Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

1972 Tt>vir« 94 SZOMBAT UECfti Szakági találkozó A megközelítőleg negyven­ezer főt foglalkoztató villa- mosenergia-ipar dolgozói az idén Kazincbarcikán rendezik meg június 30 és július 2 kö­zött szakági találkozójukat. Az ünnepélyes megnyitóra június 30-án, a kazincbarcikai városi tanács előtti dísztéren kerül sor. Ezt követően a meghívot­tak természetjáráson vesznek részt, majd szakmai előadáso­kat hallgatnak a légszennyező­désnek a szabadtéri villamos­berendezésre gyakorolt hatá­sáról, valamint a Borsodi Hő­erőmű Vállalatnál bevezetett technológiai újdonságokról. ODOT-eredmények Új arcok - nagy lelkesedés A közelmúltban fejeződött be az országjáró diákok VII. országos találkozója Kőszegen. Időközben elkészült a találko­zó különböző versenyeiről szó­ló jelentés, erről adott tájé­koztatást Havasi Ottó, a KISZ Pest megyei Bizottságának honvédelmi és sportfelelőse. — Pest megyét 72 diák képviselte, jöttek a váci mezőgazdasági szakközépiskolából, a dunake­szi, a nagykátai és a monori gimnáziumból, a ceglédi MGSZK-ból, a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolából, illetve a MüM 224-es Intézetéből, va­lamint a szentendrei MüM 227-ből. Három kötelező ver­A BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyére, valamint műszer- és technológiai szerelési munkahelyeire (Algyő, Százhalombatta, Fényeslitke) külszolgálatos munkakörbe: lakatos, vizvezetékszerelő, bádogos, esztergályos, kovács, .emezlakatos, iv- és lánghegesztő, motorszerelő, csőszerelő és kazánfűtő szakmunkásokat, öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat Százhalombattán minden szombat —abad, Algyőn és Fényeslitkén dekádmunkarend van. Munkásszállás és üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés van. jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Budapes’ XVIII., Gyömrői út 79-83. vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél A Budakalászi Textiliaűvek FELVÉTELT HIRDET az alábbi mnnbabörokre: SZAKMUNKÁS: szövő lakatos textilkészítő kőműves vizsgázott fütő (magasnyomású olajtüzelésű kazánhoz) BETANÍTOTT MUNKÁS: kompresszor­kezelő szivattyúkezelő raktári dolgozó vetülékcsévélő tártöltő segédművezető gyakornok szegő- és varrónő egyéb betanított munkás SEGÉDMUNKÁS: transzportőr takarító A fentieken kívül felveszünk még szövőtanulónak, segédművezető gyakornoknak olyan 15. életévüket betöltött lányokat és fiúkat, akik az általános iskola 8. osztályát befejezték. A vidékieket a gyár környékén bérelt és berendezett lakásokban helyezzük el. A szállás 3 hónapig ingyenes. Elhelyezést csak magánosok részére tudunk biztosítani. „Vándormadarakra" nem tartunk igényt Kérjük, hogy a vidékiek írásban jelentkezzenek. Cim: LENFONÓ ÉS SZÖVŐIPARI VALLALAT BUDAKALÁSZI SZÖVŐGYÁRA Budakalász, Szentendrei út 1-3. a Pest megyeiek a közép­mezőny elején végeztek. — Elégedettek voltunk a hetvenkét fiatallal. Mindenek­előtt az volt a legérdekesebb, hogy új arcokat láthattunk, kevés olyan résztvevő volt, aki ismerte már a korábbi ODOT- okat. Ez eleinte nehézségeket is okozott, de a harmadik nap­tól már minden úgy ment, mint a karikacsapás. Szinte hihetetlen lelkesedés jelle­mezte a Pest megyeieket, nagy létszámmal vettek részt az el­maradt számháború helyett rendezett tizennégy kilométe­res gyalogtúrán is. Elégedet­tek lehetünk a szervezéssel: a rendezőség úgy állította össze a programot, hogy a nap min­den órájában megtalálhatták a résztvevők a számukra leg­kedvesebb rendezvényt. Egyetlenegy bánatunk volt csupán, hogy az esti progra­mokat mindig megzavarta a pontban fél kilenckor kezdő­dő eső. Az országjáró diákok Vm. országos találkozóját a jö­vő évben Nográd megye rendezi Salgótarjánban. A Pest megyei találkozó a tervek szerint Leányfalun lesz, télen pedig — ha elké­szül addigra a tábor — Ki­rályréten találkoznak a fiata­lok. M. S. MEGOLDÁS - ÖSSZEFOGÁSSAL Három vevő - egy ház Régóta gondot okozott Tár­nokon a nem csak a községben, hanem annak körzetében is tevékenykedő állatorvosuk el­helyezése. A megoldást végül is az összefogás kínálta, jó példájaként annak, hogy ami­hez egyedül kevés az erő, azt többen, közös akarattal el­érhetik. Az történt ugyanis, hogy Tár­nokon, a Hazatérők útján, el­adásra kínáltak egy megfelelő ingatlant, de az ár meghaladta a község bukszájának teljesí­tőképességét Addig-addig ku­tatták az üzlet nyélbeütésének módját, míg megnyerték Sós­kút község támogatását is — ahol az állatorvos szintén te­vékenykedik —, harmadiknak pedig a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium állat­egészségügyi és élelmiszer- higiéndai főosztálya vállalta a vevő szerepét. A két község egyenként 45 ezer forintja, valamint a mi­nisztérium támogatásként adott 90 ezer forintja lehetővé tette az ingatlan közelmúltban történt megvásárlását, s a szükséges munkák elvégzése után azt szolgálati lakásként az állatorvos rendelkezésére bocsátják. Mit kell tenni ájult, eszméletét vesztett beteggel? Eszméletvesztéskor a beteg önkívületi állapotba jut, sem magáról, sem környezetéről nem tud. Az eszméletvesztést esetenként semmi bevezető tünet nem jelzi, más esetben bizonytalan rosszullét, szédü­lés, remegés, végtagok, majd az egész test zsibbadása, verí­tékezése jelzi. Az eszméletvesztés olykor átmeneti rosszullét, ideg-, vagy vérkeringési zavar, más­kor súlyos kór tünete lehet. Mindenképpen orvost kell hívni, mert az ájulás okának eldöntése, tehát a kórisme meghatározása az orvos fel­adata. Sokszor egyéb súlyos betegség előrehaladásának megakadályozásához gyors be­avatkozásra lehet szükség. Az eszméletvesztésnek két fontos formáját emeljük ki a sok közül. A sápadt arcszin­nel, hideg verítékezéssel je­lentkező ájulás esetében a be­teget laposan, párna nélkül kell fektetni. Előbbi ellentéte a vértódulásos eszméletvesz­tés, amelyre az arc szederjes kivörösödése, esetleg puffadt- sága a jellemző. Ilyenkor a beteg felültetése, fejének fel- polcolása célszerű. Az orvos megérkezéséig a beteget meg kell szabadítani minden ruhájától, ami bár­mely testrészét szoríthatja, szájából esetleges műfogsorát ki kell venni, friss, tiszta le­vegőt kell biztosítani. Ne itassunk vizet ájult be­teggel, mert megfulladhat. Egy tiszta zsebkendővel húzzuk előre a nyelvét. Dr. Bottá Ádám Kevesebb a veszett állni Az elmúlt év őszén Pest megyében a vadállatok között veszettségjárvány tört ki. El­sősorban a rókák körében dü­höngött. A veszett állatok — amelyek egészségesen csak éj­szaka merészkedtek ki az er­dőből — számtalan esetben nappal látogattak meg lakott településeket és „bátran” sé­tálgattak közvetlen emberkö­zelben is. Ezeket a vadászok agyonlőtték, vagy a lakosok agyonverték. Ilyenkor előfor­dult, hogy a ház-, vagy nyáj őr­zőkkel, máskor kóbor kutyák­kal verekedtek össze, de meg­marták a házak körül, kert­ben, vagy határban egerésző macskákat is. A következ­mény: néhány macska, sőt ve­szettség ellen nem oltott ku­Csütörtökön este ismét lát­hattunk Pest megyei verseny­zőket a televízió képernyőjén. A Ki mit tud? kamaraverse­nyén az irodalmi színpad ka­tegóriában lépett fel a monori József Attila Gimnázium együttese. A bemutatott mű­sor, a Szöveg arról, amiről kell és amiről nem kellene cí­mű, nem volt ismeretlen: a járási székhely diákjai már többször is bemutatták. A monoriakon kívül csütör­tökön este még három irodal­mi színpad lépett feL Őszin­tén szólva legjobban az első­től, a szegedi egyetemisták Radnóti-műsorától, kellett tar­tanunk, a másik két előadás lényegesen gyengébben sike­rült. Persze, mivel két tovább­jutó volt, már éjfél előtt, az eredményhirdetést megelő­zően, biztosak lehettünk ab­ban, hogy a József Attila Gim­názium diákjai továbbjutnak. A tíz gimnazista a fellépés Meglopta a portást is tya is megbetegedett. Ezeket természetesen kiirtották. A ve­szett állatok felkutatásába és kiirtásába eredményesen kap­csolódtak be a vadásztársasá­gok. A vadászok, a vadőrök lelkes munkája, továbbá az ál­latorvosok szakmai irányítása eredményes volt, s így ma már csak elvétve található veszett állat. A járvány idején több száz tájékozatlan, könnyelmű ember (igen gyakran gyermek) akadt, aki „szelíd” rókával játszott, veszett állatot nyú­zott, nyálát csorgató, veszett, kóbor kutyát napokig gondo­zott, vagy korábban hízelke­dő, de közben megbetegedett macskát simogatott. Közülük nem keveset oltani kellett, mert csak így lehetett meg­menteni őket ettől a ma még nem gyógyítható, gyilkos kór­tól. A megelőzés, a szakszerű kezelés — mely elsősorban körzeti orvosaink lelkiismere­tességét, szaktudását dicséri — eredményezte azt, hogy em­berek nem betegedtek meg. Bár az állati veszettség el­leni széles körű, szakmai, tár­sadalmi összefogás eredmé­nyes volt, ritkán ugyan, de egy-egy veszett állattal még most is találkozhatunk. Az emberek fertőződésének ve­szélye tehát nem múlt el tel­jesen. Éppen ezért, ma is ér­demes és megszívlelendő a jó tanács: minden kutyaharapást, macskakarmolást meg kell mutatni a körzeti orvosnak, a súlyosabb sérülést pedig az il­letékes sebészeti szakrendelő orvosának. Ne simogassuk, ne ápolgas- suk a kóbor kutyákat, az ide­gen macskát, de különösen ne a „szelíd” vadállatot: rókát, vagy őzet. A kutyatulajdono­sok el ne mulasszák állataikat elvinni az évenként esedékes veszettség elleni védőoltásra! Ha veszettségre gyanús állat bárkit megharapott, azonnal oltássá be magát, mert csak így előzhető meg a halálos baj. Minden gyanús állatot be kell jelenteni az illetékes állator­vosnak. Dr. Kerekes János Tolvajtfogás a határon Szászkó János 22 éves gödi segédmunkás hosszabb időn át munkatársai pénzéből egé­szítette ki fizetését, az össze- g-ket azonban nem kölcsön­kérte, hanem ellopta. A fiatalember a váci kór­házban dolgozott, s jóllehet, lopásért már korábban el­ítélték a kínálkozó alka­lomnak nem tudott ellen­állni. Ilyen alkalom volt például, amikor észrevette, hogy egyik kollégájának zsebéből vélet­lenül kiesett egy százas ban­kó. Szászk-' gyorsan rálépett a pénzre, majd egy óvatlan pil­lanatban zsebre vágta. Ezután az öltözői szekrények nyitoga- tásával próbálkozott, és sike­rült lopnia órát, bakancsot és némi készoénzt is. A mosodá­ban ev” szegre akasztó* t nad- tág zsebéből 300 forintot emelt ki, majd — nem kis vakme­rőséggel — a portásfülkéből lopott el egy pénztárcát, ben­ne 70 foriattal. A tolvaj sejtette, hogy bűn­tetteire előbb vagy utóbb fény derül, ezért elhatározta: kiszökik az országból. Hamarosan 'útitársként csatla­kozott hozzá Bubor Kiss Ger­gely 19 éves kecskeméti vil­lanyszerelő, akit szülei három­éves korá 'an elhagytak, s kül­földön telepedtek le. A két szökevény stoputasként Vácig, majd Verőcéig utazott, onnan pedig gyalogosan indultak a határ felé. A gyalogtúra a várnál rövidebb ideig tartott, a határőrök mindkettőjüket elfogták. A bíróság Szászkó Jánost, a opálokért és a tiltott határ­átlépés kísérletéért 2 évi fegyházra ítélte, s ezenkívül le kell töltenie a hathónapi, korábban feltétele­sen elengedett büntetését is. Bubor Kiss Gergely a tiltott határátlépés előkészületéért egy évre vonulhatott be a bör­tönbe. Felveszünk munkaerőket az alábbi munkakörökbe: 1 fő építőipari gyakorlattal rendelkező, lehetőleg képesített előkészítőt és anyagelszámoltatót (nő! munkaerő előnyben); jelentkezéskor kézzel írott önéletrajz szükséges. 1 fő szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező villanyszerelőt, 1 fő szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező központifűtés-szerelőt, 3 fő szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező szobafestőt és mázolót. Jelentkezés: Bp. V., Beloiannisz u 13. mindennap 7-től 15 óráig. TAKSONY ES VIDÉKÉ ÁFÉSZ Építőipari osztálya seny volt, a tájékozódási fu­tásban két fiú arany, egy pe­dig ezüst szintet ért el, a lá­nyok mezőnyében egy arany szintet értünk el. A váltóver­senyen a fiúk harmadik he­lyet szereztek. A legnagyobb sikert a mo­nori gimnázium leányai érték cl, a városismeret vetélkedőn: Szombathelyről, illetve Vas megyéről ők tudták a legtöb­bet, a megszerezhető száz pontból kilencvenhárom és fe­let kaptak. A fiúk hetvenöt ponttal a tizennegyedikek let­tek, így az összesítésben Pest megye az ötödik helyen vég­zett. A honvédelmi rajverse­nyen indult csapatunk hato­dik lett. Kőszegen délutánonként helyszíni nevezéssel különbö­ző sportversenyeket is rendez­tek. Ebben a „szabadon vá­lasztott” kategóriában is a mo­nori lányok szereztek dicsősé­get Pest megyének, ugyanis megnyerték a kosárlabdator­nát. A lövészversenyeken ne­gyedik helyet szerzett Pest megye. Az ODOT kupáját Budapest nyerte, sajnos, idén a többi eredményt nem értékelték, de a nem hivatalos számítások alapján előtt három napig rejtekhely­re vonult, s mint kiderült, használt ez az „edzőtábor”: a korábbi fellépéseik meg sem közelítik a mostanit. Igaz, a közönség tapsa — mintha mar vége lett volna a műsornak — félbeszakította a produkciót, de ez nem okozott semmiféle fennakadást. „Hiába, no, a fák csak ilye­nek” — volt a műsor mottója, s tényleg ilyenek a fák: far- kas-barkas főminiszter, róka­bóka alminiszter és a többiek segítségével igazán szépen, vi­dáman mutatták be, hogy mi is az a „szöveg” ... Említsük meg a két váci kislány nevét is: Újhelyi Irén és Újhelyi Éva, a váci zeneis­kola növendékei kísérték gitá­ron az irodalmi színpadot. Hogy milyen esélyei vannak a monoriaknak a továbbiak­ban? Ha olyan zökkenőmentes lesz a műsor, mint csütörtö- 1 ön, akkor nincs mitől félni. A monoriak az irodalmi szín­pad kategóriában az esélyesek között vannak! M. S. Monoriak a Ki mit tud?-ban Sikeres a „Szöveg”

Next

/
Oldalképek
Tartalom