Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
1972. JÜNIUS 24., SZOMBAT “T#/rlöP 5 Hűtőkamrában az eper, a málna — Nem most, az éjjel kellett volna jönniük — fogad Tagyi József, a MÉK szentendrei hűtőházának helyettes vezetője. — Három műszakban dolgozunk, mert a gyümölccsel nem lehet tréfálni. A szentendrei hűtőház a Pest megyei MÉK legmodernebb telepe. Egy a hibája: az, hogy nincs több belőle, és hogy ma már kicsi. A gyümölcstermelő járás szakszövetkezetei- vel-termelőszövetkezeteivel tél elején kötik, a szerződést, amelynek alapján a telep naponta sok mázsa gyümölcsöt fogad. Benn a hűtőház egyik sarkában burgonyát csíráznak. A nagyüzemi konyhák még ezt is kérik, a tésztát például nem lehet újkrumplival gyúrni. A hűtőkamrák nagy része most csak félig telt, köztük járkálnak a kis elektromos targoncák. Az egyiken hordókban viszik a csumázott epret. Ha itt négy fokra lehűl, megvizsgálja a növényvédelmi kirendeltség munkatársa, átnézi a pénzügyőr, és jegelt vagonban továbbítják Passauba, ahol ször- jpöt készítenek belőle. Gábor Viktor felvétele A másik kamra kevésbé hideg, plusz nyolc fok a hőmérséklet. Ládákban, zsákokban kiszállításra vár a karalábé, zöldbab, karfiol. Hajnalban két vagonra való újburgonyát, zöldséget küldtek szét a járás boltjaiba, miután errefelé nem annyira zöldséget, inkább gyümölcsöt termelnek. — Három-négy héten keresztül különösen mozgalmas lesz nálunk az élet — sorolja tovább Tagyi József. — Máris indul a málnaszezon, a fekete és a piros ribizli, jön vagon- szám a paradicsom és a paprika. Ezek feldolgozására minden évben diákokat foglalkoztatunk. Már megkötöttük a szerződést a környező iskolákkal. Az általánosból a hetediknyolcadikosok jöhetnek, valamint a gimnáziumi tanulók. Teljesítményben dolgoznak, szépen keresnek. Rendszeresen napi százhúsz gyerek dolgozik, de csúcsidőben háromszázan, is lesznek. Üjabb kocsisort jelez a telefon. Az utolsó fekete cseresznyét hozzák Dunabogdányból. k. m. 125 OTP-LAK BEVÁSÁRLÓ KÖZPONT Megkezdődött Szentendrén a Felszabadulás-telepen 126 OTP-lakás építése. A kivitelezést a Pest megyed Állami Építőipari Vállalat végzi. Két épülettömböt építenek fel, mindegyik négyemeletes lesz, összkomfortos, távfűtéses lakásokkal. Az átadásra a tervek szerint a következő esztendő második negyedében kerül sor. Hírt kaptunk arról is, hogy megkezdték a HÉV teherpályaudvar helyén építendő bevásárló központ alapozási munkálatait. A teljes kivitelezésre egy év a határidő. A kereskedelmi centrum hat modem épületében a következő üzleteket találják majd a vásárlók: iparcikkáruház, ÁBC-áruház, ajándék- és képzőművészeti bolt, trafik és hírlapáruda, méteráru- és divatcikküzlet, valamint virágbolt. Nem kéregetés - együttműködés Szocialista szerződés az üzemek és az iskolák között A felnőttek féltő gondoskodása a jövő nemzedékről — egyidős az emberiséggel. A szülői felelősségérzet és szeretet a legnemesebb emberi érzés, ami társadalmi formákra. termelési viszonyokra való tekintet nélkül végigkíséri történelmünket. Nyomban cselekedtek Ám a felnőttek szerető gondoskodása a más gyermekéről — ez a mi tulajdonságunk: a szocialista társadalomban élőké. Ennek példáit hiába is keresnénk a tőkésországokban. Az óvodaépítésre felajánlott egynap1 kereset — mint a kartali halüzemi dolgozók esetében —, a társadalmi munkában épített játszótér, hinta —, mint a szentendrei Kocsigyár szocialista tmk-brigádja tette —, a mi „specialitásunk’’. A „televíziót minden tanyai iskolának” mozgalom sem nőhetett volna ki másutt, mint a szocialista társadalom talaján. A szentendrei járásban eddig is sok üzem, ÁFÉSZ, termelőszövetkezet vállalt anyagi-emberi áldozatot az új generációért. Most ennél is több, nagyszerűbb van születőben: a felnőttek, a dolgozók és a gyermekek, az ifjúság kapcsolatának szorosabbra fűzése, az anyagi és erkölcsi támogatás szocialista szerződésben rögzített megvalósítása. A pé’dát a budapesti üzemek szolgáltatták, és elsők között talált követőkre a szentendrei járásban. Miről is van szó? A,'il " J szellemében Arról — mondotta Császár Ferenc, a járási pártbizottság első titkára, az o célból összehívott aktívaülésen —, hogy erkölcsileg, politikailag tartalmasabbá, kölcsönösen hasznosabbá tegyük, a nevelési célok szolgálatába állítsuk azt a segítő szándékot, ami számos üzemünk, termelőszövetkezetünk részéről már eddig is megnyilvánult a gyermek- intézmények iránt. Azt szeretnénk, hogy ami eddig alkalomszerű, spontán kezdeményezés volt, az váljék ezentúl az ifjúságpolitikai párthatározat végrehajtásának eszközévé. Rendben van, segítsék az üzemek az iskolákat, óvodákat; de, hogy lesz ebből kölcsönös haszon, együttműködés? — kérdezhetné valaki. Hogy lehet az iskolának társadalmi munkában készített szemléltető eszközöket, a nyári szünetben elvégzett belső csinosítást a nevelés szolgálatába állítani? Ügy, ahogy azt a szentendrei járásban tervezik. Hadd idézzem például Várhegyi Sándornak, a Pomáz és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósági elnökének felszólalását, amiben elmondotta. hogy szövetkezetük már az elmúlt évben is mintegy 15 ezer forinttal támogatta a körzetéhez tartozó községek iskoláit. Mégpedig úgy, hogy anyagi segítségéért viszonzásul munkát kért az úttörőktől: ők kézbesítették a Cassan i-próba üzem Import márványzúzalék, jó csiszolókő Május közepén kezdődött meg a 420 órás próbaüzem a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában: a Cassani automatasor kipróbálása. Mind a két gyártósor gépei három műszakban üzemeltek, olasz mérnökök és technológusok, valamint a szentendrei gyár műszaki vezetőinek szigorú ellenőrzése közepette. Áz automaták csaknem egy éve állnak a csarnokokban, hosz- -szasan tartott beállításuk, s a közben jelentkező hibák kijavítása. A próbaüzem alatt is jelentkeztek hiányosságok: könnyen szakadtak az ékszíjszalagok, a mozaiklapok csiszolása sem volt tökéletes. A 420 óra alatt óránként 1600— 1700 20x20-as és 300—350 40x40-es méretű mozaiklap készült. összesen május végéig ötvenezer négyzetmétert gyártottak az automata gépsoron. A mozaiklapok minősége megfelelő, azonban igazán jó és kiállításra méltó lapokat csak akkor tudnak készíteni, hogyha a csiszolókövek jobbak lesznek, s az import márványzúzalék megérkezik Jugoszláviából és Csehszlovákiából. Június 9-én ért véget Szentendrén a próbaüzem, a kísérleti gyártás utáni nagy- takarítás, karbantartás elvégzését június közepén követte a már üzemszerű termelés. Idén 480 ezer négyzetméter mozaiklap készül a szentendrei gyár Cassand-automatáin. részközgyűlésekre szóló meghívókat a fogyasztási szövetkezet tagjainak. A feladat a gyermekeknek nem okozott semmiféle megerőltetést, s a kapott pénzből újabb szemléltető eszközöket vásárolhattak iskolájuknak. Szabadnap az ára A munkapszichológia nagy jelentőséget tulajdonít a munkahely, a környezet rendjének, tisztaságának. Gyakorlati tapasztalatok igazolták, hogy még a színek is hatással vannak a dolgozókra. A halvány zöld műhelyfalak megnyugtató hatásúak; az elektromos kapcsolók köré festett vörös kör szinte kiabálva figyelmeztet a veszélyre, a sárga-feketére mázolt gépmonstrum kettőzött óvatosságra inti kezelőjét stb. A környezet hatása még nagyobb, még közvetlenebb a minden iránt fogékony fiatalokra. A tiszta, rendes tanterem frissen meszelt fala, az ápolt padló sokkal inkább tisztaságra, rendszereiéire nevel, mint a pókhálós mennyezet, s a málladozó vakolat. A jól záródó aj- tóra-ablakra még az „ebadták” is jobban vigyáznak, mint ahol „fából van a kilincse, madzag a húzója”. Mármost, ha minden iskolának, óvodá- ak akad patron usa — egy üzem, egy tsz —, amelynek dolgozói nyaranta társadalmi munkában kimeszelik a tantermeket, a folyosót, beüvegezik a törött ablakokat, elvégzik az apró javításokat, az nemcsak anyagilag jelentős segítség a szerény költségvetéssel gazdálkodó községi tanácsoknak, iskoláknak, hanem a szép szeretetére, a rend megbecsülésére is nevel. Nincs az az imposztor, aki el ne gondolkozna azon: mit jelent, hogy néhány néni, bácsi a szabad szombatját, vasárnapját áldozta fel azárt, hogy ő tiszta, megszépüld iskolában kezdhesse az új tanévet Kis ország vagyunk, de munkaerőgondjaink a nagyokéval vetekszenek. A fizikai munka társadalmi rangjának aggasztó — és általános — devalválódását nálunk még pályaválasztási torzulások is tetézik. Köztudott, hogy vannak „divatos" — túlságosan felkapott — és vannak elnéo- telenedett — súlyos utánpótlási gondokkal küzdő — szakmák. Minden iskolának van patrónusa A szentendreiek által kezdeményezett szocialista szerződések egyfk fontos pontja lesz a pályaválasztással kapcsolatos gyakorlati segítség- adás is. Olyan módjaira gondolnak. mint az iskolások látogatása a patronált üzemben, a szocialista brigádok részvétele az iskolai ünnepségeken, az úttörő-foglalkozásokon, a gyerekek bevonása a termelőszövetkezet időszerű betakarítási munkáiba, és így tovább. E problémának adott hangot — többek között — Titton Miklós, a Dunakanyar Vízgazdálkodási Társulat képviselője, amikor elmondotta: oiyan kapcsolatot kívánnak kialakítani a pomázi 2. sz. általános iskola tanulóival és pedagógusaival, hogy az elősegítse a munkaerő-utánpótlási gondok megoldását is. Olya t együttműködésre törekszenek a pedagógusokkal a gyermekek munkára nevelésében, hogy kikerülve az iskolából, sem őket, sem munkáltatójukat ne érje csalódás. Ettől az újfajta patronázs- mozgalomtól azt várják, mondotta — hogy idővel elejét vegye a járásbei' fiatalok ingázásának, elvándorlásának; azt szeretnék, ha a fiatalok lakóhelyükön találnának maguknak értelmes, hasznos munkát, s a vállalatoknak se kellene anyagi erejük jelentős részét a messzi vidékekről toborzott dolgozók munkásszálláson való elhelyezésére fordítani. Az aktívaülésen a szentendrei járás valamennyi iskolája, óvodája patrónusra, „gazdára” talált. Bízunk benne, hogy ez a mozgalom éppúgy beváltja majd a hozzáfűzött reményeket, mint az a néhány évvel ezelőtti, amely a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek erkölcsi-politikai megszilárdítását, anyagi megsegítését tűzte ki céljául. Nyíri Éva CIKKÜNK NYOMÁN Megszépítik a Templomdombot PINCEGONDOK Két hete szóvátettük, hogy Szentendrén a Templomdomb kerítése omladozik, jó lenne, ha balesetvédelmi, de idegen- forgalmi szempontból is tennének valamit, megjavítanák. Marosvölgyi Lajos elnökhe- helyettes érdeklődésünkre elmondta, hogy a cikk megjelenésével egyetértettek, és azonnal intézkedtek. Megkezdték a Főtér környékének rendbehozatalát, s ezzel egyidejűleg a Városgazdálkodási Vállalat július 1-ig kijavítja a hibás kerítést. Az említett falépcső felújítására egyelőre nem kerülhet sor. Általában — a tanácsházával szemben — a Templom- domb alatti épületsor régi házainak többsége omladozik, jóformán lakhatatlanná vált. A Felszabadulás lakótelep részben ezeknek a lakásoknak a pótlására szolgál, többen már ki is költöztek az életveszélyessé vált lakásokból. Szentendre valaha kiemelkedően jó bortermő vidék volt. Az akkori háztulajdonosok úgy építkeztek, hogy házuk alá hegybe nyúló pincerendszert vájtak a hordók elhelyezésére. A bortermés megszűntével — a felszabadulás óta fokozott mértékben — ezek a pincék feleslegessé váltak, így aztán rendszeres karbantartásukról sem gondoskodtak. Néhány évvel ezelőtt bányamérnökökből álló szakcsoport vizsgálta felül az ismert és feltárt pincerendszert, s megállapították, hogy a további romlás megakadályozására, az aládúcolásra legalább húsz millió forintra lenne szükség. Ezt az összeget a város egyedül nem vállalhatja, csupán a legveszélyesebb, feltétlenül gondozásra váró szakaszok rendbehozására képes. K. M. SZIDJUK A HIVATALT Saját ügyemet intézni mentem a szentendrei Telekkönyvi Hivatalba. A félfogadási idő kezdetekor hetediknek érkeztem a hivatal szűk előszobájába. Megálltam a fal mellett, várva türelemmel. S hallgatva, hogy szidják a — Hivatalt. Mert... Bent lassan intézik az ügyeket. És gorombán. Ide-oda küldözgetik az embert. Az ügyvédeket soron kívül beengedik, előre veszik. (Ezt különben magam is tapasztaltam, rövid ott tartózkodásom alatt hárman nyitottak be a hivatalba, a legtermészetesebbnek tűnő sietséggel, azzal, hogy ügyvédek ...) De benyitott oda, soron kívül, más is. Vidékről jött háziasszony, kisgyermekkel, maga sem tudta, mit akar. Idős, félig vak néni, aki tizenegyedszer volt itt. És egy testes öregúr. Éppen előttem. Azzal, hogy semmi dolga bent, csak leteszi az asztalra „ezt az aktát”. Eléggé hosszasan tette le. És hangosan. Jó negyedóra múlva felpaprikázva jött ki azzal, hogy: kioktatta őket, mi a kötelességük. Már vagy tizen szorongtunk a szűk előszobában. A félig vak néni után kerültem sorra. Középkorú, középmagas, előzékeny férfi intézte az ügyemet látszólag vasidegekkel. Udvariasan, figyelmesen, készségesen. Több ügyiratot megnézett, minden felvilágosítást megadott. Olyasmire is felhívta a figyelmemet, amire magamtól nem gondoltam. S mindezt talán három perc alatt. Közben mellettem ketten magyarázták egy idősebb embernek, hogy legközelebb milyen iratokat hozzon magával. Mert Ausztráliában élő húga félig magyar. félig angol nyelvű magánlevelével nem tudnak mii kezdeni. Kifelé az ajtóban a csaknem vak néni megkért, olvassam el, milyen iratok szükségesek az ingatlanmegosztáshoz. Mert a hivatal előszobájában a falon ott olvasható a tájékoztató. Közérthető nyelven írták és a megfelelő rendeletszámokat is feltűntették. Kiléptem a szűk előszobából, ahol már tizennégyen vártak. S szidták a hivatalt. Negyed tizenegy volt. Kényelmesen baktattam az állomásra. Ráértem, a vonat félóránként indul ilyenkor Pest felé. Volt időm. A töprengésre is. Nincs módom megítélni, hogyan dolgozik a hivatal. Az én ügyemet pillanatok alatt elintézték. Előzékenyen, udvariasan. S nem is riportot írni mentem Szentendrére. Nem kérdeztem meg a hivatalban dolgozóktól, mert talán magamtól is ki tudom következtetni a zsúfoltság, a várakozás egyik okát. Ez — az ügyfelek egy része tájékozatlansága, készü- letlensége, értetlensége. Az idős néni, a testes öregúr, a vidéki háziasszony a kisgyermekkel szinte nem is tudta, mit akar. A család küldte őket, mint otthon- ttlőket. akiknek nem kell kimaradniok a munkából ügyük intézésére. Nem értették. mit akarnak intézni. S akik értették, azok közül is többen még csak annyi fáradságot sem vettek mamiknak. hoay elolvassák az előszobában kifüggesztett tájékoztatót. Pedig ennél mi sem egyszerűbb! Illetve, van egyszerűbb... Szidni a Hivatalt! Petrovácz István *
