Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-16 / 140. szám

4 A PEST MEGYEI BIRLAP RTV-MELLEKLETE TV-FIGYELŐ Prix Jeunesse A napokban ért véget a Prix Jeunesse fesztivál, melyet évenként rendeznek meg. A páros években mindig Mün­chen a házigazda, a páratlan években pedig Pozsony. A Prix Jeunesse magyarul ifjú­sági díjat jelent, ugyanis ezen a tv-fesztiválon kizárólag gyermek és ifjúsági témájú tv-műsorok és tv-filmek ve­hetnek részt. A Magyar Tele­vízió rendszeresen megjelenik versenyműveivel a Prix Jeu­nesse fesztiválokon. Idén is képviseltették magukat. A de­legáció tagjai voltak: Kovács Béla, a Magyar Televízió if­júsági és oktatási főszerkesz­tőségének vezetője, Pápai La­jos, a gyermekosztály vezetője és Békés József dramaturg. Békés Józseffel beszélget­tünk arról, hogy milyen élmé­nyeket hoztak haza a münche­ni ifjúsági fesztiválról, ahová 43 állam televíziós társasága küldte el versenyműsorait. — Milyen volt a színvonal? — Anélkül, hogy nagyké­pűek lennénk, azt hiszem ki­jelenthetjük, hogy egyáltalá­ban nem kellett szégyellnünk a hazai műsorokat. Ami azt jelenti, hogy a magyar tv if­júsági és gyermekfilmjei, mű­sorai elérik a nemzetközi át­lagszínvonalat. — Milyen érdekesebb alko­tásokra emlékszik? — Az NSZK Mainz Televí­ziós Társaságának Direkt cí­mű műsora tett ránk rendkí­vül jó benyomást. Egyébként a zsűri is a jobbak közé so­rolta, hiszen díjat adott ennek a műsornak. Ha hasonlítani akarnánk hazai tv-program- hoz, akkor a Radar különki­adásával lehetne egybevetni. Rendkívül élesen vetette föl ez a műsor az NSZK iparitanuló­képzésének problémáit. Kide­rült az adásukból, hogy ma bi­zony nagyon nehezen tanulják meg az NSZK-beli fiatalok a szakmát, mert sokhelyütt ol­csó munkaerőnek, segédmun­kásnak, kifutónak tekintik őket. — Hogy szerepeltek a mi műsoraink? — Díjat ugyan nem kap­tunk idén, de rendkívül kel­lemes fogadtatásban részesült a Rólad van szó című műsor, melyet Csányi Miklós rende­zett. — És végezetül az olimpia előtt rövid idővel, hogy fest München? — Jóformán teljesen készen áll a város, már csak a par- kirozási munkák vannak hát­ra. Csodálatosak a stadionok, néhány helyen szerelik még az eredményjelző elektronikus táblákat, talán köztudott, de hadd írjuk le mégegyszer büsz­kén^ hogy a futballstadiont leszámítva valamennyi ered­ményjelző táblát mi, magyarok gyártottuk, és jó lenne, ha minél több magyar győzelmet írnának fel rájuk. (regős) Ki a munkás? Szálkái Sándor riportfilmje elsősor­ban a kérdés körüli zűrzavar­ra irányította a figyelmet, mi­kor a kissé hosszúra nyúlt be­vezető faggatózás meghökkent válaszait lepergette. „Munkás az, aki dolgozik” — vélték a legtöbben, egyúttal kifejezését is adva tanácstalanságuknak. Az Orion Gyárban hónapok óta vitatkoznak erről a kér­désről — hozták tudomásunk­ra, majd meghívott vendégek jelenlétében mi is ott lehet­tünk a vita folytatásán. Az el­hangzott vélemények eltérése a tévutak gazdag választékát tárta elénk. Volt, aki a „part­talan munkásosztály” elmé­letét hirdette, más a jövedel­mi szinttel húzott határvona­lat munkás és értelmiségi kö­zé, megint más erkölcsi fo­gódzót keresett, mondván: az a munkás, aki becsületesen végzi a dolgát. (Figyelmen kí­vül hagyván, hogy a hanyag munkás is munkás, viszont az osztály legnagyobb költője, József Attila, természetesen nem volt munkás.) A meghívott vendégek, Ge­ro János és dr. Zsarnóczai Sándor részint „az ördög ügy­védjének”, részint a vita to- vábblendítőjének szerepét vál­lalva hangsúlyozták: csupán segítenek a fogalmak tisztá­zásában, meghatározásra nem vállalkoznak. Érdekes volt magának a szónak nyelvtani félreértését is nyomon követ­nünk, hiszen jó néhányan jel­zőként értelmezték (munkás annyi, mint dolgos ember). A megnyilatkozások mögött vé­gül is ott lappangott társadal­munk szüntelen átrétegződé- sének folyamata az éles osz­tályharc elcsitulta utáni hely­zetben. Elsősorban a megvál­tozott társadalmi helyzet bizo­nyult ütközőpontnak: egyfe­lől a munkásból lett értelmi­ségiek, másfelől az egy csalá­don belüli „osztálykülönbsé­gek” (pl. munkásapa, mérnök- fiú) okoztak fejtörést. A befejező képsorok nézése közben a tudomány mai állá­sa szerinti meghatározást is kaptunk, de a szövegalámon- dásos módszer itt nem volt VASARNAP /■ (Folytatás a 3. oldalról) URH 8.0.9: Britten: Karácsonyi dalok. 8.31: André Navarra gordonkaest­je az 1971. évi Ohridi Fesztiválon. 9.50: Jövőről. Márkus István írása. 10.00: Üj Zenei Üjság (ism.). 10.35: A Nemzetközi Rádióegyetem mű­sorából. 11.05: A Rádiószínház be­mutatója: Vera szerelmei. Mándy Iván hangjátéka. 11.50: Az LDL trió játszik. 12.10: Fidelió. Részle­tek Beethoven operájából. 13.10: Müvészlemezek. 14.30: Hét város Európában: Bologna, Brüsszel, Jasi, Lipcse, Pécs, Stockholm, Volgográd (ism.). 15.00: Üj leme­zeinkből* Händel: Jephta — óra­helyénvaló, mert a munkafo­lyamatokat bemutató, moz­galmas vágások óhatatlanul el­vonták a néző figyelmét a lé­nyegtől. Ilyen esetben a lát­vány „tisztességtelen verse­nyének” mellőzésére, a didak­tikus eljárásra szavazunk. Bi­zonyos azonban, hogy sokan elgondolkodtak a fogas kérdé­sen — valóban: ma ki a mun­kás? —, s ezzel a film min­denképpen elérte célját. Mária királynő, az újra felfedezett Madách Imre mű­vei tisztelettudó, ám nélkülöz­hetetlen átdolgozásban sorra kerülnek színpadjainkra. Ezt a történelmi drámazsengéjét Gyárfás Miklós emelte át a GYÁRFÁS MIKLŐS* (Televízió, 13-án, 30.00) Rózsahegyi György rajza vadromantika tobzódásából, irónikus tragédia korszerű felfogásába, amikor Nagy La­jos lánya, az ifjú királynő ál­mába helyezte a cselekményt. Bartha László óriás baldachi- nos ágydíszlete, melynek kár­pitja is játszótér, Eötvös Pé­ter sejtelmes kísérőzenéje, de legfőképp Lendvay Ferenc rendezése, mely egy lassított filmképhez hasonló, valóság fölött úszó, zsibbatag játék­stílust teremtett, híven alkal­mazkodott a gyártási elkép­zeléshez. Ezen belül követke­zetes előadást láttunk, bár a magunk ízlésének az irónia fölerősítése, egy helyenként tórium. 18.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Lux Erika zongoraestje. Közben: 18.45: Szemek szimfóniá­ja. Karinthy Frigyes versei. 19.00: A hangversenyközvetítés folyta­tása. 19.40: Szembesítés. Me­zei András rádió játéka (ism.). 21.52: Kilátó. A Rádió kulturális világhíradója (ism.). 22.48: A dzsessz kedvelőinek. TELEVÍZIÓ 8.58: Csak gyerekeknek! 9.30: Hókusz-pókusz (ism.). 10.00: Or­szágos Dózsa-\innepség Cegléden. 14.48: Prizma. 15.25: A II. Rákó­czi Ferenc könyvtár. Közvetítés Miskolcról. 16.10: Népművészet, népszokások. 2. rész: Pásztormű­vészet. Bevezetőt mond: dr. Or- tutay Gyula. 16.30: Ketten. Bod­nár Erika és Bálint András éne­élénkebb, természetesebb, a rémálom borzongató „natura­lizmusával” teljesebb játék­mód inkább megfelelt volna, hiszen az álom nem azonos az álmatlansággal. Külön örö­münkre szolgált az igen tehet­séges Molnár Piroska alakítá­sa, mely szénvedésben, érzéki varázsban, mozgáskultúrában egyaránt gazdag pillanatokkal ajándékozott meg. Telecsetcpaté. Végre: a néző hangja! Régóta vártunk erre az új műsorra, mely előt­tünk szembesíti a bírálókat a megbíráltakkal, és nyíltan szó­vá tesz nemszeretem dolgokat a tévé háza táján. Párkány László szerkesztő változatos témakört állított össze, Hor­váth János frissen és szeren­csére önnön hibáin is moso­lyogva vezette az — egyelőre meglehetősen szelíd — mérkő­zést. Legközelebb azonban ke­vesebb vitaponttal is beérjük, mert a legizgalmasabb kérdést — a megszólítás-vitát —csak ismertetni tudták, a szó benn­rekedt a résztvevőkben. Re­méljük, lesz még folytatása! Lehotay—Horváth György CANAPIN LOVAG (Televízió, szerdán n.45-kor) A Canapin lovag magyarul beszélő NSZK rövid játékfilm. Henri Duvernais írta a filmet, amelyben a címszereplő a ré­gi női erények tiszttelőjeként lép fel. S amikor egy férj az ő jelenlétében kellemetlenkedik a saját feleségének, közbelép, s mint középkori lovag „védi meg” a feleséget a férjétől. Az, hogy őrült, akkor derül ki, mikor a férj rendőrrel tér vissza. A fanyarul gúnyoros játék a régi szokások és erköl­csök mába átmentésének kí­sérleteit, s e kísérletek képte­lenségét ábrázolja szatirikus formában. A főszerepet Mar­gót Philippe (magyar hangja: Kútvölgyi Erzsébet), Wolfgang Spili (Velencei István) és Christian Tode (Lőte Attila) alakítják. kel. 17.00: Országos atlétikai baj­nokság. Közvetítés a Népstadion­ból. 18.10: Vivaldi: A tél. Bolgár rövidfilm. 18.20: Hódolat Dózsa Györgynek. Irodalmi összeállítás« 18.40: Esti mese. 19.00: A Hét... 20.00: Hírek. — Sporthírek. 20.10: Ki mit tud? H. középdöntő. POZSONYI TV 11.00: Dal- és táncünnepély Svid- niken. 14.00: Béke és barátsági ün­nepély közv. Szénéről. 15.00: Ló­verseny. 17.30: Négy harckocsizó meg a kutya. Lengyel tv-sorozat. 19.00 és 21.50: Tv-híradó és sport­eredmények. 20.00: Dorottya ki­rálynő írja. Cseh film. 22.15: Ta­vaszi intermezzo. Zenés film. 2. MŰSOR: 20.00: Az ügyesség nem varázslat. Film. 21.10: Gajana. Balett* TV-ELOZETES Illyés Dózsája Szegedről PEST I MEGYÉI IIEjüEiVIIIZjliO melléklete RÁDIÓFIGYELŐ 1972. június 19-25 KOSSUTH RADIO 8.18: Mit üzen a Rádió? 8.50: Su­ba Balogh József mezőkövesdi népművész cimbalmon és facim­balmon játszik, a Mezőkövesdi Ma­tyó Menyecskekórus énekel. 9.06: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. Miguel de Servantes Saa­vedra regénye folytatásokban IV. rész. 9.26: Rádió börze. 9.30: A hét zeneműve: Beethoven — H. szim­fónia. 10.05: Tüzes trónon. I. rész. Az Ifjúsági Rádió dokumentum- műsora Dózsa Györgyről (ism.). 10.53: Zenekari muzsika. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Népek zenéjéből. 13.50: Vá­laszolunk hallgatóinknak! 14.05: Édes anyanyelvűnk. Lőrincze La­jos műsora (ism.). 14.10: A Ge­rilla-együttes műsorából. 14.21: Jasha Heifetz hegedül. 14.44: Vi­lágirodalom könyvtájékoztató. 15.10: Klasszikusok magnószala­gon. Kincskereső kisködmön I. rész (ism.). 15.41: Rossini: Mózes — induló. 15.48: Kóruspódium. 15.59: Hallgatóink figyelmébe! 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: A Rádiószínház bemutatója: Gyil­kosság. Mesterházi Lajos hangjá­téka. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Régi magyar dalok és tán­cok. 17.37: Bach: D-dúr szvit No. 4. 18.00: Húszas stúdió: A világ­hírnév kapujában. 18.58: Esti kró­nika. 19.30: Közvetítés a Tungsram Kupa vízilabda-tornáról. 19.50: Magyar zene tegnap és ma. 20.10: Angela... Vértes Éva és P. Szabó József dokumentumjátéka II. rész. 20.53: Egy rádiós napjójából. 22.20: Jeney Zoltán: Hommage á Schön­berg — bemutató. 22.34: Filmklub. 22.54: Nóták. 23.15: Weber ope­ráiból. 0.10: Filmzene. PETŐFI RADIO 8.05: Zenekari muzsika. 9.03: Ezeregy délelőtt. A Gyermekrádió órája. 10.05: Zenés műsor üdülők­nek. 12.03: Nótacsokor. 12.35: Sel­ma Kurz és Richard Mayr éne­kel. 13.03: AlZ otthon képe és a vi­lágkép. Dr. Zrinszky László írá­sa. 13.20: Brahms: f-moll szonáta klarinétra és zongorára. 14.00: Kettőtől ötig . .. 17.00: ötórai tea. 18.20: Közkívánatra! 19.53: Jó es­tét, gyerekek! 20.00: Az Esti kró­nika különkiadása. 20.30: Üj köny­vek (ism.). 20.33: A Budapesti Madrigálkórus hangversenye az 1971. évi ohridi fesztiválon. 21.38: 21.38: Nőkről nőknek (ism.). 22.08: Népdalok. 22.30: A hét zenemű­ve: Beethoven — n. szimfónia (ism.). 23.15: Magay Klementina és Németh József énekel. URH 18.05: Huszonöt perc beat. 18.30: Magyar zeneszerzők. 18.56: Láttuk, hallottuk (ism.). 19.16: Sztravinsz- kij-zongoraművek. 20.00: Placido Domingo énekel. 20.33: A dzsessz kedvelőinek. 20.50: Zenélő Nagy­világ. Az Üj Zenei Üjság mellék­lete. 21.37: Hangfelvételek — fel­sőfokon. TELEVÍZIÓ (RENDKÍVÜLI ADÄSNAP!) 18.28: Hírek. 18.35: Madurai tar­tomány. Indiai rövidfilm. 18.50: Illyés Gyula: Dózsa György. Drá­(Folytatás a 2. oldalon.) Az elmúlt hét egyik legér­dekesebb műsorának vártam a vasárnap délutáni Robbant­suk fel az operaházakat? cí­mű összeállítást. Valahány­szor végigböngészem a friss Rádióújságot, változatos, gaz­dag műsorcímek között kalan­dozok, és úgy tűnik, a három csatornán s_ugárzott, napi 45 óránál több műsoridőben min­den helyet kapott már. Min­den „rádiósítható” műfajt megtalálok — de ezt újra meg újra, hetenként fanyar elis­meréssel veszem tudomásul. Kétes értéknek tartom, hiszen a meghonosodott, kialakult keret gyakran akadályozza a megújulást. A rutin elfedheti a középszerűséget, kiolthatja a keresés és kísérletezés igé­nyét is. A három adó lényegé­ben alig különbözik egymás­tól, egyiknek sincs önálló pro­filja — mint egy hatalmas szolgáltató vállalat, mind­egyik egyszerre akarja kielé­gíteni a legkülönbözőbb fo­gyasztói igényeket. A változa­tosság így összemosódik, s ki-ki ízlése szerint még aránytalanságot is érezhet. S hogy miért mondom el mindezt a vasárnap délutáni műsor kapcsán? Mert Kertész Iván összeál­lítását provokatív, eleven műsornak vártam. A címben kérdésre szelídített mondat Pierre Boulez, francia zene­szerzőtől és karmestertől származik. A mai operaházak múzeumokká merevedtek, mo­dern zenés-színpadi művek bemutatására alkalmatlanok, az opera elveszítette eleven kapcsolatát a társadalommal, az élettel. Boulez mondotta azt is, hogy ha felkérnék, hogy vezényelje el A végzet hatalmát, hát ő inkább sétál­na egyet. A műsor, amelyik akár Boulez nézeteivel egyet­értőén, akár annak ellenében vizsgálja az operák időszerű­ségét, az operaházak „alkal­masságát”, rendkívül érdekes lehet a szakértők s a „laikus” hallgatók számára egyaránt. De csak úgy, ha a részvevők egyenlő színvonalú beszélge­tő- vagy vitapartnerek ma­radnak, ha Boulez „vád”-ját komolyan veszi a műsor, s nem kerüli meg, nem homá- lyosítja el, mint ahogy, saj­nos, ez vasárnap volt. A közelgő Petőfi-évforduló- ról szólt egy másik vasárna­lllyés Gyula Dózsa György című kétrészes drámáját hét­főn 18.50-kor közvetíti a tele­vízió. Pontosabban: ekkor su­gározzák a Szegedi Szabadtéri Játékokról készült Dózsa-fel­vételt. Az elmúlt év augusztusá­pi műsor, Nagy Piroska ösz- szeállítása. Itt születtem én ezen a tájon... címmel. A szerkesztő-riporter Petőfi- emlékek nyomában járt. A négy községből, mely szü­löttjének vallja Petőfit, hár­mat keresett fel: Kiskunfél­egyházát, Kiskőröst és Sza­badszállást. Nem érzem per­ban mutatták be a drámát, amelyet Illyés 1954-ben írt, 1956 januárjában, Gellért End­re rendezésében vitte színre a Nemzeti Színház. Dózsa György születésének 500. év­fordulója tette aktuálissá a te­levíziós közvetítést. Érdekes a párhuzam a csaknem 20 év­vel ezelőtt íródott Dózsa-drá- ma, s a legújabb Illyés-mű, a Testvérek között: a most be­mutatott darab a Dózsa-test- vérek harcról és erkölcsről folytatott vitáját jeleníti meg. A hétfőn vetített Dózsa-drá- mában Illyés honvédőnek, nemzeti hősnek ábrázolja Dó­zsát a manipulativ hatalmi politikát folytató Zápolyával szemben. A mű azt sugallja, hogy a nemzeti összefogás minden lehetősége adott volt, csakhogy a főurak nem éltek ezzel. A szereposztás is szép FARKAS FERENC (Kossuth, 13-án, 15.51) Rózsahegyi György rajza döntőnek a kérdést, egy csep­pet félek is az ilyen, nagyon sokszor álproblémaként meg­fogalmazott kérdésektől, de nem hiszem, éppen idegenke­désem miatt, hogy csupán ezért elmarasztalhatnék egy műsort. S miért is kellene mindig „sorsdöntő” dolgok­ról beszélni? Egy emlékeket kutató, „filológiai” pontos­ságra törekvő műsor is ran­(Folytatás a 2. oldalon.) élményt ígér: Dózsa Györgyöt Bessenyei Ferenc, Mészáros Lőrincet Nagy Attila, Annát Molnár Piroska, Zápolyát So­mogy vári Rudolf, Báthorit Kállai Ferenc, Werbőczit Bdn- györgyi Károly alakítja. A NAGY BULI (Televízió, szombaton 20.10 órakor) A nagy buli magyarul be­szélő francia filmvígjáték. 1966 augusztusában mutatták be Alex Joffé filmjét, amelynek főszerepét a nemrég elhunyt Bourvil alakítja. Bourvin né­ven egy metrópénztárost ala­kít Párizsban, s így sok ideje van gondolkozni és detektív- regényeket olvasni. Maga is ír egyet — s minthogy kitűnően ismeri a párizsi metrót, a té­ma is kézenfekvő —: az esti pénztárvonat kirablásáról. A regényt mint valószínűtlent és megvalósíthatatlant minden kiadó — néhány udvarias sor kíséretében — visszautasítja, s ez arra sarkallja hősünket, hogy a kiadóknál jobb való­ságérzékkel rendelkező gengszternek ajánlja fel regé­nyét. S az egyik gengszter­konszern vezetője kap Is az ötleten... A rádió állandó műsorszámai KOSSUTH RADIO: 1.26: Rákóczi-Induló. (.30: Hírek, Idöjárásjelen- lés. 5.00: Hírek. Időjárás. 5.30: Reggeli krónika. 5.41: Falurádió. 6.00) Hírek, időjárásjelentés. 6.30: Hírek, időjárásjelentés. 5.15: Hallgatóink figyelmébe. 3.00: Reggeli krónika !L kiadás. 3.30: OJ könyvek 8.00: Hí­rek, időjárás. 8.05: Műsorismertetés. 10.00: Hírek, időjárás. 12.00: Oéll krónika. 15.00: Hírek, Időjárás. 10.00: A világgazdaság hírei. 13.00: Hírek, időjárás. 13.05: Külpolitikai összefoglaló. 19.00: Esti krónika. 21.00: Hí­rek. 22.00: Hírek, időjárás. 24.00: Hírek, Időjárás. PETŐFI RADIO: 6.20: Torna. 8.30-tői 8.05-lg azonos a Kossuth rádió műsorával. 11.00: Hírek. 13.00: Hírek, Időjárás. 13.15: Időjárás- és víz­állásjelentés. 14.30: Hírek, időjárás. 15.30—33-lg: Hírek. 16.30: Hírek. 13.30: Hírek. 18.00: Hírek. Időjárás. 19.54: Esti mese. 20.00: Esti krónika. .23.00: Hírek, időjárás. 24.00: Hírek, időjárás. (TRH-RADIO: 18.00: Hírek. 80.30: Hírek. 83.00: Hírek, Időjárás. Szombat—vasárnap t 16.001 Hírek, időjárás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom