Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-29 / 151. szám

Egy építkezés kálváriája E történet tömören sűríti azt a tízhónapos küzdelmet, amit a Pest megyei MEZŐ­GÉP Vállalat monori lakás­építő szövetkezetének tizen­kilenc fiatalja vív otthona megalapozásáért, létrehozásá­ért. Ez a küzdelem még ma sem ért véget, s Csilló Mihály, a lakásépítő szövetkezet igazga­tósági elnöke, bár már kezd belefáradni, mégsem adja fel a harcot. A lakásépítő szövetkezetét 1971 októberében tizenkét, rossz lakáskörülmények kö­zött élő fiatal alakította meg. Azóta a létszám tizenkilencre gyarapodott. Monoron, az Ady Endre utca 9. számú állami tulajdonban levő telek, s a rajta levő lebontásra ítélt ház a Pest megyei MEZŐGÉP Vállalat kezelésében volt, s van ma is. A vállalat a szö­vetkezet alakulásakor így vé­lekedett: a rajta levő ház amúgy is életveszélyes, min­denképp le kell bontani, s miért ne épüljenek a helyébe szép, új lakások. A KEZDET... Akkor még úgy volt, velük tart a monori 1. sz. Ifjúsági Lakásszövetkezet is, ők 40 la­kást szándékoztak építeni. Ám végül mégsem társultak. Ezzel is sok időt veszítettek. Közben a MEZŐGÉP Válla­lat — azzal az indoklással, hogy a lakásépítő szövetkeze­tének szeretné a telket ren­delkezésre bocsátani — hiva­talosan kérte a Monori Nagy­községi Tanács szakigazgatá­si szervét: adja meg a bon­tási engedélyt. A tanács 1971. december 17-én megadta az engedélyt, s a fiatalok a ro­mos házat lebontották. .Nem sokkal később, 1972. január 4-én megbízták a gyömrői TÖVÁL-t a tervek elkészíté­sével. Elvállalták, borsos ár­ért. Később szerződésterveze­tet küldtek, amelyben közöl­ték, hogy nem javasolják ház építését a telekre, mivel an­nak ablakai a szomszéd ház gazdasági udvarára nézné­nek ... Azt kérdezték a meg­rendelők: vajon mi köze eh­hez a tervezőnek, ha a szom­szédnak mindegy, s nekik is. Figyelemre méltó: a telek igen jó helyen, a József Atti­la gimnáziummal szemben fekszik.., A HUZAVONA... Idén, január 27-én — ekkor már a lakásépítő szövetkezet tagjai tudták, hogy a TÖVÁL nem vállalja a tervezést — a monori tanács akkori titkára, Romházi László a következő ígéretet tette: „Vigyék a ter­veket, mindent aláír, akár holnap kezdhetik az építke­zést.” Egy nappal később megváltoztatta véleményét, mondván, mivel az 1968-ban készült községrendezési terv­ben a telek helyén park sze­repel, oda nem lehet lakást építeni. Ezt jegyzőkönyvbe vették, aláírták. A fiatalok ellenérve: ezt már a bontási engedély megadásakor is tud­ták, s bontási kérelemben világosan fogalmaztak; lakást akarnak építeni! FELOSZLUNK!? Másnap közgyűlést tartotta lakásszövetkezet. Határozatot hoztak, miszerint elfogadha­tatlannak tartják a községi tanács álláspontját. A határo­zatból egy példányt elküldték Guba Pálnak, az MSZMP monori járási bizottsága első titkárának is, aki gyorsan in­tézkedett. Válasza: egyetért a lakásépítő szövetkezet törek­véseivel, támogatja elképzelé­seit, az illletékesekkel meg­beszélte, az eredeti terv sze­rint mégis felépülhetnek a lakások. Az akadályok bő forrásából újabb öblös sugár buggyant elő: annak ellenére, hogy a tanácstitkár előzőleg ígéretet tett, miszerint községi erőből kutat fúrnak a közelben, most kijelentették, mégsem lesz víz. Sőt, energia sem. Ez összesen félmillió több­letkiadást jelentett volna a •szövetkezetnek; ez tizenkilenc irékonypénzű fiatalt össze is toppanthatna... Másnap szétküldték a lakás­építő szövetkezet valamennyi tagjának a feloszlató közgyű­lésre szóló meghívót. Küldtek ebből egy példányt, s mellé egy levelet a járási pártbizott­ság első titkárának is. Érde­mes idézni belőle: „Ezekkel a gazdasági akadályokkal a szö­vetkezet nem tud megbirkóz­ni, így számunkra nem marad más hátra, minthogy szövet­kezetünket sürgősen feloszlas­suk. Így is nagy veszteség ér­te tagjainkat. Az erkölcsi vesz­teség pedig felmérhetetlen. A tagság nem akarja elhinni, hogy a szocialista társadalom­ban előfordulhat: a hivatalos szervek packázása így tönkre­teheti tizenkilenc család ott­honalapítási terveit...” Másnap, telefonhívás Guba Páltól: várjanak, segítünk, ne oszoljanak fel! A SEGÍTSÉG Űjabb tanácskozás, dr. Ben- csik Mihály, a járási hivatal elnöke, Spenger István közsé­gi párttitkár és Verecsek La­jos tanácselnök társaságában. Lehet építeni, lesz víz (a Köz­ponti Rendelő Intézet számá­ra fúrt kútból), javaslat az OTP-nek, hogy ismerjék el telepszerűnek az építkezést, hiszen ez a szociálpolitikai kedvezmények miatt rendkí­vül fontos. Az OTP-nél ez meg is tör­tént. Mivel a TÖVÁL-ban már nem bíztak, a Szövetkezeti Tervező, Kivitelező és Üzem- szervezési Vállalat budapesti irodáját kérték fel a tizenki­lenc lakás megtervezésére. Vállalták. A TÖVÁL ajánlott 1972. október 30-i határidejé­vel szemben augusztus 10-re, ráadásul közel 30 ezer forint­tal olcsóbban. Aztán a SZÖV- TERV is módosította a határ­időt: 1972. július 1-re... A lakásszövetkezet vezetői olyannyira elégedettek a ter­vekkel, hogy a műszaki ellen­őrzéssel is őket szeretnék meg­bízni. Mart a terv már kész. Közben a Budapesti Lakás­építő Vállalat — velük a kivi­telezésről tárgyaltak korábban, s azt ígérte, ha minden felté­tel meglesz, egy hét alatt fel­húzzák a falakat — így mó­dosította korábbi álláspont­ját: szervezzenek még negy­ven lakást, s akkor már ne­kik is megéri... Ha nem, ak­kor segítség gyanánt tőlük vá­sárolhatják a kohósalak nagy­blokkokat. Aligha kétséges, az előbbi­re már nem vállalkozik a la­kásépítő szövetkezet... Talán sikerült már szerezniük egy másik vállalatot, nevét azon­ban mindaddig titokban tart­ják, amíg a szerződést meg nem kötik. MEGINT A TELEK A Pest megyei MEZŐGÉP Vállalat kedvezményes fuvar­ral, földmunkagépekkel, az olajkazánok önköltségi áron való szerelésével, a villany- és a csőszerelő munkálatok elvégzésével segíti a fiatalo­kat. S még eggyel, az egyik legfontosabbal: a 651 négy­szögöles telket eszmei áron 30 ezer forintért adná a lakás- szövetkezetnek. De csak adná a vállalat, ám a telek állami tulajdon, s vi­tatott az eladási joga. A vál­lalat hivatkozik az ÉVM—PM 6/1971. Kormányszámú, lakás­építő szövetkezetekről szóló rendeletre, mely kimondja: „ .. .ha a lakásépítő szövetke­zet, vagy tagja, lakásépítéshez szükséges építési telekkel nem rendelkezik, azt az állami te­lek értékesítésre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kell részére biztosíta­ni”. Idézi még a 6/1970 számú ÉVM—MÉM—PM számú ren­deletet, mely szerint: „...a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, az építési és városfejlesztési miniszter s a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó állami ingatlanok kö­zül azoknak az elidegenítését engedélyezi, amelyeknek elide­genítését külön jogszabály nem rendezi”. Tehát, van még rendezni való ebben az ügyben. Most már csak a jogszabályokon, értelmezésükön és nem utolsó­sorban alkalmazóin múlik, hogy mikor kezdődhet végre az érdemi munka. Szabó Imre MAI MŰSOR Mozik Gomba: Petulia. Monor: Halál a kanyarban. Űri: Még kór a nép. Vecsés: Rabszol­gák. Kiállítás Gyömrő, művelődési ház: Dózsa-emlékkiállítás, nyitva 12-től 19 óráig. MA ESTE MONORON Kerthelyiség-avatás budapesti művészekkel Panasz a vendéglátóipari vállalatra A/7 P E SJ E G -Y EÍ H I R L A P K 0 L O N K I A D A S A XIV. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1972. JÚNIUS 29., CSÜTÖRTÖK Monori Állami Gazdaság A huszonegy nap megkezdődött 2500 HEKTÁRON ARATNAK - CÉLPRÉMIUM A KOMBÁJNOSOKNAK JÓ ÁTLAGTERMESEK VÁRHATOK Elkészült a monori KIOSZ- kerthelyiség új tetőterasza, a múlt hélt végén Vitéz László kisiparos és brigádja végzett az utolsó simításokkal is. A mintegy 50 négyzetméteres terasz fölé színes műanyagbo­rítást vontak. A szép műkőke­rítés magyaros mintával gaz­dagodott, megcsinosították a kerthelyiséget, korláttal kerí­tették be a virágágyakat. Kele István elnök örömmel újságolta, hogy csütörtökön, 29-én este 20 órakor budapes­ti vendégművészek adnak mű­sort. Eljön a kerthelyiség ava­tására Solti Károly, a magyar­nóta nagy mestere, Jákó Ve­ra, Szántai Ildikó és Oláh Kál­mán népi zenekara. Három­száz jegyet adnak ki az estély­re, ilyen nagy az érdeklődés. Az előkészületek, a kerthe­lyiség megszépítése és az új tetőterasz együttes költsége meghaladja a 25 ezer forintot. Dóka Béla, László István, Vi­téz László és társai rangos munkát végeztek. Kele István elmarasztalóan nyilatkozott a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatról. Nem megfelelő az áruellátás, megszüntették a melegkonyhai készítmények árusítását, gon­datlanság jeleit tapasztalták többször. Az elnök véleményét alátámasztották a vendégek is. Ügy véljük, nagyobb figyel­met, gondosabb áruellátást igényel ez az egység. La­punkban mi is szóvá tettük, hogy kevés az asztal és a szék. Napernyő sem lenne éppen luxus, a vendéglátóipari válla­lat azonban — hallgat. Pedig az igények jogosak. A helyi KIOSZ mindent megtesz, hogy kulturált, otthonias hangulatot teremtsen, reális kívánság, hogy ugyanezt tegye a Pest megyei Vendéglátóipari Válla­lat is. Hörömpő Jenő A hét végi lehűlés után a hőmérő higanyszála ismét 25 fok fölé ugrott, a hét elején több gazdaságban megkezdő­dött az aratás. A Monori Álla­mi Gazdaságban — mint Vá- mos Gézától, a gazdaság köz­ponti mezőgazdászától meg­tudtuk — az idén is jól felké­szültek a nagy nyári munkára. Nem kevesebb, mint 2500 hektárról kell a termést betakarítani. Ezerhárom­százhatvanhat hektáron búzát, 414 hektáron rozsot, 309 hektáron őszi árpát aratnak majd. Az aratást kedden délelőtt kezdték meg a dánszentmik- lósi és a szentmártonkátai ke­rületben, előtte valamennyi kerületben megtartották a gép- szemléket. A 14 régi kombájnt kijavították, üzemképes álla­potba tették. Vásároltak ezen­kívül két nagy teljesítményű új kombájnt. A nyugatnémet Classa típusú gép naponta 5—600 mázsa gabonát képes betakarítani. Gondoskodnak az aratásban részt vevőik ellátásáról is. A kerületek mikrobusza! szállít­ják majd az ebédet a koim- bájnosoknak naponta. Ezenkí­vül ellátják őket (frissítővel is. Huszonegy munkanap alatt szeretnének végezni az aratás­sal, s ha az időjárás közbe nem szól, remélik, sikerül is tartani ezt a határidőt. A ga­bonát részben vetőmagként értékesítik, 119 vagon búzát és 40 vagon rozsot pedig a ter­mén yforgalminak szállítanak. Az idén is megfelelően kíván­ják premizálni az aratásiban részt vevő dolgozókat. Az a kombájnos, aki az előirányzott napi mennyiséget learatja, kü­lön prémiumban részesül. Kü­lön dotálják azt, aki a szem­veszteséget két százalék alá „szorítja”. A sízállítóbrigádo- kat fs a szemveszteség csök­kentésére ösztönzik, s ezért ré­szükre is külön jutalmat tűz­tek ki. Versenyt hirdettek a kom- bájnosok között, remélhe­tőleg ez is a jobb munkára ösztönzi majd őket. A jut­tatások egy részét a dolgo­zók természetbeni jutta­tásként kapják meg. A gazdaság vezetői számíta­nak az esetleges csapadékos időjárásra is. ezért a osévha- raszti kerületben külön gabo­naszárítót rendeztek be, hogy a nedves gabonát azonnal szá­rítani tudják. Nem lesz fennakadás az esetleges kombájnjavításokkal sem. A gazdaság központi rak­tára állandó ügyeletet tart. és ellátja alkatrészekkel a gépe­ket. Az aratás után a bálázó­gépekkel hozzákezdenek a szalma-betakarításhoz. A terü­let nagy részén szalmalehú- zást végeznek. A gazdaság vezetői optimis­ták. Remélik, semmi fennaka­dás nem lesz. Bíznak abban, hogy az idén is gazdag ter­mést takaríthatnak be. Gér József JEGYZET A község ellátására nem gondolnak? Volt Monoron, a Ságvári utca sarkán, az élelmiszer- bolt és a hentesüzlet mellett egy zöldséget, gyümölcsöt árusító bódé. A Kossuth Tsz kertészetéből érkezett ide naponta a friss áru, a paprika, paradicsom, zöldség. Roppant jó helyen volt, a háziasszonyok mindent be­vásárolhattak itt szinte egy helyen, lisztet, húst, zöld­ségféléket ...Az utóbbiért az idén már el kell gyalo­golniuk a vasútállomáshoz, ami csaknem egy kilomé­terre van. Tény, hogy ott viszont Monor egyik legbő­ségesebben ellátott zöld ség árudája van — ez azonban csak kevéssé vigasztalja a gyaloglókat, cipekedőket. A Kossuth Tsz-ben megkérdeztük: megnyílik-e még va­jon a lakattal zárt üzlet? Nem, mondták, kertészetük termékeit nagyban értékesítik, nem szádékoznak meg­nyitni újra az árudát. Ha akad vállalkozó, aki bérbe­venné, szívesen tárgyalunk vele. Mi reméljük, hogy lesz vállalkozó. Erre a zöldség­boltra nagy szükség lenne. Megérné újra kinyitni az ajtót... (zs.) Aratnak Nyáregyházán is Kedden délelőtt csatasorba álltak a kombájnok a nyár­egyházi Béke Tsz-ben is. Az 54 holdnyi őszi árpában kezd­te el az aratást a közös gaz­daság három SZK—4-ese. Sajnos, az idei aratás elég nehéz lesz Nyáregyházán is, mivel a gabona egy része megdőlt. Egyedül van...? Azt mondták, a kisfiú min­dig egyedül van. Éjszaka is. Ha fél, nem sír, csak kuporog a sarokban. Sírni csak akkor szokott, ha éhes, ilyenkor fel­mászik az ablakba, már meg­tanulta elfordítani a kilincset, a szomszédok kiemelik őt a párkányról, enni adnak neki, s visszacsempészik, hogy mire a mama hazajön, minden úgy legyen, ahogy volt. Én elhittem, hogy a kisfiú egyedül van. Mást is elhittem. A rokonok őszinte szemekkel mondták el a történetet: a kis­fiú mamája fiatal, túl fiatal, a férje börtönben ül autóbaleset miatt. Nemsokára szabadul, de nem merik neki megmondani, megírni, hogy mi zajlik, mert félnek, hogy valami rettenete­set tesz. Imádja a fiát. Valamit tenni kell, amíg megérkezik. A kicsi éhezik, nem gondozza őt senki, a fiatalasszony na­pokra elcsavarog. Nem, az ál­lami gondozás nem jó megol­dás, bár az is jobb lenne a mostani szörnyű helyzetnél. De ha kell, ők magukhoz veszik. Vagy valamelyik más rokon... Mindig megdöbbenek, ha családi ügyekben kémek se­gítséget tőlünk. Hiszen a csa­ládi ügyek jórészt magán­ügyek. az emberek nehezen szánják rá magukat, hogy ide­gentől kérjenek segítséget, s ha rászánják magukat, arra komoly az okuk. Monori Járási Hivatal, igaz­gatási osztály, dr. Szilágyi Gá­bor gyámügyi előadó: — Azon­nal intézkedünk. Telefon az érintett község tanácsához. Két ügyintéző in­dul szinte azonnal környezet- tanulmányt készíteni — a gye­reken segíteni kell! Rögtön. Mert ha rögtön intézkednek, már az is késő. Szomszédok. A fiatalasszony. Érvek, szavak, tények. Tények. „Albérleti egy szobájuk van, padlás, bútorzatuk rendes, ki­fogástalan. Ruházatuk rendes. A gyermek jól gondozott, tisz­ta, önállóan jár, fejlett, az anya megfelelő módon gon­doskodik róla. A férj havonta kétszáz forintot küld haza, há­rom-négy hetenként lehet lá­togatni, a feleség ilyen alkal­makkor mindig volt nála. Rendszeresen leveleznek.” A rokonok: — Nincsenek ott rendben a dolgok! Csavarog az a nő. És különben is ... Ha elmegy, el­csavarog, ki vigyáz akkor a gyerekre? A környezettanulmány: „Ha a fiatalasszony elmegy otthonról, akkor a vele egy házban lakó V. család ügyel a gyerekre. Véleményünk sze­rint nem szükséges a védő- és óvintézkedések megtétele. A védőnő figyelmét felhívtuk az ellenőrzésre.” Ennv: a történet. A gyerek totyog, nevet. A rokonok működtetni kezd­ték a gépezetet, miért is ne? Ijesztésül, rosszindulatból, rosszul értelmezett gyámko­dásból? Nehéz megállapítani, mindenki mást mond, minden­ki hajtogatja az igazát. A té­nyek azonban makacsak. A kisfiú nincs egyedül, a panasz alaptalannak bizonyult. Pedig úgy „megalapozták”, hogy több napi munkába került kiderí­teni a teljes igazságot. Kétlem azonban, hogy meg­nyugodtak. A megoldás csak a kis család számára győzelem. De hát végül is ez a fontos... (k. zs.) Az őszi árpán kívül több mint 300 holdon kell le­aratni a búzát és 140 hol­don a rozsot. Ezenkívül borsót és a triticá- lét is aratják majd. Közepes termésre van kilá­tás — mondja Lánczy Kornél, a termelőszövetkezet elnöke. — Reménykedünk, hogy a be­tervezett időn belül befejez­zük az aratást. Raktározási gondunk nincs, a learatott gabonát el tudjuk helyezni saját magtárunkban. fe.) Kettő helyett három kombájn A sülyj Virágzó Tsz-ben, if­jabb Németh István párttit­kártól hallottuk: felkészültek az aratásra, szaporodott a tsz gépállománya. Az idén nem kettő, hanem három kom­bájnnal aratnak. Sajnos, a Pesti út végén álló szép ga­bonát, amit mindenki meg­csodált korábban, a vihar kissé elfektette. Pályaszéli jegyzet a gyömrői hét gólról öröm volt nézni vasárnap a bajnokságot nyert monori lab­darúgócsapat játékát. Formás, tervszerű támadások jellemez­ték a mérkőzést, és a játéko­sok a kapu előtt is eredmé­nyesnek bizonyultak. Ezen a derűs, szeles vasárnapon úgy játszott a csapat, ahogy a szurkolók régen kívánták. Egy-egy szép, ötletes támadás után még a nyílt színi taps sem maradt el. Jó volt a já­tékfelfogás, futtatták a labdát, gyorsan, pontosan adogattak, alig fordult elő fölösleges cse­lezgetés, ezeknek tulajdonít­ható a hét gól. Jó napja volt valamennyi monori csapatnak. Az ifi 9:1, a második csapat Pilisen 4:1, a tartalék ificsapat 12:0 arány­ban győzött. A 32:2 gólarány mindennél többet mond. A szakvezetés mindent meg­tesz az ifjúság neveléséért. Hogy az ifjúsági csapatok ilyen jól szerepelnek, abban oroszlánrésze van Solti László szakosztályvezetőnek, aki min­den szabad idejét a futball- pályán, a fiatalok között tölti. V. L I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom