Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-26 / 122. szám

1972. MÁJUS 26., PÉNTEK PEST HEGVEI Piriim Szocialista brigádvezetők kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocialista brigád­vezetők IV. országos tanács­kozása alkalmából kitünteté­seket adományozott szocialis­ta brigádvezetőknek. A kitün­tetéseket csütörtök délelőtt Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke ünnepé­lyes keretek között adta át a Parlament kupolatermében. A kitüntetések átadásánál jelen volt Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pul- lai Árpád, a Központi Bizott­ság titkára. A kitüntetésnél megjelent Keserű Jánosné, könnyűipari miniszter, dr. Szekér Gyula nehézipari mi­niszter, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Főcze Lajos, a KISZ Központi Bizottságának titkára és Klézl Róbert, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője is. Kisházi Ödön üdvözlő be­szédében rámutatott, hogy az Elnöki Tanács a mostani ki­tüntetések adományozásakor a szokásosnál magasabbra emel­te a mércét, hisz a szocia­lista brigádok is egyre maga­sabb célokat állítanak maguk elé. Gyarapszik tudásuk, el­mélyül műveltségük, szocia­lista gondolkodásmódjuk, s a mozgalmat egyre inkább a kö­zösségi szellem hatja át. A 110 ezer szocialista brigádve­zető közül azt a százhatvanat tüntették ki, akik a jók kö­zül is kiemelkedtek, s egész életútjukkal kifejezik mindazt a nemes célt, amit a szocialis­ta brigádmozgalom tűzött ma­ga elé. A most átadott kitün­tetések egyben az egész szo­cialista brigádmozgalom nyil­vános elismerését is jelentik. Az Elnöki Tanács helyettes el­nöke a pénteken kezdődő or­szágos tanácskozás jelentő­ségét méltatva hangsúlyozta, hogy e tanácskozás igen fontos munkásfórum lesz, ahol meg­fogalmazzák majd- azokat a feladatokat, amelyeket a szo­cialista társadalmunk fejlődé­se időszerűvé tesz, a szocialis­ta brigádmozgalom további munkájában. Ezután Kisházi Ödön átadta a kitüntetéseket. A Szocialista Munka Hőse kitüntétésben részesült Ragó Ferenc, a Cse­pel Szerszámgépgyár szer­számedzője, szocialista bri­gádvezető, Sim.kó István, az ózdi Kohászati Üzemek elő­li enger és rv?, szocialista brigád- vezető, Soltész István, a Bor­sodi Szénbányák alberttelepi aknavájára, szocialista bri­gádvezető', Végh Lajosné, a pápai Textilgyár felvetőnője, szocialista brigádvezető. A Munka Érdemrend arany fokozatával 36 szocialista bri­gádvezetőt tüntettek ki. A Munka Érdemrend ezüst foko­zatát 50 szocialista brigádve­zető érdemelte ki, köztük Nagy József, a Pestvidéki Kő­bánya Vállalat lőmestere, Schrottner Antal, az Ipoly- vidóki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság királyrét! erdészeté­nek szakmunkása és Szabó Lajos, a százhalombattai Du­nai Kőolajipari Vállalat mű­vezetője. A Munka Érdemrend bronz fokozatát 70 szocialista brigádvezető kapta meg, köz­tük Döme Mária, a gödi Egye­sült Duna menti Tsz kerté­szeti brigádvezetője, Horváth Ferencné, a Mechanikai Mű­vek diszpécsere, özv. Szabó Istvánná, a Budapestvidéki Postaigazgatóság helyi elle­nőre. Uj gyógyszállók Az delmi Elismerés szakszervezeti és KISZ-aktivistáknak A Benczúr utcai SZOT-szál- lóban csütörtökön délután bensőséges ünnepség köszön­tötte a szocialista brigádmoz­galom szervezésében, fejlesz­tésében legjobban kitűnt szak- szervezeti és KlSZ-aktivistá- kat, szocialista brigádvezető­ket. Az ünnepségen megje­lent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára, Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Klézl Róbert, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese és Főcze Lajos, a KISZ Központi Bizottságának titkára, valamint a hazai tár­sadalmi szervezetek több kép­viselője. Földvári Aladár, a SZOT A közösség lelkiismerete A moszkvai rendezőpályaudvar dolgozói indítot­ták el egykor a fiatal szovjet állam első tár­sadalmi munkamozgalmát, a kommunista szom­batot. 1958-ban újra hallattak magukról: kifogásolták a munkaverseny elavult formáit, kommunista brigá­dokat alakítottak. Erről a» Népszabadság riportot kö­zölt, s hazánkban, minden szervezés nélkül, nálunk is követték a példát. Ma 106 818 munkabrigádban 1 mil­lió 190 ezren dolgoznak. A szocialista brigádok száma: 69 ezer. Naplóik első oldalán piros betűkkel a jelszó: Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. Más-e szocialista módon dolgozni, tanulni és élni, mint egyébként? Más-e szocialista módon dolgozni, mint helytállni a gépek mellett, elvégezni, amit kell? Más-e szocialista módon tanulni, mint erőnkhöz mér­ten a legjobban? Más-e szocialista módon élni, mint tisztességesen? Egyenlőek-e az igaz mindennapok a szocialista élettel? A brigádmozgalom hármas jelszava — a közösség felelőssége, a kollektív lelkiismeret. Fe­lelősség az elvégzett munkáért, a brigádért, a gyárért. Felelősség a megszerzett tudásért, a szakma szere- tetéért. Felelősség a mindennapokért. És nemcsak az egyéni lelkiismeret diktálta felelősség, az „egy min­denkiért, mindenki egyért” összetartás, mert egy szo­cialista közösség felelőssége túljut a gyárkapun, sőt túlnő életterünkön is. Nemcsak tagjaikért vállalnak és éreznek felelősséget, hanem az egész társadalomért. És a társadalom nevében a világ dolgaiért. A brigádok tiltakoztak a görög terror ellen, távira­toztak az amerikai nagykövetségre a vietnami bombá­zások miatt, kommunista műszakokat tartottak, hogy anyagilag is segítsék a föld másik féltekén élőket, ezerszám takarókat küldtek, hogy melegedjenek a vietnamiak. elnöke köszöntötte az ünnep­ség részvevőit. Emlékeztetett arra, hogy a szocialista brigád­vezetők első országos tanács­kozása óta eltelt egy évtized­ben ez a nagy társadalmi mozgalom a szocialista építés nélkülözhetetlen hajtóerőjévé vált. Most már csaknem 1 mil­lió 200 ezer dolgozó tagja a szocialista brigádmozgalom­nak. A SZOT elnökségének nevé­ben Gáspár Sándor a szocia­lista brigádmozgalom támoga­tásában és munkájában elért eredmények elismeréseként a Szakszervezeti munkáért ki­tüntető jelvény arany fokoza­tát adta át 17, és ezüst fokoza­tát 36 mozgalmi aktivistának, szocialista brigádnak és gaz­dasági vezetőnek. A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottsága intéző bizottságának nevében Főcze Lajos, a KISZ KB titkára a brigádmozgalom kibontakoztatásában és fej­lesztésében, az ifjúság nevelé­sében végzett sikeres munka társadalmi megbecsülésének jeleként adott át kitüntetése­ket. országgyűlés kereske- bizottsága — Palkó Sándor elnökletével — csü­törtökön Balatonfüreden ülé­sezett. Az idegenfórgalom helyzetét és feladatait tár­gyaló vitára meghívták So­mogy és Veszprém megye pártbizottságának és taná­csának képviselőit is. Az írásos beszámolót Mol­nár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes egészítette ki, és válaszolt a képviselők kérdéseire. Az ülésen elmondták, hogy hazánk idegenforgalma már az idén elérte és meghaladta az 1975-re tervezett szintet. A világstatisztika hétszázalé­kos növekedésével szemben a magyarországi utasforgalom 13 százalékkal, a devizabevé­telek aránya pedig 34 száza­lékkal volt nagyobb, mint 1970-ben. Megállapították, hogy erőteljesebben kell se­gíteni a hazai turizmust, va­lamint a gyógyüdülőhelyek fejlesztését. A program első szakaszában a Margitszigeten és Hévízen építenek, új gyógy­szállókat. Foglalkoznak Har­kány és Hajdúszoboszló to­vábbi fejlesztésével. Dr. Pesta László elnökleté­vel csütörtökön a Parlament­ben tartott ülést az ország- gyűlés szociális és egészség- ügyi bizottsága — amelyen részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel- nöke, dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi miniszter, dr. Garam- völgyi Károly, a pénzügymi­niszter első helyettese, Hont János, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese és dr. Da­rabos Pál, az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára. A vita során felszólalt dr. Kaposvári Júlia, dr. Marton Zoltán, dr. Noszkay Aurél, dr. Petri Gábor, Oláh János, dr. Bodogán János, dr. Hargitai Katalin, dr. Lakatos Pál Jó­zsef és Varga Károly ország- gyűlési képviselő. Az ülés dr. Pesta László zárszavával ért véget. KÖZÉLET Dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter — John Anthony Volpenak, az Amerikai Egyesült Államok közlekedésügyi miniszterének meghívására — csütörtökön az USÁ-ba utazott. Dr. Horgos Gyula vezetésé­vel delegáció utazott csütörtö­kön Gdanskba a KGST rádió- technikai és elektronikai ál­landó bizottságának 21. ülé­sére. Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter csütörtökön reggel Pá­rizsba érkezett, Chaban-Del- mas francia miniszterelnök meghívására, hogy pénteken Bordeaux-ban megnyissa az ottani szépművészeti múzeum­ban rendezett képkiállítást. Tsz KISZ-titkárok értekezlete Mint korábban hírt adtunk róla, március 22-én Budapes­ten a Pest megyei ÁFÉSZ-ek, május 23-án Cegléden a Dél- Pest megyei, és 25-én pedig Gödöllőn az Észak-Pest me­gyei mezőgazdasági termelő- szövetkezetek KISZ-titkárai tartottak megbeszélést az új szövetkezeti törvényről, illet- az alapszabály-módosí­ve A SZÁZEZREDIK Tegnap adták át a százezredik NDK gyártmányú gép­kocsit a Merkúr Martinéin téri szalonjában. A Trabant tulaj­donosai azonban nemcsak a gépkocsit, hanem kedves szavakat, virágot és ajándékokat is kaptak. Foto: Urbán tásról. Tegnap délelőtt a Bu­dapest környéki Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének helyisé­gében zárult a Pest megyei tsz-ekben működő KlSZ-szer- vezetek titkárainak értekez­letsorozata. A területi ülésen dr. Né­meti László, a TOT titkára tartott vitaindító előadást, majd Rajnai Gábor, a KISZ Pest megyei bizottságának tit­kára módszertani kérdések­ről beszélt. Előadásában többi között arról is szólt, hogy az alapszabályzat-módosítás el­készítésekor milyen feladatok várnak a KISZ-titkárokra, ho­gyan képviselhetik legjobban a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok érdekeit. Az értekezletsorozatot a KISZ Pest megyei bizottsága kezdeményezte azzal a céllal, hogy a szövetkezeti alapsza­bály módosításakor megyénk valamennyi tsz-ében érvény­re jusson az MSZMP KB if­júságpolitikai határozata, va­lamint az ifjúsági törvény. Az értekezleteken csaknem 100 termelőszövetkezeti KISZ- titkár vett részt. A tervek szerint a jövő év elején a KISZ Pest megyei bizottsága értékeli, hogyan valósították meg az elképze­léseket, a módosított alap- szabályzatok tartalmazzák-e a fiatalok érdekeit. V. Az árvíz idején sokan közülük a gátakon dolgoz­tak, sokan a lerombolt, összeomlott házak helyén húz­ták fel a téglafalakat, építették az új otthont, mely­ben már ott volt a fürdőszob . Elérzékenyülnek idős emberek, mikor virággal, aprósüteménnyel kopognak be hozzájuk, szerető szóval simogatják meg őket, s mikor elmennek, tiszta az ablak. Apróságok fogják kezüket a gyermekvárosokban. A gyáron belüli felelősséget százalékok bizonyít­ják. A naplókban színházjegyek, s egy közös vacsora emléke. Elmondják azt is a brigádtagok, hogyan segí­tenek egymásnak, egymáson. Kimutatható: hányán járnak esti iskolába, tanfolyamokra. in led hát már ez a közös lelkiismeret, a „szo- cialista módon”, — szocialistaként Most, ami­kor negyedszer tanácskoznak a brigádmozga­lom jövőjéről, 1 millió 900 ezer ember képviseletében, biztosan szó esik majd a hibákról, a néhol előforduló formális vállalásról, a „hígulásról” és javaslatokat, ha­tározatokat hoznak majd a holnap érdekében. Egy óriás közösség lelkiismeretével. UJAJ3 STBurex Szocialista brigádok a termelőszövetkezetekben írta: Moharos József\ a TÓT elnökhelyettese1 KÖZVETLENÜL a mezőgaz­daság szocialista átszervezését követő években a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek­ben is sok helyen megalakul­tak a szocialista címért küzdő brigádok. Ebben az időben el­sősorban a szervezetileg már megerősödött, viszonylag ked­vező gazdálkodási feltételek­kel és tapasztalatokkal ren­delkező termelőszövetkezetek tagjai vállalkoztak arra, hogy magukévá teszik a szocialista brigádok elé kitűzött célokat. A tsz szocialista brigádok meg­alakulását serkentette, hogy az ipari üzemekben egyre eredményesebb tevékenységet fejtettek ki az ott működő kis szocialista munkaközösségek, tapasztalataik érdekes segít­séget jelentettek a mozgalom szervezéséhez, a mezőgazda- sági nagyüzemekben. 1963-ban 342 brigád ver­senyzett a termelőszövetkeze­tekben, közülük 172 nyerte el a szocialista brigád címet. Ez volt tehát a kezdet. Az in­dulást jellemző szerény szá­mokból az is látható, hogy a termelőszövetkezetekben már kezdettől fogva igényesen bí­rálták el a brigádok egész évi tevékenységét, nem volt könnyű elnyerni a megtiszte. lő címet. AZ ELMÚLT KÖZEL TÍZ ÉV ALATT a termelőszövet­kezeti szocialista brigádmoz­galom jelentős mennyiségi és minőségi fejlődésen ment ke­resztül. 1966-ban 1500, 1969­ben 3500, 1971-ben 4800 szó- cialista brigád 75 000 tagja volt versenyben, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben.. — Pest megye termelőszö­vetkezeteiben 338 a szocia­lista brigádok száma, 4684 tag dolgozik bennük. A versenyző brigádok mint­egy 80 százaléka nyerte el évente a szocialista címet. A tsz szocialista brigádmozga­lom napjaihkban tömegmoz­galommá vált. Szerves része, alapvető formája a sokoldalú termelőszövetkezeti munka- verseny-mozgalomnak. Ked­vező hatást gyakorol a ter­melés gazdaságosságára, a termelőszövetkezeti tagság szo­cialista gondolkodás- és élet­módjának fejlődésére, a ter­melőszövetkezeti demokrácia erősítésére. A szocialista brigádmozga­lomban rejlő hatalmas ter­melésszervező és tudatformá- 1' erőt felismerve, a párt iránymutatásai alapján a ter­melőszövetkezetek vezetősé­gei egyre inkább érdemben és folyamatosan támogatják a szocialista brigádok tevékeny­ségét, ugyanakkor építenek is azok öntevékenységére, pél­damutató lelkesedésükre. A VEZETŐSÉGEK és á mun­kájukat segítő szövetkezeti versenybizottságok szerződé­sekben rögzítik a brigádok vállalásait, rendszeresen mé­rik azok teljesítését. Arra tö­rekednek, hogy a vállalások teljesítéséhez megteremtsék a feltételeket, biztosítsák a tel­jesítményekkel arányos er­kölcsi és anyagi elismerést. Az 1967-ben megalakult te­rületi termelőszövetkezeti szö­vetségek tevékenységétől ma már elválaszthatatlan a szo­cialista brigádmozgalom fej­lesztésére irányuló munka. Hasznosnak ítéljük a területi szövetségek által szervezett ta­pasztalatcseréket, brigádve­zetői tanácskozásokat, a szo­cialista brigádtagok tanulásá­ról is számot adó szellemi ve­télkedőket. A területi szövet­ségek kezdeményezései előse­gítik a korszerű versenyfor­mák és módszerek elterjeszté­sét, a szocialista brigádtagok emberi kapcsolatainak bővü­lését. A termelőszövetkezeti szo­cialista brigádmozgalom dina­mikus fejlődése és gyarapo­dó eredményei mellett néhány probléma is megfigyelhető. A legszembetűnőbb talán az, hogy több mint ezer ter­melőszövetkezetben fellelhe­tők ugyan a munka verseny­mozgalom különböző formái, szocialista brigádok azonban nem alakultak. NEM MINDENÜTT MEG­OLDOTT a brigádtagok tanu­lási, művelődési vállalásainak teljesítéséhez szükséges felté­telek biztosítása. Sok esetben e vállalások nem felelnek meg a korszerű szakmai, politikai és általános műveltséggel szemben támasztott követel­ményeknek. A termelőszövetkezet II. kongresszusának küldöttei a szövetkezetek előtt álló meg­növekedett társadalmi-nép­gazdasági és üzemi felada­tok megoldásában mindenek­előtt a belső erőforrások fel­kutatására és felhasználására irányították a figyelmet. A belső erőforrások egyik fon­tos, ma még kellően fel nem használt területe a szocialis­ta brigádmozgalom. Meggyőződésünk, hogy a szocialista brigádmozgalom tö­megbázisának növelése, a bri­gádmozgalommal szemben tá­masztott követelmények fo­lyamatos korszerűsítése elő­segíti a termelőszövetkezetek előtt’ álló feladatok sikeres teljesítését. A SZOCIALISTA BRIGÁD- VEZETŐK IV. országos ta­nácskozásán 50 küldött kép­viseli a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteket — közü­lük három a Pest megyei. — A tanácskozás munkája, a termelőszövetkezeti küldöttek tevékenysége elé nagy vára­kozással tekint nemcsak a tsz szocialista brigádok tag­sága, hanem egész termelőszö­vetkezeti parasztságunk. In­dokolt tehát lehetővé tenni, hogy a tanácskozás munkájá­ról, a küldöttek tapasztalatai­ról és tevékenységéről minél sokóldalúbban tájékozódja­nak a szocialista brigádok, a termelőszövetkezetek tagjai és vezetői. NŐTT AZ IDEGENFORGALOM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom