Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-15 / 139. szám

1972. JÜNITJS 15.. CSÜTÖRTÖK ■len' kKítUíP JULIUS 9-EN: Honvédelmi nap Ráckevén • Könnyűbúvárok • a helikopteren • Ejtőernyősök • a Ztouff lelett • Gokart-verseny, • modellező­• bemutató A ráckevei járási honvédel­mi nap minden eddiginél gaz­dagabb programot ígér — tá­jékoztatta lapunkat Danes Sándor, a Magyar Honvédelmi Szövetség járási titkára. A július 9-i eseménysorozat alkalmából a szövetség rácke­vei székházában kiállításon ismerkedhetnek meg a látogatók az amatőr rádiósok és a dunaharaszti modellező klub tevékeny­ségével, a művelődési házban pedig a polgári védelem megyei pa­rancsnokságának vándorki­állítását tekinthetik meg az érdeklődők. A honvédelmi nap délelőtti programjában meghí­vásos könnyűbúvárverseny szerepéi, s a Dunán — rádió­irányítású hajóikkal — bemu­tatót tartanak a modellezők. Első ízben láthatják itt a né­zők a dunaharaszti klub leg­újabb modelljét, a rádióirányí­tású hidroplán repülőgépet, amelyből miniejtőernyősök ereszkednek majd lefelé. A Duna-ágban megjelenik majd egy ágyúival lövöl­döző csatahajó — kicsinyí­tett mása is ... Délután a rádiósok verse­nyét rendezik meg, majd mű­repülők mutatják be gyakor­lataikat a magasban. Zászlók­kal, füstgyertyákkal ejtőer­nyősök ugranak célba a Duná­ba, s nem mindennapi látvá­nyosságként, helikopterről hajtanak végre ugrásokat a könnyűbúvárok. S nemcsak a víz felett és a vízen akad lát­nivaló, hanem a parton is. Egykori harcijátékokat mutat­nak be a Zrínyi Haditorna Klub fegyveres „vitézei”, a megyei rendőr-főkapitányság bemutatóján pedig a kutyave­zetők és idomított járőrkutyáik teszik próbára ügyességüket, bátorságukat. Egy katonai ala­kulat kiállításán a korszerű harceszközökkel ismerkedhet­nek meg a fiatalok, akik ez­után a Pestvidéki Gépgyár go- kartosainak versenyén szur­kolhatnak. Színpompás látványnak ígérkezik még az MHSZ és a Vízügyi Igazgatóság feldíszített hajóinak és az őket követő csónakrajok felvonulása. Este 8 órakor rakéták szök­kennek a magasba, mintegy jelzik majd a honvédelmi nap utolsó szórakoztató program­jának kezdetét: a Duna-parti strandon szabadtéri regruta- bálra invitálják a vendégeket. A hagyományos nyári ese­mény előkészületei már javá­ban tartanak, július 9-én húszezer látogatót várnak Rác- kevére. ___________ sz. j. Sz edik az őszibarackot Sűrűsödnek a „gyümölcs­járatok” a Duna-Tisza közén. A szokottnál jóval korábban, az első őszibarack-szállítmány már megérkezett a vidék fel­vásárló telepeire. A kevés napfény ellenére szépre szí- neződött a korai barack, s aránylag elfogadható áron ke­rült az üzletekbe. A hét végén már nagyobb szállítmányokat várnak főleg a Kiskunfélegy­háza környéki barackosokból. Megérett a meggy is. T ermelőszövetkezetek EG YENRA NGÚAK AMIÓTA — IMMÁR ÓT Ea/.xENDEJE — törvény szentesíti a tsz-ek önállóságát, azóta lobog a vita is: vajon egyenlőek-e kapcsolataikban a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek és a velük kapcsolat­ban álló állami vállalatok? Sajnos, a témát ketté kell választanunk. Az egyenlőség meghatározására ugyanis két kifejezést használunk: az egyenjogúságot és az egyen­rangúságot. Az egyenlő jogokkal nincs itt semmi baj. Amint a Ma­gyar Népköztársaság alkotmá­nya leszögezi, hogy az állam­polgárok között különbség nincs, ugyanúgy mondja ki minden ezzel kapcsolatos jog­szabály, hogy az állami és szö­vetkezeti vállalatok jogai azo­nosak. Nem töltenek már be hatósági szerepet a nagyválla­latok, nem írhatnak elő köte­lező erejű szerződéskötést, fel­tételeket. Sőt, a hatalmasko- dás is ritkán fordul ma már elő. A módszerek kifinomod­tak, a törvényben rögzített jo­gokat formálisan nem sérti meg senki. MAS A HELYZET az egyen­rangúsággal. Ez nem annyira jogi, sokkal inkább gazdasági fogalom. Nagyon durván fo­galmazva az az egyenrangú, aki visszabeszélhet a másikkal. Ilyen értelmű egyenlőséget pe­dig az állami vállalatok és szövetkezetek között ha kere­sünk is, ritkán találunk, és a távlatok sem valami biztatóak. Egyenrangúak ugyanis nagyjából egyenlő gazdasági erejű felek lehetnek. De ho­gyan lehetne egyenlő erejű a termelő, ha bizonyos cikkeit csak egy meghatározott vál­lalatnak — monopolvállalat­nak — adhatja el. Ráadásul a szövetkezet egy helyi szerve­zet, maximális esetben is leg­feljebb százmillió forintos anyagi háttérrel, míg például az állatforgalmi vállalat orszá­gosan egy kézben tartott cég, sok milliárdos anyagi erővel. KERESSE FEL RÁCKEVÉN A FEKETE HOLLÓ VENDÉGLŐT! Budapest déli üdülőtelepe a ráckevei Duna-ág. Hangu­latos vendégfogadója, a FEKETE HOLLÓ történelmi múltú épületben működik. Már több mint 500 évvel ez­előtt is mint vendéglő várta és fogadta az ideérkezőket. A vendéglőben — korhű berendezéssel és felszereléssel — étterem, kert, eszpresszó, pinceborozó és bár áll a vendégek rendelkezésére, helyi specialitású rác ételek­kel és hangulatos zenével. A vásár megtekintése után keressen kikapcsolódást Ráckeve történelmi emlékei között, valamint a kitűnő szórakozást kínáló FEKETE HOLLÓ vendégfogadóban. A Budapesttől 45 km-re levő vendéglőt az 51-es műúton Kiskunlacházán keresztül, a ráckevei Duna-hídon át, 50 perc alatt lehet elérni személygépkocsival. (HÉV-vel a Budapesti Közvágóhídtól 1 óra 15 perc alatt.) A nagy érdeklődés miatt már most adja le megrendelé­sét a Kisduna-menti Általános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet áruforgalmi főosztályán (Kiskunlacháza I.. Arany János u. 1. Telefon: Kiskunlacháza, 8.) Az erősebb itt óhatatlanul „le­lépi" a gyengébbet, akkor is, ha az utóbbit a törvény betűi­nek sokasága védi. Hasonló a helyzet a cukorgyárakkal, a gabonafelvásárlással, stb. PERSZE NEM MINDEN VÁLLALATNAK VAN mono­polhelyzete. Sokat beszélünk, és joggal, a többcsatornás ér­tékesítési lehetőségről. A zöld­séget például a tsz átadhatja a nagykereskedelemnek, el­adhatja közvetlenül a kiske­reskedelemnek, vagy nyithat saját üzleteket és így már az összes lépcsőket kikapcsolva,, közvetlenül a fogyasztóval ke­rül kapcsolatba. A tőkeerő azonban sok mindent megha­tároz. Vegyük azt az esetet, hogy a tsz valóban nyit egy standot Budapesten, sőt, belép egy közösségbe, amelynek húsz üzlete van. Akkor is a ZÖLDÉRT nevű nagy céggel áll szemben, amely az üzletek százait tartja fenn a főváros­ban. Tehát ha harcra kerül a sor, akkor sok üzletével, tőle függő alkalmazottaival, fej­lettebb raktárhálózatával és külső kapcsolataival nyilván­valóan diktálni tudja a fel­tételeket és a követelménye­ket A zöldségfrontort még egy fogalommal ütközünk, ez pe­dig a szortiment. Egy szövet­kezet almát termel, a másik káposztát, a harmadik, mond­juk, zöldpaprikát. Hárman együtt még mindig csak há­romféle cikket tudnak kirakni a pultra. Egy zöldségüzlet szortimentje pedig 30—35 cik­ket tartalmaz, sőt, ha a tartó­sított készítményeket is hoz­závesszük, akkor többet. A tsz-stand nem tud teljes vá­lasztékot beszerezni és kínálni, ezzel is hátrányba kerül a piacom MI A KIÜT MÉGIS ebből a helyzetből? Sokat várhatunk a már megindult politikai mun­kától, amelynek célja a nagy- vállalatok szemléletének meg­változtatása. A nagyvállalat­nak sem mindegy ugyanis, hogy milyen barátságot ápol a termelőkkel. A hajdani ha­tósági szerepkörből maradt gőgös szemlélet nemcsak a politikai légkörnek árt, nem­csak a népgazdaságra hátrá­nyos, de adott esetben vesze­delmes lehet magára a nagy- vállalatra is. Például úgy, hogy a felbosszantott termelők egyszerűen felhagynak az ő cikkeik előállításával. Ma egyáltalán nem ritka, hogy ugyanannak a cikknek a termelése ráfizetéses, a forgal­mazása pedig szép hasznot, tisztes prémiumokat hoz. A jövedelmi arányok igazságo­sabb kialakítása csökkentheti a monopolszervezetek mono­polerejét Hasonló eredmé­nyekre vezethet, ha ugyancsak felsőbb Intézkedésekkel, köze­lebb hozzák egymáshoz a ter­melők és a forgalmazók, vagy feldolgozók érdekeit. BIZTATÓ PRÓBÁLKOZÁS a zöldség-nagykereskedelem átszervezése. A tsz-ek ma már egyben tulajdonosai is a MEK- hálózatnak és ez az ellentétek egy részét megszüntette. A ter­melők és vállalatok vetélkedé­sének helyére a termelők egy­más közötti versenye lépett. A nagykereskedelem átszervezé­se azonban minden várakozás­nak nem tudott eleget tenni. Ebben az ágazatban különös élességgel mutatkozott meg, hogy az egyenrangúság hiá­nyában maguk a termelők is ludasak. Mert m.i Történik nemcsak a zöldségfelvásárlásban, hanem a forgalom más területein is. Mindig akadnak egyrészt olyan termelők, akik „lefekszenek” az országos vállalatnak. Bizo­nyos pillanatnyi előnyök érde­kében alákínálnak a többiek­nek, hátrányos feltételeket is vállalnak. A másik végletben pedig mindig akadnak olya­nok, akik igényeiket valami ősi paraszti naíveággai fogal­mazzák meg. Elfeledkeznek ar­ról, hogy olyan gazdasági kör­nyezetben élünk, amikor az összefonódás a földtől az üzle­tig rendkívül erőteljes, és hogy ebben az integrációs láncban valóságos érdekei vannak a fel­vásárlónak, a feldolgozónak, a fogyasztónak is. Olyan társa­dalom, ahol minden termelői igény maradéktalanul érvé­nyesülhet, nincsen a világon. EBBŐL A KÉT VÉGLET­BŐL rajzolódik ki egyébként az egyenrangúsági probléma megoldásának valóságos táv­lata. Tehát, ha egységes a fel­vásárló, akkor teremtsenek maguk között egységet a ter­melők is. Fellépésük legyen megfontolt és összehangolt. Ebben az esetben már a ter­melés a nagyobbik erő, amely a lehetőségeket megközelítően kedvező feltételeket köthet ki magának. Földeáki Béla Teli ház a gyógyfalnban Az asztmások gyógyfaluja, Velem megtelt üdülőkkel, gyó­gyulni, pihenni vágyókkal. Felnőttek és vakációzó fiatalok élvezik a falu buszalpin klí­máját, szép környezetét. Meg­nyílt a megyei tanács gyer­meküdülője, ahol 200-an pi­henik ki a tanév fáradalmait. Üzemel a KISZ-tábor is: itt az ifjúsági mozgalom tisztség- viselőinek pihenéssel, szórako­zással egybekötött továbbkép­zése folyik. CSÚCSFORGALOM... ... a budaörsi benzinkútnál. Egyre több külföldi kocsi tű­nik fel a „megszomjazott” autók között. Urbán Tamás felvétele A Teátrum-napokkal egy id őben Nyit a Ferenczy Múzeum Elkészült a Szentendréi Fe­renczy Károly Múzeum bőví­tési-felújítási munkája. A Pest megyei Állami Építőipa­ri Vállalat jóvátette korábbi terminus-halogatásait: leg­utóbb vállalt határidejét meg­tartotta, s a műszaki átvétel már folyamatban van. A Pest megyei Beruházási Vállalat a hétmillió forintos kivitelezői munkát kimagaslóan jónak minősítette. A megyei ÁÉV az építkezés folytár, megron­gálódott környező épületeket is helyreállította. E hó 23-án kezdik szerelni a szentendrei Fő-téren a sza­badtéri színpadot, s a Teát- rum-nan okkal egyidőben, jú­lius 6-án, berendezve várja látogatóit az újjávarázsolt Fe­renczy Károly Múzeum is. Ásványgyűjtők klubja A Magyarhoni Földtani Társulat keretében megala­kult az ásványgyűjtők klub­ja, amely egyesíti az ásvá­nyok, kőzetek, kövületek kutatásának amatőrjeit. Elő­segíti a gazdag élményt nyúj­tó „kőkultusz” kialakulását Magyarországon is. Az utóbbi években ugyanis szerte a vi­lágon nő az érdeklődés a szí­nes, változatos szerkezetű kő­zetek iránt, amelyeket hobby- ból, vagy lakásdíszítésre ke­resnek. A BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyére, valomint műszer- és technológiai szerelési munkahelyeire (Algyö, Százhalombatta, Fényeslitke) külszolgálatos munkakörbe: lakatos, vizvezetékszerelő, bádogos, esztergályos, kovács, emezlakatos, ív- és lánghegesztő, motorszerelő, csőszerelő és kazánfűtő szakmunkásokat, öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Százhalombattán minden -zombal '-abad, Algyön és Fényesiitkén dekádmunkarend van. Munkásszállás és üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztöképzes van. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83. vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom