23 db birka, Cegléd IV. kér. Lo­vász u. 5. szám. Beköltözhető ház sok mellékhelyiséggel el­adó. Cegléd, Trombitás utca 3. Vágóhíd mel­lett. Beköltözhetően eladó egy házrész. Cegléd, Árpád u. 29._________ Mo dernizált hálószo­ba kétajtós sötét szekrény eladó. Ceg­léd Sütő u. 110._______ El adó használt fa­anyag, répavágó. Do­rottya u. 5. Vaskapu eladó jó állapotban. Cegléd, Nagy Sándor u. 7. Építésre alkalmas porta eladó. Érdek- lődni: Kép u. 12. sz. Eladó Mária u. 20. sz. alatt jó állapotban lévő mellékhelyiség. Lakásnak átalakítha­tó. Azonnal beköltöz­hető. Érdeklődni: csak péntek, szombat, va- sárnap. Beköltözhető kis szo­ba, konyhás, lakás 100 négyszögöles por­tával olcsón eladó. Pásztor utca 16. (Aranymeggyes szél) Kolompár._____________ El adó toll, akác tűzi­fa, ágy, tűzhely. Ceg­léd, V., Molnár köz 2. sz._________________ El adó hatvanliteres szőlőprés és szőlőda­ráló. Cegléd, Vécsei u. 47.__________________ Eladó ház József u. 13. sz. Eladó ház beköltöz­hetően Kernács-te- lep 1. sz. 37 ezerért és motorkerékpár. Eladó ház. Érdeklődni: Felház 40. sz. Eladó id. Micsinai Fe­renc tanyája 800 négyszögöl földdel. Törtei. Üjosztály dűlő 36. sz. Eladó kitűnő bécsi páncéltőkés zongora. Teleki u. 16. szám. Üj kétszemélyes vi­lágos Kanisza heverő eladó, Rákóczi 15. II. 7. ajtó. Felveszünk villanymotorral hajtott ipari varrógépen varrni tudó női és férfi munkásokat. Lenin Mg. Tsz. Cegléd, Béke tér 3. red járásban tervezik. Hadd idézzem például Várhegyi Sán­dornak, a Pomáz és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósági elnöké­nek felszólalását, amiben el­mondotta, hogy szövetkezetük már az elmúlt évben is mint­egy 15 ezer forinttal támogat­ta a körzetéhez tartozó közsé­gek iskoláit. Mégpedig úgy, hogy az anyagi segítségéért vi­szonzásul munkát kért az út­törőktől: ők kézbesítették a részközgyűlésekre szóló meghí­vókat a fogyasztási szövetke­zet tagjainak. A feladat a gyermekeknek nem okozott semmiféle megerőltetést, s a kapott pénzből újabb szemlél­tetőeszközöket vásárolhattak iskolájuknak. Szabadnap az ára A munkapszichológia nagy jelentőséget tulajdonít a mun­kahely, a környezet rendjének, tisztaságának. Gyakorlati ta­pasztalatok igazolták, hogy még a színek is hatással van­nak a dolgozókra. A halvány­zöld műhelyfalak megnyugta­tó hatásúak, az elektromos kapcsolók köré festett vörös kör szinte kiabálva figyelmez­tet a veszélyre, a sárga-feke­tére mázolt gépmonstrum ket­tőzött óvatosságra inti kezelő­jét stb. A környezet ha­tása még nagyobb, még közvetlenebb a minden iránt fogékony fiatalokra. A tisz­ta, rendes tanterem frissen meszelt fala, az ápolt padló sokkal inkább tisztaságra, rendszeretetre nevel, mint a pókhálós mennyezet s a mál­ladozó vakolat. A jól záródó ajtóra-ablakra még az „ebad­ták” is jobban vigyáznak, mint ahol „fából van a kilincse, madzag a húzója”. Mármost, ha minden iskolának, óvodá­nak akad patronusa — egy üzem, egy tsz —, amelynek dolgozói nyaranta társadalmi munkában kimeszelik a tan­termeket, a folyosót, beüvege­zik a törött ablakokat, elvég­zik az apró javításokat, az nemcsak anyagilag jelentős se­gítség a szerény költségvetés­sel gazdálkodó községi taná­csoknak, iskoláknak, hanem a szép szeretetére, a rend meg­becsülésére is nevel. Nincs az az imposztor, aki el ne gon­dolkozna azon: mit jelent, hogy néhány néni, bácsi a sza­bad szombatját, vasárnapját áldozta fel azért, hogy ő tisz­ta, megszépült iskolában kezd­hesse az új tanévet. Kis ország vagyunk, de munkaerőgondjaink a nagyc kéval vetekszenek. A fizika, munka társadalmi rangjának aggasztó — és általános — de­valválódását nálunk még pá­lyaválasztási torzulások is te­tézik. Köztudott, hogy vannak „divatos” — túlságosan felka­pott —, és vannak elnéptelene­dett — súlyos utánpótlási gon­dokkal küzdő — szakmák. Minden iskolának van paírónusa A szentendreiek által kezde­ményezett szocialista szerződé­sek egyik fontos pontja lesz a pályaválasztással kapcsolatos gyakorlati segítségadás is. Olyan módjaira gondolnak, mint az iskolások látogatása a patronáló üzemben, a szocia­lista brigádok részvétele az iskolai ünnepségeken, az úttö­rő-foglalkozásokon, a gyerekek bevonása a termelőszövetkezet időszerű betakarítási munkái­ba és így tovább. E problémának adott hangot — többek között — Titton Miklós, a Dunakanyar Vízgaz­dálkodási Társulat képviselő­je, amikor elmondotta: olyan kapcsolatot kívánnak kialakí­tani a pomázi 2. sz. Általános Iskola tanulóival és pedagógu­saival. hogy az elősegítse a munkaerő-utánpótlási gondok megoldását is. Olyan együtt­működésre törekszenek a pe­dagógusokkal a gyermekek munkára nevelésében, hogy kikerülve az iskolából, sem őket, sem munkáltatójukat ne érje csalódás. Ettől az újfajta patronázsmozgalomtól azt vár­ják — mondotta —, hogy idő­vel elejét vegye a járásbeli fiatalok ingázásának, elván­dorlásának; azt szeretnék, ha a fiatalok lakóhelyükön talál­nának maguknak értelmes, hasznos munkát, s a vállala­toknak se kellene anyagi ere­jük jelentős részét a messzi vidékekről toborzott dolgozók munkásszálláson való elhelye­zésére fordítani. Az aktívaülésen a szentend­rei járás valamennyi iskolája, óvodája patrónusra, „gazdára” talált. Bízunk benne, hogy ez a mozgalom éppúgy beváltja majd a hozzáfűzött reménye­ket, mint az a néhány évvel ezelőtti, amely a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek erköl­csi-politikai megszilárdítását, anyagi megsegítését tűzte ki céljául. Nyíri Éva ÉPÜL A MÁSODIK Már a második tízemeletes ház falelemeit helyezi el sorról sorra a toronydaru Cegléd új lakónegyedében. A harmadik épület alapozása is kész, hamarosan az első falelemek ott is a helyükre kerülnek. A munkával terv szerint haladnak az építők. Apáti-Tóth Sándor felvétele i ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom