Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-05 / 104. szám

1972. MÁJUS 5.. PÉNTEK 3 A jövő héten tartja idei közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia JÚNIUS 18 Megyei nemzetiségi találkozó Szentendrén Ülést tartott az előkészítő bizottság Fásításról a Hotel Ifjúságban Ma délelőtt 10 órai kezdet­tel a Hotel Ifjúságban a KISZ Központi Bizottsága fásítási ankétot rendez. Köztudott, hogy néhány évvel ezelőtt az ifjúsági szövetség védnökséget vállalt a fásítás fölött, és azóta évente országos verse­nyeket is rendeznek. A tavalyi eredményeket mérlegelve Pest megye III. helyezést ért el a fásítási akcióban, és 12 ezer forint pénzjutalomban része­sült. A jutalmakat a KISZ Pest megyei Bizottsága már fel is osztotta a fásításban ki­emelkedő eredményeket elért járások között. Négy járási, illetve városi KISZ-bizottság részesült a 12 ezer forintból: a budai járás, Nagykőrös, a monori és dabasi járás. Csak néhány oldalt lapoz­tam át noteszemben: a Gyap­júmosó és Szövőgyár budaka­lászi gyáregységéből száz dol­gozó hiányzik, a MAHART Hajójavító Üzemigazgatóság dunaharaszti üzemében 24 munkás felvételére áhítoznak, a Cement- és Mészművek váci gyárában 1965-ben ezer fizikai dolgozó tevékenykedett, ma 850. Munkáshiány! Munkás­hiány! Egy Pest megyei gyárban 50 munkásnak nem akadt feladat, mégsem bocsátották el őket, várták a csodát, mert hát ké­sőbb hogyan szereznék vissza a munkaerőt. Munkáshiány! Egy vezetőtől hallottam: „Aki munkáshiányra panaszkodik, önmaga tehetetlenségét árulja el. Én két hét alatt kétszáz dolgozót szereztem. Munkás- hiány?" Szinte egymás mellett Nézzük a tényekeit: a mun­kaerő-hiány és a -felesleg szinte egyszerre és egymás mellett jelentkezik. A hiány nem mindig valóságos, sokszor a közgazdasági szabályozók idézik elő és a nem megfelelő helyi vezetés ezt a hiányt csak fokozza. Munkaerő-felesleg fő­ként a gyárkapun belül van, bár ezekre a munkásokra más szakmában esetleg a vállalaton belül is, illetve más cégnél fel­tétlenül szükség volna. Az okkeresést kezdjük az elején. A direkt gazdaságirá­nyítási rendszerben a terv — mennyiségileg és minőségileg is — keretet szabott a foglal­koztatásnak. A mechanizmus reformja feloldotta a létszám­előírást, s az ezt követő évek­ben a létszámnövelési törekvés néhol már egészségtelen mére­teket öltött. Mivel ma még az élő munka olcsóbb a gépinél, a vezetők a nagyobb gazdasági A Magyar Tudományos Aka­démia idei — immár 132. évi — közgyűlését, hétfőn délelőtt 10 órakor nyitják meg. Az Akadémia tagjai előre kézhez kapják az úgynevezett Fehér Könyvet, amely az elnökség és a főtitkár beszámolóján kívül tartalmazza a tudományos osz­tályok és a kutatóhelyek há­roméves beszámolóit, továbbá a tudományos minősítés hely­zetéről adott tájékoztatót, ezért Erdey-Grúz Tibor elnök és Köpeczi Béla megbízott fő­titkár szóbeli beszámolójában csupán a tudománypolitikával, az országos és az akadémiai kutatás helyzetével, feladatai­eredményeket új munkásfel­vételekkel igyekeztek megala­pozni. Figyelmen kívül hagy­ták, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem növekedése 90 szá­zalékban a termelékenység emelkedéséből kell származnia, s nem az extenzív fejlesztés­ből. Önrablás Ügy gondolom, szocialista álhumanizmussal van dolgunk: a munkanélküliség tűrhetetlen lenne, a gyárkapun belüli vi­szont eltűrhető? A gyenge munkaintenzitás miatt újabb és újabb dolgozókat kell csata­sorba állítani, hogy nyolcán végezzék el négy ember mun­káját, az ellógott órák miatt dolgozók kerestetnek, hogy két ember munkával töltött ideje kiadja egy nyolc óráját. A ka­pun belüli munkanélküliségből származó munkáshiány nem valóságos, szégyenletes „ered­ménye”: önrablásunk! Megra­boljuk magunkat, a gyárat, a népgazdaságot, jövőnket. Ezért a munka- és üzem- szervezés ma az egyik legfon­tosabb feladatunk. Ugyanis nemcsak a munkásokon múlik a gyengébb intenzitás. Nincs anyag, rossz a kooperáció, al­katrészek hiányoznak, késik a beruházás, kapkodó az irányí­tás — mindebből „álló órák” származnak. Az egyik megyei gyárban csendesen kötögettek az asszonyok, állt a szalag, a kapun meg ott függött a mun­kásfelvételi tábla. A rossz szervezésnek aztán a dolgozók látják a kárát, következik a hajrák időszaka, az állandó túlórázás. A jó szervezés vi­szont anyagi erővé válhat! Sok a teendőnk A munka- és üzemszerve­zés területén sok a teendőnk: val foglalkozó kiegészítésit fűz az írásos előterjesztéshez. Délután megkezdődnek az osztályülések, amelyek ked­den, szerdán és csütörtökön folytatódnak. A közgyűlés pénteken zárt ülésen állást foglal, határoza­tot hoz a következő év munká­jának legfontosabb tartalmi feladatairól. Tisztújításra az idén nem kerül sor. Minthogy a közgyűlés feladata, hogy ja­vaslatot tegyen a kinevezendő új főtitkár személyére, a zárt ülésen döntik majd el, kit je­lölnek erre a jelentős tudomá­nyos tisztségre. újra felül kell vizsgálni a tech­nológiákat, a normákat, az együttműködés folyamatát, a munkamegosztás hatékonysá­gát, a vezetői mechanizmuso­kat, a döntési szinteket. Állan­dóan keresni kell a munkafo­lyamatok ésszerűsítésének le­hetőségeit, az egyszerűsítés fel­tételeit, a koordinálás módsze­reit. Csak ezen az úton jutha­tunk el az optimális munka­erő-gazdálkodáshoz, s az ug­rásszerűen növekedő termelé­kenységhez. A krónikus mun­káshiány megszüntetésének egyik leghathatósabb fegyve­re a korszerű munka- és üzemszervezés! Jobb szervezésre azért is szükségünk van, mert a mun­kaerő nehezen pótolható, az el­következő években sem rohan­ják meg a dolgozók a felvéte­li irodákat. A nem mezőgaz­dasági ágazat 320—360 ezer új munkással számolhat, ezen be­lül százezer fiatallal. Ma­gyarország ötmillió keresővel rendelkezik, hiába panaszko­dunk, siránkozunk, ötmillió dolgozóval kell a legnagyobb eredményeket elérni. Ha korszerűbben A munkáshiányt a munka csökkentheti, ha jobban, kor­szerűbben, intenzívebben, ter­melékenyebben dolgozunk, ve­zetünk. Ha helyesen értékeljük szocialista vívmányunkat: ná­lunk nincs munkanélküliség! De — s most hadd idézzem a szakember, Rózsa József köz­gazdász-kandidátus gondola­tát: „A teljes foglalkoztatás nem pusztán munkaviszonyba állítást, nem részleges foglal­koztatást, nem a társadalmilag elvárható intenzitásnál alacso­nyabb munkatempót, hanem a szó etimológiai értelmében is teljes elfoglaltságot jelent.” Fóti Péter Három éve, hogy az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizott­sága és a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága együttes ülésen tárgyalt a megyei nem­zetiségek helyzetéről: az elfo­gadott határozat szellemében — az idén nyáron már máso­dik alkalommal rendezik meg a Pest megyei nemzetiségi találkozót. E találkozó, és az ezzel kap­csolatos rendezvények előké­szítésére, a program kidolgo­zására, lebonyolítására opera­tív bizottság alakult, melynek elnöke dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyette­se. A bizottság tegnap délelőtt a Szentendrei Városi Ta­nács székházában tartott első ülésén többek között felszólalt Gön- dics Zoltán, a Pest megyei pártbizottság propaganda, mű­velődésügyi osztályának veze­tője, Kovács Antalné, a Haza­fias Népfront Pest megyei bi­zottságának titkára, Molnár József, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára, Maros­völgyi Lajos, a Szentendrei Városi Tanács elnökhelyette­se, és Krizsán Ferenc, a Ludo- ve Noviny főszerkesztője. Az ülésen a bizottság megál­lapodott a nyárra tervezett megyei nemzetiségi találkozó időpontjában, helyében és programjában. Az idén megyei nemzetiségi találkozóra június 18-án, vasárnap, Szentendrén kerül sor. A találkozó napjá­nak délelőttiét a nemzetiségi együttesék fellépése, és gyer­mekműsor tölti ki. Ugyancsak a délelőtt folyamán az egyik Az elmúlt heti fagyok nem múltak el nyomtalanul a me­zőgazdaságiban, sajnos, az or­szág különböző vidékein fagy­károk érték a növényeket. Áp­rilis 25 után az erős lehűlés a hónap utolsó két napján tető­zött. Ezeken a napokon éjsza­ka mínusz 1—4 fokig süly- lyedt a hőmérő higanyszá­la, és ezt a gyenge növények meg­érezték. Elsősorban a csonthéjas gyü­mölcsök, valamint a szőlő ká­rosodott, de egyelőre még nem tudni, milyen mértékben. A lucerna is fagyjelekről árulko­szentendrei iskolában a megye területén élő nemzetiségek helyzetét, életét, művészeti és kulturális lehetőségeit bemu­tató kiállítás nyílik. (E kiállí- I tást a nyár folyamán Pest megye nemzetiségi községeiben is bemutatják.) Délután a vá­rosba gyűlt vendégek zenével, tánccal, nemzetiségi viselet­ben vonulnak a Bükkös-parti szabadtéri színpadhoz, ahol a megye egyik vezetőjén kívül a magyarországi nemzeti­ségi szövetségek főtitkárai anyanyelvükön köszöntik az egybegyűlteket. Ezután a járási nemzetisége­ket képviselő együttesek, vala­mint Komárom és Nógrád me­gyei nemzetiségi vendégegyüt­tesek reprezentatív kultúrmű­sora következik. Este a nem­zetiségi zenekarok közremű­ködésével utcabállal zárul a találkozó. A találkozó csak legkiemel­Csütörtökön a Vörösmarty téri irodaházban 20 éves fenn­állását ünnepelte a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja. Szilárd György igaz­gató, a művészeti alap külön­böző szakosztályainak, a Mű­vészeti Szövetségeknek és a MÜDOSZ vezetőinek, a Mű­velődésügyi Minisztérium és a képző- és iparművészeti I terület egyéb intézményeinek dik. A hirtelen, lehűlést a ki­ültetett zöldségpalánták is megsínylették. Az almafák szintén megfáztak. Pest—Nógrád megyékben a szamóca- és a ribizli-, valamint az egresültetvé­nyek szenvedtek károkat. Sok függ most attól, hogy a következő hetekben-hónapok- ban milyen idő jár majd a gyümölcsre és a zöldségfélék­re. A növények ugyanis képe­sek arra, hogy behozzák a le­maradást. kedőbb eseménye a nyári, me­gyei nemzetiségi rendezvé­nyeknek, amelyeknek sorát május elsején a pomázi szerb napok nyitották meg. A nem­zetiségiek június 18-i megyei találkozóját Joachim Vujics és Jakov Ignattovity Szentendrén élt írók ugyancsak e napon nyíló emlékkiállítása, augusztus 18—20. között pedig a Pilis völgye napok és a szobi határmenti nemzetiségi találkozó, augusztus 19-én a szentendrei „kólóünnep” követi. Az 1972. évi nemzetiségi rendezvények előkészítésére és lebonyolítására alakult megyei operatív bizottság felhívja a nemzetiségek lakta községeket, hogy helyi hagyományaiknak, szokásaiknak megfelelően csat­lakozzanak a nemzetiségi ren­dezvénysorozathoz, színesítsék, bővítsék annak programját. p. a. képviselői előtt beszámolt az elmúlt évben végzett munká­ról. A beszámoló kitért a mű­vészeti alap irányítása alá tartozó négy vállalat — a Képcsarnok Vállalat, Iparmű­vészeti Vállalat, Képzőművé­szeti Kivitelező Vállalat és Képzőművészeti Kiadó Válla­lat —, valamint a művészeti alap három szakosztályának .— az irodalmi, zenei, vala­mint a képzőművészeti — te­vékenységére, s meghatározta az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatait. Az ünnepségen megjelent dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes is. Herder-díjat kapott Ortutay Gyula Ünnepélyes külsőségek kö­zött adták át Bécsben az Oszt­rák Tudományos Akadémia nagytermében az idei Herder- díjakat. A hamburgi alapítvány dí­jait ezúttal heiten kapták meg, köztük dr. Ortutay Gyula aka­démikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadé­mia néprajzkutató csoportjá­nak vezetője, akit a néprajz­kutatás területén kifejtett eredményes munkásságáért tüntettek ki. BUDAPRINT-ÚJDONSÁGOK Á BNY-N Munkáshiány! Munkáshiány? Megfázott a ribiszke és a szamóca Pest megyében Fagykárok országszerte Húszéves a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja Villanyfény a Homokrészen Albertirsni beszélgetés Tóth Attilóné országgyűlési képviselővel Nyársapátról jött a hír: fogadónapot tartott a község országgyűlési képviselője. Találkozott Nyársapát társa­dalmi, politikai és gazdasági vezetőivel, megbeszélték a terveket, a problémák megoldásához kerestek kiutat. A képviselő látogatást tett az új, harminc személyes óvodá­ban, amely a község büszkesége, az iskola igazgatónőjé­nek kalauzolásával megnézte az iskolát, majd a szeptem­berben nyíló napközi otthonról került szó. A fiatal nyárs­apáti községi orvossal a betegellátásról, az egészségügyi helyzetről beszélt. A fogadónap előtti időszakban az országgyűlésen fi­gyelt, mérlegelt és értékelt. Díjvárományos: Betty, Interprint . — Ki ez a kislány, és hol a képviselőjelöltünk? — kérdez­te valaki, alig egy éve, az or­szággyűlési képviselő jelölő gyűlésen. Nehezen akarta el­hinni, hogy akit kislánynak nézett, az a jelölt: Tóth Attilá- né kertésztechnikus. A frizura nem változott az eltelt év alatt, sem a lelkiismeretes fel­adatteljesítés. Csak maga a képviselőnő változott. Egysze­rű, túlontúl kényelmes ruhája Is elárulja: mama lesz, még­pedig júliusban. Munkahelyén, tz albertirsai Dimitrov Tsz Irodájában beszélgetünk. Mint kismamának, neki is köny- lyebb beosztás jár. — Amolyan „segédkönyve­lő” lettem — újságolja. — A hajolgatás, a mozgás már na­gyon fárasztó. Mozgalmas év van mögötte, sok utazással, utánjárással, ügyintézéssel. Nem dísznek tartja a képviselőnek járó, közlekedési eszközökre szóló szabadjegyet. Tanú erre vá­lasztókerülete. — Nehéz volt az év? — Mint minden másba, eb­be a munkába is bele kell zökkenni. Igyekeztem lelkiis­merettel megtenni mindent, amit megtehettem. Óvakod­tam az olyan ígéretektől, ame­lyeknek a megvalósításához nem láttam kellő alapot. Ez az év tanulóév volt. Me­gyei tanácsüléseken vettem részt, végrehajtó bizottsági ülésekre jártam, tájékozód­tam, tapasztalatot szereztem, kapcsolatot kerestem válasz­tóimmal. 'Nem vagyok büszke arra, hogy néhány dolgot si­került megoldanom, csak örü­lök, hogy teljesíthettem egy- egy feladatomat. Ezért kaptam bizalmat, ezért kell továbbra is bizonyítanom. — Hogy bizonyíthat majd egy kisgyermekes anya? — Mint eddig. Jogommal és a lehetőséggel élve, szeretném én is kivenni a háromévi gyer­mekgondozási szabadságot De csalt a munkahelyemen. Kép­viselői munkám továbbra is végzem. Férjem és családom, akiknél lakunk, segítenek eb­ben. S amikor visszatérek, nem az irodába, hanem eredeti munkahelyemre akarok menni. Bizsereg néha a tenyerem az aktáktól: mást tanultam, és szeretem a kertészkedést. Hogy igazat mond, van is, ami bizonyítja. Kezén forra­dás, rajta összefogó kapcsok nyoma. Pirul, mikor kérdezem az okát. — Az úgy volt, hogy kime­részkedtem az üvegházba. Kí­váncsi voltam nagyon. Ebben a kismamaalakban néha nem találom fel magam, csetlek- botlok. Ott is ez történt, s megvolt a baj. Rettenetesen megrémültek az üvegháziak, szaladtunk orvoshoz, én meg csak akkor gondoltam el, hogy milyen szerencsém volt, ami­kor az első riadalmon túlju­tottam. Tegnap Vég László, a Pa- mutnyomóipari Vállalat ve­zérigazgatója tartott sajtótájé­koztatót a vállalat tevékeny­ségéről és a Budapesti Nem­zetközi Vásáron kiállítandó termékeiről. A vezérigazgató elmondta, hogy tavaly közel négyszázmillió fo­rintot fordítottak beruhá­zásra: a nyomógyárak rekonstruk­ciójára, a pamutfonodák és pamutszövödék fejlesztésére, valamint új szövődé épült Kis­kunhalason, hurkolóüzem a Keltex-ben. A szocialista or­szágok külkereskedelmi vál­lalatai mellett 70 tőkés- és fej­lődő ország kereskedői és ru­hagyárosai vásárolják a PNYV termékeit. Ebben az évben kö­töttek először szerződést egy kanadai céggel. Az üzlet össz­értéke — ágyneműhuzatot ex­portálnak — meghaladja az egymillió dollárt. Áruik eljut­nak Angliába, Görögországba, az NSZK-ba, Svédországba és a tengerentúlra is. Idén a belföldi vevőknek 58 millió négyzetméter szin­tetikus vagy szintetikus szállal kevert egyéb alap­anyagból kötött-hurkolt kelmét biztosítanak. A vállalatnál már hagyo: mány, hogy a Budapesti Nem­zetközi Vásáron évről évre új termékkel jelenik meg. Ennek a sorozatnak a tagjai: Budac- rill, Nylprint, Triprint, Inter- print. Idén a könnyűipari pa­vilon földszintjén két blokk­ban állítják ki áruikat. Az el­sőbe a szövött eljárással ké­szült új termékek kerülnek, a másodikba pedig a hurkolt el­járással gyártott újdonságok. A BNV-nagydíjra és a vásár­díjra az Interprint hurkolt el­járással készült szintetikus ter­méket és a Betty fantázia ne­vű poliészter-pamut összetéte­lű nyomott ágyneműanyagot nevezték be. Az előbbi kelle­mes fogású, könnyen kezelhe­tő, forma- és mérettartó kel­me, viselése kellemes. Az utób­bi előnye, hogy vasalást nem igényel, gyorsan szárad, s a szintetikus anyag használata megnöveli az ágynemű élettar- tarmát. A BNV divatbemuta­tóin a Budaprint Pamutnyo­móipari Vállalat öt modellel képviselteti magát. T. E. Albertirsa egyik csücskében, a Homokrészen, a na­pokban villanyfény gyűlt 47 család otthonában. A köz­ségi tanács irodájában újságolták a hírt, s azt is, hogy ebben nem kis része van az országgyűlési képviselőnek, aki utánajárt a dolognak. Tóth Attiláné jegyzeteiben sok-sok lap őrzi, hogy vá­lasztói bíznak benne, és sokat várnak tőle. — És már eltelt egy teljes év — mondja. — Mennyi tennivaló van még hátra! Eszes Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom