Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-09 / 107. szám

Új villanyfények Május 4-én negyven csialád- snál gyulladt ki a villanyfény az albertirsai Homokrészen. A tervek szerint az idén to­vábbi negyven házba kötik be a villanyhálózatot a DÁV szakemberei. Jól jövedelmez a spárga Szépen fejlődésnek indult az idei spárgatermés Albertir- sán, a Dimitrov Termelőszö­vetkezetben. A külföldön kedvelt eledel szedését időben meg is kezdték: naponta in­dultak a szállítmányok Buda­pestre, illetve a Ferihegyi re­pülőtérre. Válogatva, mosva, osztályozva került a spárga a szállító csomagokba. Szedni napjában kétszer indulnak az asszonyok: egyszer kora haj­nalban, egyszer pedig a késő délutáni órákban, ahogy a nö­vény és a minőséggel kapcso­latos exportfeltétel megkíván­ja. A tervek szerint június kö­zepéig is eltart a spárgasze­zon, s szép összeget hoz a tsz kasszájába. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM 1972. MÄJUS 9., KEDD HÚSZÉVES JUBILEUM Új ABC-áruház épül Vecsésen KIVÁLÓ BRIGÁDOK - MEGSZÉPÜLTEK A MONORI BOLTOK Húszéves jubileumát ün­nepelte a közelmúltban a Ceg­léd és Környéke Élelmiszer- kiskereskedelmii Vállalat. A monori járásban is több mint száz üzlete van a vállalatnak, melyek dolgozói sokan része­sültek a jubileumi ünnepsé­gen kitüntetésben. A legnagyobb kitüntetést a monori 61. számú bolt szocialista brigádja nyer­te el: arany fokozatot és a vele járó négyezer fo­rintot. A vecsési 94. számú bolt is arany fokozatos szocialista brigád lett. Kiváló bolt lett az 5. és 141. számú monori, az 50., 53. és 109. számú gyöm- rői, a 68., 73. és 115. sz. vecsési üzlet. Csordás Jánosné, a monori 61. számú bolt helyettes veze­tője a Belkereskedelem kivá­ló dolgozója kitüntetést kapta. A termelékenység növeléséről Összetartozó dolgok A monori járás ipari üze­meinek idei gazdaságpolitikai feladatai között fontos helyet foglal el az üzem- és munka- szervezés további javítása, va­lamint a munkaverseny-moz- galom fellendítése s a terme­lékenység növelése. Az 1971-es gazdasági évhez képest idén az üzemek átlagosan mintegy 50—60 százalékos termelés- növekedést terveznek. Egyes iparágaknál — így például az építőiparban — nagyobb ará­nyú termelési értéknöveke­désben közrejátszik az alap­anyagok árának emelkedése is: az említett iparágban ez eléri a 15—20 százalékot is. E szám is igazolja, hogy — összhangban a párt és a kor­mány programjával — terme­lésnövekedést elsősorban ter­melékenység-emelkedéssel cél­szerű csak elérni. A monori járás építőiparára ez a jellem­ző. A gyömrői TÖVÁL 1972-re igen nagy, 145 százalékos ter­melési érték növekedést irány­zott elő, ebből 138 százalékot a termelékenység emelésével kívánnak megvalósítani. Ha­sonló a Monori Építőipari Szövetkezet terve is, ahol a már tavaly megkezdett tech­nológiai korszerűsítés ebben az évben is meghozza gyümöl­csét. ÜZEMSZERVEZÉS ÉS SAJÁT ERŐ Néhány ipari üzem — így o Monori Kefegyár és a Men- dei Téglagyár — nem tervezett termelésnövekedést, mivel a tavaly kialakult nehéz hely­zetükön az idén megfontolt, megalapozott gazdálkodással kívánnak változtatni. E két vállalatnál különösen szerény fejlesztési alapjukat a munka- és üzemszervezéssel kell ki­egészíteniük. Talán ez is fel­ér egy sommás hitellel... A járás ipari üzemeinek zöme viszont tervez fejlesztést, me­lyet saját erőből valósítanak meg. A beruházások elsősor­ban a termelés és a termelé­kenység növekedését hivatot­tak elősegíteni: kisgépesítések, új berendezések vásárlása, s műhelyek építése. Nem feled­keztek meg azonban a dolgo­zók munkakörülményeinek javításáról, a fürdők, öltözők, s ebédlők építéséről, illetve a meglevők korszerűsítéséről sem. BERUHÁZÁS ÉS TECHNOLÓGIA A monori járásban o leg­nagyobb a PEVDI gyömrői üzemének hétmillió forintos fej­lesztése: itt főként a munka- terület bővítésével növelik a termelési kapacitást. Hasonló törekvés tapasztalható az ugyancsak gyömrői Ruhaipari Szövetkezetben is, ahol a ter­melésnövekedést üzemfejlesz- téssel segítik elő. - Fontos azonban, hogy a tervezett be­ruházások ne haladják meg j az előirányzott összeget, ne vigyék el a fejlesztési alapot, mert akkor sokkal később térülhetnek meg, sokkal ké­sőbb fordulhatnak termőre, a pénzügyi gondokról nem is szólva... Szólni kell az üzemek belső tartalékainak ésszerű hasz­nosításáról is. Jó példa erre a Monori Kefegyár, ahol a technológiai sorrenden elő­nyösen változtattak: megta­karítottak ezzel számos mun­kaórát, mellőzték a fölösle­ges anyagmozgatást, s az így felszabadított kapacitást, mun­káskezeket a termelés szol­gálatába állították. Ezzel, s még sok egyéb intézkedéssel biztatóan változtathatnak ma még kedvezőtlen gazdasági helyzetükön. TÖBB VERSENYZŐ FIATALT A szubjektív feltételek per­sze legalább olyan fontosak, mint az előbbiek. Az üzemi demokrácia sajnos néhány vállalatnál bizony még ma sem eléggé eleven. Pedig a munkásoknak mindig van vé­leményük, jó elképzelésük, javaslatuk, mellyel — ameny- nyiben meghallgatják őket — ugyancsak jól segíthetnének a „munkaszervezőknek”. El­engedhetetlen a munkafegye­lem javítása, s a termelés irá­nyítói és a munkások közötti jó kapcsolat kialakítása is. Nagy segítséget adhat a szocialista brigádmozgalom ereje, s a valós célokért zajló munkaverseny. Ma már a já­rás minden üzemében élő a munkaverseny, s a jó eredmé­nyeket elérő brigádokat nem­csak anyagi, hanem erkölcsi elismerésben is részesítik. A Maglódi Vasipari Vállalat kollektív szerződésében, a ve­csési VIZÉP-nél pedig mun­kaversenyszabályzatban rög­zítik a feladatokat, s az azok elvégzéséért járó elismerése­ket, jutalmakat. A VIZÉP- nél az a munkás, aki már legalább öt éve dolgozik az üzemben, évenként 50 fillér, aki tíz éve, az évenként egy forint órabéremelést kap. A szocialista brigádok munkáját pedig nyilváno­san értékelik a termelési tanácskozásokon. Ezek a leg­jobb alkalmak a munkaver­seny értékelésére, hiszen nem­csak azt regisztrálják, milyen eredményt értek el, hanem ott nyomban megjelölhetik az időszerű feladatokat is, melyek megoldásáért sokat tehetnek a szocialista brigádok. A járási pártbizottság a kö­zelmúltban e témát vizsgálva megállapította: kevés fiatal vesz részt a munkaverseny- mozgalomban. Pedig nagy szükség lenne rájuk, hiszen a jól képzett, idősebb munká­sok tapasztalatait felhasználva nagyobb energiájukkal sokat lendíthetnének a szocialista munkaverseny-mozgalmon, a brigádok eredményein. No és persze az üzemi de­mokrácia fejlesztése, a jobb munkaszervezés, a termelé­kenység növelése érdekében is sokat tehetnének. Azért, mert ezek a dolgok szorosan össze­tartoznak, s egymás nélkül aligha létezhetnek... Szabó Imre Kiváló dolgozók lettek még: Búzás Gábor, Búzás Julian­na, Bolacsek Andrásné, Fa­lucska Károlyné, Molnár Má­ria, Túri Lászlóné. Ezenkívül még jó néhány brigád és bolt nyert el kitüntetést és pénz­jutalmat. Hosszú és eredmé­nyes utat tett meg a ceglédi vállalat. A járásban is több egységet létesítettek az eltelt évek folyamán. Az egyik legkorszerűbb boltjuk a gyömrői állomás melletti ABC-áruház, amelyet tavaly adtak át rendeltetésének. Monoron az elmúlt hónapok­ban 14 élelmi rázsoltak újjá helyiségeket, a szét kicserélte Vecsésen, a pen, jövőre házat építem* _________ mé g az idén a Rákóczi-te- lepem ideiglenes jelleggel árusítópavilont állítanak fel. Jövőre itt is korszerű élelmi­szerbolt épül majd a pavilon helyén. Több üzletet a lakos­ság kérésére, két műszakosra állítottak be. így a közelmúlt­ban két műszakos lett Mono­ron a Kistói és a Munkásőr utcai üzlet. Tervezik, hogy to­vább szépítik az üzletet, hogy az ott dolgozók és a vevők is elégedettek légynek. G. J. Ballagás és búcsú Mi búcsúzunk... Hárman az országos döntőben Három monori gimnazista, Marosvári Éva, Raczki Zoltán és Malatinszki Erzsébet vett részt az országos középiskolai tanulmányi verseny orszá­gos földrajzdöntőjében.' Az ér­tékelésre a tanév végén kerül sor. Virágpompában A szokásosnál két héttel ko­rábban öltötte fel teljes má­jusi díszruháját a szarvasi ar­borétum. A 156 holdas termé­szetvédelmi kertben virágzik a liliomfa, a kanadai júdásfa, a turkesztáni gyöngycserje és a rendkívül erős illatú kínai or­gona. Megdöbbentő esetek... Az anyának, K. Máriának fekete a haja, a kislányé sző­ke. Erika hatéves, de a felnőt­tek komolyságával hallgatja anyját. — Mit nem lehet ezen meg­érteni? — méltatlankodik. — Utálom ezt a kislányt! Apá­mat és ezt a... és a kicsi felé bök, gyűlölettől villogó sze­mekkel. Az asztal mögött ülő tisztvi­selőnő — pedig edzett már az ilyen dolgokban — mégis der- medten, fejét csóválva hall­gatja. — Hát nem érti? U-tá-lom! Egy napig sem vagyok hajlan­dó gondoskodni tovább róla. „A büntető törvénykönyv szerint, aki... gondozási köte­lezettségét elmulasztja, 3 évig terjedő ...” olvassák az asztal mögül, de K. Mária közbevág. — Nem érdekel engem az! Egyszer már bevettem egy marék altatót, sokáig feküdtem kórházban utána. Nem sike­rült. Legközelebb majd ügye­sebb leszek!... Határozat. „A kiskorú Eri­kát azonnali hatállyal a po- mázi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetbe utalom .. — Hajlandó buszra ülni és a gyermeket bevinni Pomázra? — Azt még esetleg megte­szem, de csak azt!... — Hát kérem — kezdi kö- rülíntan és körülményesen, miközben helyet foglal —, az a kérdésem, hogy föl lehet-e itt bontani az örökbefogadási szerződést? Az asztal mögül megütköz­ve néznek vissza rá. — Hogy lehet az, hiszen ál­landóan arról áradoztak eddig, hogy a. gyerek milyen jó ta­nuló, és mindennel ellátják. Külön szobája van, és tele kül­földi játékokkal. Divatos ru­hák, a legjobb falatokkal töm­ték. És... és úgy tudtuk, sze­retik is. — így is van, kérem. Jól kerestünk. Mindenünk meg­van, csak a gyermek hiány­zott. Ezért örökbefogadtuk La­cikát. — És újból sorolja, mennyire elhalmozták, mi mindent tettek, érte. — De egy idő után olyan rossz lett, ké­rem, ez a kölyök, hogy egysze­rűen nem bírunk már vele. — És sorolja, mi minden rosszat csinált. — Nem viselheti a nevünket. Ilyen hálátlan gyerek nem le­het az örökösünk! — Ugye, hányszor fölhívtuk a figyelmét — mondja szem­rehányóan az ügyintéző —, hogy nem szabad ennyire el­kényeztetni Lacikát, mert tönkre teszik azt a gyereket. Önök is közre játszattak, hogy így elromlott. így van? — De ha annyira szerettük, és mindent odaadtunk volna érte!... Nem jellemző esetek, önké­nyesen kiragadott, nagyon is egyedi példák ezek. De ilye­nek is vannak. Éppen ezért el­gondolkoztatok. És ha bünte­tőjogilag nem is lehet felelős­ségre vonni az ilyen szülőket vagy szülőt, márcsak azért sem, mert az nem is vezetne talán eredményre!? A társadalom ítéletét — a megvetést — mindenesetre megérdemlik. Acs György Bensőséges, meg­ható ünnepség színhelye volt a monori József At­tila Gimnázium és Szakközépiskola. Gyönyörű, napsü­téses időben, a 113 negyedikes még egyszer végigjár­ta az osztályter­meket, ahol négy évig tanultak, s ahová sok emlék fűzi őket... Az iskola udva­rára vonultak ez­után a ballagó diákok. Mire ide­értek, elborította őket a virághal­maz. Az elnökség­ben helyet foglalt Guba Pál, a járási pártbizottság első titkára, valamint több járási és köz­ségi vezető. Dr. Gerő Igor György igazgató üdvözölte a megjelenteket, majd Vitéz Ágnes, az iskola KISZ- titkára búcsúzott a ballagó negyedi­kesektől. Ezután a gimnázium igaz­gatója köszöntötte a 'ho'mco'i-yAl^dt. ICL­az m- iák az teh Kaimanné, a szü­lői munkaközös­ség vezetője bú­csúzott el ezután a meghatódott ne­gyedikesektől, majd az iskola énekkara, Kovács Mária vezetésével. Ezután a kul­túrteremben a szülők és a vendé­gek megtekinthet­A negyedikesek átadják a zászlót a harmadikosoknak. ték az iskolai énekkar és az iro­dalmi színpad mű­sorát. A szülők ed­dig csak gyermeke­ik elbeszéléseiből ismerték az iro­dalmi színpad vagy az énekkar munkáját. Többek között nagy si­kert aratott a megjelentek köré­ben a tv-be jutott „Szöveg” című darab, amely után felcsattant a vas­taps a nézőtéren. Este banketten búcsúztak a vég­zős negyedikesek, akiknek ' már „csak” az érettségi van hátra. Hétfőn Vecsésen is megtartották a Meghatódva, a sorban Foto: Péterffy negyedikesek bal­lagási ünnepsé­gét. Gér József Kulturált kerthelyiséget létesítenek a monori kisiparosok A összefogás szép példáját már az eddigiek során is gyak­ran tapasztaltuk a monori kis­iparosok részéről. Az új KlOSZ-székház építéséről szá­mos cikkben számoltunk be, s nem túloztunk, amikor meg­állapítottuk, hogy Monor és környéke kisiparossága teljes egészében részt vett székházuk létrehozásában. Most is valami hasonló tör­ténik, ha nem is olyan nagy tervek, de figyelemre méltóak. Már eddig is megfigyelhették a KIOSZ-ba látogató vendé­gek, hogy előnyére változott az udvar, szép, tiszta kerthe­lyiség körvonalai bontakoz­nak ki. A talajt vörös díszkő­vel borították, s fehér rácsos cementkerítés választja el a hátsó udvarrészt. Ezzel azon­ban még nincs befejezve a munka. Kele István elnök kez­deményezésére és jelentős támogatásával (a cementkerí­tést díjtalanul ajándékozta a KIOSZ-nak!) meg szeretnék valósítani, hogy a terasz fölé színes üvegtető kerüljön. Ha a KIOSZ országos elnöksége ehhez hozzájárul, mindenki örömére megoldódik a szép, kulturált kerthelyiség világí­tása is, hiszen a tetőterasz vasoszlopai egyúttal a higany­gőz-világítás tartóoszlopait is helyettesítenék. Ehhez a nem kis feladat megoldásához Vitéz László lakatostól négy­ezer forintos társadalmi mun­kafelajánlás érkezett. Az első „fecskét” bizonyára követi a többi is! Nem szabad azonban a Pest megyei Vendéglátóipari Vál­lalatról sem megfeledkeznünk. Dicséret illeti őket, hogy a díszkövet a helyszínre szállí­tották, s bizonyára nem zár­kóznak el attól sem, hogy még a hiányzó tíz asztalt és negy­ven széket a kertihelyiség ré­szére előteremtsék. A nyári, ideális környezetű, kulturált kerthelyiséggel régi óhaja teljesedik minden szó­rakozni vágyó monorinak. (hörömpő) — Az üllői nagyközségi ta­nács I. fokú iparhatósága 1972. első negyedévében öt kisipa­ros részére adott ki működési engedélyt. Az I. fokú építési hatóság — ugyancsak az első negyedévben — 56 építési en­gedélyt adott ki az építtetők részére. Területi labdarúgó-bajnokság Bugyi—Gyömrő 1:1 (0:1) Bugyi, 100 néző, vezette: Va­sas. Mindkét csapat veszélyes zónában áll a tabellán, ezért is várták izgalommal a mér­kőzést. Az első negyedórában Gyömrő támadott többet. Dohnál, majd Gudra Z. jó lö­vése szállt kapu mellé. A fél­idő végéig többet támadott a gyömrői 11. Gudra Z. egy jó támadás után a vezetést is megszerezte. A második 45 perc nem várt izgalmakat hozott. Az 55. perc­ben szabadrúgásból kiegyenlí­tettek a hazaiak (Tóth K. egy kicsit elaludt a lövésnél). Ez­után Gudra Z. ellen szabadrú­gást adott Vasas játékvezető a 16-oson belülről. A gyömrői játékos oda akarta vinni a labdát a bugyi kapusnak, ml-1 re az hátulról többször a gyömrői játékosba rúgott. Ter­mészetesen a magáról megfe­ledkezett játékost kiállította a játékvezető. Egy mezőnyjáté­kos állt be a helyére. Tíz em­berrel is a hazai csapat uralta a pályát, a gyömrőiek nagyon gyengén játszottak ebben a já­tékrészben. Végeredményben gyenge színvonalú mérkőzésen igazsá­gos döntetlen eredmény szüle­tett. Gyömrőből ismét csak Tóth J. egyenletes játékát emelhetjük ki. Bugyi ifi—Gyömrő ifi 4:1 Tápióság—Péteri 1:1 Érdekes, jó iramú mérkőzés, igazságos döntetlen. Ezzel Pé­teri három pontra növelte előnyét Monor előtt. te)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom