Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-10 / 108. szám

1972. MÁJUS 10., SZERDA rUT maii ifúriap Kosár — üvegnek A szigclszentmiklósi Kosár­fonó és Fűztermelö Htsz-ben borosüvegtartó kosarakat is fonnak, a termékek nagy ré­sze exportra készül. Foto: Urbán Ünnepség a gödöllői kastélyban Kedves ünnepség színhe­lye volt a gödöllői kastélyban az öregek szociális otthona. A helybeli katonai alakulat KISZ-szervezetének tagjai lá­togatták meg a gondozottakat, és színvonalas műsorral kö­szöntötték az otthon lakóit. A gyengélkedőket és betegeket is felkeresték, és virággal ked­veskedtek nekik. Az anyák napja alkalmából rendezett ünnepségen külön köszöntöt­ték Fekete Istvánnét, Zsuzsa nénit, akit néhány hónap vá­laszt el 100. születésnapjától, t Csiba József Jó a hangulat 99 Bántja önt valami?66 Czifferi József, a Papíripari Vállalat szentendrei gyárá­ban 1960 óta a szakszervezeti tanács titkára. Arra kértem, mondjon egy esetet, amikor a dolgozók panasszal fordultak a szakszervezethez és a szak- szervezet segített. Hosszas gondolkodás után válaszolt: — Az utóbbi idő­ben nem jöttek hozzánk pa­nasszal. Jó a hangulat a gyár­ban. Ugyanerre a kérdésre a KISZ-titkár, Pintér István válasza: — Előfordult, hogy valakinek nem akartak fize­tés nélküli szabadságot adni, mi elintéztük. Egyébként va­lóban jó a hangulat, dolgo­zóink elégedettek. Beosztás A borítéküzemben Szaut- ner Katalinnal beszélgettünk. Tavaly szeptember óta dol­gozik a gyárban, papíripari technikumot végzett. Három évig kapott ösztöndíjat a vál­lalattól. — Mi a beosztása? — Műhelyímok vagyok. — Ehhez a munkakörhöz, úgy tudom, nincs szükség szakmai ismeretekre. — Az elődöm 8 általánossal végezte ezt a munkát. Egy­szer már szó volt arról, hogy kineveznek csoportvezetőnek, 35 ember főnökének. Nem mertem vállalni, 19 éves va­gyok. — A két beosztás között nincs átmenet? Mivel biztat­nak a gazdasági vezetők? — Azt nem mondhatnám, hogy különösebben biztatná­nak. Néhányszor már feltet­tem a kérdést a vállalat párt­titkárának, aki egyébként az üzemrésznek a vezetője, hogy tulajdonképpen miért adtak ösztöndíjat, amikor nincs rám szükség? A válasz: szüléimét akarták támogatni. Egyébként hova fordulhatnék segítségért, BARKÁCSOLÓK! Garázs, horgásztanya, hétvégi ház, szerszámkamra, vagy állati férőhelyek építéséhez MINDEN ANYAG BESZEREZHETŐ AZ ÉRDÉRT SZAKUZLETEIBEN BUDAPESTEN: a XIII., Hegedűs Gy. u. 5. sz. alatt (tel.: 117-477) és a XXI., (Csepel), Széchenyi u. 8. sz. alatt (tel.: 147-298), valamint VIDÉKEN, az alábbi cimeken: Nagykörös, Rákóczi u. 1. Csongrád, Lenin u. 11. Szolnok, Körösi út (az ÉRDÉRT 2. sz. telepén) Balatonszentgyörgy (az ÉRDÉRT 7. sz. telepén) Kétegyháza (az ÉRDÉRT 12. sz. telepén) Alsózsolca (az ÉRDÉRT 4. sz. telepén). Ajánlatunk: enyvezett lemez (4, 5, 6, 8, 9, 10, 12, 15, 18 és 24 mm-es vastagságban), furnérok, normál és szines farostlemezek, fautánzatú lemezek, forgácslapok, bútorlapok, nagy szilárdságú, víz- és saválló, REFA elnevezésű panelek, fóliák (borításra), különleges mozaikparketták hang-, hő- és nedvességszigetelésre^ (sima és intarziás kivitelben), különféle esedékek és hulladékok. VÁSÁROLJON AZ ÉRDÉRT VÁLLALAT SZAKUZLETEIBEN! KÉSZSÉGES, GYORS KISZOLGÁLÁS! ha egyszer nincs megoldás, minek ugráljak. Csinálom a munkámat, persze, azt meg kell vallanom, hogy nem túl nagy lelkesedéssel. Szabó József párttitkár, a gazdasági vezető Szautner Ka­talinról: — Nem látjuk ebben a kis­lányban a lelkesedést. Ha ész- revennénk, hogy szeret dol­gozni, biztos találnánk neki megfelelő beosztást. Például az ő végzettségével csoport- vezető is lehetne... Norma ’ Anka Ferencné törékeny asszony, egy négyéves kis­lány édesanyja, nemrég jött vissza munkahelyére a szü­lési szabadságról. — Bántja önt valami? Mi­lyen problémája van, amit szívesen elmondana? — En kérem párttag vagyok, mindent elmondhatok a párt­taggyűléseken. — Hozzászól a párttaggyülé- seken? — Néha. — Nincs semmi, ami sérti, bosszantja? — Dehogynem, de erről nem is érdemes beszélni. Február­ban felemelték a normát. Mintazsákkészítő vagyok, és ez elég nehéz munka. A norma­emelés óta mindennap hulla- fáradtan megyek haza, s ott­hon vár a második műszak. De ezért tényleg nem érdemes szólni, erről a főnökök nem tehetnek és ha akarnának sem tudnának rajta változtatni. Persze, mi nagyon jól tudjuk, kik voltak azok, akik 140 szá­zalékra teljesítették a normát, haragszunk is rájuk. Fizetés Henczel Jánosné a beszél­getés közben is szaporán dol­gozik. ö volt az egyik, aki korábban 140—150 százalékra teljesítette a normát. Amikor vele kezdtem beszélgetni, cso­portvezetője rögtön hozzánk lépett és közölte: — ö a legjobb dolgozónk. — Igen, ezt ilyenkor el­mondják, de amikor fizetés­ről van szó, megfeledkeznek róla — mondta sértődötten a fiatalasszony. Egy kis vita alakul ki: — Ne viccelj, hi­szen magad is tudod: fantasz­tikus órabéred van. — Mennyi ez a fantasztikus órabér? — Kilenc negyvene van. — Volt már kiváló dolgozó? — Még soha. Engem nem is érdekel más, csak az,, hogy megfizessék a munkámat. Két­ezerkétszáz forintot kapok ha­vonta, ebből egyedül tartom el nyolcéves fiamat és ebből fizetem a ház árát is, amit nemrég százezer forintért vá­sároltam. — Üdülni volt már? — Nem érdekel engem az ilyesmi. Csak az, ha jobban dolgozom, mint a többiek, ak­kor azt fizessék is meg. Árokszállási Éva Sok forgatásra készül az idén a Pest megyei filmstúdió Három évvel ezelőtt alakult meg a Pest megyei Goldman György Filmstúdió. A megyei népművelési tanácsadó irányí­tásával, társadalmi munkában tevékenykedő stáb célja, hogy filmen örökítsék meg az or­szág legnépesebb megyéjének politikai, kulturális és társa­dalmi életét, dokumentum- és portréfilmeket készítsenek az itt élő neves személyiségek­ről. Eddig 11 hangosfilmet ké­szítettek, s azokat rendszere­sen vetítik a megye mozijai­ban, iskoláiban. Néhány alko­tásuk külföldre is eljutott. Idei munkatervük igen gaz­dag. Az események, a Galga menti népi fesztivál, a viseg­rádi színjátszó napok, a Rö­pülj, páva körök országos be­mutatója, a ceglédi Dózsa-ün népség felvételei mellett film készül a megyében élő veterá­nokról, a városok életéről, a zebegényi művésztelepről. Ismét lombos; A Gyulai vár ősparkjának egyik dísze a 180 évesre be­csült hatalmas mezei juhar, az úgynevezett Erkel-fa. A város nagy szülötte annak idején a mezei juhar alatt komponálta a Bánk bánt. A terebélyes lombkorona kétharmadát há­rom évvel ezelőtt letörte a vi­har, de a védett fát megmen­tették a kertészek. A szaksze­rű ápolás eredményeként is­mét kizöldült a fa csonka lombkoronája. Százéves a szelestei arborétum Száz évvel ezelőtt, 1872-ben alapította Festetich Andor a szelestei arborétumot. Tőle Baich Mihály, a szenvedélyes növénybarát vásárolta meg, s gyarapította tovább, s nap­jainkig hazánk egyik legszebb arborétumává fejlődött. A park két részre oszlik. A bejárattól jobbra he­lyezkedik el egy évelős virágoskert, amely szinte minden évszakban virít. Jelenleg például a primulák, a sziklakerti növények, a sárga liliomok s a pünkösdi rózsák pompáznak. A kerttől balra található az arborétum, idős termetes fáival, hangulatos tisztásaival, gondozott útjai­val, virágzó cserjéivel, sok rit­ka növényével. A híres sze­lestei hamisciprus rövidesen plaketten és bélycgsn is meg­jelenik. Az arborétumban látható a 30 méternél is maga­sabb mammutfenyő, a kí­nai szúrós fenyő és az óriás tuja is. Az arborétum alapításának századik évfordulója alkalmá­ból a Hazafias Népfront Vas megyei természetvédelmi cso­portja május 15-én megrende­zi a ,szelestei arborétum nap­ját”. Felavatják Baich Mihály emléktábláját, megkoszorúzzák sírját. Előadás hangzik el a kert történetéről, kiállítás nyí­lik Baich-relikviákból. * Ugyancsak az évfordulóra emlékezve május 21-én egész napos gazdag műsorral falu­napot is rendeznek Szelestén. Csepel Autó Szakmunkásverseny KISZ-védnökséggel A közúti járműprogram a KISZ-védnökségek történeté­ben egyedülálló. Ez az első olyan KISZ-védnökség, amely nem egy objektum, hanem egy teljes népgazdasági prog­ram megvalósítását szolgál­ja. A program végrehajtásá­ban. érdekelt 14 vállalat — köztük a Csepel Autógyár — KlSZ-vezetői rendszeresen tanácskoznak, megbeszélik a közös gondokat és a teendő­ket. Legutóbb Győrben talál­koztak az ifjúsági vezetők, ahol elhatározták, hogy a vál­lalatok között szakim .nkás- versenyt rendeznek. A KISZ- fiatalok bevonásával csapa­tok és egyének között szer­vezik meg a nemes vetélke­dőt. A Csepel Autógyár KISZ- bizottsága már megkezdte az augusztusban sorra kerülő verseny szervezését, az Autó­gyárat képviselő fiatalok to­borzását. Egy ÁFÉSZ-nöbizottság munkájáról Házhoz vinni n gázpalackot Kerék egyesztendős múltra tekint vissza a biatorbágyi ÁFÉSZ nőbizottsága, amely­nek munkájáról Tagscherer Józsefné elnök tájékoztatott bennünket. — Fölszereltettük a boltaj­tókra az előre rendelési ládi- kákat, mert úgy hittük, hogy a lakóhelyükről eljáró dolgo­zók bevásárlását ily módon megkönnyítjük. Azt tapasz­taltuk azonban, hogy itt Bia- torbágyon, de Pátyon sem veszik igénybe a ládikákat. Leginkább még a herceghal­mi gazdaságban levő élelmi­szerbolt kap előrendelési cé­dulákat. — Az üzletek nyitva tartá­sának módosítása már jóval eredményesebb volt. A nőbi­zottság közreműködött min­den községben az új nyitva tartási rend kialakításában; ahol szükséges volt, ott nyúj­tott, illetve kétmüszakos rend­szerre tértek át a boltok. A forgalom emelkedő üteme tükrözi, hogy ez az intézke­dés szükséges volt. — A szövetkezet dolgozói­nak 90 százaléka nő, ezért vizsgáljuk az újabb lehetősé­geket az üzletek egészségügyi és szociális körülményeinek javítására. Hasonlóképpen jártunk el a szövetkezet igaz­gatóságánál a nők bérezési problémáinak megoldására. Sok esetben indokolt volt már a besorolási kiigazítás a kategórián belül. — Számos egyéb intézke­désben is részt vett a nőbi-. zottság. Az idei munkaprogra­munk középpontjában pedig a fűtőolaj és gázpalackok házhoz szállításának elősegí­tése áll. K. N. Tavasz az országúton pp *' A KPM Autópálya Felügyelőség az M 7-es autóút karban­tartásához újabb univerzális gépeket vásárolt, amelyekre kü­lönböző tisztítóberendezéseket lehet felszerelni. Gépesítették a pálya tisztántartását, a jelzőoszlopok és KRESZ-táblák mosá­sát is. Válogatott lidércnyomásaim Életre-baMLra ke­res valaki a szer­kesztőségben. Akko­ra, mint egy medve. Megtalál, rém ordít: — Hogy jön ah­hoz, hogy pont az én nevemet szerepel­tesse a humoresizk- jében ? Más nevet nem talált?! Pont az én becsületes neve­met kellett meghur­colnia?! Rajtam rö­hög az egész végsze- relde! — Elnézést kérek, előfordulhatott, hogy véletlenül...! — Semmi vélet­len! Nemcsak a csa­ládi név stimmel. Az még hagyján. De a keresztnév is! Itt tudatos személyes­kedésről van szó! Elégtételt követe­lek! — Bocsásson meg, mi az ön becses ne­ve? — Kovács István vagyok. MÁV-kórház. A vizsgálatok befeje­zése után az orvos megnyugtatja a be­teget: — Semmi az egész. Egy kis nyomtávfe­kély. ★ — Csupa lyuk ez a szőnyeg — mondja a vevő a zsibvásáron. — Na és? — von vállat az eladó. — Miért csodálkozik? Ez nem torontáli. Ez ementáli... Ismét látogató a szerkesztőségben. — Helyreigazítást kérek. A tudomány nevében. Már több­ször olvastam az önök lapjában, hogy „a kör bezárult”. Kö­nyörgöm, hogyan zá­rulhat be a kör, hisz a kör egyik legfon­tosabb tulajdonsá­ga, hogy ez már meg­történt vele. Attól hír kör! Tessék másként fogalmazni! — Rendben van — bólintok —, javasla­tát megvitatásra ja­vaslom kollégáim­nak. Szabad a ne­vét? — Ellipszis Béla vagyok. ★ Gyászkeretes az újságban. „Fájdalomtól meg­tört szívvel jelent­jük, hogy Krufica Leó, a legjobb apa, a leggyengédebb férj a burgbergi teke- találkozón holtver­senyt vívott a má­sodik helyért. Teme­téséről a holtidény­ben gondoskodunk.” ★ Filmrendező isme­rősömmel találko­zom a Körúton. Lá­bán bakancs, a há­tán hátizsák, a hó­na alatt térképek, az egyik kezében irány­tű, a másikban tájo­ló. — Mi járatiban? — érdeklődöm. — Lótok-futok, keresek, kutatok, fürkészek. A leg­utóbbi filmemet le­vágta a kritika, de az egyik műítész megírta, hogy azért „valahol” igazam van. Hát most kere­sem. Benyitok az üzlet­be, három eladó ro­han felém. Meleg mosollyal üdvözöl­nek, az egyik feketé­vel kínál, a másik az egészségem felől fag­gat, a harmadik re­méli, hogy a csalá­dom is jól van. Szí­ven üt a figyelmes­ségük, könnyek gyűlnek a szemembe, összeszorul a tor­kom, alig tudom ki­nyögni, hogy egy pár cipőt szeretnék. — Eladás, az csak a Zimankó utcában van — tájékoztat sértődötten a főnök. — Mi itt csak udva- riaskodunk. Kürti András (

Next

/
Oldalképek
Tartalom