Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-28 / 124. szám

un. MÁJUS 38., VASÁRNAP ^k/CítíoP 5 Forum Holnap, Bialorbágyon 25 ÉVE TÖRTÉNT: Válasz gazdaságpolitikai kérdésekre Beruházási egyensúly és ipartelepilés — Olcsóbb less-e a tüzelőolaj ? A telektulajdonosok kártalanítása — Miért különböző az áramtarifa ? 1 A televízió május 3-i népgazdasági fórumához intézett kér­dések egy részére — mint ismeretes — az adásidőben nem volt mód válaszolni. Szerkesztőségünk vállalta, hogy a megyéből érkezett vagy Pest megyével kapcsolatos kérdésekre választ kér az illetékesektől. Most a válaszok befejező részét adjuk •közre az alábbiakban. ! V Molnár Bulcsú gödöllői lakos két kérdést is feltett. Az első j így hangzik: Van-e összefüggés I «gyes budapesti üzemek vidék­ül re telepítése és a beruházási [ , f egyensúly felbomlása között? A J beruházások korlátozása milyen j hatással van a vidéki ipartele­pítés ügyére? A kérdésre az ! Országos Tervhivatalból érke- 1 ! zeit válasz: r A beruházási egyensúly ér­dekében teendő intézkedések és budapesti üzemek vidékre telepítése között közvetlen ösz- szefüggés nincs. Az intézkedé­seknek elsősorban az a cél­ja, hogy a folyamatban levő beruházások gyarsabban feje­ződjenek be, még akkor is, ha ezáltal új beruházások meg­kezdésének elhalasztására ke­rül sor. Egyes beruházások megkezdésének elhalasztása késleltetheti ugyan egyes vidé­ki ipari létesítmények meg­valósulását, ugyanakkor a fo­lyamatban levő beruházások befejezésének meggyorsítása egyben elősegíti más vidéki ipartelepítési célkitűzéseknek a tervezettnél korábbi realizá­lását. Molnár Bulcsú második kér­dése így hangzik: A korszerű energiaszerkezet kialakításával kapcsolatban várható-e a ház­tartási tüzelőolajok árarányai­nak megváltozása? A kérdésre Karádi István, az AFOR igaz­gatóhelyettese válaszol: — Az ÁFOR tudomása sze­rint nem várható árváltozás. Legutóbb 1969. április 1-től történt módosítás, éppen a háztartási tüzelőolaj árában következett be 30 százalékos csökkenés, 2 forint 20 fillérről, 1 forint 50 fillérre módosult egy liter háztartási tüzelőolaj ára. Dr. Körösi, érdi lakos, az alábbi kérdést tette fel: Az ÁFOR új olajvezetéket épít Százhalombattáról Érden ke- ^ resztül. Sok érdi lakost érint 1 ez, mi lesz az érintett telkek sorsa? Válaszol Császár Imre, az ÁFOR jogügyi osztályának vezetője: — Az érvényben levő törvé­nyek értelmében, amennyiben a vezeték építése és elhelyezé­se korlátozza a tulajdonost a telek használatában, úgy kár­térítést követelhet és kap is. Azt, hogy mennyire van a tu­lajdonos korlátozva telke hasz­nálatában, szakértői bizottság állapítja meg. Mert igaz, a vezetékek kivétel nélkül mind a föld alatt futnak, de bizo­nyos biztonsági övezetet kell felettük betartani, ahová a tu­lajdonos természetesen semmit nem építhet. Ha a telek ren­deltetés szerinti használatát a vezeték megszünteti, úgy a telket kisajátítják, állami tu­lajdonba veszik, s a tulajdo­nos teljes kártérítésre jogosulj. Kérdés (Kiss Gábor, Tápiö- bicske. Harcmező u. 5.): Mi az oka annak, hogy a lakásvilá- gítási és a háztartási áram díj­szabása a tömbfogyasztás mér­tékében és árában különbsé­get tesz község, város, kiemelt város — 4/1968. NEVI-AH sz. rendelet, illetve az 5/19G3. NIM —AH sz. rendelettel — és Bu­dapest között? Szükséges-e, il­letve tervezik-e a fenti árren- deletek felülvizsgálatát, a tari­fa egységesítését? Válaszol dr. Treithon Ferenc, a Nehézipari Minisztérium közgazdasági fő­osztályának vezetője: — A Magyarországon jelen­leg érvényben levő, budapesti és vidéki háztartási, illetve la­kásvilágítási villamosenergia- árszabás négy területi kate­góriában határozza meg a fo-' gyasztói díjakat. 1959 előtt vi­déken csaknem 600 féle díjsza­bás volt érvényben, s eseten­ként három-négyszeres egy­ségár-különbözetek is adódtak szomszédos helységek között. Ezt szüntette meg a négy terü­leti kategóriába-sorolás, amit csak jelentős értékű bevétel- kieséssel lehetett megoldani. Az eltérő díjak oka — egye­bek között — az, hogy míg Budapesten egy fogyasztóra 2 és fél méter, addig a kiemelt városokban 5, egyéb helyeken pedig 10 méter vezetékhossz jut, vagyis a szolgáltatás ön­költsége az egyes helységek­ben a lakósűrűségtől függően eltérő. A kérdés második felére azt válaszolhatom, hogy a vidéki villamosenergia-fogyasztás- ban az utóbbi években bekö­vetkezett növekedés és a to­vábbi fejlődés minden bi­zonnyal sietteti az egységesí­tés lehetőségét. TEKERCSELŐK Évente százezernél több motort tekercselnek Ikladon, az Ipari Műszergyárban lengyel porszívókhoz. Foto: Urban BÉKEGYŰLÉS Bankok-állami ellenőrzés alatt Holnap, hétfőn délután 6 órai kezdettel békegyűlést rendeznek a biatorbágyi ta­nácsházán. Ünnepi beszédet Bánáti Gézáné országgyűlési képviselő mond, majd Hargi­tai Károly, a Pest megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője tart élménybe­számolót vietnami útjáról. Újdonságok a Szoborkertben A szentendrei Szoborkert évről évre új alkotásokkal gyarapodik, s mindinkább kö­zelebb kerül ahhoz, hogy az élő magyar szobrászat muzeá­lis értékű gyűjteménye le­gyen. A mintegy másfélszáz alkotás közül a látogató öt­venkettőben gyönyörködhet. Tavaly tíz új szobrot állítot­tak ki, s az idén három új­donságot: R. Kiss Lenke: Fiú karikával, Kovács Ferenc: Vetkőző és Weszely Jelena: Első lépés című alkotását. A felszabadulás utáni gazdasági és politikai küzdelem, amely az ország népi demokratikus fejlődésének meg­gyorsításáért, a szocialista építés előfeltételeinek meg­teremtéséért folyt, 1947 nyarán újabb döntő állomá­sához érkezett. A kérdést a forradalmi demokratikus átalakulás vezető, szervező ereje, a Magyar Kommunista Párt így vetette fel, s tárta nyíltan a dolgozók elé: „Kié legyen az ország? A hará­csoló nagytőkések, bankárok és nagykereskedők maroknyi csoportjáé, vagy a dolgozó millióké?” — s a párt és a köréje tömörülő baloldali erők a kérdésre válaszoltak is: „Nem a tőkéseknek, a népnek építjük az országot!” Ennek az ország­szerte nagy visszhangra talált politikai-gazdasági jelszónak az eredményeként 1947. május 28-án a Gazdasági Főtanács — első lépésként — határozatot hozott a nagybankok állami el­lenőrzés alá helyezéséről. A kommunisták nyíltan megmon­dották, hogy ezt valóban csak kezdetnek szánják, s hitelszer­vezet, valamint a bankok állami ellenőrzésével nem lehet helyettesíteni az államosítást. Amikor május 28-án a Gazdasági Főtanács határozatot hozott a négy legnagyobb pénzintézet — a Nemzeti Bank, a Hitelbank, a Kereskedelmi Bank és a Leszámítoló Bank — s még további kilenc pénzintézet állami ellenőrzés alá helye­zéséről, a kommunisták egy pillanatig sem titkolták el, hogy ez a rendszabály az államosítás élőké-zítését szolgálja. Sze­rencsére a kérdés megítélésében a Szociáldemokrata Pártban is — kezdeti ingadozás után — a baloldali álláspont győze­delmeskedett; az SZDP vezetősége — leküzdve a párt jobb­oldali ellenállását — üdvözölte e fontos gazdasági-pénzügyi lépést, amelynek rendkívüli politikai jelentősége is volt. A két munkáspártnak így kialakult egysége volt a biztosíték arra, hogy hamarosan megtörténjék a bankok és az egész hitelszervezet államosítása, miután június 9-én már a koalí­ciós pártok is mind magukévá tették ezt a programot. U. L. Vizsga bátorságból, szaktudásból Versenyben az önkéntes tűzoltók Az önkéntes tűzoltók verse­nyein a hagyományos tavaszi események közé tartoznak: májusban évről évre megye- szerte összemérik tudásukat a jól kiképzett egységek. Az idei vetélkedőkre is alaposan felkészültek az önkéntes és az ún. létesít­ményi csapatok, Egy-egy önkéntes raj kiváló TAPIOSZELE Fegyelmi a volt ellen Alig egy hónap leforgása alatt másodszor tartott szom­baton közgyűlést a tápiószelei Tápiómente Tsz. Előző alka- lofiimal Szegedi János szemé­lyében új elnököt választott, miután ismételten szanálásra szorult a szövetkezet, tegnap a szanálásról tárgyaltak a tsz- gazdák. Hogy eddig milyen gazdál­kodás folyt ebben a négyezer holdas termelőszövetkezetben, abból is megítélhető, hogy az ősszel 890 holdba elvetett bú­zából 500 holdat ki kellett szántani, mert penészesen ke­rült a vetőmag a földbe és ezért alig hajtott ki. Az újra- szántás és vetés 350 ezer fo­rintos többletköltsége már az idei kiadásokat növeli. A szombati közgyűlés egyéb­ként a megyei tanács sza­nálási határozatát tudomá­sul vette, és egyben úgy döntött, hogy Oláh József volt elnök és Kovács Pál volt főagronómus ellen fe­gyelmi eljárást indít. Végül az előző vezetőség irreális terve helyett megtár­gyalták az új vezetőség által kidolgozott tervet és azt el is fogadták. Sz. E. versenyeredményeivel már hír­nevet szerzett magának, mint például a szigetszentmártoni és a sóskúti csapat. (Ez utóbbi községben csaknem egy év­százados hagyománya van a mozgalomnak.) Az elmúlt év­ben legsikeresebben szerepelt egységek — Gomba országos első helyezést elért női raja, a második helyezett ecseri csa­pat, Dabas III. kerületének és a Nagykőrösi Konzervgyárnak már sok „trófeát” szerzett ra­jai — a látványosnak és iz­galmasnak Ígérkező vetélkedő­kön ismét bizonyítani szeret­nének. Ma két községben rendez­nek versenyeket: Tápló- szelén és Túrán. Tápiószelén a nagykátai, a ceglédi járási és a nagykőrösi tűzoltók, Túrán a gödöllői já­rás önkéntesei állnak a fecs­kendők mellé. legbeszámolójának meghami­sítása az, amelynek alapos gyanúja ellenük felmerült. Beolvadás a másik tsz-be De mi lesz a tagokkal? Sose volt könnyű megélni ezen a Cegléd alatti homokon, jólle­het éppen a közelmúltban volt (alkalmam látni — Hernádon, a kormány vándorzászlaját el­nyert szövetkezetben —, hogy kellő rugalmassággal azért itt is lehet kezdeni valamit, sőt, nem i holmi csekélységet. A járási hivatalra, a megyei ta­nácsra, az illetékes pártszer­vekre, illetve a Dél-Pest me­gyei Mezőgazdasági Szövetke­zetek Szövetségének szakem­bereire az a feladat várt, hogy kidolgozzák a jövendőnek leg­alább a körvonalait. Azt az utat, amelyre az Aranyhomok meglehetősen elbizonytalano­dott tagjai most ráléphetnek. Nem úgy, mint vétkesek, min­denesetre mégis az állami se­gítséget méltányló szerénység­gel, vagyis helyesen élve ama tiszta lap nyújtotta lehetősé­gekkel. Mert vannak ilyen lehetősé­gek, ám ezek előföltétele: be­olvadni a másik helybeli tsz- be. Az utóbbi években itt-ott már kellő hangsúllyal szót emeltek a tsz-ek egyesülése el­len, mi tagadás, vannak nyo­mós indokai annak, hogy ez a folyamat megálljon, s a ter­melési koncentráció egyéb mó­dozatai jussanak előtérbe. Ám akárhogy hányták-vetették meg a tennivalókat mind a szanálási bizottság tagjai, mind n már említett szakemberek, a kiút a beolvadásban mutatko­zik. Tehát nem egyesülésről van szó: halvány árnyalat csu­pán az eltérés, nyelvünk, két szavunk ezt a különbséget szé­pen, sőt, nyomatékkai tükrözi. De nyilvánvaló, hogy ameny- nyiben holmi befogadott elté- velyedettként lépnének be a másik szövetkezetbe az Arany­homok tagjai, akkor abból vaj­mi kevés jó származna. 0 Érvek és aggályok — Részt vettem a Haladás, vagyis a fogadó szövetkezet párt- és gazdasági vezetőinek tanácskozásán — mondja Bállá János, a Ceglédi Járási Párt- bizottság első titkára. — Sok volt itt is a kérdés, az aggály, de amikor szót értettek az emberek, többen hangsúlyoz­ták: nehogy valaki bármi sértőt éreztessen az újakkal. Tóth Sándor, a tsz elnöke pe­dig egyenesen azt mondta: fe­lelősségre vonjuk, aki ilyet cselekszik. Megítélésem sze­rint a Haladás tagsága meg­érti az új helyzetet, annál is inkább, mert terhet nem kell magára vállalnia. Ez a nem is olyan aprócs­ka tény új vonása a szaná­lásoknak, mindenesetre nagy megkönnyebbüléssel jár a „fogadó” tsz-nek is. A végső szót mindenesetre ezen a hé­ten mondja ki a két tsz: köz­gyűlést hívnak össze mind­kettőben, s titkos szavazással nyilvánítja véleményét a két gazdaság tagsága. De mit szólnak a beolva­dáshoz az aranyhomokbeliek? Természetes, hogy a közgyű­lést megelőző kisebb létszá­mú tanácskozásokon az ő részükről is merültek föl ag­gályok. Nyilvánvaló például, hogy egyazon beosztásra nem kell majd két ember, tehát elsősorban az adminisztráció­ban foglalkoztatottak nyug­talanok. — Elmondtuk azonban eze­ken a gyűléseken — folytatja Bállá János —, hogy önállóan nem látszik biztosítottnak a tsz megerősödése. A beolva­dást, méghozzá a viszonylag gyors beolvadást indokolja egyebek között az is, hogy a tsz kiegészítő üzemével az ipari partnerek csakis úgy állnak szóba, ha megvan a stabil hátországa. Együtt is csak közepes nagyságú tsz Békési Sándor, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának helyet­tes vezetője, aki egyben Nyársapáton a szanálási bi­zottságot vezette, megerősíti a járási pártbizottság első tit­kárának szavait: — A rendezés az 1971 végéig fennálló veszteségre szólt, de semmi biztosíték nem volt ar­ra, hogy nem rosszabbodik tovább a helyzet. Tóth Mihály, a járási hiva­tal osztályvezető-helyettese hatósági megbízottként irá­nyítja pillanatnyilag az Arany­homok ügyeit. A többi kö­zött arra vigyáz, hogy indo­kolatlan kiadások ne történ­hessenek. — A tagok mindenesetre érzik, mekkora segítséget nyújt nekik az állam — hang­súlyozza a hatósági megbí­zott. — Azt várja mindenkit hogy megtalálja majd a szá­mítását. Az elképzelések sze­rint az Aranyhomok tagjai közül kerülne ki a megna­gyobbodott szövetkezet el­nökhelyettese. Ez is bizonyos megnyugvást kelt a tagságban. Tóth Sándor, a Haladás Tsz agrármérnök elnöke mintha a töprengés élő szobra lenne, vagyis látszik rajta, hogy százszor is megrágta már ezt a házasságot. Van min tű­nődnie, hiszen az Aranyho­mok volt elnökét mint jó pél­dát állították eléje is különfé­le tanácskozásokon, s míg az Aranyhomokban magasabbak, a Haladásban szerényebbek a jövedelmek is. — A két tsz együttesen is csak közepes nagyságú lenne — mondja Tóth Sándor. — Tagságunk hangulata jó, egy­értelműen úgy vélekednek az emberek, hogy előbb-utóbb szerencsés lesz az egybeolva­dás. Észre is alig vesszük, már szőlőről, lucernáról, szarvas- marháról, a^két közösség ko­rábbi ellentéteinek föloldá­sáról beszélgetünk. A jöven­dő mindenesetre attól függ, vajon sikerül-e még az idén eggyékovácsolni Nyársapát egyébként szorgalmas népét? Lesznek, akik eltávoznak, hi­szen a nadrágszíjat óhatat­lanul kissé összébb kell húz­ni, ám akik megmaradnak, re­mélhetően valóban haladni tudnak majd a megnövekedett Haladásban, s most már nem járnak úgy, mint a jelképe­sen is szélsőséges futóho­mokra épült Aranyhomok. Keresztényi Nándor A BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyére, valamint műszer- és technológiai szerelési munkahelyeire (Algyő, Százhalombatta, Fényeslitke) külszolgálatos munkakörbe: lakatos, vizvezetékszerelő, bádogos, esztergályos, kovácsi lemezlakatos, iv- és lánghegesztő, motorszerelő, csőszerelő és kazánfűtő szakmunkásokat, öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Százhalombattán minden szombat --abad, Algyőn és Fényeslitkén dekádmunkarend van. Munkásszállás és üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés van. jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest XVIII., Gyömrői út 79-83. vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. i A » é 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom