Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-30 / 125. szám
resi HEGYEI r4^ßf ip 1972. M/Sjus 30., KEDD A szovjet-amerikai kapcsolatokról szóló elvi nyilatkozat Moszkvában szovjet részről Brezsnyev, az SBKP főtitkára, amerikai részről pedig Nixon elnök írta alá a két ország kapcsolatait szabályozó alapelvekről kiadott okmányt. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Nemzetek alapokmányában vállalt kötelezettségeikből és azon törekvésüktől vezettetve, hogy egymás között megszilárdítsák a békés kapcsolatokat, és a lehető legszilárdabb alapot teremtsék meg ezekhez, felismerve annak szükségességét, hogy minden erejükkel törekedniük kell a háborús veszély elhárítására és olyan feltételek megteremtésére, amelyek elősegítik a feszültség enyhítését a világban, az általános biztonság és a nemzetközi együttműködés megszilárdítását, vallva, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítása és azok kölcsönösen előnyös fejlesztése többek között a gazdaság, a tudomány és a kultúra területén, megfelelnek majd ennek a célnak, és elősegítik a fokozottabb kölcsönös megértést és gyakorlati együttműködést, anélkül, hogy bármely mértékben sértenék valamely harmadik ország érdekeit, elismerve, hogy ezek a célok mindkét ország népének érdekeit tükrözik, megállapodtak az alábbiakban: ELŐSZÖR. Abból a közös meggyőződésből fognak kiindulni, hogy a nukleáris korszakban nincs más alap egymás közötti kapcsolataik fenntartására, mint a békés egymás mellett élés. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ideológiájában és társadalmi rendszereiben meglevő különbségek nem jelentenek akadályt olyan normális kapcsolatok fejlesztésében közöttük, amelyek a szuverenitás, az egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elvein alapulnak. MÁSODSZOR. A Szovjetunió és az Egyesült Államok nagy jelentőséget tulajdonít az olyan helyzetek keletkezése megakadályozásának, amelyek a kétoldalú kapcsolatok veszélyes kiéleződését idézhetik elő. Két sajtóértekezlet Leonyid Zamjatyin, a szovjet küldöttség szóvivője a szovjet—amerikai záróközlemény, illetve a két ország kapcsolatairól szóló alapelvek kiadását követően sajtóértekezleten ismertette a szovjet vezetők nyilatkozatát. Mint mondotta, a szovjet vezetők meggyőződése, hogy e fontos nyilatkozat szilárd alapokat teremt a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez, és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyek alapján a moszkvai tárgyalások végbementek. A világ népei remélik, hogy a nyilatkozatban foglalt alapelvek a gyakorlatban is megvalósulnak — jelentette ki Zamjatyin. A nyilatkozat leszögezi: a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok társadalmi rendszere, ideológiája eltérő, gyakran egymással ellentétes álláspontjuk a világpolitika számos kérdésében — mégis lehetséges a két ország közötti kapcsolatok megjavítása. Ugyancsak leszögezik a szovjet vezetők, hogy a moszkvai tárgyalások során elért megállapodások nem irányulnak egyetlen harmadik ország ellen sem, nem sértik azok érdekeit. A szovjet vezetők hangoztatják: a moszkvai tárgyalások gyakorlati megnyilvánulását jelentik a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés együttélés alapelveinek, annak a békeprogramnak, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa fogadott el. A szovjet vezetők hasznosnak és eredményesnek tartják a csúcstalálkozót, az azon aláírt megállapodásokat, egyezményeket. E tárgyalások elősegítik a tartós béke megszilárdulását, a nemzetközi politikai légkör megjavulását Ronald Ziegler, Nixon elnök sajtótitkára sajtókonferencián közölte, hogy az elnök igen elégedett az alapelvekről szóló nyilatkozattal, s úgy véli, hogy az szilárd alapot szolgáltat a szovjet—amerikai kapcsolatok további fejlesztéséhez. Ez a nyilatkozat a már elért eredményekre épül, s ugyanakkor megszabja a további teendők jellegét is. Nixon is rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió között továbbra is megmaradnak az alapvető különbségek és a véleményeltérések a nemzetközi kérdésekben, de a most elfogadott elvek lehetőséget teremtenek a véleménykülönbségek megszüntetéséhez, megalapozzák azokat a módokat, amelyekkel a kölcsönös kapcsolatok tovább építhetők. Az amerikai elnök nyilatkozata hangsúlyozza, az alapelvek nemcsak a két ország számára hasznosak, hanem más országok szempontjába is, mert elősegítik a nemzetközi kérdések megoldását. Reméljük, hogy ezek az alapelvek mielőbb megvalósulnak, s ezzel mindörökre eltűnik a konfliktusok korszaka, hogy átadja helyét a tárgyalások korszakának — jelenti ki az amerikai elnök nyilatkozata. Nixon hangsúlyozza, hogy az elfogadott dokumentum méltó a moszkvai tárgyalásokhoz, megfelel azok szellemének, szilárd alapot nyit a két ország új kapcsolatainak. Nixon leszögezte: a moszkvai tárgyalások őszinte, nyílt és konstruktív szelleműek voltak, eredményesnek bizonyultak. Az elnök meggyőződése — jelentette ki Ziegler —, hogy a moszkvai megbeszélések teljes mértékben igazolták az előzetes várakozást és bizalmat. Ebből kiindulva, minden lehetőt megtesz, hogy elkerülje a katonai konfrontációt, és megakadályozza a nukleáris háború kirobbanását. A felek mindig önmérsékletet fognak tanúsítani egymás közötti kapcsolataikban, és készen fognak állni a tárgyalásokra, a nézet- eltérések békés eszközökkel történő rendezésére. A megoldatlan kérdésekkel kapcsolatos eszmecseréket és tárgyalásokat a kölcsönösség szellemében, az álláspontok kölcsönös figyelembevételével és a kölcsönös előnyök alapján folytatják majd. A felek elismerik, hogy az egyoldalú előnyök közvetlen vagy közvetett úton való megszerzésére, a másik fél rovására történő előnyszerzésre irányuló kísérletek összeegyeztethetetlenek a fenti célokkal. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti békés viszony fenntartásának elengedhetetlen előfeltételei a felek biztonsága által diktált érdekek elismerése, az egyenlőség elvének alapján, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetőzésről történő lemondás. HARMADSZOR. A Szovjetunióra és az Egyesült Államokra csakúgy, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának többi állandó tagországára különleges felelősség hárul, amelynek alapján minden tőlük telhetőt meg kell tenniök az olyan konfliktusok, vagy helyzetek keletkezésének megakadályozására, amelyek képesek a nemzetközi feszültség fokozására. Ennek megfelelően, a felek arra fognak törekedni, hogy minden ország a béke és a biztonság feltételei között, a belügyeibe való külső beavatkozástól mentesen éljen. NEGYEDSZER. A Szovjetunió és az Egyesült Államok szélesíteni kívánja kölcsönös kapcsolatainak szerződéses-jogi alapját, és minden erejét latba veti, hogy a köztük létrejött kétoldalú megállapodások és a részvételükkel létrejött több oldalú szerződések és egyezmények maradéktalanul megvalósuljanak. ÖTÖDSZÖR. A Szovjetunió és az Egyesült Államok megerősítik készségüket az őket érdeklő problémákról folytatandó eszmecserék gyakorlatának fenntartására, és amikor ez szükségessé válik, legmagasabb szintű véleménycserék folytatására, beleértve a két ország vezető személyiségei közötti találkozókat is. Mindkét kormány üdvözli az országaik törvényhozó szerveinek képviselői közötti gyümölcsöző kontaktusok fejlesztését és elő fogja segíteni kiszélesítésüket. HATODSZOR. A felek további erőfeszítéseket tesznek a fegyverzet korlátozására, mind kétoldalú, mind pedig több oldalú alapon. Különös erőfeszítéseket kívánnak tenni a stratégiai fegyverzet korlátozására. Minden esetben, amikor ez lehetségessé válik, konkrét megállapodásokat fognak kötni a fenti célok elérése érdekében. A Szovjetunió és az Egyesült Államok erőfeszítései végső feladatának tekinti az általános és teljes leszerelés problémájának megoldását és egy, az ENSZ céljain és elvein alapuló hatékony nemzetközi biztonsági rendszer megteremtését. HETEDSZER. A Szovjetunió és az Egyesült Államok a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokat a kétoldalú viszony megszilárdításának fontos és szükséges elemeként tartja számon és tevékenyen hozzá fog járulni e kapcsolatok fejlődéséhez. Elősegíti a megfelelő intézmények és vállalatok együttműködését, megfelelő megállapodások és szerződések köztük hosszú lejáratú megállapodások megkötését. Mindkét ország elő fogja segíteni az egymás közötti ten★ -í Moszkva, 1972, május 29. A szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Vietnam és Közel-Kelet Leonyid Zamjatyintól, a szovjet küldöttség szóvivőjétől és ríouaiü. Ziegiertői, Nixon tunoK sajtó titkárából tegnap délután a közös sajtóertekezieten megkérdeztek, hogy milyen álláspont alakult ki a tárgyalásokon Vietnammal kapcsolatban. Leonyid Zamjatyin határozottan leszögezte: a szovjet kormány álláspontja közismert, s ezen a tárgyalások semmi- iéle változást sem hoztak. A Szovjetunió továbbra is testvéri segítséget nyújt Indokína harcoló népeinek, a vietnami népnek, a rendezés egyetlen útjának pedig csupán a VDK, illetve a Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya aital előterjesztett javaslatokat tekinti. A szovjet szóvivő hozzáfűzte, nem változott a szovjet kormány álláspontja a haiphongi kikötő elaknásításával kapcsolatban sem — ezzel kapcsolatos véleményüket már korábban leszögezték. Ziegler amerikai szóvivő a záróközleményre utalva ugyancsak azt mondotta, hogy a tárgyalások nem változtattak az amerikai állásponton. Mint mondotta, az Egyesült Államok kormánya kész a tárgyalásokra azoknak az elveknek alapján, amelyeket Nixon elnök legutóbbi, Vietnammal kapcsolatos nyilatkozatai tartalmaznak. Zamjatyin leszögezte: a közös közlemény rögzíti a két fél álláspontját, megismétli, hogy a Szovjetunió szolidáris a vietnami nép harcával. Mindkét szóvivő határozottan megállapította: sem ebben, sem pectig más kérdésekben nem volt valamiféle titkos megállapodás: a záróközlemény tartalmazza a tárgyalásokon kialakult nézeteket. Ugyancsak közölte a két szóvivő, hogy a nemzetközi kérdésekről folytatott tárgyalások keretében a közel-keleti kérdést is érintették. Ebben a kérdésben a felek álláspontja az, hogy folytatni kell a rendezés módjának keresését a Jarring-misszió keretében. Zamjatyin leszögezte: a szovjet vezetők elfogadták az Egyesült Államokba szóló meghívást, amelyet Nixon elnök adott át nekik. A látogatás időpontjáról, módjáról később történik majd megállapodás. geri és légi közlekedés javítását. NYOLCADSZOR. A felek időszerűnek és háSZnösnak tartják a kapcsolatok és az együttműködés fejlesztését a tudomány és a technika szférájában. A Szovjetunió és az Egyesült Államok a megfelelő alkalmakkor kellő megállapodásokat fognak kötni az ezen a területen való konkrét együttműködés kérdéseiről. KILENCEDSZER. A felek megerősítik szándékukat, hogy mélyíteni fogják kapcsolataikat a kultúra területén és bővítik azokat a lehetőségeket, amelyek által teljesebben megismerkedhetnek egymás kulturális értékeivel. A felek elő fogják segíteni a kulturális csere és a turizmus feltételeinek megjavítását. TIZEDSZER. A Szovjetunió és az Egyesült Államok arra fog törekedni, hogy kapcsolataik és együttműködésük az összes fent felsorolt területeken és bármely kölcsönös érdekű egyéb területen szilárd és tartós alapokra épüljenek. Annak érdekében, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek állandó jelleget biztosítsanak, a felek minden olyan területen, ahol ez célszerűnek látszik, közös bizottságokat, vagy egyéb közös szerveket hoznak létre. TIZENEGYEDSZER. A Szovjetunió és az Egyesült Államok nem tart igényt semmiféle különleges jogra, vagy előnyre a nemzetközi kapcsolatokban, s nem ismer el ilyen igényt senki más részéről sem. Mindkét fél elismeri valamennyi állam szuverén egyenlőségét. A szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődése nem irányul harmadik országok és azok érdekei ellen. TIZENKETTEDSZER. A jelen okmányban megfogalmazott alapél vek nem érintik a Szovjetunió és az Egyesült Államok által korábban más államok irányában vállalt kötelezett-bégeket. Az Egyesült Államok nevében Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke Csata Korfumért Összecsapások Hűé közelében és a Mekong deltavidékén Hétfőn hajnalban folytatódtak a kemény harcok, a már hetek óta ostrom alatt álló Kontum dél-vietnami tartományi székhely birtoklásáért. Az éjszaka B—52-es amerikai stratégiai gépek a város térségére több mint ezer tonna bambát szórtalt. Hírügynökségek szerint a szabadságharcosok újabb egységeinek sikerült behatolniuk a város különböző körzeteibe és a keleti, valamint a délkeleti részeken újabb stratégiai fontosságú pontokat foglaltak el. A hazafias egységek a kontumi repülőtér közvetlen közelében is állásokat építettek ki. Az amerikaiak kénytelenek voltak Hercules típusú óriás helikoptereket bevetni a városban rekedt saigoni kormánycsapatok ellátására. Az óriás helikopterek a városi stadionban szálltak le, de hamarosan maga a stadion is a népi erők tüzérségének célpontjává vált. Közben Kontum közelében eltűnt a saigoni kormánycsapatok egyik egysége,-X-ÍW "WV -X- • V. amelyet azzal a feladattal bíztak meg, hogy nyissa meg a Pleikuból Kontum felé vezető 14. számú közlekedési utat. Kontumtól néhány kilométerrel délre a saigoni egység erős tüzérségi tűz alá került, s azóta semmi hír róla. Hétfőn, az ugyancsak szorongatott helyzetben levő Huá közelében két csata bonta-, kozott ki. Összecsapásokróli érkeztek jelentések a Mekong- folyó deltavidékéről is. Hétfőre virradóra a B—52-! es óriás bombázók kilenc raja támadta Dél-Vietnam négy tartományát. Az amerikai légierő és a haditengerészet repülőgépei vasárnap ismét bombázták a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Mint a VNA hírügynökség hétfőn beszámolt rólai, az amerikai repülőgépek több tartomány lakott területeit támadták. Súlyos károkat okoztak lakóházakban és gazdasági létesítményekben, köztük a Nam Dan-d öntözőberendezésekben. A bombatámadásoknak halálos és sebesült áldozatai vannak. Az állandó amerikai légitámadások, az aknazár és a flotta- akciók ellenére a Vietnami Demokratikus Köztársaságban sikerült fenntartani a legfontosabb szállítások zavartalanságát. Fra nt'ittorstS€Ífj Tejháboru Bretagne-ban a hét végén „tejháború” robbant ki a tej. termelői árának csökkentése miatt. A felháborodott parasztok sok helyütt eltorlaszolták a tejszállító teherautók előtt az utakat, s kieresztették a tartályokban levő tejet, úgyhogy mintegy 2,5 millió liter tej ment veszendőbe. Mivel a „tejháború” Bretagneból már Franciaország más mezőgazdasági vidékeire is kezd kiterjedni, Cointat földművelésügyi miniszter megígérte, hogy a közös piaci mezőgazdaságügyi miniszterek most kezdődő brüsszeli tanácskozásán sürgetni fogja a tejtermékek exportját meg- • nehezítő intézkedések megszüntetését. • • lepleztek le Ugandában Az ugandai rádió hétfői bejelentése szerint az országban összeesküvést lepleztek le, amelynek résztvevői a hadsereg tisztikarának tagjai közül kerültek ki. Idi Amin ugandai elnököt idézve, a rádió közölte, hogy elfogták egy izraeli titkos- szolgálati ügynöknek az ugandai hadsereg egyik - tisztjéhez, valamint a megdöntött Obote-kormány egyik tagjához írt levelét, amely szoros összefüggésben van az ügygyei. Az elnök kijelentette, az összeesküvés „zavart keltett az országban”, arról azonban nem nyilatkozott, vajon célja a kormány megdöntése volt-e? PÁRIZS Elhunyt a wind sori herceg A vasárnapra virradó éjjel párizsi otthonában elhunyt a windsori herceg, aki VIII. Edward néven ült Anglia trónján, s egy polgári származású asszonnyal kötött házassága miatt mondott le 1936- ban a koronáról. 77 éves volt, s már — mint utóbb kiderült — akkor is halálos beteg, amikor unokahuga, a jelenlegi királynő, a hónap közepén fölkereste. Egyelőre nem közölték, milyen betegségben hunyt el a herceg. Holttestét hamarosan hazaszállítják Angliába, s a windsori kastély kápolnájában ravatalozzák fel. Nyugvóhelye a kastély parkjában lesz. Edward 1936-ban „megrengette a monarchiát”. Feleségül kívánta venni a kétszeresen elvált Wallace War- field Simpson asszonyt, s amikor a miniszterelnök ultimátumot intézett hozzá, inkább a szerelmét választotta, mint a trónt. Edward „lowe story”-ja a királyhű briteket mélyen megrendítette. Sokan mostanáig sem tudták neki megbocsátani, hogy fölrúgta a hagyományokat. Windsor vasárnap elhunyt hercegét, az egykori VIII. Edward angol királyt június \ 5-én temetik a windsori kas- rtély parkjában. t I