Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-18 / 142. szám

1972. JÚNIUS 18., VASÁRNAP r «>*> * «f£€»KI 's^tírksp ESŐPOTLÓ Alsónémedi határában az eső pótlására locsolják a bur­gonyatáblákat. Urban Tamás felvétele A világpiaci konjunktúra hatására Ötszáz forinttá többet fizetnek a batáridő előtt átadott szarvasmarháért A szarvasmarha hosszú idők óta a világpiac egyik legkere­settebb cikke. A tartós kon­junktúrán belül most újabb időszakos konjunktúra jelent­kezett, az emelkedő árak kedvező lehetőségeket kínálnak a hazai állattenyésztőknek. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt a várható nyereségből osztozni kíván a termelő üze­mekkel is, oly módon, hogy a határidő előtt átadott szarvas- marháért augusztusban, szep­temberben és októberben már az előírt felárakon túl 500 forinttal többet fizet da­rabonként A határozat termé­szetesen hangsúlyozza, hogy csak a határidő előtt átadott állatokra vonatkozik ez az összeg. A termelőszövetkeze­teknek, állami gazdaságoknak, ahhoz, hogy ezt az extra fel­árat megkapják, meg kell valósítaniuk a gyorsított hízlalási mód­szert. Ehhez biztosítékot nyújt az UNIVERZ I. elnevezésű ma­gyar szabadalomkoncentrá- tum, amelynek rendkívül ma­gas fehérjeértéke biztosítja a hízlalási idő egyhónapos lerö­vidítését. Üj „horgászparadicsom” A Vas megyei Rum község határában, a Rába mellett, egyelőre tizenhat holdas terü­leten, hétvégi üdülőtelepet, valóságos „horgászparadicso­mot” alakítanak ki. Elkészítették a vikendtelep tervét, amely 60—80—100 négy­szögöl területű, szabályos ut­casorokat alkotó parcellákból áll. A közművesítést az épít­kezés ütemének megfelelően oldják meg. Az első hétvégi házak, horgásztanyák már el­készültek. A tanácsi munka hétköznapjai A döntő szót is helyben.., A KINEVEZÉSEK JOGKÖRE Dabas fejlődésének két jelentős dátuma: 1966 és 1970. Az első: három község — Dabas, Sári és Gyón — egyesülésének, a másik: a nagyközségi státus elnyerésének időpontja. A fejlődés természetes velejárója: a tanácsi hatáskörök bővülése, s ezzel együtt az önállóság növekedése. Erről be­szélgettünk Czeróczki András tanácselnökkel, akinek elnöki megbízatása egyidős Dabas fejlődésének első jelentős dátu­mával, a három község egyesülésével. • Mit is jelent tulajdonkép­pen a tanácsi önállóság nőve- ] kedése? — Elsősorban azt, hogy a tanács valóban a terület gaz- dája lett. Sok olyan dolog­ban, amiben a helyi tanács­nak korábban csak beleszó­lási joga volt most döntési joga is van. És ez így van jól. Mi ismerjük elsősorban azokat a gondokat, problémád kát, amelyek a helyi lakos-l ságot foglalkoztatják. Hozzánk jönnek panaszaikkal, kéré­seikkel, javaslataikkal. • Elmondana egy példát a sok közül, ami valóban új vonása a tanácsok mai mun­kájának? — E rövid beszélgetés kere­tében valóban csak egy-két példát érdemes elemezni a tanácsi munka új vonásairól. Hadd beszéljek talán arról a feladatról, amiről eddig általában kevés szó esett. Ez a kinevezések jogköre. • Például? — Ma már a tanács hatás­körébe tartozik az iskolaigaz­gató, az orvos vagy éppen a művelődési ház dolgozóinak kinevezése. • Es a pedagógusoké? — A hatáskörök bővülése nemcsak tanácsi privilégium. Amíg korábban egy község pedagógusait a járási tanács nevezte ki, most ez a jogkör az iskola igazgatóját illeti. Nagyon helyesen, mivel ő dol­gozik majd az általa kiválasz­tott pedagógusul, nem pedig a járás vezetése. • EK-e már Dabas nagy­község tanácsa a kinevezés jogkörével? — Igen. Legelső feladataink közé tartozott a művelődési ház ügyének jobbrafordítása. Ismert dolog, hogy amikor Juhász Sándor leköszönt a művelődési ház vezetéséről, egy ideig nem volt értő gazdája ennek az intézmény­1966-ban kezdődött* A csuklós karrierje Ma már annyira megszok­tuk, hogy azt hisszük egyidő­sek a modern városi közleke­déssel. Megszoktuk, hogy száz ember felfér rá, hátul ráz, lassan bár, de halad és haza­érünk rajta. Biztonságos, s a tömeges közlekedési igények kielégítésére a legkiválóbban alkalmas. A csuklós autóbusz. A KEZDET KEZDETÉN Tizenkét-tizenhárom eszten­dővel ezelőtt az autóbuszok beszerzésének lehetősége na­gyon kicsi volt. Pedig volt utas bőven, kellett volna' a jármű. Akkoriban a FAÜ fő­műhelyében két halálraítélt autóbuszból összefabrikáltak egy harmadikat, amely önma­gában nagyobb lett, mint két autóbusz együtt. Legalábbis a befogadóképességét tekintve. A két kiselejtezésre váró autó­buszt tehát sikerült hasznosí­tani. Hogy az új jármű meny­nyire fog beválni, azt akkor még nem tudták, a gazdasá­gosság mellett szólt viszont, hogy akár 150 utast is szállít­hatott, mégis csak egy vonó­erő, és gépkocsivezető, és egy kalauz kellett hozzá. A következő fordulat 1962- ben volt, amikor a FAÜ hat csuklóst átadott a MÁVAUT- nak. Ezek Budapest—Vác, il­letve Monor között közleked­jek. AZ ELSŐ PROGRAM A Volán 20-as vállalatának főműhelye lehetőséget nyúj­tott arra, hogy a helyközi sze­Kettöböl a harmadik Peron a helyközin Új függőn a harmonika mélyszállítás igényeinek ki­elégítésére saját csuklósokat kezdjenek gyártani. A munka 1966-ban indult, s az első há­rom éves tervben 250 kocsi gyártását irányozták elő. Két­féle autóbuszt készítettek: két­ajtósokat, peron nélkül a tá­volsági járatokhoz, és három­ajtósokat, peronnal, a helyközi járatokhoz. Az előbbi már to­vábbfejlesztett változata volt a FAÜ által készített típusok­nak. A három esztendőre szóló program be sem fejeződött, s az elkészült csuklósokkal a leggazdaságosabb jármű került forgalomba. Minden téren megmutatkoztak előnyei, az ország különböző tájairól ér­deklődők jelentkeztek. Ezért a programot is kiszélesítették, kimondva: 1973-ig összesen 650 darabot kell elkészíteni. 700 EZER FORINT Az évek során bebizonyoso­dott a csuklós autóbusz alkal­massága a helyi, sőt, a távol­sági közlekedtetésre. Gyártása országos programmá vált, a Volán 20-as vállalatának fő­műhelyében teljes gőzzel folyt a munka. A programon kívül 20 csuklóst készítettek Miskolc részére is. 1969-ben, tehát a gyártással egy időben megkezdődött a felújítási program. Az 1966- ban gyártott csuklósok akkor­ra már megérettek a javításra. Ez év végéig előre láthatólag 350 jármű főjavítását végzik el. Egy új busz elkészítése, a már leírt módon, átlagosan 700 ezer forintba kerül. A gyártás során rengeteg műsza­ki újítás is született. Tökéle­tesítették azóta a kormány­mechanizmust, új a harmoni­ka felfüggesztése, a csuklós rész kialakítása. Számtalan apróságnak számító dolgon is módosítottak. Pest megye területén 74 csuklós autóbusz jár. A mono- ri térségben 10, Szigethalom környékén 12 közlekedik. Egyébként ez utóbbi az egyik legjobban igénybevett körzet. A Duna-kanyar forgalmát pe­dig kilenc csuklós erősíti. A Volán 20-as vállalat arra törekszik, hogy az általuk évek során gyártott buszokat az egész ország területén minél tovább „életbe” tartsák. Ka­pacitásuk van, a felújításokat országos szinten el tudják vé­gezni. Emellett ebben az év­ben 115 csuklóst is készítenek. Fehér Béla nek. Tavaly ilyentájt jutott tudomásunkra, hogy egy új­lengyeli kislány, Kovács Bor­bála, néhány héten belül be­fejezi tanulmányait a deb­receni tanítóképző népmű­velés-könyvtár szakán. Meg­kerestük és leültünk tárgyal­ni vele. Az eredmény: július elsejével kineveztük művé­szeti előadónak. • Tudomásom szerint az ön eredeti foglalkozása építész- mérnök. — Igen, de hogyan ez most az eszébe? jutott • önnek arról kellett dön­tenie, hogy Kovács Borbála megfelel-e majd művészeti előadónak, vagy sem .. . — Értem. Arra gondol, hogy nem szakember döntött eb­ben a kérdésben. Nos, meg­nyugtathatom, hogy. az ön­állóságot mi nem úgy értel­mezzük, hogy akár értünk valamihez, akár nem, szak­emberek véleménye nélkül hozunk döntést. Először is: a nagyközségi tanácsnak már van szakembere: a népmű­velési előadó. Másodszor: változatlanul jó a kapcsola­tunk a járási hivatal szak- igazgatási szerveivel, így a művelődésügyi osztállyal is. Ök szaktanácsokkal szívesen segítenek és ez számunkra igen megnyugtató a dönté­sek meghozatalában. • Más kinevezés? — Művészeti előadónk te­hát már volt, művelődésiház- igazgatónk viszont még nem. Ez volt a következő feladat. Tájékoztatásunk során a tu­domásunkra jutott, hogy a kiskunlacházi művelődési ház művészeti előadója szívesen vállalkozna nagyobb feladat ■elvégzésére is. Meghívtuk, jöjjön el hozzánk, ismerked­jen meg községünkkel, a mű­velődési ház életével. Csak ezután kérdeztük meg tőle, vállalkozna-e a feladatra. Amikor igent mondott, hiva­talosan kikértük a kiskun­lacházi tanácstól. így lett mű1 velődésiház-igazgatónk az idén március elsejével. • További tervek? — Orvosi kinevezés. A je­lenlegi négy körzeti orvo­sunk közül az egyik ugyanis július elsejével Tóalmásra kérte áthelyezését. Első dol­gunk az volt, hogy a járási főorvos segítségét kértük a kiválasztáshoz. A másik: pá­lyázat útján meghirdettük a megüresedett orvosi állást. • Nem lenne egyszerűbb, ha a járási hivatal keresne orvost a falu számára, s nem önök fáradoznának vele? — Határozottan kimondom: nem. Azt is megmondom, miért. Nekünk ugyanis nem egy körzeti orvosra van szük­ségünk, hanem egy bizonyos körzeti orvosra. • Hogy érti azt, hogy egy bizonyos körzeti orvosra? — A probléma ugyanis nem olyan egyszerű: elmegy egy körzeti orvos, jön helyette egy másik körzeti orvos. Ha csak ez lenne a gondunk, in­tézhetné valóban a járási hi­vatal is. A helyzet az, hogy nekünk a körzeti orvoson kí­vül pillanatnyilag még há­rom orvos kellene. Vagy egy röntgenes, vagy egy KÖJÁL- os, vagy egy gyermekgyó­gyász. Ezért most olyan or­vosházaspárt keresünk, amely­nek egyik tagja megfelel va­lamelyik másik igénynek is. • Nem túlzott ez az igény? — Nem. A község három szoba, összkomfortos la­kást és rendelőt biz­tosít. Jogos tehát, hogy mindezért cserébe a község két gondja is megoldódjék. • Vagyis feltétlenül jó do­lognak tartja a tanácsi önálló­ság növekedését? — Igen. Mi, akik itt helyben élünk, tudjuk, a legjobban, mi­re van szükségünk. Altkor pedig úgy helyes, hogy ilyen kér­désekben a döntőszót is mi mondhassuk ki. Prukner Pál Űtéptés reflektorfényben A Bükikön át Miskolcról Egerbe vezető út egy szaka­sza az esőzések miatt meg­csúszott, ezért a Hámori völ­gyön át haladó részt lezárták. A helyreállítás azonnal meg­kezdődött. Az út mellett ref­lektorokat szerelnek fél, s három műszákiban erősítik a támfalakat, állítják helyre az útkoronát. Az építkezést jú­lius végére befejezhetik. Igaz szóval Lf evesebb figyelmet, tö- rődést, megbecsülést élveznek a munkások, mint amennyit megérdemelnek. A mondat ugyan igaz, de pontosabb megfogalmazása elengedhetetlen. Először is tágítani kell a kört, s álta­lában fizikai dolgozókról beszélni. Azután szűkebbre vonni: a jól dolgozókat értve a megbecsülést kiér­demlők alatt A nagyon pontos fogalmazásra való törekvést elsősorban nem a toliforgatói igyekezet dik­tálja, hanem a sokfajta fél­reértés, félreérthetőség. Mert való igaz: a fizikai dolgozók országos, közéle­ti, politikai rangjával, el­ismerésével nincs baj. Ahogy hzonban lefelé hala­dunk a lépcsőfokon, úgy sokasodnak a gondok. S szándékosan kerüljük most az anyagiak emlegetését, mert nem hiszünk abban, hogyha valahol jól keres­nek az emberek, ott már semmi bajuk nem lehet. Lehet, s van is. öt év alatt ötezer mun­kahely létesült anagykátai járásban, közöttük két, nagyobb ipari vállalkozás. Az egyik a Kohászati Gyárépítö Vállalat tápió- szelei, a másik a Telefon­gyár nagykátai üzeme. Előbbiben fokozatosan megteremtették nemcsak a termelés technikai, tech­nológiai feltételeit, hanem az emberek megbecsülésé­nek részben szervezett, részben ösztönös módon létrejövő kereteit is. Utób­biban ez hiányzott. Az egyik helyen gyors, töret­len a fejlődés, a másikon lassú, akadozó... Leírha­tunk más példákat is. Két műszakban dolgoznak az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi kisgépgyárának munkásai. Ez a többgyer­mekes anyáknak rengeteg gondot okozott, voltak, akik kiléptek miatta. Mindaddig, míg a gyári ve­zetés nem „kapcsolt”, s bár nem könnyen, de meglelte a módját az átcsoportosí­tásnak, a többgyermekes asszonyok egy műszakban váló foglalkoztatásának. S hogy ennél a gyárnál ma­radjunk: sokan kérik, sür­getik a bölcsődei elhelye­zés javítását. Joggal. Mégis, a. gyár nem kezdett ígér­getésbe. Megmondta, nyílt szóval: erejéből nem futja gyári bölcsőde létrehozásá­ra, ám ad egymillió forin­tot a város központi böl­csődéjének építéséhez, s ennek fejében meghatáro­zott helyet kapnak majd ott a kisgépgyáriak gyer­mekei. IVT egmondta, nyílt szó- _LTJ' val... Igen, erre kell tenni a hangsúlyt. Az igaz szóra. Mert szép szavak — különösen akkor, amikor munkaerő felvételét, oda- csalogatását szolgálják azok — sűrűn elhangzanak. Jó kereseti lehetőség, sza­bad szombat, munkaruha, pótlék, vállalati üdülő... A megbecsülés, a tisztesség aligha sűríthető, kénysze­ríthető anyagi, dologi ja­vak formájába. Ahhoz, hogy egy ember számára a munkahely ne csupán ke­nyérkeresetének lehetősége, hanem munkájának helye, azaz igyekezetének, szor­galmának, odaadásának, ötleteinek, kedvének terepe legyen, nem elég, ha csi­nos summa áll a fizetési listán. Megintcsak példát mondva: nagy baj, sok gond magával a keresettel nem volt a Csepel Autó­gyárban, s mégis, hatal­masra rúgott a munkaerő­forgalom. Amikor a gyár pártbizottsága csoportos beszélgetéseket szervezett — rendkívül nagy és ked­vező visszhanggal — az üzemekben, a műhelyek­ben, kiderült: éppen a tö­rődést, a figyelmeit, a ja­vaslatok komolyan vevését, a jó munka tiszteletét hiá­nyolják a munkások. Ha valami, akkor itt is a nyílt szó volt az a csodaszer, amelynek segítségével a hullámvölgyből fölfelé in­dulhatott a gyár, s mint a múlt évben elért eredmé­nyek igazolták, jó tempó­ban. Valamilyen régimódi, atyáskodó, puszipajtáskodó stílust, módszert csempész­nénk vissza, mint követel­ményt? Egy dolgot világo­san látni kell: a kenyérfél­tésből következő kényszer­fegyelem a múlté. Sajnos, a legrosszabb munkásnak, a lógósnak, a fegyelmezet­lennek is azonnal akad munkahelye. Ha kell, öt is egyszerre. Tetszik, nem tet­szik, tény, így van. Tehát? A kenyérféltés diktálta fe­gyelem helyére a tudatosan vállalt szervezettségnek kell lépnie. Ez azonban csak akkor következhet be, ha a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet fordíta­nak mindenütt a termelés emberi tényezőire. Arra, hogy ne a beosztás hatá­rozza meg a rangsort, ha­nem a ténylegesen végzett munka. A munkásosztály hatal- ma persze attól még történelmi tény, hogy en­nek az osztálynak egyes csoportjait adott munkahe­lyeken nem becsülik elég­gé, nem méltatják nyílt szóra — az embernek iga­zán becsületet adó őszin­teségre — őket. Ám mégis furcsa, hogy újra meg új­ra bizonygatni kell ennek szükségességét olyanok előtt, akiket ez a munkás- osztály emelt vezető hely­re, adott nekik rangot, cí­met, tisztes jövedelmet, s akik közül sokan a mun­kásosztály pártjának tag­jai, tehát eleve vállalták azt a kötelezettséget, amit azután nem, vagy alig tel­jesítenek. Az ilyen embe­reknél különböznek a sza­vak és a tettek, de ebbe belenyugodni, beletörődni nem lehet! Végül is egy­szerre van szó politikai és gazdasági érdekekről, s ar­ról, hogy a párt politiká­ja helyben mekkora hitelt élvez, milyen támo­gatásra talál. Nem kis ügy ez, amelynek jelentősége eltörpül a kedvező terme­lési adatok, a fejlesztésre fordított összegek, a nyere­ségként befolyt pénz mel­lett. Nagy ügy ez, mert ma­gába sűrít mindent, ami­nek csak köze van az or­szágépítéshez. Hiába sora­kozik fel az országosan ki­mondott igaz szó mellé a tömegek ereje, hite, lendü­lete, ha helyben lendülete szárnyát szegik, hitét elve­szik, erejét megtörik a ha­mis szavak, a ködös, ho­mályos mondatok, a mély hallgatások. Ezért nagy ügy ez. Ha nem a legnagyobb. Mészáros Ottó & 1 <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom