Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-18 / 142. szám

PEST HEGYEI ütftLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES C Dfc=a i1 ■" , '■ —i'.■ i .. .aí.T.'sr. XVI. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM 1972. JÚNIUS 18., VASARNAP Más vidékről is jött eper Dolgoznak a konzervgyári előkészítők LÉTSZÁMBŐVÍTÉS - JÚLIUSBAN A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi előkészítő telepének vezetőjétől kértünk tájékozta­tást munkájukról. — A szezont a földieperrel kezdtük. Eddig 50 mázsányit csumáztunk, amelyet további feldolgozásra a körösi telepre szállítottunk. A szamóca sze­zonja lassan lejár, még vala­mennyit várunk a hónap vé­géig. Sajnos, az idei terméssel nem lehet dicsekedni, tavaly nem ennyit, hanem négy és fél vagonnyit kaptunk. A mostani szállítmányok zöme a Pest megyei termelőktől érkezik, de kapunk epret más me­gyékből is. Az idén ceglédi szamócának hírét se hallottuk. A földieper után, június végére, várható az első sárgabarack érkezése. A jelzések szerint jó lesz a termés, a tervek szerint az idén mintegy 40—50 vagonnyi sárgabarackot kapunk. Július vége felé kezdjük az ősziba­rack tisztítását, augusztusban, egészen az alma érkezéséig, a konzervnek, savanyúságnak való paprika előkészítésével foglalkozunk. — A szállítás zökkenőmen­tes, az árut bérelt teherszállító kocsik viszik a Nagykőrösi Konzervgyárba. Érkezésüket telefonon jelez­zük. Az URH-berendezés most a borsó szállításánál segédke­zik, ott jó szolgálatot tesz, több a lebonyolításra váró do­log. — Jelenleg 40 asszonyt fog­lalkoztatunk a telepen. A sárgabarackszezon kez­detétől bővítjük a létszá­mot. A munkavállalók megtalálják nálunk számításukat, jól ke­resnek a lányok, asszonyok. Különösen előnyt jelent itt dolgozni azoknak, akiknek a háztartást is el kell otthon lát­niuk, hiszen a napi nyolc órát megszakításokkal is letölthe­tik — mondotta a telep veze­tője. Cs. I. ITELET Filmvetítés és ankét Ma, június 18-án, este nyolc órai kezdettel és holnap, jú­nius 19-én, délután hat órai kezdettel, a Dózsa-évforduló tiszteletére, Cegléden, a Kos­suth Művelődési Ház színház- termében, az ítélet című fil­met vetítik. Hétfőn este nyolc órakor a művelődési központ emeleti nagytermében filman- kétot tartanak, melyen ven­dégként részt vesz Csoóri Sán­dor, a film írója, és Kása Fe­renc, a film rendezője. Átrendezik a rom kertet Az elmúlt években a szé­kesfehérvári középkori kirá­lyi bazilika mélyebben fekvő rétegeinek feltárása során számos újabb emlékre, sírra, épületimaradványra bukkantak a régészek. Az új leletek be­mutatására átrendezték a ba­zilika maradványait és a vá­ros egyéb középkori leleteit magában foglaló romkertet. A Fejér megyei múzeumok igaz­gatóságának felügyeletével, a székesfehérvári szolgáltató vállalat dolgozói láttak a mun­kához. A város vendégei június kö­zepén már új formában lát­hatják a romkertet. A VÖRÖSKERESZT ERDEME Sikerrel zárult az iskolákban az egészségügyi oktatás Elsősegélynyújtás — a munkahelyen A Vöröskereszt városi szer­vezetének vezetőjével, Bokor Józsejnéval, a jelenlegi és az elkövetkezendő időszak fel­adatairól beszélgettünk. Író­asztalán fekszik a frissen készített összesítés, amely az általános és középiskolákban tartott egészségügyi tanfolya­mok eredményerői ad számot. — Hányán vettek részt, és milyen témákról volt szó a tanfolyamokon? — kérdeztük Bokor Józsefnét. — Az oktatás az egész tan­évben tartott, nyolcszáz diák részvételével. A házi beteg­ápolással, csecsemőgondozás­sal, az elsősegélynyújtással ismerkedtek a diákok. A kö­zépiskolás lányoknak „Nagylá­nyok iskolája” és a „Családi élet iskolája” címmel tartot­tunk órákat. A vizsgák jól si­kerültek, nem volt hiábavaló a fáradozásunk. Segítséget kap­tunk ,a pedagógusoktól, és kü­lön dicséret illeti Márky Péter­nél, az Ifjúsági Vöröskereszt veietőjét, aki fáradtságot nem ismerve toborozta a fiatalokat. Köszönetét érdemelnek a vé­dőnők, akik társadalmi mun­kában vállalták az előadások megtartását. — Milyen eredmények szü­lettek az egészségügyi vetélke­dőn? — Az általános iskolások kö­zött a Hámán Kató iskola sze­repelt a legjobban, a középis­kolások sorában a közgazdasá­gi szakközépiskola lett az első. Külön foglalkoztunk az úttö­rőkkel, több mint ezer kisdiák hallgatta meg az előadásokat. — Milyen segítséget nyújt a Vöröskereszt a városbeli tisz­tasági versenymozgalomnak? A tisztasági versenyt szep­temberben értékeljük. Aktí­váink rendszeresen járják az utcákat, s ahol szükséges, fi­gyelmeztetik a lakókat. Min­den kerületben tisztasági fe­lelőst jelöltünk ki, ők vállal­tak felelősséget a környék tisztaságáért. Célunk, hogy minél több virágágyás fogad­ja a város vendégeit. — Melyek a soron következő feladatok? — Elsősegélynyújtó tanfo- lyamot szervezünk a mező­gazdasági dolgozóknak. Az el­ső előadást hamarosan meg­tartjuk. Az elsősegélynyújtá­son kívül szó lesz a vegyszerek ártalmairól, a védekezés mód­járól. Az előadásokat orvosok tartják. Hasonló előadások hangzanak el a város ipari üzemeiben, „Üzemi egészség- védelem’ címmel. Cs. I. Búcsú a katedrától Virágcsokrok, hálától fénylő gyerektekintetek, kézszorítás. Nem, nem diák, pedagógus búcsúzik most iskolájától. Lő- riczy Lászlóné tanítónő mond viszontlátást kis tanítványai­nak, kartársainak. — Nehéz most beszélni. — Szemébe könny szökik. — Le­járt az idő. Szerettem ezt a pályát, hivatásomnak éreztem. Ügy érzem, hogy valami most megszakad. Sok mindent sze­retnék még elmondani, de nem lehet szavakba önteni. — Mióta oktat, nevel? — Tíz évig tanítottam Ceg­léden, a Hámán Kató általános iskolában és tizenegy évig a F öldváry Károly iskolában. Napközi otthonban dolgoztam. Azért választottam így, mert láttam a napközis élet sivár­ságát. Szeretetet kell adni a gyerekeknek, megfogni kis ke­züket, még így sem lehet pó­tolni az édesanyát. Örömet okozott, ha sok kisgyerek re­pült felém, ha rám nevettek a barna és kék szemek. Egyetlen vágyam volt, hogy becsülete­sek és tiszták legyenek tanít­ványaim. — Miért választotta a neve­lői pályát? — Szeretem a gyerekeket. Sok verset írtam diákjaimnak, ünnepi alkalmakra. Az úton, ha mentem hazafelé, a cipőm kipp-koppjára születtek a so­rok. Sok kedves emlék aranyozza majd be, a tanítványok hálája teszi széppé a nyugdíjas évek napjait. Végül költeményének szavaival mond búcsút: „Mintha csengő szólna ne­kem utoljára: — Ballagj el, vén diák, a viszontlátásra." Dobozi Eszter Kiállítás a múzeumban Paraszti élet a XVI. században A KÉPEKEN: DÓZSA KATONÁI /'Cegléd Dózsa emléke előtt tiszteleg. Felidézi a fél évezrede történteket, régészek, történészek, muzeológusok fá­radságos kutatómunkája nyo­mán kibontakozik a ma em­bere előtt a kép, milyen volt a paraszti élet a XVI. század­ban? Ma, június 18-án, dél­előtt tizenegy órakor Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának veze­tője megnyitja a Kossuth Mú­zeumban a Dózsa és kora című kiállítást. A szomszéd terem­ben a pozsonyi Lőrincz Gyula grafikusművész Dózsa-soroza- tából rendeznek tárlatot, a Csehszlovák Kultúra közre­működésével. A nagy parasztvezér szüle­tésének ötszázadik évforduló­ja jó alkalom, hogy felfrissít­hessük és kiegészíthessük Dó­zsához fűződő ismereteinket. A Nemzeti Múzeumban má­jusban megnyílt kiállítás, és most ez a ceglédi szintén az ismeret-felfrissítést szolgál­ja. Természetesen abban a vá­rosban, melynek piacán egy­kor elhangzottak a hadba hí­vó szavak, több figyelmet kell szentelni a parasztháborúra, mint amennyit a néhány hé­tig nyitva tartó kiállítás ke­retei lehetővé tesznek. Jól tud­ta ezt a helybeli múzeum, és amikor 1969-ben megnyitotta a Ceglédi évszázadok című ál­landó kiállítását, külön termet szentelt az 1514-es paraszthá­ború ceglédi vonatkozásainak. Ez az anyag azóta is megte­kinthető. A múzeum földszinti kiállí­tótermét e jeles alkalomra mintegy nyolcvan négyzetmé­ternyi alapterülettel bővítet­ték, kihelyezve a hosszú évek óta ott működő műhelyt. A megnagyobbított helyiségben láthatók most a korabeli pa­rasztság gazdálkodását, élet­módját bemutató tárgyi emlé­kek. A régészeti feltárások anyagát, az egykori paraszti eszközöket korabeli ábrázolá­sok felnagyított fotói egészí­tik ki. Sarló, kasza, ekevas, patkó, zabla, állatbillogozó, béklyó, csontkorcsolya sorakozik a tárlókban. Arrébb az akkori lakáskultúrát sejtetik az ere­deti kályhaszemek. A viselet­re a díszítést szolgáló csatok, tűk, ékszerek utalnak, de a korabeli szórakozás, a híres kockajáték eredeti eszköze sem hiányzik, az ólommal te­leöntött csontkocka. A kiállítás a telkes jobbá­gyok életmódját próbálja be­mutatni, mivel a mezőváro­sok jellegzetes lakói és a pa­rasztháború viselői ők voltak. A rendezési koncepció nagy erénye, hogy kerülni igyeke­zett mind a Nemzeti Múzeum, mind a Ceglédi évszázadok meglevő anyagával a párhu­zamot, inkább arra törekedett, hogy a parasztháború hátterét rajzolja meg. A grafikai anyag, a nagyított illusztráci­ók és a magyarázó szöveg ezt a célt segítik. A fegyveres erők klubjá­^ ban ugyancsak most megtekinthető kiállítás a ha­dicselekményeket kíséri végig, mintegy kiegészítve a múze­umbelit, de még e kettővel is összhangban áll Lőrincz Gyu­la Dózsa katonái című grafi­kai sora. A rajzok a felkelés, minden fontos mozzanatát be­mutatják, úgy, ahogy a mai kor művésze látja az egykori harcot. Tamasi Tamás Dózsa az irodalomban Pénteken, június 23-án iro­dalmi est lesz a Kossuth Mű­velődési Központban, 7 órai kezdettel. Azok az írók talál­koznak az olvasókkal, akik napjainkban foglalkoztak Dó­zsa alakjával, eszméivel, regé­nyeikben, novelláikban, szín­műveikben, vagy költeménye­ikben. Az estre a könyvtárban lehet jegyeket igényelni. Árnyékban harminc fok Aki csak tehette, a júniusi kánikula elől, a strandon kere­sett menedéket. A ceglédi strand forgalma is megsokszorozó­dott. A szünidő kezdetére épp kapóra jöttek a természet adta meleg napok a város kis- és nagydiákjainak. Apáti-Tóth Sándor (elvétele Kölcsönös bizalommal Állatorvos - tsz-elnök Hamisítatlan alföldi tájon, búzamezős, tanyás vidéken visz az út Abonyból Kőröste- tétlen felé. A gondozott gabo­natáblák szép termést sejtet­nek. Jót várnak a földtől a kőröstetétleni Vörös Csillag Termelőszövetkezetben is. Ki- lencszáz holdnyi őszi búzáju­kat, 100 holdnyi őszi vetésű árpájukat öt kombájn aratja majd. Úgy tervezik, hogy két gépet bérbe is adnak, más tsz- ek munkájának megsegítésére. Szalmalehúzó, homlokrakodó segíti még a munkát, a gépke­zelők, gépjavítók közreműkö­désével. Egy emberként választották A tanyából lett tsz-irodában a közös gazdaság elnökével, dr. Lakos Lászlóval beszélge­tünk. Alig pár hónapja vette át a vezetést. A tsz-ben negye­dik éve dolgozik. Hivatása: ól- latorvos. A tehenészet vezető­je volt, mielőtt ezzel a felelős­ségteljesebb feladattal meg­bízták. A közgyűlés egy em­berként választotta meg a Vö­rös Csillag Tsz elnökének a huszonhét éves állatorvost. — Pöttöm gyerek korom óta itt él a családom Kőröstetét- lenen. Itt végeztem el az álta­lános iskolát, innét jártam Nagykőrösre, gimnáziumba, és ennek a tsz-nek voltam ösz­töndíjas egyetemistája, ide jöttem vissza állatorvosnak, amikor a diplomát megszerez­tem — mondja a fiatal elnök. — Két évvel ezelőtt a tehené­szet vezetésével bíztak meg. Nagyon szerettem azt a mun­kát. Tulajdonképpen nem csi­náltunk semmi különöset, csak dolgoztunk. 1969-ben 2349 liter tejet adott egy-egy tehe­nünk átlagosan. Most 4 ezer liter tej az egy magyartarká­ra jutó átlag. Állományunk negatív állomány. Távlati terveikről is szól a tsz elnöke. Tej- és hústerme­lésben egyaránt jó eredményit adó állományt alakítanak ki, fajtakeveredés nélkül. Árbevé­telük mintegy negyven száza­lékát az állattenyésztés hozza. „Kézhiány'' — Van gép, van jószág, csak a növénytermesztéshez a gya- logerőt kell mindig verbuvál­ni. Ha gépmunkáról van szó, sereglenek a fiatalok is, de ha a növénytermesztéshez kell a kéz, akkor csak az asszonyok­ra, meg az idősebbekre lehet számítani. Cukorrépánk műve­léséhez úgy lehetett embere­ket, illetve asszonyokat tobo­rozni, hogy kukoricát kaptak a munkáért, részes művelésre. Kukoricáért még a szomszédos községekből is akadt jelentke-r ző — mondja az elnök. Mindent közösen Néhány hónap alatt látvá­nyosat produkálni, mindenben teljes eredményt elérni nem lehet. Közös munkával, köl­csönös bizalommal, a vállalá­sok teljesítésével igyekeznek a tsz-ben megvalósítani a ter­veket. Nemcsak az elnök szava ösztönző, hanem a kölcsönös bizalom, az egymás ismerése is segít, hogy a dolgok rendben menjenek. Kopogtatás szakítja meg a beszélgetést. A tehenészetbe hívják dr. Lakos Lászlót, most nem mint elnököt, hanem mint állatorvost. Az egyik te­henet valami kisebb baleset érte miközben evett, jó lenne, ha megnézné. Egyelőre ő tölti be az állatorvosi tisztet is, míg az új szakember meg nem ér­kezik. Eszes Katalin Megbírságolt szabálysértők D. György ceglédi lakos többszöri figyelmeztetés­re sem jelent meg a kötelező alkoholelvonó kúrán, ezért 600 forint bírságot fizetett ★ Vezetői engedély nélkül vett részt a közúti forgalomban, egy kölcsönkért motorkerék­páron, R. József csemői lakos: 1500 forintra büntették. ★ Garázdaság miatt került a rendőrség szabálysértési ha­tósága elé az abonyi L. Pál. Az ittas férfi a Kinizsi-söröző­ben verekedést kezdeménye­zett. 800 forint büntetést fize­tett. ★ J. András csemői lakos jo­gosítvány nélkül motorozott a község belterületén. Bünte­tése: 2000 forint. ★ Közveszélyes munkakerülé­sért M. Péter ceglédi lakosi 15 napi elzárásra ítélték. ★ Ezerötszáz forintra büntet­ték a csemői Sz. Istvánt, aki az Űj Elet Tsz-ben rendezett bálon botrányosan viselkedett i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom