Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

19«. MÁJUS 20., SZOMBAT rwi *«««• K^úrlap Győztesek, \ ejtőernyősök I A Gödöllői tavasz 1972. ren­dezvénysorozatainak kereté­ben a hónap végén több érde­kes kulturális eseményre szá­míthatnak az érdeklődők. Május 27-én az ÁFÉSZ-áru- ház árkádjai alatt aszlaltrajz- versenyt rendeznek a gyer­meknap alkalmából. Ugyan­ezen a napon a gödöllői kas­tély szabadtéri színpadán lát­hatja a közönség a Galga menti népi fesztivál győztes csoportjának műsorát. Május 28-án úttörő- és zász­lóavatásra kerül sor a Ganz Vasas sportpályán. Ekkor ad­ják át a városi úttörőelnök­ségnek adományozott zászlót. Az ünnepség után vidám gyer­meknapi sportvetélkedőkön, szellemi fejtörőkön és ügyessé­gi versenyeken szórakozhatnak a gyerekek. Ugyanezen a na­pon rendezik meg a Budapest ejtőernyős-bajnokságot. A központ is Gödöllőre Július folyamán a városba költözik a Humán Oltóanyag­termelő és Kutatóintézet igaz­gatósága. A vállalat eddigi, fővárosi, kőbányai központjá­nak helyén ezután csak egy háromszázotven dolgozót fog­lalkoztató gyáregységük ma­rad. Az igazgatóság kiköltö­zése száz főnyi létszámbővü­léssel jár Gödöllőn: a vállalat itteni dolgozóinak száma öt­százharmincra nő. Központjuk letelepítéséhez, a meglevő épü­letekhez két új, könnyűszerke­zetes épületrészt emelnek. A város és az intézet kapcsolata mind szorosabb: a vállalat gyermekintézmények fenntar­tásához kétszázezer forinttal járult hozzá az idén. TYN NAD VLTAVOU — GÖDÖLLŐ Még az idén: testvérvárosok Lapunkban már megemlé­keztünk arról a majdnem ezer magyar katonáról, aki a II. vi­lágháború folyamán egy dél­csehországi város, Tyn Nad Vltavou környékén csatlako­zott a partizánokhoz és aSu- mava II. cseh antifasiszta par­tizánbrigád egy zászlóalja­ként, a terület felszabadítá­sáig, mintegy két hónapon át harcolt a fasiszta megszál­lók ellen. E harcnak és a magyar par­tizánbrigádnak érdekes fény­képes dokumentumai látha­tók a budapesti Csehszlovák Kultúra (VI. Népköztársaság u. 21.) május 25-ig megtekint­hető kiállításán, amely „Közös harccal a szabadságért” cím­mel mutatja be a magyarok és csehszlovákok hat évtizedes közös fegyveres küzdelmeit a haladásért és szabadságért. (A kiállításról lapunk május 16-i számában tudósítottunk.) A partizánokhoz átállt ma­gyar katonák egyike, később a magyar partizánok egyik parancsnoka, dr. Pozsonyi Ti­vadar, a történelemtudomá­nyok kandidátusa ma a gö­döllői Agrártudományi Egye­temen oktat. A Budejovice megyei Tyn Nad Vltavouban azóta is sze­retettel, kegyelettel emlékez­nek az egykori magyar par­tizánokra. Néhány évvel ez­előtt felkutatták, megkeresték Gödöllőn dr. Pozsonyi Tiva­dart, javasolták: a csehszlovák város és Gödöllő legyenek testvérvárosok Hazánk felszabadulásának 27. évfordulójára a gödöllői ünnepségeknek kedves cseh­szlovák vendége volt a Vlasz- timir Krafl, a Budejovice me­gyei pártbizottság titkára ál­tal vezetett négytagú küldött­ség. Látogatását a közelmúlt­ban az egykori partizánok GÉPMATUZSÁLEMEK Kiállítás az udvaron Mi látható a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben? Egy kis ízelítő — a jövő gépeiből. (Foto: Urbán) — Itt látható a múlt, jelen és jövő — mutat ki a Mező- gazdasági Gépkísérieti Intézet gödöllői széknázának ablakán Úrvössy László, a titkárság ve­zetője. — Kicsiben persze, hi­szen ez a mezőgazdasági gép- kiállítás elsősorban oktatási célokat szolgál. Mivel intéze­tünk feladatai közé tartozik az új mezőgazdasági gépek ki­próbálása és vélemenyezése is, itt helyezzük el a már meg­vizsgált — ez a jelen — és a kipróbálásra beérKezett új ma­sinákat — ez a jövő. Oktatási célokat pedig úgy szolgál a kiállítás, hogy rendszeres látogatói az ag­rártudományi egyetem hallgatói, a mezőgazdasági technikumok növendékei, sőt olykor az Agroinform is hoz ide külföldi csoportokat. — És a múlt? — Nézze meg közelebbről — invitál az udvarra, ahol ré­szint szabad ég alatt, részint egy Y-színben, összesen 6000 négyzetméteren tárolják a kü­lönböző masinákat. A kiállítás anyaga — természetesen — gyakran változik, hiszen az éppen vizsgálat alatt álló gé­peket gyakorlati kipróbálásra kiküldik az intézet bázisgaz­daságaiba, csak ezután állítják ki róluk a „bizonyítványt”. S már látszik is a múlt: né­hány elavult gépmatuzsálem sorakozik a szín alatt. Egy szárnyaszegett — a szó szoros értelmében az, a szárnyai ugyanis hiányoznak — PZL típusú növényvédelmi repülő­gép, egy élemedett korú Ford- son- és egy semmivel sem fia­talabb Cormick-traktor. — Idővel szeretnénk itt berendezni egy kis mezőgaz­daságigép-múzeumot — tájé­koztat örvössy László. — He­lyünk van hozzá, már csak egy olyan szakember hiányzik, aki munkája közben — hobbyból — felkutatná a kallódó gép­matuzsálemeket. A „sztárok” — persze — az új gépek. A paradicsomkom­bájn, ami nemcsak learatja, szártól-kocsától megtisztítja a paradicsomot, de — érettségi fokától függően — három cso­portba osztályozza is. Ügyes szerkezet a szólő- szüretelő is, úgy szippant­ja fel a fürtöket, mint az elefánt ormánya a vizet. Vagy a farázó: hatalmas kar­jával lerázza a fáról a kon­zervgyári felhasználásra szánt gyümölcsöt. A különféle nö­vényvédelmi, zöldségbetakarí- tó, talajművelő és erőgépek a laikusnak kevésbé mutatósak. Szakember szemének — szívderítő látvány! Ny. E. K-: XfrMúív: MM«« A kolodevói síremlék felirata csehül és magyarul: „A fa­sizmus elleni közös harcban elesett magyar katonák emlékére”. küldöttsége, valamint a gö­döllői küldöttség viszonozta. A dr. Pozsonyi Tivadar ve­zette hattagú partizánkül­döttség, valamint a városi küldöttség tagjai — Benedek János városi tanácselnök, Rónay Árpád, a városi párt- bizottság osztályvezetője és Németh Alajos, a Hazafias Népfront városi elnöke — részt vettek Csehszlovákia felsza­badulásának idei, május 9-i ünnepségein, és négy napot töltöttek Tyn Nad Vltavou­ban. A városban ez alkalommal utcát neveztek el a csehszlo­vák—magyar barátságról. A szomszédos község, Kőlodevo lakói síremléket avattak azon a helyen, ahova a fasiszták ál­tal kivégzett két magyar par­tizánt, Gergely Miklóst és Du- ba Lajost temették. A két város a tervek szerint még az idén megköti a test­vérvárosi egyezményt. P. A. Ahol a gyógyszereket tárolják Magas a fluktuáció - alacsony a káló BAG Óvodabővítés Bagón kétszázhetvenhat óvodáskorú gyereket tarta­nak számon. — Amikor legutóbb három hely megüresedett az óvodá­ban — mondja Üjvári István, az általános iskola igazgatója —, ötvennégy szülő jelentette be igényét. A bagi óvoda a régi, átala­kított iskola épületében 1970 februárja óta működik. — Adva van tehát a lehető­ség — folytatía Üjvári István —, hogy még huszonöt-har­minc gyermek számára bizto­síthassunk elhelyezést. Ehhez azonban pénz kell. több tíz­ezer forint. A községnek azon­ban erre a célra máig sincs anyagi fedezete. Ezért szüle­tett az az elhatározás, hogy felkeressük azokat az üze­meket, gazdasági egységeket, ahol az óvodás korú bagi gyermekek szülei dolgoznak. És Üjvári István a község tanácselnökével, Görög Lász­lóval, felkereste a monori Me­zőgép Vállalat aszódi gyáregy­ségét, a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezetet, Ikla- don az Ipari Műszergyárat, Gödöllőn a Ganz Mérőműsze­rek Gyárát és a Gépgyárat, Aszódon a Vegyes Ktsz-t és a TÖVÁLL-t, valamint a Túra és Vidéke ÁFÉSZ-t. A Monori Mezőgép Válla­lat aszódi gyáregységével már szerződést kötöttek, de a töb­bi vállalat is segítséget ígért. Pénzt, berendezési tárgyakat, játékokat. Így minden re­mény megvan arra, hogy szeptember elsején megnyílik a bagi óvoda negyedik cso­portja is. Ha jól meggondoljuk, ke- , vés városunk büszkélkedhet J annyi, szép környezetben fek­vő, korszerű üzemmel, iroda­házzal, mint az utóbbi évek­ben gyors fejlődésnek indult Gödöllő. A minden más vidé­ki városénál gazdagabb zöld­övezete bizonyára épp úgy vonzotta a tudományos intéz­ményeket, kutató- és kísérleti intézeteket, a Budapestről ki­telepített üzemeket, minit a fővároshoz való közelsége. Itt talált otthonra néhány évvel ezelőtt a Gyógyáru Ér­tékesítő Vállalat telepe is. A külvilág keveset tud erről az ízléses, csupa üveg és vasbe­ton palotáról, megkértük te­hált Mikes Tibor telepvezetőt, mutassa be olvasóinknak: — Vállalatunk látja el gyógyszerkülönlegességekkel az összes megyei gyógyszertá­ri központokat, a kórháziakat és a gondozóintézeteket. A gödöllői telep feladata a gyá­rakból érkező gyógyszerkü- lönlegesságek fogadása, táro­lása és az igények szerinti el­osztása. O Mit értenek gyógyszer- kül ön 1 e gességeken ? — Minden olyan védjegy- zen, gyógyszergyárban ké­szült medicinát, amit az Or­szágos Gyógyszerészeti Inté­zet törzskönyvezett. • A gyógyszergyárakon kí­vül másutt is készülnek gyógy­szerek? — Hogyne: a patikában, a megadott recept alapján. A gödöllői telep nagykeres­kedelmi vállalatként műkö­dik, s mindössze 160 embert foglalkoztat, zömében betaní­tott munkást, és 35—40 gyógy­szertári asszisztenst, régebbi nevén: drogistá't. A létszám, sajnos, alatta marad a szükségletnek. En­nek, persze megvannak az okai, épp úgy, mint a magas fluktuációnak. Az egyiik ok: a bérezés. A raktári betanított munkásnők havi keresete 1300, az áruszállítással foglal­kozó férfiaké 1900—2200 fo­rint. A másik ok, hogy a he­tenként biztosított szabad szombat milatt a napi munka­idő 9,5 óra. E két tényező a magyarázata annak, miért mondtak búcsút két és fél év alatt 160-an ennek a szép, tiszta munkahelynek. — Akik itt maradtak, azok­ra viszont joggal lehetünk büszkék — mondja Mikes Ti­bor. — Nálunk ugyan korlá­tozottak a mumkaverseny- mozgalom lehetőségei, hiszen nem állítunk elő új terméket, de valahányszor a Magyar Vöröskereszt gyógyszersegélyt küld a világ valamelyik rá­szorult népének, dolgozóink mindig társadalmi munkával állítják össze, indítják útnak a segélyszállítmányokat. Vagy: hány olyan munkahely­ről tud, ahol az egy évre en­gedélyezett kálónak még egy tizedét sem merítik ki? • Ha jól számolom — egy­ről sem. — Akkor nézzen meg ben­nünket: az elmúlt évi kálónk 750 ezer forint lehetett vol­na, ehelyett mindössze 65 ez­ret tett ki! Nyíri Éva Tó lesz a parkban Elkészült a lovaspálya A vállalatok és a város ösz- szefogásából a közelmúltban két óvodát avattak Gödöllőn. Egy ötven gyermeket befoga­dó óvodát adtak át, óvónői lányszállással, a máriabes- nyői részen: itt a városi ta­nács által megvásárolt régi épületet a vállalatok, intéz­mények rendezték be; az óvó­nők és dajkák fizetését a Gö­„Az éjszaka nem alvásra való VIZSGAIDŐSZAKBAN Az idén is megjelenik az újságokban a közlemény: „Az országban minden egyetemen és főiskolán megkezdődött a vizsgaidőszak...” Ez így ön­magában véve nem sokat je­lent, éppen ezért megpróbá­lom megvilágítani azt, mi van e néhány sor mögött. A gö­döllői Agrártudományi Egye­tem negyedéves gépészhallga- tója vagyok, s úgy érzem, most, a vizsgaidőszak kezdetén ez nem órdeketelen. Közismert: egyetemeinken az oktatási rendszer teljesen más jellegű, mint az általános és középiskolákban. Amíg ott a diákok napról napra való felkészülése kötelező, hiszen a tanult anyagot rendszeresen visszakérdezik, addig a felső­fokú tanintézetekben tizenhá­rom hétig „szabadjára” enge­dik a tanulókat. Az előadások­ra járás, a gyakorlatokon, konzultációkon való részvétel azonban így is „kitölti” idejü­ket. Ezután következik a vizs­gaidőszak, amely nem más, mint nyolc hét kemény felké­szülés — éjjel, nappal. Ekkor még a napi tízórai tanulás is kevésnek tűnik, hiszen eseten­ként hét tárgyból kell beszá­molni. Azok a diákok, akik rendszeresen tanultak, ilyen­kor nincsenek nehéz helyzet­ben. De melyik az az egyete­mista, aki így tesz egész év­ben?! Vizsgaidőszakban köz­ismert mondás: „Az éjszaka nem alvásra való, hanem arra, hogy sötét legyen!” A vizsga napján — sőt, már előtte — az ember úgy érzi, hogy mindent elfelejtett, zava­ros homály fedi még a koráb­ban tanult dolgokat is. Ez az időszak tűnik a leghosszabb- nak. Tespedtség, fáradtság, nyugtalanság. Ekkor már alig várja az ember, hogy túllegyen az „ütközeten”. Akár így, akár úgy, csak már legyen vége ... A vizsga látszólag egysze­rűen zajlik le. A diák leül a tanár elé, kihúz egy tételt, s kidolgozza. Ezután már „csak” a téma elmondása marad hát­ra. A jól sikerült beszámoló után szinte kilibegünk az aj­tón, nem cserélnénk még egy öttalálatossal sem. De az öröm nem tart sokáig. A pihenés rövid: egy kis séta után minden kezdődik elölről. Szabó Mátyás ISASZEG Engedély — kisiparra Isaszegen tavaly tizenné­gyen váltottak ki főfoglalko­zású, illetve másodállású ipar­és működési engedélyt. Egy képkeretező, egy lakatos, egy tüzelőolaj-, egy cukorka-, egy falatozó-kiskereskedő főállású engedélyt kapott; másodállású működési engedélyt pedig egy asztalos, két fuvaros, egy víz­vezeték-szerelő, egy tüzifafű- részelő, egy lakatos, egy köz­pontifűtés-szerelő és egy kő­műves. Az engedélykérés nem tük­rözi a lakossági igények ará­nyát és profilját, s ami figye­lemre méltó: néhányan alig váltották ki, egykettőre vissza is adták engedélyüket. így egy fuvaros januártól áprilisig, egy asztalos ugyanennyi idő alatt unt rá — egy lakatos pedig kiváltása másnapján adta vissza működési engedélyét. p. g. döllői Gépgyár folyósítja. A Szabadság téri új lakásoknál a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet hozott létre átalakítás­sal egy huszonöt helyes óvo­dát: az óvónők s a dajka bé­rét a tanács fizeti. Még ennél is szélesebb kö­rű összefogással kezdték el Gödöllőn a városi fiatalság kezdeményezésére a nagy ki­terjedésű kastélypark és a harminc, illetve a lakótelepi építkezés folytán huszonnégy hektáros Alsópark rendezését, Az évszázados, különleges fákat az erdőgazdaság, a városi kertészet és az Agráregyetem növénytani tanszékének tervei alap­ján mentik meg, illetve pótolják. A honvédség, több száz kis- katona, máris rendezi a kas­télyparkot: az új sétányokat még az idén nyáron megnyit­ják a városlakóknak. Az erdőgazdaság az Alsó­parkban erdei fenyőfák ülte­tésével kezdte a fák pótlását, a városi fiatalok az erdők tisz­títását. Ugyancsak az erdő- gazdaság, még az idén, nyáron egykori formájában elkészít és felállít egy fahidat. A városi Petőfi Termelőszövetkezet négyszáz köbméter tőzeget adott talajjavításra, ezt az 1. sz. Volán helyi üzemegysé­ge, a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet, és a Közép­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat szállítja, teríti szét. A közös munkába több más szerv, vállalaí — például a Ganz Árammérőgyár, a helyi ÁFÉSZ, a GÖFÉM — is be­kapcsolódik. A közelmúltban már megtarthatták az első versenyeket a társadalmi mun­kában kialakított lovaspályán. Ugyancsak a parkjelleg­nek megfelelő nyilvános sportpályák, játékpályák, gyermekjátszóterek építését tervezik, valamint egy több holdas tó medencéjének kialakítását. P. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom