Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-24 / 120. szám

Irodalmi est Albertirsán Csütörtökön, május 25-én, este 8 órakor, Albertirsán, a nagyközségi könyvtárban, az ünnepi könyvhét alkalmából, irodalmi estet tartanak. Az est vendége lesz Gombos Katalin színművész, Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész és Benkő Zoltán zongoraművész. Az OGPh dísztagja A Cegléden élő, nemzetkö­zi hírnévre szert tett fotó­művész, Tóth István képei szinte az egész világot bejár­ják. Több ízben adtunk hírt arról az utóbbi egy-két év­ben, hogy az amerikai konti­nensen, Ausztráliában és több európai ország nagy városai­ban szerepelt eredményesen műveivel: díszokleveleket, he­lyezéseket és jutalmakat szer­zett. Legutóbb az ausztriai Burgeniland'ból kapott elisme­rő levelet. Franz Scherz, az EFIAP egyik ausztriai elnö­ke értesítette, hogy legutóbb az Osztrák Fotoegyesület, az OGPh, dísztagjává fogadta Tóth István fotóművészt. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Történelmi totó Ki tud többet Dózsáról? Vetélkedő KISZ-alapszervezetek A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L XVI. ÉVFOLYAM, 120. SZÄM 1972. MÄJUS 24., SZERDA Elkezdték a permetezést Peronoszpóraveszéiy a szőlőkben TÖBB MINT EZER HOLDON KUKORICA - VIHARKÁROK A SZÁNTÓFÖLDEKEN Egy reggelen két baleset Kedden, május 23-án reggel két közúti balesethez riasztot­ták a ceglédi járásban a közle­kedésrendészet helyszínelőit. Az egyik Abonyban történt, a 441-es útvonalon, ahol egy sze­mélygépkocsi — feltehetően szabálytalan előzés miatt — motorkerékpárral karambolo­zott. Cegléd határában, a kecs- késcsárdai vasútállomás köze­lében kerékpározó fiút ütött el egy személygépkocsi. A gye­reket sérülései miatt azonnal kórházba szállították. Állapo­ta, szerencsére, nem életveszé­lyes. A balesetek okának tisz­tázására a vizsgálat folyik. Az elmúlt napok csapadékos időjárása viharral, jéggel ér­kezett, sok helyütt diónyi nagyságú jég verte a határt. A járásbeli közös gazdaságok gabonatábláin is dőlt sorok mutatják a viharok nyomát. — A vihar és a jég nálunk is jelentős pusztítást vitt vég­be — mondotta Kárpáti Fe­renc, a ceglédi Kossuth Ter­melőszövetkezet üzemgazdásza. — A mintegy 1400 holdas szántóterületünkön a kárbecsléshez még ezen a héten hozzáfog az Álla­mi Biztosító. — A több napos eső nem kedvezett a szőlőnek. A csak­nem 320 holdas területet pe- ronoszpóraveszély fenyegeti. Az eső elálltával azonnal hoz­záfogtunk a permetezéshez. Végeztünk a burgonyakapálás­sal és befejeztük a magrépa porozását is. Még az esős na­pok előtt elvetettük a kukori­cát: a háztáji területekkel együtt, több mint ezer hold kuko­ricát termesztünk az idén. — Jól haladunk a palánta- kiültetéssel. Paradicsomból 13, paprikából 9 holdnyit ültetünk el. A termés nagy részéit a Nagykőrösi Konzervgyár és a MÉK várja, velük kötöttünk szerződést. A helyi ellátásban is segítünk. Piactéri elárusító­helyünkre már most folyamatosan szállítjuk a karalábét, paprikát, para­dicsomot. — Cellulóznyárfa-telepün- kön, 272 hektáron megkezdtük a sorközi kapálást, s ha az idő­járás nem szól közbe, a jövő hónapban be is fejezzük — mondotta a termelőszövetke­zet üzemgazdásza. Hogyan tovább? Érettségizők Zene szól. Szaladgálnak a folyosón. Innen-oninan ajtó­csapkodás hallatszik. — Mikor indul a vonatod? — Várjatok! Rögtön megyek én is. A mezőgazdasági technikum kollégiumában a negyedikesek most szellőztetik ki fejüket az ötórás érettségi izgalmai után. — Szabó Sándor vagyok. Ne­gyedikes. — Hogyan sikerült eddig? — Ügy érzem, hogy erőm­Polka, valcer — virradatig1 Báránytáncos berceli búcsú Viselet, a szekrény mélyéről Sok autós megállt csodálkoz­ni, nézelődni vasárnap Cegléd- bercelen, ahol a 4-es országos főútvonal áthalad. Még a nem­zetközi úton sietős kamiono- sok is alább hagytak a sebes­séggel, hogy minél többet lát­hassanak a község szokatlan vasárnapi forgalmából. Pün­kösdvasárnapot ünnepelt a község apraja-nagyja, régi szo­kásokkal, céllövöldés, török­mézes, emlékfakanalas, színes forgataggal, no és a hagyo­mányt felújítva, berceli bá­ránytánccal. Báránytáncot nézni, búcsút látni messzi vi­dékről, még külországból is ha­zatértek az egykori berceliek vagy azok leszármazottai. Nagy nap volt mindig a búcsú napja, hát még most, hogy szorgos felkészüléssel, a régi hagyományok felelevenítésével sikerült azok számára is látvá­nyossá tenni, akik ugyan itt születtek, itt élnek, de már csak az idősebbek elbeszélésé­ből tudhatnak egyet s mást a régi, dínom-dánomos sváb nemzetiségi ünnepségről. Tavaly eső áztatta a búcsú­sokat, most a májusi szél a_ ha­tárba kergette a sötét esőfel­hőket. Cicomás báránykák Az egykori uradalmi ven­déglő tágas udvarának köze­pén állt a feldíszített magas „májfa’’, tetejébe színes szala­gokat, sörösüvegeket, kalácso­kat akasztottak: vigye, aki tud­ja, ha egyáltalán olyan ügyes, olyan hős, hogy érte merész­kedik a sima törzsű, óriás póz­na tetejére. A fa alatt két ka­lapos, patyolatinges, sújtásos posztónadrágos legényke dé­delgette az alig egyhónapos, hófehérre fürdetett, felcico- mázott báránykákat. A vecsési aranykoszorús fúvószenekar valcerére, hoppsz-polkájára rezdültek a szoknyák, csattan­tak a csizmatalpak. Eredeti viseletben Lányok, akiknek eddig hét közben legnagyobb problémá­Szabálysértők - büntetések rúnak szeszes italt vásárolt. 500 forint büntetést fizetett. ★ Jogosítvány nélkül vezette, a kocséri Üj Élet Termelőszö­vetkezet vontatóját R. Pál ko­cséri lakos. A szabálytalan­kodó tsz-tagot 2100 Ft pénz­bírság megfizetésére kötelez­ték. ★ M. Lászlóné, csemői lakos garázdaság miatt került a rendőrség szabálysértési ha­tósága elé: féltékenységből az egyik szomszéd lakásán bot­rányosan viselkedett, a ház ablakait téglával beverte. 600 forintra büntették. juk volt, hogy mini- vagy mi­diszoknyában induljanak az iskolába vagy a munkahelyre, most ropogósra keményített, aprócsíkúra plisszézett, alsó- íelső-legfelső, számtalan szok­nyában, bóraxsszal keményí­tett csipkés kendőben, mángo­rolt kötényben, hófehér ing- vállban feszítettek, slingelt keszkenővel. Hajukat sok kis copfba fonva „búbolták” a fe­jük tetejére, teknőchéj fésűvel. Kék és gálicszín kötött haris­nyájuk, fekete lakktopánjuk, hófehér, babarózsa- vagy cik­lámenszín szoknyájuk úgy megváltoztatta őket, hogy sa­ját iskolatársuk sem ismert néha rájuk. Kékfestőben, komótos sötét­ben táncoltak az idősebbek. Bár az asszonyokon, a közép­korúnkon gyakran látni nép­viseleti öltözéket mindennap, most a férfiak is fölvették a szekrény mélyén őrzött patyo­latinget, fémgombos mellényt, ünneplő csizmát, kalapot. Ott táncolt a májfa alatt a több mint hetvenéves Pünkösdi Ist­ván bácsi kedves életpárjával, Leina nénivel. Ott zömmögte kórusban a dalt a zenekar mel­lett a szakszervezetek szakma­közi bizottságának, a bál ren­dező bizottságának több tagja is. Tükrös szív A szélen kint, ahol Bércéi „véget ér”, és már oda nyúlik a dombvidék, északi hegyvidé­künk kis körme, ott vigadott a vásártéri, búcsúi forgatag. Nyolc céllövő házikó, két cél­dobó hely, óriáskerék kicsiben, hullámfutó, két igazi „ringVspiel”, vagyis körhinta szerzett örömet kicsinek-nagy- nak, nem beszélve a cukorka- és törökmézárusok, sörmérők, pecsenyesütők, mézeskalácsot és vásárfiát kínáló bazárosok csalogatóvetélkedőjéről. Kora délutántól késő éjsza­kába nyúlt a berceli búcsú. E.K. hoz mérten jól. Már túl va­gyunk a magyaron meg a ma­tekon. Hétfőn folytatjuk. — Hogyan tovább? — Visszamegyek a falumba, Makádra. Ott dolgozok majd, az Új Elet Tsz-ben. De most már futok — kapja fel táská­ját. — Indul a vonatom. Bugyi Ilonával beszélgetek tovább. Ö szintén negyedikes. — Mikor határoztad el, hogy mezőgazdász leszel? — Faluról jöttem. Már kicsi koromban szerettem a növé­nyeket, az állatokat. Így kerül­tem ebbe a suliba. — Hogy telt el a négy év? — Most rövidnek tűnik, kü­lönösen az utolsó, a negyedik. Eleinte nehéz volt beilleszked­ni az új közösségbe, de azután jól éreztem itt magam. A nyá­ri gyakorlatokat nagyon sze­rettem, emlékezetesek marad­nak. — És mit csinálsz ezután? — Kjocséron, a Petőfi Tsz- ben dolgozom majd, mint gya­kornok. Dobozi Eszter Szilágyi Miklós játékvezető — Kit neveztek „nagybotú”- nak? — hangzott el a kérdés, s nyomban megszületett a vá­lasz, a rövid ismertetés a ceglédi papról, Mészáros Lő- rincről. Több mint két órán át vallatta-faggatta a zsűri a vetélkedő csapatokat szom­baton, a ceglédi Kossuth Mű­velődési Központban. Dózsá­ról, koráról, a nagy paraszt- felkelésről, ceglédi kapcso­latairól, a parasztháború és vezére képzőművészeti, ze­nei megörökítéséről, irodal­mi megformálásáról esett szó ezen a délutánon. A rendező a városi KISZ- bizottság volt, amely felhí­vást intézett a KlSZ-alap- szervezetekhez, foglalkozza­nak a Dózsa-féle parasztfelke­léssel, és jöjjenek el a ve­télkedőre. Tizenhárom csa­pat jelent meg, az EVIG-ből, a KÖZGÉP-ből, az iskolák­ból, az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalattól, a fegy­veres erők klubjából. Szilágyi Miklós múzeum­igazgató, mint játékmester, gyorsan pergette a kérdéseket. Történelmi totó-lapokat kel­lett kitölteni, és megfelelni számtalan fogas kérdésre. A zsűri elnöke, dr. Ikvai Nán­dor, a Pest megyei múzeu­mok igazgatója, igazságosan osztogatta a pontokat. A ve­MEGYEI LABDARÚGÁS Sikerült a visszavágás A Bem SE egyik őszi vere­ségét Foton szenvedte el. Most a vendégeknek egy pil­lanatig s,em volt pontszerzés­re esélyük. Bem SE—Főt 6:0 (4:0). Bem SE: Németh — Bállá, Dormány, Petőfi — Zátonyi, Szántó, Raffael K. (Karikó), Raffael P., Uhlimann, Papp, Szélesi. A 16. percben született meg Raffael P. egyéni akciója után a Bem SE első gólja, majd a következő öt percben Zátonyi és Papp talált kapu­ba. A félidő utolsó gólját is­mét Raffael P. szerezte. Az 51. és az 53. percben újra a fóti hálóban zörgött a labda, először Zátonyi, Később Papp KÉZILABDA NB II. használta ki a gólszerzés le­hetőségét. Tapogatódzó mezőnyjáték Után, a Bem SE magához ra­gadta a játék irányítását, szép gólokat szereztek a csatárok. Szünet után két újabb, gyors gól esett, majd a ceglédiek lefékeztek, csatár játékuk visz- szaesett. A Bem SE győzelme meg­érdemelt, az arány a vendé­gekre hízelgő,, a gólhelyzetek alapján akár kétszer ennyi gólt is kaphattak volna. A Bem SE öt fordulóval a baj­nokság befejezése előtt, vezet a tabellán. Gólt rúgott: Zátonyi (2), Raffael P. (2), Papp (2). Jók: Zátonyi, Szántó, Raffa­el K. U. L. Végig vezetett az Építők A Ceglédi Építők hetedik mérkőzését vívta, s győzött, így, 11 ponttal, továbbra is az élmezőnyben áll. Szalkay sé­rülése miatt nem játszhatott. Ceglédi Építők—OGSC 30:16 (16:9) Cegléd: Szalisznyó — Jónás, Bálint, Szabó, Hörömpö, Vass, Juhász Gy. Csere: Szrapkó — Godó, Cseh, Malizs, Deli. A vendégek támadó játéka elég változatos és veszélyes volt, az Építők viszont a szo­kottnál mérsékeltebben véde­kezett. A ceglédiek mindjárt a mérkőzés elején elhúztak, s végig vezetve, biztosan győz­tek. A vendégek védekező mun­kája nagyon gyenge volt, ka­pusuk alig hárított kapura törő lövést, így mérsékeltebb játék is elég volt a győze­lemhez, hiszen az Építők csak a játékidő egyes idősza­kaiban játszott tudásához mérten. Góllövők: Bálint (10), Szabó (7), Jónás (6), Vass (2), Juhász (2), Godó (1), Cseh (1), Ma­lizs (1). U. L. a kérdéseiket olvassa fel. Foto: Apáti-Tóth Sándor télkedőt alaposan előkészítet­ték, szakemberek állították össze a kérdéscsoportokat. A résztvevők jól felkészültek, sok könyvet néztek át, és ala­pos tájékozottságra tettek szert. Végig izgalmas volt a vetél­kedő. Egy-egy válasz vitát provokált, pro és kontra szü­lettek az érvek. A döntőbe ju­tásnál holtverseny alakult ki. Két csapat nem tudott megbirkózni egymással. Így a zsűri salamoni döntést ho­zott: mindkettő továbbjutott. A végső sorrend szerint a gimnazisták lettek az elsők, a mezőgazdasági technikum diákjai a másodikak, a FÉK ifjúsági klubja a harmadik, a Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Iskola növendékei az ötödikek, az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat csapata a hatodik helyezést érte el. A vetélkedő egyes mozza­natait Széli Júlia, a rádió riportere magnetofonon meg­örökítette, ugyancsak hang­szalagra került a FÉK iro­dalmi színpad Dózsa-em- lékműsorának néhány betétje, így a ceglédi Dózsa-vetélke- dő híre mindenhová eljut az országban. Indiai kiállításról - budapesti múzeumba Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kérésé­re a Művelődésügyi Miniszté­rium kiállítás és' kutatás cél­jára átadta azokat a gyermek­rajzokat, melyek az 1971-ben meghirdetett indiai nemzet­közi gyermekrajz-kiállításon szerepeltek. Mivel ezen a nemzetközi kiállításon hat al- bertirsai úttörő is részt vett rajzaival, rajztanáruk, Aí. Or­bán Edit, illetve iskolájuk, a Petőfi iskola értesítést kapott a megyei tanács illetékes osz­tályától a rajzok hollétéről. A gyermekrajzok legtöbbjét most, a télen, a budapesti Külkereskedelmi Főiskola klubjában is bemutatták. Tanév után tánciskola A nyolcadik osztályt elvégző lánykákra, legénykékre gon­dolt a ceglédi Kossuth Műve­lődési Ház, amikor meghir­dette nyári társastánc-tanfo­lyamát. Nem sokkal az iskola­év befejezése után, június 13-án kezdődik a táncoktatás, Retkesné Koncz Margit irá­nyításával. AZ ORSZÁG LEGJOBB női és férfifodrászai versenyeztek május 20-án és 21-én a siófoki. Lidó szálloda halijában az el­sőségért. A versenyen a ceglé­di csapat nem jutott be az el­ső három közé, de valószínű, az első hat között helyük lesz a ceglédieknek is, és ez sem rossz eredmény. A verseny to­vábbi értékeléséről a napok­ban kapnak értesítést. I i Cs. János, csemöi lakos mo­torkerékpározás előtt szeszes italt fogyasztott. A rendőr­ség szabálysértési csoportja 1500 forint pénzbüntetésre ítélte, valamint javaslatot tett 1. számú ellenőrző lapjá­nak bevonására. ★ Ötszáz forintra büntették H. Gyula ceglédi lakost, mert kerékpárjával úgy vett részt a közúti forgalomban, hogy előtte szeszes italt fogyasz­tott. ★ T. Imre, dánszentmiklósi la­kos a község italboltjában a társaságában levő fiatalko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom