Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-21 / 118. szám

“r^firfap 1972. MÄJUS 21., VASÁRNAP fókusz Brandt ellentámadásba lendült A KELETI SZERZŐDÉSEK ratifikálását követően minden bizonnyal kiéleződik a belpo­litikai küzdelem Bonnban. A jobboldali ellenzék láthatóan nem akar lemondani a hata­lom megszerzéséről, de táma­dásait most már elsősorban a gazdaságpolitikára és a belpo­litikai reformok elmaradására Irányítja, ugyanis ezeken a területeken több keresnivalót iát a maga számára, mint a külpolitikában. LEHETSÉGES, hogy a bon­ni válság végül is rendkívüli választásokhoz vezet, miként Brandt kancellár a maga ré­széről ezt a módot tegnapelőtt már javasolta is. A PÉNTEKI NYUGATNÉ­MET LAPOK kivétel nélkül kommentárokban, vezércik­kekben foglalkoznak az őszi rendkívüli parlamenti válasz­tások kiírásának lehetőségé­vel. A sajtó egyértelmű kö­vetkeztetése, hogy a parla­menti zsákutcából, a patthely­zetből csak a választások mu­tathatják meg a kivezető utat. A NYUGATNÉMET POLI­TIKÁBAN jól tájékozott kö­rök véleménye szerint a keleti szerződések körül az ellenzé­ken belül lezajlott viták be­igazolták, hogy a CDU—CSU túltaktikázta a dolgot. Emiatt az ellenzék körében bizonyta­lanság és határozatlanság ta­pasztalható. Megrendült a bi­zalom Barzel vezető képessé­gei és lehetőségei iránt. Két­ségtelen, hogy Barzel a CDU —CSU-n belül nem győzött, hanem egyértelműen veresé­get szenvedett. A KELETI SZERZŐDÉSEK ratifikálásával a kormány győzelmet aratott ugyan, de nincs győzelmi hangulatban. Ám Brandték továbbra is reál­politikusok. Nem adták át ma­gukat a csüggedésnek az NSZK-n belüli politikai erő­viszonyok láttán, hanem meg­lepően gyorsan és félreérthe­tetlenül felvetették az új vá­lasztások témáját. „Ez az el- lenlökés — írja1 a Kölner Stadt-Anzeiger — egész nyil­vánvalóan szárnyakat ad a kormánytábornak, és minden jel szerint a legérzékenyebb pontján éri az ellenzéket.” TEGNAP A BRANDT-KOR- MÄNY szóvivője, Conrad Ah- lers, ennek tudatában ismét a rendkívüli parlamenti válasz­tások kiírását sürgette. Képte­lennek minősítette az ellenzék vezérének, Barzelnek azt a kö­vetelését, hogy Brandt mond­jon je. „Barzel maga is tudja, — mondotta —, hogy a parla­mentben semmiféle többség sincs egy másik kancellár megválasztásához. Követelé­se tehát csak arra irányul, hogy az NSZK-ban kormány­zás nélküli állapot alakuljon ki”. BRANDT KANCELLÁR nem gondol a bizalmi kérdés felvetésére a Bundestagban folytatódó költségvetési vita kapcsán, hanem ésszerű meg­oldásra törekszik. A bizalmi kérdés felvetésére csak akkor került volna sor, ha a Bun­destag megtagadta volna a ke­leti szerződések ratifikálását. Jelen helyzetben ezt már sem­mi sem indokolja. A SZÓVIVŐ hangsúlyozta: ha az ellenzék kitér a válasz­tások mielőbbi megtartása elől, saját magának árt. A tömegek előtt ugyanis nyilvánvalóvá válik, hogy a belpolitikai kér­dések megoldása nem a kor­mánypártok, hanem egyértel­műen az ellenzék hibájából nem jut előbbre. A. B. T. VARSÓBAN együttes ülést tartott a LEMP Politikai Bi­zottsága és a lengyel kormány elnöksége. Az Edward Gierek elnökletével megtartott ülésen részt vett a szejm, a Nemzeti Egységfront, a Parasztpárt és a Demokrata Párt elnöke is. A napirenden a lengyel—nyugat­német szerződés bundestagi és bundesrati ratifikálásának kérdése szerepelt. Fegyenclázadás tört ki az ír Köztársaság fővárosa, Dublin legnagyobb börtönében, a Mountjoy börtönben. Hat óra el­teltével leverték a lázadást, képünk akkor készült, amikor a fegyencek még elfoglalva tartották a börtön őrtornyait. Ratifikációs szavazás a Bundestagban. Képünkön Willy Brandt kancellár dobja az urnába szavazatát. Moszkvában letétbe helyezték a tengerfenék fegyvermcn- tesitéséről szóló szerződés okmányait. Gromiko átveszi az ok­mányokat. Balról jobbra: Jacob Beam, az USA moszkvai nagykövete, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Sir John Kiiiik, Nagy-Britannia moszkvai nagykövete. A szovjet fővárosban tárgyalt Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter (Jobbról) búcsúzik a seremetyevói repülőtéren Stefan Olszowski lengyel külügyminisztertől (középen). Baloldalt: Zénón Novak, Lengyelország moszkvai nagykövete. Biztosíték: a józan ész NIXON MOSZKVÁBA TART Richard Nixon amerikai elnök szombaton egy Boeing 707-es különrepülőgépen elutazott a Szovjetunióban teendő látogatá­sára. Útját másfél napra megszakította az ausztriai Salzburg­ban. ahová tegnap este érkezett. Ausztriából hétfőn utazik to­vább Moszkvába. A történelemben először utazik hivatalos látogatásra amerikai elnök a Szovjetunióba. „A szovjet állam megszületé­sének pillanatától arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak megjavítá­sa lehetséges és kívánatos” — írja pénteki számában a Prav­da. Am ahhoz, hogy e kapcsolatjavítás folyamán magának Ni­xon elnöknek moszkvai útjára is sor kerüljön, sok mindennek kellett történnie a világban. Nixon természetesen idei újjává- lasztásának egyik döntő érveként használja fel majd ezt az utazását, de nyilvánvaló, hogy ennél többről van szó. Arról, hogy a Szovjetunió olyan erős hatalommá vált, amelyet immár a tőkésvilág legerősebb hatalmának feje sem kerülhet meg. Ahogy az APN kommentátora, Szpartak Beglov leszögezi: „Ma teljes joggal beszélhetünk a háború utáni történelem olyan fordulópontjáról, amikor a Nyugat a korábbi előítélete­ken, illúziókon, valamint a hadiipari komplexumok egoista ér­dekein alapuló külpolitikai tételeit reálisan átértékeli. A Szov­jetunió aktívan helyesli az effajta tendenciákat és a Szovjet­unióval ebben szolidárisak a testvéri szocialista országok is.” A Pravda pedig így fogalmaz: „A józan ész, korunk cá­folhatatlan tényeinek higgadt figyelembevétele, a megoldásra Jt HÉT KRÚNIKÁJR Javuló légkör — ellentmondással Megnyíló utak — SALT és tengerfenék — Tonkin i aknák Utazó állam■ és kormányfők Végre ratifikáltak Bonn­ban. Drámai jelenetek és ku­lisszák mögötti alkudozások, halasztások és kitérők után most már törvényerőre emel­kedhetnek a szovjet—nyugat­német és a lengyel—nyugatné­met szerződések. A keresz­ténydemokrata képviselők tö­meges tartózkodása tulajdon­képpen annak kényszerű elis­merése volt, hogy egyre nehe­zebb nyílt frontot nyitni az európai realitásokkal szemben. Kontinensünk sok százmillió lakója, s közéjük sorolhatjuk az NSZK józan többségét is, békét, enyhülést, kibontako­zást kíván. A ratifikáció kétségkívül javítja földrészünk politi­kai légkörét, s elősegíti a már lényegében készen ál­ló egyezményrendszer ér­vényre jutását: megnyílt az út a Nyugat-Ber- linről szóló négyoldalú meg­állapodás, valamint a két né­met állam szerződéseinek alá­írása előtt. Ugyanakkor hang­súlyoznunk kell, hogy jócskán vannak még feladataink, min­denekelőtt meg kell gyorsítani az európai biztonsági értekez­let előkészítésének ügyét. Valamelyest biztató hírek érkeznek Helsinkiből is, ahol a SALT-tárgyalásokon — a hírek szerint — közelebb ke­rültek egy részmegegyezés ki­látásai. A párbeszéd szigorúan titkos jellege miatt részletek természetesen nem szivárog­hattak ki. A leszerelési erő­feszítések szükségességét pél­dázza azonban, hogy éppen a héten kezdték meg a tenger­fenék atommentesítéséről kö­tött megállapodás aláírását. (Igen lényeges problémáról van szó, hiszen földünk két­harmadát tengerek és óceánok borítják, s talajuk kikapcsolá­sa a nukleáris fegyverkezési versenyből nagy jelentőséggel, bír.) 144 óra Hétfő: Merénylet Laurel- ben az elnökjelöltségre pá­lyázó Wallace ellen — Az angol királynő párizsi láto­gatása. Kedd: Washington boj­kottálja a párizsi tárgyalá­sokat — Amerikai légitá­madások a VDK sűrűn la­kott területei ellen — Jonas osztrák köztársasági elnök Helsinkiben. Szerda: A nyugatnémet Bundestag ratifikálja a ke­leti szerződéseket — Meg­kezdődik a nyugat-beriiniuk pünkösdi látogatás-soroza­ta. Csütörtök: Fidel Castro a bolgár fővárosban tárgyal — Katonai hatalomátvétel a Malgas Köztársaságban. Péntek: A bonni Bundes- rat is ratifikál — Brandt kancellár felvet! az új vá­lasztások lehetőségét — Az SZKP Központi Bizottságá­nak plenáris ülése. Szombat: Heves harcok Dél-Vielnamban. és az in­dokínai frontokon —* Nixon elindul Európába. ahol a hazafiak folytatják of- fenzívájukat. E nem kevéssé ellentmon­dásos helyzetben befejeződtek az előkészületek Nixon hétfőn — magyar idő szerint — kora délután két órakor kezdődő moszkvai látogatására. Moszk­vában az SZKP Központi Bi­zottságának plenáris ülésén Brezsnyev referált a nemzet­közi helyzetről — Nixon Camp Davidben tanácskozott sző­kébb vezérkarával. A szovjet —amerikai csúcstalálkozó elő­reláthatólag intenzív tanács­kozássorozatot fog jelenteni: ä programtervezetek szerint leg­alább húsz-huszonnégy órát szentelnek a ttárgyalásoknak Moszkvában — a leningrádi és kijevi látogatás előtt. Amint ilyenkor ez szokásos, a világsajtót szinte elborítja a találgatások és kombinációk áradata. Természetesen ezúttal is csak a találkozó után le­het majd érdemi ítéletet alkot­ni. Annyi bizonyos, hogy a szovjet—amerikai eszmecsere keretei tulajdonképpen adot­tak, és logikusan következnek a nemzetközi események ala­kulásából. Európában a már említett pozitív folyamatok, valamint a leszerelés területén történj szerény előrehaladás azt bizo­nyítják, hogy a jelenlegi hely­zetben is vannak közös érde­kű kérdések Moszkva és Wa­shington viszonylatában. En­nélfogva nem lehetetlen köl­csönösen előnyös, sőt tegyük hozzá, hogy az egész világ szá­mára előnyös megállapodások létrehozása. Nem lehetnek azonban illúzióink: elegendő szemügyre venni az Egyesült Államok délkelet-ázsiai politi­káját, a Közel-Keleten betöl­tött szerepét s azt a magatar­tást, amelyet Amerika a világ számos .pontján tanúsít. Az „utazási évad” legfon­tosabb híre az amerikai elnök szovjetunióbeli láto­gatása, de korántsem ez az egyetlen állam- vagy kor­mányfői utazás. Az osztrák elnök Helsinkiben járt, aminek érdekességét az európai ügyek adják: Helsinki mellett Bécs sem idegenkedne egy biztonsági konferencia há­zigazdái tisztjétől. Az angol királynő Franciaországban tett körutazást: a fényes protokoll a kibővített Közös Piac ügyét látszott megerősíteni ... Foly­tatja jelentős úti körútját Fi­del Castro is, a kubai minisz­terelnök jelenleg Szófiában tartózkodik, s az előzetes be­jelentés szerint az egyik kö­vetkező állomás Budapest lesz, Réti Ervin A nemzetközi helyzet bo­nyolultságára és összetett­ségére vall, hogy a Tonki- ni-öböl vizében viszont továbbra is amerikai ak­nák úsznak, s Délkelet-Ázsiában, ha lehet, még tovább nőtt a feszültség. Amerikai repülőgépek válto­zatlanul pusztító légitámadá­sokat intéznek a Vietnami De­mokratikus Köztársaság sűrűn lakott területei ellen, s Wa­shington teljesen érdektelen­nek mutatja magát a párizsi tárgyalások folytatódásának ügyében. A sorozatos provoká­ciók ellenére nem javul az amerikai csatlós rendszerek helyzete, különösen heves har­cok folytak Dél-Vietnamban, Hét végi j'elentések A SZOVJETUNIÓBAN má­jus 19-én a mesterséges holdak segítségével létesített távköz­lési rendszer fejlesztési prog­ramjának keretében felbocsá­tották a Molnyija—2 távközlé­si mesterséges holdat. PHILIBERT TSIRANANA madagaszkári elnök a tanana- rivei rádióban és tévében mondott beszédében kijelen­tette, hogy a Maglas Köztár­saság elnöke marad. Felszólí­totta az ország lakosait, „véd­jék meg a békét, és őrizzék meg a nemzeti egységet.” Az AFP jelentése szerint szombat reggel röpcédulákat osztogat­tak Tananarive különböző pontjain, amelyekben újabb megmozdulásokra szólították fel a főváros lakosságát. PÉNTEKEN A CHILEI FŐ­VÁROSTÓL 60 kilométerre északra autószerencsétlenség következtében életét vesztette Rodrigo Ambrosio, az Egysé­ges Népi Akció Mozgalom (MAPU) főtitkára. A 31 éves szociológus-politikus holttestét Santiagóban, a MAPU székhá­érett nemzetközi problémákhoz való realista, építő hozzáállás a biztosítéka annak, hogy sikeresen haladjunk, a két ország kapcsolatainak megjavítása útján”. MAGYAR ZARÁNDOKCSO­PORT érkezett pénteken Ró­mába. A zarándoklatot dr. Ijjas József kalocsai ér­sek, a magyar katolikus püs­pöki kar elnöke vezeti. A józan 6SZ es a közvélemény, amelyet washingtoni po­litikai köröknek szintén figyelembe kell venniök. Íme, a Har- ris-közvéleménykutató intézet egy érdekes adata: a megkér­dezett amerikaiak 74 százaléka a szovjet—amerikai kapcsola­tok javítását pártolja. A tekintélyes amerikai tudósok java úgy véli: a felek egyenlő biztonságának elve alapján kölcsönösen elfogadható megállapodást lehet elérni a hadászati fegyverrendszerek kor­látozásáról. Az VSA különböző üzleti köreit érdeklik a szov­jet—amerikai kereskedelem fejlesztésének lehetőségei. Lehet­ne még sorolni hosszan azokat a területeket, amelyeken kilá­tás van megegyezésre, a kapcsolatok kölcsönösen előnyös fej­lesztésére. És figyelemre méltó az APN hírmagyarázójának gondolata is: „Természetes, hogy a szovjet—amerikai kapcso­latok különböző területein kínálkozó perspektívák valóra vál­tása csak akkor lehetséges, ha mindkét fél szigorúan betartja a békés együttélés elveit, mégpedig nem valamiféle harmadik ország rovására.” Jövőre lesz negyven esztendeje, hogy az USA, de jure el­ismerte a szocialista Szovjetuniót, s a két ország között diplo­máciai kapcsolat létesült. Ekkor mondta Franklin Delano Roose­velt elnök: „Bízom abban, hogy a népeink között helyreállított kapcsolatok mindenkorra normálisak, barátiak maradnak, és népeink továbbra is együttműködnek egymás kölcsönös javá­ra és a világbéke megőrzésére.” Nem voltak mindig normálisak és barátiak a kapcsolatok, sajnos, az amerikai imperialista politika hibájából. Ám, most különösen aktuális, hogy e kapcsolatok teljesen normalizálód­janak egj'más javára, és az egész emberiség békéjének érdeké­ben. A Szovjetunió részéről ennek nincs akadálya, Nixon moszkvai útja pedig Amerikának is lehetőséget kínál. AZ UKRAJNAI HARKOV VÁROS KÖRZETÉBEN má­jus 18-án szerencsétlenség ért egy AN—10 típusú utasszállító repülőgépet. A személyzet és az utasok életüket vesztették. A katasztrófa okainak kivizs­gálására kormánybizottságot neveztek ki. CSANG KAJ-SEK szomba­ton letette a hivatali esküt és ezzel immár ötödször újabb hatéves időszakra a tajvani re­zsim elnöke lett. AZ NDK FŐVÁROSA és a Nyugat-Berlin között létesí­tett kilenc határátlépő helyen igen nagy volt a forgalom. Szombaton, a hajnali óráktól kezdve nyugat-berliniek töme­gei keresték fel az NDK fő­városát. Az ellenőrző állomá­sokon az igazolványok és a csomagok kezelése — amin"! ezt a nyugat-berlini és NSZK- beli polgárok is egyöntetűéi megállapították — folyamatos gyors és nagyvonalú volt. An autóval érkezőknek ki sen kellett szállniok kocsijukból papírjaikat úgy ellenőrizték. ) í £

Next

/
Oldalképek
Tartalom