Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-21 / 144. szám

A HATODIK Az állomasfőnök gondja • Megírtuk korábban, hogy a /sülysápi vasútállomás dolgo­zóit nagy megtiszteltetés érte: , éppen a hatodik kitüntetést ; kapták. Az állomásfőnökség dolgozói a szocialista munka- versenyben* a vasútüzem fel­adatainak jobb teljesítése, a gazdálkodás eredményességé­nek növelése terén végzett ki­emelkedő munkájukért érde­melték ki a kitüntetést. Az állomásfőnöki szobában már több mint egy éve ará­nyosan elosztva öt oklevél díszlik a falon. Ott jártunkkor az állomásfőnöknek az volt a gondja, vajon hová tegye a hatodikat, hogy megmaradjon ez a szép szimmetria. Szép Gábor állomásfőnök: — Ez az újabb kitüntetés főképpen a dolgozóim érdeme. Olyan kitűnő munkatársakkal vagyok körülvéve, akikkel öröm dolgozni. A kitüntető cí­met nem volt könnyű elnyer­ni. Egy bíráló bizottság reggel­től estig átvizsgált mindent. Megállapították, hogy naponta több mint 8 ezer ember közle­kedik ezen az állomáson, s en­nek ellenére egy éve nem tör­tént itt baleset. Megvizsgálták pénztárt, a forgalomirányí­tást, a poggyászraktárakat. A „pénzügyi fegyelmet” igen jó­nak találták. Elégedettek vol­tak az úgynevezett kocsifor- galom-gazdálkodással is. A sok szép kitüntetésért az állomásfőnök is megdolgozott. Néhány szót róla. Szép Gábor 1943-ban kezdte pályafutását Debrecenben. Szí­vós -kitartással és becsületes helytállással igen sok vasúti ágazatot végigküzdött. Számos vizsgát tett, míg eljutott az ál­lomásfőnöki posztig. Tökéle­tesen megismerte a vasutas­élet minden csínját-bínját, így helyesen tudja értékelni vala­mennyi beosztottjának mun­káját. Nagy szeretettel foglalkozik a fiatalok nevelésével. Tizen­három évi sülysápi tartózko­dása alatt tizenöt fiatalból ne­velt jó vasutast. Jelenleg négy fiatal dolgozik az állomáson, közülük kettő már képzett vasutas. Juhász Zsuzsanna forgalmista mosolygós arcát nap mint nap láthatják, Ka­kukk Jánosné pénztárost pe­dig kedvességéért és szerény­ségéért szeretik az utasók. A legfiatalabb tanítványok közül Szabó Jánosné forgalmista már sikeres vizsgát tett, Né­meth Erzsébet pedig éppen most áll a vizsga előtt. íme, ez a sülysápi állomás jelenlegi dolgos kollektívájá­nak rövid története. A budapest—szolnoki vona­lon a sülysápi állomáson kívül Mende, Maglód és Tápiógyör- gye is elnyerte az élüzem cí­met. (krátky) MAI MtfSOR Maglód: Queimada. Nyár­egyháza: Funny girl I—II. Uri: Szemtanú. Vecsés: Csoda olasz módra. Kiállítás Lyömrő, művelődési ház klubhelyiség: Dózsa-emlékki- állítás. Kétszáz szandál lábra kél .Van elegendő áru — Növekvő forgalom KOHOB'VI PES.T - M EGYEI HIR'LAP KÜIÖ N KÍ A D A S A XIV. ÉVFOLYAM, 144. SZÄM 1972. JÚNIUS 21., SZERDA Kombájntól a malomba Az első kaszavágás: legkésőbb Péter-Pálra Ember, gép, magtár készen az aratásra A vecsési Zöldmező Tsz ud­varán — úgy tűnik — se szeri, se száma a gépeknek. Körülöt­tük serényen dolgozó emberek. A vas muzsikája, a kalapács ze­néje, egy-egy felpöfögő motor. . ó helyen a közeljövő sztárja, a kombájn. Bogyó István főmezőgazdász irodájában éppen eligazítás van. Ki hova, merre indul hol­nap, hol várja a munka. Az el­igazításon ott van három ker­tész, egy növénytermesztő bri­gádvezető és egy traktoros. Az elnököt. Moór Nándort, az 1971-es évben elért eredmé­nyekért kapott, kitüntetésekről kérdezném, hiszen nem cse­kélység a gazdálkodási ver- senyoen elért kiváló termelési eredményéért és példás gaz­dálkodásáért az elismerő okle­vél, amellyel a Pest megyei Tanács VB tüntette ki a tsz-t. S nem csekélység az azt kö­vető díszoklevél sem, melyet húszezer forint „kísért”. A Dél-Pest megyei Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­ge gazdálkodási versenyében elért II. helyezésért kapták. Az eseményt juniálissal ünnepel­ték. — Húszvagonnyi termést befogadó magtár már ké­szen várja a betakarítást. A 130-as ZIL-teherautó egyébként egyenest a kom­bájntól szállítja a gabonát Budapestre, a malomba, s csak a többi kerül a mag­tárba. A szalmát bálázni fogjuk, r ndben kell menni minden­nek. No. persze, az idő. Hiába, a földművesek gondja mindig ugyanaz. Aratáskor fenyeget a jégverés, az esős idő. És ilyenkor nincs más, csak a re­mény ... A napos idő a 75 holdnyi, gyönyörű paradicsom­tábláknak is kedvez. Nem tá­mad a betegség. Bogyó István úgy mondja, a jövő héten már szedésre kerül a korai paradicsom, és szép termést ígér. Szorít a 36 hold­nyi korai burgonya felszedé­se is. — Utána mi kerül a földbe? — Uborka, dinnye, káposzta, sürget hát az idő. Aratás előtt még 11" hold lucernát kell le­kaszálni. Az a tehenészet egyik létalapja. Indul a savanyítóüzem, szeletelik, rakják a hor­dókba az újfajta, különle­ges ízesítésű kapros ká­posztát. Jut hát minden dolgos kéz­nek munka, csak jól be kell osztani. Az aratáshoz azelőtt a falu apraja-nagyja kellett, most a Zöldmező 327 holdját alig 20 kétkezi munkás aratja, mert ott vannak a segítők, a gépek. Fekete Gizella NAGYOBB FELELŐSSÉGGEL Több mint két éve, a mo- nori járásban is megalakul­tak a nagyközségi tanácsok. Javult a tanácsi munka az eltelt időszak alatt, ezt tár­gyilagosan meg kell állapí­tanunk. Vannak azonban még hiányosságok. A közelmúltban tanács­ülést tartattak egyik közsé­günkben. Az első napirendi pont olyan hosszúra nyúlt, hogy a 2. és 3. napirendet már meg sem tudták tar­tani. Olyan hosszúra nyúlt, hogy a tanácstagok zöme elszállingózott, elhagyta a helyiséget. Ugyanebben a községben végrehajtó bizottsági ülés volt a napokban. A kezdés­kor kilenc helyett viszont mindössze hárman üldögél­tek a helyiségben. Nagyne- hezen telefonon összehívták a többieket, hogy határo­zatképes legyen az ülés. A legfurcsább azonban éppen az, hogy a tanács vezetője is hiányzott. Igaz, tanulmá­nyi szabadságon tartózko­dott. A vb-tagok eléggé ke­serű szájízzel tanácskoztak. Miért mondtuk el mind­ezt? Azért, mert a társadal­mi megbízatás csak akkor éri el célját, ha annak tel­jes mértékben eleget te­szünk. Amikor ott ülnek és ta­nácskoznak, a község lakos­ságát képviselik. Ezért is kellene nagyobb ambíció­val, több felelősséggel ele­get tenni a társadalmi meg­bízatásnak. Ezt kívánja a községek — de mindnyájunk érdeke is. Gér József ITTA VAKÁCIÓI Évzáró a monori Nagyobb választék József Attila gimnáziumban ARANYKOSZORÚS TANULÓK - ÖSZTÖNDÍJAS TANULMÁNYUTAK CSÖKKENT A BUKÁSI SZÁZALÉK Monoron a főtéri üzletek nyári csúcsforgalmat bonyolí­tanak le. Körsétánk során el­sőnek a méteráruboltot keres­tük fel. Pete László üzletvezető elmondotta, a legkedveltebbek most a különféle selyem anya­gok, ezenkívül szívesen veszik a jersey, nylonprint és a frot­tír anyagokat is. Meg talán so­ha nem volt ilyen választék a hazai és importszövetekből, mint most. Lezajlott a nagy nyári selyemvásár is, sikerrel. A ruházati kisáruház kira­kata ízléses, berendezése szin­te csalogatja a vásárlókat az üzletbe. Itt is a nyári ruhane­műkből fogy a legtöbb. Női nyáriruhákból ki tudják elégí­teni az igényeket. Van bőven férfi és gyerek nyári ing. A strandra járók és kempinge­zők szép fürdőruhák és kön­tösök között válogathatnak. Az illatszerboltban a sztár Olvasom a meghívót — és kezdem magam jól érezni, összehasonlítom egy másik­kal. A két szöveg között óriá­si a különbség. Mindkettő ugyanarra invitál pedig, de merőben másképp. Az egyik, a régebbi fogalmazás: „Érte­sítünk, hogy ekkor és ekkor KISZ-taggyűlést tartunk. Na­pirend: beszámoló, egyebek, házi ki mit tud ’. Szárazon le­szögezve, ez lesz, kész. Ha esetleg nem érdekel, nem sze­reted a házi ki mit tudókat, nem mész el... Vagy elmész, és unottan ülsz. A másik meg­hívó meglepetés, valahogy így szól hozzám, közvetlenül és barátságosan, mintha nem is szálkás hivatali szövegeken „nevelkedett” írógépen írták volna: „A májusi taggyűlésen megrendezett „zsíroskenyér- zsúr” meggyőzött bennünket egy makarenkói igazságról: közösségben, közösségnek ne­velni. Mi akkor ott elgondol­kodtunk azon, hogy van erő, lendület a Löwy Sándor példáján élni, dolgozni, ta­nulni akaró kis csapatban. Ha te is köztünk lennél, politizál­nál, kirándulnál, vitatkoznál, milyen jó is lenne! Látod, még csak azt mondtuk, hogy gyere a könnyű női műanyag cipő. Van olyan nap, hogy 150—200 darabot is eladnak a 60—70 forint közötti szandálokból. Itt van a gumimatrac és egyéb kempingcikk. Napszemüvegből legalább 30 féle van a polco­kon. A cipőbolt kirakata is bő választékot kínál. Van elegen­dő szandál — különösen a nők részére, de egyéb könnyű ci­pőkből is ellátták az üzletet. A vas-, műszaki boltban a kis- és nagymotorokból sokat vásároltak az elmúlt hetek­ben. Van elegendő kerékpár is, ezekből is sokat megvettek már. A Camping-táskarádió- ból is elfogyott már jó néhány. Körsétánk végén megállapít­hatjuk, jól felkészültek a főté­ri üzletek a nyári csúcsforga­lomra, zömmel ki tudják elé­gíteni az igényeket. közénk, s máris készen van nagy vonalakban a II. féléves munkatervünk! Vagy így nem lehet tervezni? Ha tudsz job­bat, mondd el nekünk, jó?” A barátságos meghívó mellett tréfás fogadalom: „... a kö­zösen tervezett akcióból soha ki nem maradok. Együtt me­gyünk hóban, télben, mint a láb a félcipőben .. A tréfa komoly tartalmat mond: a monori Lőwy Sándor alapszerv 22 tagjából csak he­ten jönnek össze rendszere­sen. Ahhoz, hogy a többiek is tevékeny tagok legyenek, vagy ne érezzék feleslegesnek és kényszernek a taggyűléseket — kellett valami új, 'Valami közvetlen. Egyébként mindezt azért ír­tam meg, mert eszembe jutott egy bényei vasárnap. Végigsé­táltunk a főutcán. Minden sarkon állt egy csoport fiú. Vitatkoztak, nem is beszélget­tek, a fának dőlve vagy a jár­daszegélyen ülve — hallgattak. Aztán valakinek eszébe jutha­tott, hogy a Cimbora nyitva van, odamentek, de már nem fértek be. álltak hát a kocsma előtt, kezükben söröskorsókkal és fröccsöspoharakkal Gar­bóban, farmerben, unott arc­— Igen — mondja az elnök —. de most ismét csak előre! — És már ketten sorolják a feladatokat. Az elnök és a fő­mezőgazdász. — Nincs idő most még örülni sem. 190 hold rozs, 117 hold árpa és 20 hold búza vár aratásra. Ha az időjárás nem szól bele, úgy reméljük, 26-án, de legkésőbb Péter-Pál nap­ján meglesz az első kasza­vágás. Az árpával indu­lunk. — Nagyon szépen szűkül a gabona, gondot a rozstábla okoz, az eső miatt elfeküdt — mondja Bogyó István. — Most sok minden múlik az időjárá­son. Ilyen jó terméskilátás mi­óta a tsz fennáll, nem volt! Ezt már mind a ketten mondják. Csupán abban nem egyeznek, hogv az elnök 20 mázsás, a mezőgazdász 18 má­zsás átlagot remél. A vitát a közeljövő dönti el. Rrktári gond? cal. Később jöttek a lányok. Táska a vállakon, „vasárnapi” ruhában, szépen felöltözve. Programjuk abból állt, hogy összekapaszkodtak, sétáltak, vihogtak, háromszor-négyszer, ötször is végigmentek a főut­cán, cél nélkül, csak úgy. Mert valamit csinálni kellett. Mindig így van? — kérdez­tem. Mindig, mondták. Bé- nyén ez a divat. És eszembe jutott egy be­szélgetés, a monori rendőrka­pitányság fiatal előadójával. Látta már a kávai ifjúsági klubot? — kérdezte. Még nem, válaszoltam, de örülök, hogy van, hiszen minden éjszakai körúton a kocsma előtt talál­koztunk és beszélgettünk a fiatalokkal. Azért ne nagyon örüljek, hűtött le, mert ő már járt a klubban, és azt ajánlja, nézzem meg én is: a lemez­játszó szinte félig bele van ta­posva a földbe, csikkek és tö­rött sörösüvegek hevernek mindenfelé. Szóval egyáltalán nem a kulturált szórakozás látványa az, amivel ott talál­kozni lehet. A hangot, a „valami új” hangját Bényén és Káván még nem találta meg senki. De megtalálták Monoron! És ez talán elég ahhoz, hogy elhal­latsszon mindenhová, ahol nagyon-nagyon szükség lenne egy ilyen, vagy ehhez hasonló invitálásra... (k. zs.) Megtartotta évzáró és juta­lomkiosztó ünnepségét a mo­nori József Attila gimnázium és szakközépiskola. Dr. Gerő Igor György igazgató számolt be a befejeződött tanév ered­ményeiről, tapasztalatairól. Elmondotta, 14 osztály fejezte be a tanévet a gimnáziumban, s az át­lagos tanulmányi ered­mény 3,69 lett, amely jó­nak mondható. A legjobb eredményt a mate­matika tagozatos I/b. osztály érte el. A közgazdasági osz­tályok átlaga 3,5, míg a gyors- és gépíróiskolásoké 3,2 lett. örvendetes, hogy csökkent a bukási százalék. Az 1970— 71- es tanév végén 3, az 1971— 72- es tanévben félévkor 6, míg most az év végén az is­kola tanulóinak mindössze 2 százaléka kapott elégtelen bi­zonyítványt. A gimnázium ta­valy határozta el, hogy a jó tanulók között arany- és ezüstkoszorús jelvényt oszt ki. * Azok a tanulók, akik ki­tűnőek, aranyat, akik 4,5 —4,9 közötti átlagot értek el, ezüstöt kaptak. Az aranykoszorús tanulók névsora: Monori Rózsa, Ren­dek Éva, Szőcs Anna, Bene­dek András, Simáhdi János, Petrányi Margit, Mezei Ma­ria, Halm Tamás, Balogh An­namária, Vitéz Ágnes, Major Gizella. Hatvannyolcán kap­tak ezüstkoszorús jelvényt. A gimnázium tanulói évről évre jó eredményeket érnek el az országos középiskolai ta­nulmányi versenyeken. Az idén Marosvári Éva, Ill/b. osztályos tanuló a földrajzversenyen orszá­gos második helyezést szerzett. A monori középiskola jó munkáját bizonyítja, hogy év­ről évre több tanár és tanuló mehet tanulmányi ösztöndíj­jal külföldi országba. A nyá­ron dr. Simon Gyula Olasz­országban tölthet két hóna­pot, Stéhli Ferenc Párizsba, dr. Deák Ferencné Angliába utazik több hetes tanulmány­útra. Miklós Zsuzsa és Ka­posi Teréz III-os tanulók a Szovjetunióban tölthetnek — bizonyára felejthetetlen — egy hónapot. Jó munkája jutalmául a gimnázium igazgatója az NDK-ba, Szende Zsuzsanna tanárnő pedig Romániába megy majd. Holnap, csütörtökön este a Ki mit tud középdöntőjében szerepel a monori József At­tila Gimnázium Irodalmi Szín­pada, A szöveg című műsorá­val. (Mint ismeretes, ezzel az összeállítással nyertek díjat tavaly a visegrádi színjátszó napokon.) Az irodalmi színpad tagjai Szalai Katalin és Bölcső Gusztáv tanárok irányításával lázasan készülődnek a szerep­lésre, három napot rejtekhe­lyen (mi eláruljuk: Dunapata- jon) töltöttek. Ma már Buda­pesten, a Ganz-MÁVAG Mű­velődési Ház színpadával is­merkednek, kamerapróbát tar­tanak. A rejtekhelyen csatlakozott az együtteshez két váci kis­lány is, Újhelyi Irén és test­vére, Éva. Ök kísérik gitáron a műsort. Az együttműködés új­szerűvé teszi némileg a pro­dukciót, a műsort ugyanis az eddigi fellépések alkalmával magnózenével festették alá, s a magnózene a televízióban kevésbé érvényesül, kevésbé hatásos. Az irodalmi színpad vezetői hetekig kerestek meg­felelően tudó gitárosokat, míg végül rátaláltak a két váci kis­lányra. A holnapi fellépés előtt rö­vid interjút kértünk a gimná­zium igazgatójától, mit vár diákjaitól? Mint elmondotta, mind ő maga, személy szerint, mind a tantestület és a diákok rendkívül örülnek, hogy az együttes idáig eljutott. Ter­mészetesen bíznak a további sikerben. Azt azonban sajnál­ják, hogy személyesen nem kí­A gimnázium tanulói kö­zül több mint 100-an kap­tak az évzáró ünnepségen könyv- és tárgyjutalmat. És bár a vakáció megkezdő­dött, sokak számára a nyár nemcsak pihenéssel telik. Va­sárnap ugyanis elutazott az első leánycsoport a nyári ön­kéntes ifjúsági táborba, Nagy­kőrösre. sérhették el diákjaikat o Ganz-MÁVAG Művelődési Házba, a televízió ugyanis meghívó, belépő küldéséről — megfeledkezett. újhelyi Irén szombaton még Vácott lépett dobogóra, a vá­rosi zeneiskola évzáró hang­versenyén. D. G. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a »rokonoknak, a Kossuth Tsz vezetőségének és dolgozóinak, a Monori erdő lakos­ságának. akik szeretett felesé­gem, édesanyánk és nagyanyánk, Bugyi Ágostonná (Surman Rozüi- ls',> temetésén megjelentek, sír­jára koszorút, virágot helyeztek, részvétükkel bánatunkat enyhí­tették. Bugyi Ágoston és családja. G. J. Jegyzet VALAMI ÚJ A Ki mit tud? előtt i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom