Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

P f;ST M EGYE I HÍRLAP KÜLÖNKIAD AS A XIV. ÉVFOLYAM, 116. SZÄM 1972. MÁJUS 19., PÉNTEK Szocialista brigádok a gyömrői üzem ekben Élénk verseny a ruhaipari szövetkezetben A vasasok második helyen a megyében Eredményesen dolgozik a gyömrői nagyközségi pártbi­zottság mellett működő gazda­ságpolitikai bizottság. Egész évben figyelemmel kísérik a helyi üzemek munkáját, a szocialista versenymozgalom alakulását. E téren az elmúlt hónapokban jelentős fejlődés tapasztalható. A ruhaipari szövetkezetben a legélénkebb a szocialista versenymozgalom. Évről évre jól megszervezik, a szocialista brigádok ak­tívan tevékenykednek. A termelékenység nagymér­vű növekedése elsősorban az ő érdemük. Négy brigád birtokosa jelen­leg a szocialista címnek, az üzem 200 dolgozójából száz- húszan-százharmincan vesz­nek részt a versenyben. A vas- és fémipari ktsz-ben az elmúlt évben vezették be a szocialista brigádmozgalmat, addig csak egyéni munkaver­seny folyt. A megye kisipari szövetkezeteinek versenyében május elseje tiszteletére hir­dették ki az eredményeket. A gyömrői vasasok a tö­rökbálinti orvosi műszer ktsz mögött a második he­lyen végeztek. Négy brigád nevezett a ver­senybe, s kettő el is nyerte a szocialista címet. A brigádok eddigi jó munkája biztosítéka lehet a további jó eredmé­nyeknek. A TÜVÁL-nál az eddigi szer­vezeti működés nem tette le­hetővé a brigádmozgalom be­vezetését. Tavaly vállalattá alakultak, és idén a kollektív szerződéssel egyidőben hirdet­ték meg a munkaversenyt. Mind a huszonöt brigád benevezett. A kőműves brigádok versenyének egyik feltétele: a jobb mi­nőségű munka A vegyiüzem brigádmozgal­máról nemrég adtunk hírt. A járási szolgáltató ktsz-ben a közelmúltban hoztak határoza­tot arra, hogy a szocialista brigádmozgalmat megindítják. A gyömrői üzemek szocia­lista brigádjai rendszere­sen végeznek társadalmi munkát, támogatják az intézményeket. Idén a községi tanács kérésére az utcákba kiszállított sódert egyengetik -majd, a strand szé­pítésében is segítenek. Összegezve: eredményesnek mondható a brigádmozgalom, a jövőre nézve -további szép eredmények várhatók. g. j. Bezárták a siilyi mozit Sülysáp község sülyi részén bizonytalan időre bezárták, a mozit, mivel az épület életve­szélyes. Felújításáról most folynak a tárgyalások. Javult a tanácsok igazgatási munkája EGYSZERŰBB AZ ÜGYINTÉZÉS - A KÖZSÉGEK ÉLNEK KIBŐVÜLT JOGKÖRÜKKEL - TANÁCSKOZÁS A JÁRÁSI HIVATALBAN Új bolt Gyömrőn A részközgyűléseket mint­egy megelőzve, az ÁFÉSZ meglepetéssel szolgál a gyöm­rői vásárlóknak. Május 15-én megnyílt a Széchenyi utcai olajkút mellett az új maradék- bolt, amelyben máris jelentős mennyiségű árut helyezett él. Az új bolt minden bizonnyal népszerű lesz Gyömrőn, amit bizonyít az első napok forgal­ma. A szövetkezet vezetősége egyébként úgy határozott, hogy a részközgyűléseken a tagság körébein értékes ipar­cikkeket sorsolnak ki. F. G. MAI MŰSOR Mozik Monor: Funny girl I—II. Nyáregyháza: Nyulak a ruha­tárban. Pilis: Madárkák. Ve- csés: Zabriskie Point. Szombaton Monoron A járás művészeti együtteseinek szemléje Szombaton (május 20-án) délután fél 6 órai kezdettel a monori járási művelődési ház­ban tartják a járás művészeti együtteseinek szemléjét. A rendezvény közreműkö­dői: a vecsési művelődési ház férfikórusa, vezényel: Valen- tsik István. A monori járási művelődési ház kamarakórusa, vezényel: Somogyi Rózsa. A nyáregyházi klubkönyvár báb- csoportja, Csíkvári Gáborné vezetésével. A Ki mit tud? elődöntőjébe bejutott monori József Attila Gimnázium iro­dalmi színpada, Bolcsó Gusz­táv vezetésével. Ugyancsak föllép a Ki mit tud? selejte­zőin szép sikert elért két mo- nori járásbeli szavaló. Ezen­kívül a járás művelődési intéz­ményeinek zenetanfolyamain a legjobb eredményt elért hang­szeres szólisták játékát hall­hatja a közönség. A népitáncosok bemutatója ezúttal elmarad, szereplésükre a nyáron, valamelyik szabad­téri színpadon kerül sor. Hatvan éve alakult az üllői sportegylet Hatvan évvel ezelőtt, 1912- ben alakult meg Üllőn az el­ső sportegylet. Dési János, Mé­száros István, Poleszák István, Maletz Lajos, Nyárady Sán­PÉTERI KÁVÉFŐZŐK Munkaértekezletet tartottak a járási hivatalnál a községi tanácsok szakigazgatási szer­veinek vezetői és a járási hi­vatal osztályvezetői rés-zére. Az értekezleten részt vett dr. Zimányi Gyula, a hivatal el­nökhelyettese, dr. Sziget Já­nos, a járásbíróság elnöke és ür. Tóth Mihály, járási veze­tő ügyész. Először Földváry György, a Pilisi Nagyközségi Tanács vb- titkára számolt be az igazgatá­si hatósági munka elmúlt évi tapasztalatairól. Elmondotta: a hatáskörök leadásával nőttek ugyan a feladatok a községi ta­nácsnál, de egyszerűbb lett az igazgatási munka. A lakosság elégedett az ügyintézéssel, s ez abból is kitűnik, hogy a tavalyi hatszáz határozat közül mindössze ötre érkezett fellebbezés. Ebből másod­fokon hármat helyben­hagytak, s csak kettőt vál­toztattak meg. Kravecz László, a Nyáregy­házi Községi Tanács szakigaz­gatásának vezetője tájékoztat­ta ezután ugyanerről a témá­ról az értekezlet részvevőit. Gyorsabbá vált az ügyintézés, a 30 napos határidőket egyre jobban be tudják tartani — mondotta a többi között. A járási hivatal igazgatási osztályának vezetője, dr. Fo­dor István, az államigazgatási munkát értékelte. Örvendetes, hogy a községekben megfele­lő az általános igazgatási és hatósági tevékenység. Az ügyek folyamatos intézéséhez a feltételek valamennyi köz­ségben megvannak. A járási hivatal igazgatási osztálya 1971-ben két komplex, hat tételes és száz célvizsgálatot tartott a községi tanácsoknál. A vizsgálatok segítő, tanács­adó jellegűek voltak. Bár általánosságban jónak mondható a szakigazgatási munka, a jövőben még na­gyobb felelősséggel kell ezt vé­gezni. Szorgalmazni kell a tár­sadalmi ünnepségeket a közsé­gi tanácsoknál. Horsik József, a járási hiva­tal pénzügyi osztályvezetője beszámolój ában hangsúlyozta; a községeknél javult a pénz­ügyi munka. Az adóalapokat reálisan vetették ki, bár né­hány községben egyes kisipa­rosok indokolatlanul részesül­tek adókedvezményben. Fölhívta a figyelmet arra; 1973. január 1-től az adó­kivetéseket nem a községi tanácsok, hanem az adókö­zösségek fogják végezni. Ez reálisabb adózást bizto­sít majd. Dicsérőleg szólt arról, hogy a monori járás borforgalmi adó­tervét 400 ezer forinttal túltel­jesítette. Azt is megállapította, a lakosságot még az eddiginél is jobban kell informálni az egyes rendelkezésekről. Ezzel összefügg: szükséges, hogy a pénzügyi dolgozók bővítsék jogszabályismereteiket. Dr. Zimányi Gyula összefog­lalójában megállapította: a ta­nácsok igazgatási tevékenysége szolgáltató jellegű, mivel ügy­felek részére jogokat, kötele­zettségeket állapít meg, s ada­tokat igazol. 1971-ben a járási hivatal­nál és a községi tanácsok­nál az ügyiratok száma 130 ezer volt. Ez azt jelenti, hogy a járás minden lakó­ja egyszer valamilyen for­mában fölkeresi a községi tanácsot. Nem közömbös, milyen a bá­násmód az ügyfelekkel. Ezen a téren sokat javult a helyzet. Egy-két esettől eltekintve a tanácsok dolgozói udvariasan, előzékenyen, türelmesen fog­lalkoznak velük. A járási hivatal ügyiratfor­galmát elemezve elmondotta: 1968-ban 17 ezer 850 volt ez a szám, míg tavaly alig haladta meg a nyolcezret. A községi tanácsok jól élnek a kibővült hatáskörök adta le­hetőségekkel. Javítani kell azonban a gyámügyi, ifjúság- védelmi és az építés-műszaki hatósági munkát. Nem kis gondot okoz a tanácsok vezetőinek a nagyfokú fluktuáció Stabilizálni kell az apparátust, s javítani a szakmai, politikai fölkészültségüket. Dr. Szigel János és dr. Tóth Mihály felszólalásaikban meg­állapították: jó a kapcsolat a bíróság, ügyészség, és a közsé­gi tanácsok között. A szakigaz­gatási szervek vezetői rend­szeresen felkeresik tanácsadás céljából a két szervet. Gér József Kellner Sebestyénné és Udvardi Zsuzsa „mindennapi esz­közünket”, a kávéfőzőt készíti, azaz annak egyik legfontosabb részét, a kengyeleket fúrja. Hogy sikeresen-e, azt a gyártó vállalat ellenőrzi robbanópróbával, minden egyes darabon, s csak ezután adja át a kereskedelemnek. A kávéfőzőt gyártó Péteri Hákóczi Tsz melléküzeméből napi ezer darabot szállíta­nak el. Foto: Péterffy Karcsi Debrecenbe megy... MOST. VÉGZI a negyedik általánost a tömzsi termetű Pálinkás Karcsi a pilisi II. sz. iskolában. Vastag lencséjű' szemüveget hord, melyről a laikus is megállapíthatja, hogy viselője erősen rövidlátó. Igen, a szóban forgó fiúcska már óvodáskora óta ilyen komoly dioptriájú „pápaszemen” át nézi a világot. S mivel a tu­dományokból korához mérten ő is elegendőt szeretne merí­teni, ezért már reggel hét óra­kor el kell indulnia Vásár ut­cai otthonából. Így érkezhet csak be pontos időre a két ki­lométernyire levő iskolába. EGY TAVASZI napon fölke­restem a legényt az átépítés alatt álló szülői hajlékban. Rég vártam az alkalomra, hogy elbeszélgessünk egy kicsit. — Hogy megy a tanulás, Karcsi? — tettem fel az első kérdést. — Olyan közepesszerűen! — hangzott bátran. — És az olvasásod ...? — Sajnos, akörül egy kis baj van! Rossz látásom az oka. De talán gyenge hármast azért el­érek év végére...! Tetszik a gyerek optimizmu­sa. Tovább faggatom: — Hát a számtan ...? — Ó. az megy! Leginkább négyeseim vannak belőle ... Megkérem Karcsit, olvasson valamicskét a tankönyvéből. ment az igazgató bácsihoz az­zal, hogy átirat a kettes számú iskolába. Reis József igazgató bácsi nem akart hozzájárulni, hogy édesanyám egy másik iskolába vigyen. Persze Karcsi — kerülő úton — azért mégis csak eljutott a másik iskolába, ahol a szülők és a saját örömére nem áll már bukásra. Pálinkásék (az apa a helyi malomban molnár, az anya a tsz-ben dolgozik) egyébként úgy határoztak, hogy Karcsit ősszel a Debrecenben megnyí­ló új, modern csökkentlátó­tanintézetbe adják. Fölvételi kérelmükre a budapesti Sző- nyi úti intézetben már meg is ejtették a szükséges szakorvo­si és pszichológiai vizsgálato­kat. Ezeknek utána a mama kezébe adták a hivatalos pa­pírt a döntésről, mely szerint a gyermek szeptember elsején már Debrecenben kezdheti az ötödik osztályt. Tudtam a dologról. Amikor találkoztam Karcsival az ut­cán, megkérdeztem: — Nos, legény, utazol szep­temberben ...? — Utazom ám! — kiáltotta érdekes hangsúllyal, és to­vábbsietett. Elgondolkoztam: — Milyen kár lett volna elkallódnia! Rakovszky József dór, Lakatos József, Mezey Gábor, Csorba Géza és Mi­hály, Varnusz Nándor és má­sok voltak az alapítók. Nem sokáig működtek, • mert ki­tört az első világháború és a tagok bevonultak katonák­nak. 1919-ben újból életre kelt a csapat, de pályájuk nem volt. Elhatározták, hogy két hold szántóföldet bérelnek erre a célra. A bérbeadó arra gon­dolt, letapossák a földet, s utána nehezen lehet ihegmű- velni. Fölmondta a bérletet, s \%y) a pálya hiányában a vá­sártérén rúgták a labdát. Ezt követően a kiosztásra váró házhelyeken, a Faiskola ut­cában tevékenykedtek, míg 1923-ban megvásároltak egy elhagyott vízbányát az ál­lomással szemben. Az árát búzaparitásban, részletekben fizették éveken át. Az egyesület nem kapott anyagi támogatást, a hepehu­pás területet társadalmi mun­kával egyengették el, füvesí­tették és kerítették be. A sport 60 évvel ezelőtt is pénz­be került, jövedelemre volt szükség. A futballisták a színdarabokban szerepeket vállaltak, táncmulatságokat rendeztek, s ezek bevételét a sportra fordították...... A csapat Közép-Magyaror- szág II. osztályú kerületébe tartozott. A csoportban a Maglódi TE volt az első, olyan csapatok voltak benne, mint a Szolnoki MSE és a Kecske­méti SC. A legnagyobb rivális mégis minden évben a Mo­nori SE és a Vecsési SE volt 1930-ban jelentős eredményt ért el az üllői csapat, meg­nyerte a monori járási kupát. Hatvan év nagy idő, egy egész emberöltő. Megkérdez­tük Horváth Pétert, a mos­tani sportkör elnökét, hogy megünneplik-e az évfordulót. — Feltétlenül. Az a ter­vünk, hogy díszközgyűlést hí­vunk egybe, azon részt vesz­nek a veteránok, a még élet­ben levő játékosok is. Este műsorral egybekötött tánc­mulatságot rendezünk. (cm) SAKK A gyömrői sakkozok Dunaharaszti csapatát A megyei első osztályú sakk­csapatbajnokság első félide­jének végéhez közeledik. A gyömrői sakkozók a múlt évi szép 3. helyezés után mintha visszaestek volna. Különösen a kezdés volt meglepő, a Du- naharasztin elszenvedett ve­reség hideg zuhanyként érte a csapatot. Ezzel is magya­rázható az a nagy várakozás, amely a gyömrői visszavá­gót megelőzte. A GEAC és Aszód elleni 4:4-es döntetlen után a gyömrőiek „hazai pá­lyán” kiköszörülték a Duna- harasztin elszenvedett csor­bát, 5:3 arányban győzedel­meskedtek, s ezzel a negyedik helyen állnak. A tavaszi szezon utolsó for­dulójára vasárnap Gödöllőn- kerül sor. Ha ezen a találko-' zón sikerülne legalább fél ponttal győznie a Gyömrői TÖVÁL SE csapatának, ez már a harmadik helyet jelen­tené számukra. (P. s.) t 1 i t IGAZSÁGOS VOLT önmaga felett a bírálata; szerintem is gyenge hármast érdemelt! (De csak akkor, ha rendes látó lett volna!!!) Ellenben pár perc múlva — fejben! — olyan jól számolt, hogy tán még az ötöst is megadtam volna reá! Elbeszélgettünk az otthona és az iskola között nem csekély távolságról. Kiderült, hogy az I. sz. iskola csak félannyira van, mint a másik. — Hát 'akkor miért nem ide jársz? — kérdeztem a gyerek­től. — Három osztályt itt végez­tem, tetszik tudni! De tavaly azt mondta a tanító néhi, hogy — jövőre akármit is csinálok, megbuktat! Nem tűri, hogy így olvassak neki... akadozva, 3 a könyvet a szememhez ko­séi tartva. A számolásommal sem volt megelégedve, pedig akkor is fújtam az egyszer­egyet, és a négy alapművelet is ment. Egyszer, mert nem fi­gyeltem, kaptam , tőle egy ivaklevest. Nem fájt, de a szemüvegem leesett, és sajnos, a lencsék darabokra törtek. ”sak két hét múlva kaphat­om másikat a különleges lioptria miatt. — Föltűnően értelmes ez a »verek ...! — állapítottam meg nagamban. Karcsi folytatta: — Édesanvám. nersze. el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom