Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-10 / 135. szám

rß3l MEGYEI zKh+tsD 1973. JÜNIUS 10., SZOMBAT Kétszeres elismerés A megyei . pedagógusnapi ünnepségen kétszer is szólítot­ták Latyak István dabasi ta­nárt. Először dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke nyúj­totta át az oktatásügy kiváló dolgozója miniszteri kitünte­tést, néhány perccel később pedig Németh Ferenc, a me­gyei KISZ-bizottság titkára az aranykoszorús KISZ-jelvényt. Az egyiket kiváló pedagógiai munkájáért, a másikat az is­kolai úttörőcsapat vezetéséért kapta. Tanulóév a katedrán Csendes, szűkszavú fiatal­ember. Dabason született har­minchárom éve, s ott is tanít már tizenharmadik esztendeje. Tanítói diplomával kezdte a pedagóguspályát Sári község­ben, éppen tizenöt éve. — A második osztályt bízták rám. Hatvannégy tanuló ült a tanteremben. Tudom, ez ma már képtelenségnek hangzik, pedig igaz volt. Hogyan bol­dogultam ennyi gyerekkel ? Bevallom őszintén, nem volt könnyű dolgom. Ez volt nekem is a tanulóévem ... Esztendővel később Tábor- falvára helyezték. Itt is a fel­adat nehezét bízták rá. Tanító létére magyart, történelmet és testnevelést tanított az V—VI. és a VII—VIII. összevont osz­tályban. — Azt mondták, a tanítónak mindenhez érrtenie kell... A táborfalvai esztendő után került haza szülőfalujába. Fi­zikatanárnak. — Akkor éppen arra volt Év vége az Iparművészein Házi tárlaton mutatták be a hallgatók év végi vizsga- munkáit az Iparművészeti Főiskolán. A kiállított műveket az iskola tanáraiból álló zsűri bírálja el, majd ennek és az el­méleti vizsgákon elért eredmények alapján értékelik az ifjú iparművészek teljesítményét. Az Operaház társulata a múlt héten a Prágai Tavasz befejező szakaszában négy elő­adással vendégszerepeit. A nemrég nálunk is nagy siker­rel felújított Monteverdi-ope- ra, a Poppea megkoronázása, valamint a három egyfelvoná- sos Bartók-mű — A kékszakál­lú herceg vára, A fából fara­gott királyfi és A csodálatos mandarin — előadása kiemel­kedő sikert aratott. A három Bartók-darabbal nemrég Olaszországban vendégszere­pelték. A két különböző szín­pad — Prágában a miénknél kisebb, Rómában jóval na­gyobb — érdekes összehason­lításokra adott módot a dara­bok rendezőjének, Mikó And­rásnak. A Poppea szólistái Házy Erzsébet, Sudlik Mária, Sólyom Nagy Sándor, László Margit, Utó Endre, Komlóssy Erzsébet és Kasza Katalin voltak. Az előadást Erdélyi Miklós vezényelte. A Bartók- darabok dirigensei Lukács Miklós és Kórodi András vol­tak; a Kékszakállút Melis György, Juditot Kasza Katalin énekelte. A két balett szőlőit Róna Viktor, Kékesi Mária, Suszter Dóra, Nagy Zoltán, Havas Ferenc, Metzger Márta, Dózsa Imre, Csarnói Katalin és Erdélyi Sándor táncolta. Beethoven kamaramuzsikája Beethoven ritkán hallható fúvós-kamaramuzsikájából ad ízelítőt az új Hungaroton le­mez. Elsőként egy érdekes hangszer-összeállítású művet, a két oboára és angolkürtre írott triót hallhatjuk, élvonal­beli művészek: Pongrácz Pé­ter, Tóth Lajos és Eisenbacher Mihály tolmácsolásában. Az igényes, szórakoztató muzsika, a divertimento hangján meg­szólaló klarinétra és fagottra írott két duót úgyszintén el­sőrangú kamaramuzsikusok szólaltatják meg: Kovács Béla és Fülemile Tibor, az immár világhírű Magyar Fúvósötös tagjai. Bárdos 30 éve Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy, pedagógus, a magyar kórusmozgalom egyik megújí­tó ja, a népzenén alapuló új művek terjesztője. Zeneszer­zőként, karnagyként, tanár­ként egyaránt Kodály-tanít- vany; a mester kórusainak elemzője, lelkes propagálóra. Az új lemez Bárdos alkotó- művészetének harminc évéből (1934—1964) nyújt áttekintést. Misék, monetták, népdalfel­dolgozások mellett Weöres Sándor, Jankovich Ferenc és Nádasdy Kálmán versednek megzenésítéseit hallhatjuk a felvételen. A művek szólistái Melis György és Németh Zsu­zsa. A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkarát és gyermekka' rát Sapszon Ferenc, Csányi László és Kis István vezény­lik. Portrétemeze jelent meg a világhírű szovjet énekművész­nek, Ivan Petrovnak a Melódia kiadásában. A felvételen az operairodalom kedvelt, közis- mert basszusszerepei — Fü löp király, Mefiszto, Simmone Boccanegra, Borisz Godunov — mellett részleteket hallha tunk két kevésbé ismert mű­ből: Rachmaninov: Frances ca da Rimini és Prokofjev: Háború és Béke című operái­ból. Zenei hírek A világhírű magyar tenoris­ta, Kónya Sándor nagy siker­rel énekelte az Erkel Színiház­ban Edgar szerepét a Lammer- moori Luciában. Még ikét es­tén hallhatja őt a budapesti közönség: ma, szombaton a Végzet hatalmában és 14-én, szerdán a Carmenben. A Filharmónia idei hangver­senyévadja június 12-én zárul. A szezon utolsó hangver­senyén az Erkel Színházban Bach Máté passiója kerül elő­adásra. Az Állami Hangver­senyzenekart Ferencsik János vezényli, a szólisták: László Margit, Barlay Zsuzsa, Réti József, Keönch Boldizsár, Me­lis György és Ütő Endre. — korda — szükség az iskolában. És azóta is ezt a tárgyat tanítom, jólle­het közben mezőgazdasági is­meretekből tanári diplomát szereztem Szegeden. Négyszáz gyerek és még kettő Kálvin László, az iskola igazgatója, aki eddig csendes szemlélőként hallgatta a be­szélgetést, közbeszól: — És fizikát tanít a szak­munkásképző intézetben is — az autószerelés mellett... Latyák István elérti a cél­zást: — Negyedik éve van egy Trabantom. Jó, ha az ember az autószereléshez is ért... A felesége szintén pedagó gus. — Kilenc éve, az esküvőnk esztendejében képesítés nélkü li nevelőként kezdte. Néhány évvel később ugyanott szer­zett tanítói diplomát, ahol én... Elégedett ember, pedig a szabad ideje ugyancsak kevés. Tanítás az iskolában, a szak­munkásképző intézetben — és az ő feladata a négyszáz kis­dobos és úttörő összefogása, munkájának irányítása is. — Szeretem a gyerekeket. Nekünk is kettő van. Tudom, mit jelent az, ha foglalkoznak velük. Nemcsak a szülők há­lásak ezért, hanem a gyerekek is, akik megtanulják haszno­san eltölteni a szabad idejü­ket ... Példák sorával bizo­nyíthatnám ezt. Tavaly úttörő- csapatunk első lett a rongy- gyűj tőversenyen, ez tíz focit jelentett az iskolának. A gye­rekeknek pedig táskarádiót, s más ajándékokat. Megint csak Kálvin László egészíti ki: — És ugyancsak tavaly el­nyerték az 1919-es első úttörő- csapat zászlócsillagát... Ezzel nem sokan dicsekedhetnek... Felsőbb iskolába lépnek Latyák István mégis talán arra a legbüszkébb, hogy osz­tályából, a VIII/A-ból nagyon sok gyerek tanul tovább. — Az apám gazdasági cse­léd volt. A négy gyerek közül már csak egyedül nekem volt módom arra, hogy tanulhas­sak. Csengetnek, órára várják, elköszön. A tanév utolsó órá­ját nem szeretné elmulasztani. Prukner Pál EGY ÜJ ROVAT MARGÓJÁRA A Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya gyógyító-megelőző fel­adatai között jelentős szerepe van az egész­ségügyi felvilágosítás­nak, a lakosság egész­séges életre való neve­lésének. A megyei egészségnevelési cso­port a társadalmi szervek segítségével csak­nem két éve végzi ismeretterjesztő, felvilá­gosító és nevelő munkáját. Az egészségügyi kiadványok, könyvek, röp­lapok terjesztése mellett filmeket forgalmaz, tanfolyamokat, előadásokat szervez, működ­teti a nővédelmi és egészségvédelmi tanács­adó szolgálatokat, ismeretterjesztő anyaggal látja el az iskolákat, a termelőszövetkezetek egy részét. E lap hasábjain írtunk már arról, hogy szá­mos betegség egészséges életmóddal megelőz­hető. Rendszeres testmozgással, tornával, megfelelő táplálkozással például bizonyos szívbetegségeket, nem kívánatos elhízást vagy éppen egyes gyomor- és bélbetegségeket előz­hetünk meg. Á jó munkabeosztással, a sza­bad idő helyes felhasználásával, a káros szen­vedélyek elhagyásával az egyszerű idegesség­től a gyomorfekélyig ugyancsak számos be­tegség kerülhető el. A megyei egészségnevelő csoportnak a Pest megyei Hírlap szerkesztősége lehetőséget adott arra, hogy a fentebb említett ismeret- terjesztő, felvilágosító munkáján túl, ezen a helyen is, tájékoztatást adjon olyan tudniva­lókról, melyek az egészséges életvitelhez se­gítségül szolgálnak. Ügy véljük, hogy ez a tájékoztató hasznos lesz. Annál inkább, mert túl kívánunk lépni az egyszerű ismeretterjesztésen. A megyében előforduló esetleges nagyobb arányú megbe­tegedésekről, azok veszélyéről, s a megfelelő védekezésről is írni fognak ebben a rovat­ban, orvosok, gyógyszerészek, pszichológusok. A kedves olvasók figyelmébe ajánljuk a mától kéthetente, szombaton megjelenő írá­sokat. Dr. Bágyoni Attila Ártalmak a mezőgazdaságban A mezőgazdasági munkák túlnyomó részét a szabadban végzik, gyakran mostoha idő­járási viszonyok között. A hi­deg és a nedvesség hatása az ún. hűléses betegségekre való hajlamban — reuma- tizmus, ideggyulladás, ülőideg- zsába stb. — mutatkozik meg. Károsan hathat a szervezetre a nyári forr óság, a túlságos erős napsugárzás is. A nagy melegben, párás időben vég­zett munka túlhevüléshez — hőguta —, az erős napsütés napszúráshoz, bőrgyulladáshoz vezethet. Hideg és nedves időben nem szabad harisnya — kapca — nélkül, erősen napos időben jiedig fedetlen fővel dolgozni. Az időjárásnak megfelelő öl­tözködésre és a helyes maga­tartásra a munkavezetők hív­ják fel a figyelmet. Napszúrás esetén a beteget azonnal ár­nyékba kell vinni, le kell fek­tetni. Fejére tegyünk hideg borogatást: és ha az állapota nem javul, kísérővel szállítsuk orvoshoz. Fontos — különösen a nagy nyári melegben — a dolgozók kellő mennyiségű és jó ivó­vízzel való ellátása. Feltétle­nül kerülni kell a közös ivó­pohár, bögre használatát, mert fertőző betegségek — járvá­nyok — keletkezését okoz­hatja. Veszélyes a poros levegő is. A porban túlsúlyban — 65— 70 százalékban — szerves anyagok vannak, gombák, ro­varrészek is előfordulhatnak, s ezek külön veszélyt jelenítenek az egészségre. A por ingerli a szemet, a felső légutakat, a hörgőket, a bőrt, különösen a verejtékes bőrt. A porártalom ellen jól bevált a porvédő ál­arc és a porvédő szemüveg használata. Viselésük nem kel­lemetlen. Fontos a poros mun­kák után a zuhanyozók hasz­nálata is. Általában a minden­napos tisztálkodás az egészség egyik záloga. Ártalmakat okozhatnak a különböző’ mérgek. Méreg a szénmonoxid-gáz is, amely a traktor és a kombájn üzemel­tetésekor keletkezik. A kenő­olajok ingerlőén hatnak a bőr­re, kiütéseket okoznak. Az eti- lezett, vagyis ólomtartalmú benzin a bőrre jutva felszívó­dik és ólommérgezést okoz, ezért az etilezett benzint a megkülönböztetés céljából meg szokták festeni. Akik ilyennel dolgoznak, azok részére védő­ruházatot kell adni, gyapot­öltönyt, gumi- vagy műanyag- kesztyűt. Ha a bőrre etilezett üzem­anyag kerül, azt tiszta petró­leummal, vagy benzinnel, majd meleg vízzel és szappannal ha­ladéktalanul mossuk le. A növényvédő szerek veszé­lyéről más alkalommal szó­lunk. Dr. Laping Miklós Mi legyen a házipatikában? Sok gyógyszert fogyasztó nemzet vagyunk. A legtöbb háztartásban van házipatika. Felmerül a kérdés: szüksé­ges-e az elsősegélynyújtáshoz a házipatika? Azt felelhet­jük: igen, ha a célnak megfe­lelő a tartalma, és nem évek alatt felhalmozódott gyógy­szerek szemétdombja. Az otthon tárolt sok gyógy­FOVAROSI KIÁLLÍTÁSOK KONTRASZTOK A pesti tárlatok egyik nagy eseménye ezúttal a LUCAS CRANACH kiállítás a Szépművészeti Mú­zeumiban Jelentőségét születé­sének 500. évfordulóján mér­hetjük le i gazán — hiszen a dunai iskola, Altdorfer és Hu­ber körének szellemi vezetője és továbbfejlesztője volt a Luther barátjaként számon- tartott német mester. Művé­szetének egyik jellemzője a páratlan fantázia és a bravú­ros rajztudás, mely önálló lap­jait és fametszeteit egyaránt áthatja. A szövevényes, de át­tekinthető vonalvezetése ad új elemeket a szörnyekkel kör­beágyazott „Szent Antal meg­kísérlése”- és szerelmes mada­rak epizódját is érintő „Szent György”-témában. Ez a rajz­ban elmélkedő géniusz képes Leonardo da Vincit is folytat­ni a „Szent Anna”-eszxnek'K- ben, amelyben három nemze­dék jelenléte érződik. Függet­len és bátor gondolatait nagy­vonalú technikai tudással építi művekké — a szokványos „Sa­lome”-történetet is megejtő karakterrel adja elő, s napba öltözött asszonya is monumen­tális erejét példázza. A Szép- művészeti Múzeum európai je­lentőségű gyűjteményének gazdagságát bizonyítja, hogy az évforduló alkalmából Lu­cas Cranach rajzai, festményei, grafikái mellett nagy kortár­sainak műveit is kiállították — köztük Dürer, Altdorfer, Wolf Huber, Jörg Breu, ifj. Lucas Cranach és Wit Stwosz alkotásait. Más tanulságokkal szolgál SVÁJC ÉPÍTÉSZETE — melynek gazdag fotóanya­gát a Műcsarnokban mutatták be. Két dolog érződik: a Le Corbusier- és a Bauhaus-moz- galom hatása, továbbá az, hogy nincsenek szűkében a modern építészethez oly szükséges anyagi eszközöknek. Ebből adódik, hogy az épületek nagy része kontaktust talál a tájjal és a közvetlen környezettel, a formák szabadvers-intenzitása. harmóniaérzést kelt. Minden olyan síma és elegáns, kötet­len és problémamentes, mégis hiányérzetünk támad, s ez ab­ból adódik, hogy nem egy nép teremtő szellemével találko­zunk. hanem az európai épí­tészet Svájcba áramlásával, melyet a pénz invitál az Alpok völgyeibe. Igaz, lebilincselő Willy Walter fénykristálya, mely Svájc pavilonja volt az EXPO ’70 világkiállításon, Osa- kában, igaz, hogy magával ra­gadó E. Gtsel zürichi szállodá­ja, V. Baumgartner népiskolá­ja, a Szent Márton-templom és a pompeji alaprajz nyomán épült villa — mégis, mindez összegyűjtött kincs, nem egy nép felsőfokra ért szellemisé­gének produktuma. Külön saj­náljuk, hogy Svájcba szakadt hazánkfia, Wahner János alko­tásaival nem találkoztunk, aki a budapesti Mérnöki Kamara és a ráckevei Ady Endre Gim­názium tervezője volt a 40-es években. Változatos a júniusi tárlat- élet. Alig zárult Attalai Gábor textiltervező és Kolosváry Bá­lint grafikusművész kiállítása — a Helikon Galéria Somogyi József szobrászművész rajzai­nak bemutatására készül. A fiatal művészek stúdiója a Dü- rer-teremben jelentkezik, Or­vos András, Göröcs Tibor kö­re az Eötvös-klubbam mutatja be új termését, önálló hangjá­val kiemelkedik a kamarakiál­lítások sorában JAKAB ESZTER — akinek festményei és tűz­zománcai a ferencvárosi pin­cetárlaton láthatók. A festői szenvedélyt mindig megrendü­lés indítja. Mikor kálváriát, ikont fest, akkor töprengései­ről vall, s ha figyeli a „Nem várt virág” üzenetét, az szo­rongásainak végét jelzi. Szür­ke árnyalatofkkal rögzíti a ma­gány óráit — a régi és új har­cát fekete és kék tónusok ará­nyaira bízza. (In memóriám 1945). Meglátásának erejét a mesterség tisztelete alapozza, ez a kettősség jelzi Jakab Esz­ter eredményeit, mely tovább fokozódhat első kiállítása után — mely művészetének bizta­tó nyitánya. Losonci Miklós szer főleg gyerekes családok­nál jelent veszélyt. Rendsze­rint nincs megfelelően zárható kisszekrény az orvosságok számára, a polc, az asztal, az éjjeliszekrény fiókja pedig nem alkalmas erre a célra. A kisgyerek kíváncsi, utánozza a felnőtteket; könnyen megke­resi és megeszi — esetleg, mint édességet — a gyógyszereket. Helytelen az a nem ritka szokás is, hogy a kisgyermeket küldik el a szülők gyógyszert kiváltani a patikába, mert a kisgyermek hajlik arra, hogy útközben megkóstolja. Szomorú tény, hogy évente 1500—1800 gyermek szenved gyógyszermérgezést hazánk­ban! De hazánk áll az első helyen a serdülő korúak ön­gyilkossági világstatisztiká­jában is, s az öngyilkosságo­kat rendszerint a könnyen hozzáférhető gyógyszerekkel követik el a tizenévesek. A gyógyszereket nem taná­csos gyűjtögetni azért sem, mert soknak rövid a szavatos­sági ideje, s így később hatás­talanná válik. Kanalas orvosságot ne tar­togassunk, mert megromlik! Szemcseppek a felbontástól számítva csak egy hétig hasz­nálhatók. Ajánljuk, hogy házipatiká­nak egy kulccsal zárható kis szekrényt, vagy a kombinált- szekrény egyik zárható fiókját rendezzük be. Legyen benne: lázmérő — 15.30-ért bármely gyógyszertárban vehető —, kis sérülések ellátására köt­szer, jódtinktura, chinoplast, chlorocid kenőcs, sebhintő­por, kamillatea, néhány szem kalmopyrin, istopyrin, meris- tin. amidasophen tabletta láz f ; fájdalom csillapítására, és néhány lázcsillapító kúp a gyermekek számára. Akinek pedig sok gyógy­szere halmozódott fel, vigye el a legközelebbi gyógyszer- tárba, ahol szívesen rendet te­remtenek a házipatikában. Ki­selejtezik a romlott, lejárt, vagy hatástalan gyógyszere­ket, és megfelelő szaktaná­csot adnak. Kvasz János gyógyszerész I Vendégjáték Prágában

Next

/
Oldalképek
Tartalom