Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-17 / 114. szám

Mikor közönyösek a fiatalok? A napokban egy tanácsko­záson vettem részt Monoron. Mint mostanában sokszor, az ifjúságról volt szó, aggasztó példákkal ecsetelte az előadó, hol van baj, hol kell segíte­niük a felnőtteknek. Nem ne­héz kitalálni: hátrányos helyzetű tanulókról, veszé­lyeztetett gyerekekről, fiatal­korú bűnözőkről — statiszti­kai adatokkal illusztrálva — hagzottak el szenvedélyes, segíteni akaró mondatok. Mitől lesznek közönyösek a fiatalok? Miért? Erre is feleltek a tanácskozás rész­vevői. Akkor közönyösek, ha nem tudják, mit miért tesz­nek, iha elfelejtünk az értel­mükre és az érzelmeikre hat­ni. „Beszélgettem fiatalokkal — mondta a tanácskozást ve­zető Gulyás László, a moro- ri nagyközségi tanács műve­lődési felügyelője —, azt mondták, hogyne mennének el egy-egy fontosabb társa­dalmi miunkára, hogyne segí­tenének, ha tudnák, hogy amit csinálniuk kell, az tényleg fontos. Ha előtte va­laki elmondaná nekik, mire lesz az jó, amit el kell vé­gezni — egyszóval, ha nem úgy kezdődne az egész min­dig, hogy gyerünk, srácok, segíteni kell itt, vagy ott.” Az ember azt hinné, mind­ez csak kibúvó, ilyen nincs, lehetetlen, hogy ilyen legyen. Mégis, alig hangzottak el az imént idézett szavak, másnap lelkes társadalmi munkások népesítették be a monori Já­szai Mari teret, a százszemé­lyes óvoda alapjait ásták meg. Egy szakasz sorkatona is segített, hírül is adtuk a minap. Fotoriporter kollé­gánk csak úgy találomra megkérdezte a fiúktól, tud­ják-e, md lesz itt, minek az alapjait ássák. „Nem tudjuk mi — hangzott a közönyös válasz. — Reggel azt mond­ták, hogy ki kell jönni bul- csázni.” És kijöttek, hiszen kivezé­nyelték őket. Bizonyára de­rekasan is dolgoztak, tehát látszólag lényegében nem Is történt semmi baj. Csak va­lahogy értékesebb lenne az egész, ha legközelebb — se­gítségüket újból kérve — va­laki a szervezők közül venné magának a fáradságot, és el­mondaná: Monoron jelenleg 369 gyerek jár óvodába, de legalább ennyi járna niég, ha lenne hely! Nagyon nagy gondon eny­hítenek azok, akik szabad idejükben a kezük munkájá­val járulnak hozzá az új óvoda építéséhez. De egyáltalán nem mind­egy, hogy önként jönnek, avagy „kivezénylik” őket (f. o.) KÖNYVHETI ELŐZETES író-olvasó találkozók Bár az ünnepi könyvhétig anég van hátra néhány nap, a monori járásban már május 17-én, szerdán megkezdődik az eseménysorozat. Az üllői Kossuth Tsz a közelmúltban felkérte Móricz Virág írónőt, látogasson el Üllőre, töltsön egy egész napot a községben. Az írónő el is fogadta a meg­hívást, és szerdán már a dél­előtti órákban megérkezik Ül­lőre. Meglátogatja a közös gazdaságot, és délután 17 óra­kor a községi könyvtárban ta­lálkozik olvasóival. Dicséret illeti a tsz vezetőit az író—ol­vasó találkozó megszervezé­séért. Bizonyára sokan elláto­gatnak majd ma este az üllői könyvtárba. A járási könyv­tár vezetői éppen a napokban kaptak levelet a népszerű „Kántor nyomoz” szerzőjétől. Megírta, szívesen ellátogatna a könyvhét alkalmából a mo­nori járás több községébe. A tervek szerint Szamos Rudolf Monoron, a szakmaközi bi­zottság helyiségében és Mo- nori-erdőn, június 5-én talál­kozik majd az olvasókkal, s Maglódra is ellátogat. A járás kiemelt ünnepi könyvheti rendezvénye is Ül­lőn lesz, május 30-án. Hunya­di József,, több népszerű tör­ténelmi és ifjúsági regény író­ja lesz a vendég. A járás minden könyvtárá­ban ünnepi könyvkiállításo­kat rendeznek. Az Üllő és Vi­déke ÁFÉSZ monori köny­vesboltjában is felkészültek a könyvhét eseményeire. Kiállí­tást rendeznek az erre az al­kalomra kiadott több mint száz kötetből. A monori járás valamennyi bizományosát is ellátták könyvekkel. G. J. Zárjuk kulcsra az ajtókat Besurranó tolvajt ítélt el a járásbíróság „Letartóztatott!” Ez áll a hatalmas aktakötegen, piros betűkkel. Nem szokatlan a vaskos köteg, akad ilyen bő­ven, de hogy mindez egy 24 éves nő életútját jelzi, már nem tartozik a tipikus esetek közé. Tajku Aranka monori lakos ügyeiben nem az első vádiratot fogalmazták meg az ügyészségek. Először 1966-ban lopás miatt állt büntető ta­nács elé, amikor négyhónapi felfüggesztett szabadságvesz­tésre ítélték. Nem sok idő telt el, még abban az évben visz- szaeső lopásban és más bűn- cselekmények miatt összbün- tetését 15 hónapban állapítot­ták meg. 1969-ben a Tatabá­nyai Városi Bíróság visszaeső­ként, jogtalan behatolás útján elkövetett lopás miatt kétévi szabadságvesztésre ítélte. 1971- ben szabadult. A szabadságot nem sokáig élvezte, mert 1972. március 21-én már fogdába ke­rült. Besurranásos lopással vádolja a Monori Járási Ügyészség. A vádirat mellett ott a bűnjegyzék: 100, 20, 10 forintos és filléres címletek listájával, összesen 1279,60 fo­rint összeggel, amit a vádlott különös módon szerzett. — Azon a napon árusítani mentem Monoron — kezdi val­lomását. — Három zsákot tet­tem a vállamra. A házaknál nem voltak otthon. A Kossuth iskolában az udvari lakásajtó csak kilincsre volt csukva, be­mentem. Köszöngettem. Sem­mi... A konyhaszekrény fiók­ja nyitva, benne dobozok és pénz, sok pénz! Vagy 1500 fo­rint. Beleöntöttem a zsákba. Utánam jöttek, kutatták a tás­kám. Elengedtek. Aztán újra utánam jött G. S.-né és egy fiatalember, követelték és megtalálták a pénzt. A rend­őrségen találták meg. Keve­sebb volt, mint gondoltam. G. S. és felesége, a sértet­tek, a monori Kossuth iskola hivatalsegédei. G. S. a Cegléd és Környéke Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat iskola­büféjét is ellátja. A pénzt he­tenként számolják el, így tör­tént, hogy a fiókban találta a besurranó. — Három darab százas volt! — mondja a sértett. A vádlott tagadja, csupán egy százast és a többit ismeri el... De éppen elég ez ahhoz, hogy a Monori Járásbíróság visszaesőként és jogtalan behatolás útján elkö­vetett lopás bűntettében mondja ki bűnösnek. Ezért Tajku Aranka terheltet 2 évi és 6 hónapi szabadságvesztés­re ítélje, 3 évre a közügyek gyakorlásából kizárja. A kisza­bott büntetést fegyházban kell végrehajtani, ahonnan feltéte­les szabadságra nem bocsátha­tó. így 30 hónapot kell csíkos ruhában eltöltenie. (e—a) M0H0R«VItfn XIV. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM 1972. MÁJUS 17., SZERDA Ml ÚJSÁG AZ ÜLLŐI KOSSUTH TSZ-BEN? Kedvezőek a termés kilátások SZÁZ HOLD PARADICSOM - EGYÜTTMŰKÖDÉS A CUKORGYÁRRAL Kiadós eső öntözte a monori járás közös gazdaságainak földjeit az elmúlt napokban. Több helyen megdőlt a gabo­na, az esőt most már igazán fölválthatná a napsütés. Amint Győri József, az ül­lői Kossuth Tsz elnöke elmon­dotta, az eső helyett most már a napfényt várják. Ez különö­sen fontos a gabonáknak, hogy ne szenvedjen késést az érés. Az idén jól bevált a fóliás palántanevelés. Szépen fejlőd­tek a különböző palánták. Az időjárás lehetővé tette, hogy a vártnál korábban elkezdhes­sék a kiültetést. Száz holdon már szépen fejlődik a paradicsom, 20 —30 százalékos . fagykár ugyan érte a területet, de a kiesést már pótolták. Valamennyi paradicsomterü­letre szerződést kötöttek a konzervgyárral. A kukorica vetését az el­múlt héten fejezték be. Négy­százhúsz holdon került földbe, az egész területen vegyszeres gyomirtást alkalmaznak. Az üllői Kossuth Tsz-ben aiz idén is jelentős területen termesz­tenek cukorrépát. Minden év­ben szerződést kötnek a Hat­vani Cukorgyárral. A cukorrépa melléktermé­két eddig nem hasznosí­tották. Most az üllőiek kooperációs szerződést kö­töttek a gyárral. Közösen egy korszerű takarmány­keverő telepet létesítenek Hatvanban, ahol főleg szarvasmarhatápot készí­tenek majd a hulladék ré­pából. Jelentős területen, 200 hol­don sárgarépát termesztenek, 37 holdat az idén kísérletkép­pen egy svéd vetögéppel ve­tettek. A modern gépet a Gép- kísérleti Intézet bocsátotta az üllőiek rendelkezésére. A sár­garépa 80 százalékát is géppel takarítják majd be, a bur go- nyaszedő gépet alakítják át. Az uborkát egy hét múlva kezdik el szedni, utána az első szállítmányt a piacra viszik. Üllőn szépen fejlődnek a kalászosak, 1100 holdon kell majd aratniuk. Vásároltak egy új SZK—4-est a meglevő négy mellé, így öt kombájn dolgo­zik majd a földeken. Ha az időjárás kedvezően alakul, ak­kor a tervezett átlagtermése­ket betakarítják. MAGLÓD, Megszépült a Petőfi-szobor környéke A Maglódi Vasipari Vállalat szocialista brigádjai összefog­tak, és társadalmi munkában kis vaskerítést készítettek a község központjában levő Pe- tőfi-szobor körül. Ugyanitt vi­rágokat is ültettek, szintén tár­sadalmi munkában, megépít­ve ezzel a szobor környékét. Szavalóverseny A gombai, bényei és kávai iskolások részvételével szava­lóversenyt tartanak ma dél­után 3 órakor Gombán a mű­velődési otthonban. Rég várt szolgáltatás Vecsésen nút Patyolatfehér orvos. »iVJ/tllJ PJÜ. '.ovjetimióba Ha tegnap lett volna, az is késő lenne, így szokták mon­dani, ha valami sokat várat magára. Hát így van ez a Pa­tyolat 23-as boltjával is, me­lyet a Pest megyei Szolgálta­tó Vállalat nyitott a közel­múltban Vecsésen, a Bajcsy- Zsilinszky és Somogyi Bacsó út sarkán. Szerencsésen vá­lasztották meg az üzlet helyét a központban. Impozánsan il­leszkedik a község képébe. Küllemére nézve elegáns sza­lon. Benn, az üzletben a ked­ves, csinos üzletvezető, Gerei Istvánná fogadja a kisebb-na- gyobb csomagokkal érkező üz­letfeleket. — Az első szállítmány már visszajött. Két hétre válla­lunk. Ez sok idő. ígérték, hogy rövidebb lesz. Gödöllőre, Vác- ra viszik az ottani üzemeink­be a szállítmányt. Mosás, piperemosás, vegy- tisztítás sorakozik a polcokon, állványokon. Közületi csoma­gok is vannak, olyanok, mint az orvosok és az egészségügyi dolgozók köpenyei és egyéb „patyolat” igényű holmijai. Még nem vizsgáztak rosszul „patyolatfehérségből”, amit pedig nem kis féltéssel figyel­nek a fehér köpenyek viselői. A piperemosásra panasz nincs. Egyelőre a vegytisztítás ha­gyott kívánnivalót maga után. A tavaszikabát zsírfoltos, a férfizakó a könyökén állítólag olajfoltos maradt. Persze, ez a hosszú sorból, a számtalan öltöny, zakó, kabát közül csupán két darab. De ... talán egynek sem lenne sza­bad foltosán visszakerülni! Et­től a szolgáltatástól sokat vár­nak a vecsésiek, úgy hogy ne legyen a Patyolatnak „szép­séghibája”. Ügy, mint azok­nak a csupa olaj munkásru- háknak sem volt, aminek még a színét sem lehetett megálla­pítani tisztítás előtt. Tisztítás után olyan patyolattiszta lett, I hogy a gazdája alig akart rá­ismerni. Egyszóval, a vecsésiek bizal­mát úgy lehet megnyerni ez­zel az új szolgáltatással, ha rászolgál a Patyolat, illetve ha a vállalat alapos munkát vé­gez. Elvégre Vecsés legforgal­masabb helyén ebből a boltból jó „üzletet” csinálhatnak. Raj­tuk múlik. Fekete Gizella Háromnapos továbbképzésen vettek részt a községek polgá­ri védelmi aktívái az elmúlt héten Monoron. A járási hiva­tal nagytermében megtartott továbbképzésien szó esett a ha­marosan megkezdődő lakossá­gi polgári védelmi kiképzésről is. Rikter Mária, a Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet dolgo­zója, a KISZ-szervezet gazda­sági felelőse, nyolcnapos szov­jetunióbeli jutalomutazást ka­pott jó munkájáért. M4I MOSOR Mozik Maglód: A kétéltű ember. Nyáregyháza: Sötét pillanat. Tápiósüly: A féLszemű seriff. Úri: A hét mesterlövész. Ve- csás: Valaki az ajtó mögött. Betörtek a Vigadóba Az elmúlt héten, péntekre virradóra betörtek a monori Vigadó Étterembe. A betörő elvitt ötezer forintot és több üveg italt is. A rendőrség megkezdte a nyomozást a tet­tes kézrekerítésére. Területi labdarúgó-bajnokság GYÖMRÖ—IKLAD 2:1 (2:0). Gyömrő, 200 néző, vezette: Tóth E. (Tóth T., Sinkó). A sűrű felhő elriasztotta a nézőket, ezért csak gyér ér­deklődés mellett kezdődött a mérkőzés. A 13. percben Vass K. jó helyzetben a kapu mel­lé küldte a labdát. A 21. perc­ben egy ikladi védőről lepat­tant labdára Ke te rárajtolt és a kimozduló kapus mellett a hálóba lőtt, 1:0. Nem szűnt a gyömrői nyomás. A 23. perc­ben a játékvezető a zápor miatt félbeszakította a mér­kőzést. Nyolc perc után foly­tatódott a játék, mindjárt gyömrői góllal. Gudra Z. ka­pott szép labdát, és nehéz szögből a jobb sarokba lőtt, 2:0. A második félidőben nem várt fordulat következett be. Az ikladiak átvették az irá­nyítást, veszélyes támadáso­kat vezettek. A gyömrőiek kapuját többször is csak a szerencse mentette meg a gól­tól. A 70. percben azonban egy jól eltalált lövés a gyöm­rői hálóban kötött ki, 2:1. To­vábbra is Iklad támadott, a gyömrőiek azonban meg tud­ták tartani az eredményt. Két ellentétes félidőből állt a mér­kőzés. Az első félidőben Gyömrő, a másodikban Iklad volt jobb. Az egygólos gyöm­rői győzelem igazságos, bár könnyen döntetlen is lehetett volna. Jó: Tóth J„ Kele, Dohnál. Tóth E. nagyszerűen bírásko­dott. PÉTERI—CEGLÉDI DOSZ 1:3. ME­TÖRŐDNI EGYMÁSSAL. A monori járás egyik kis üzemében történt, öten dol­goztak a szobában. Évek óta egy helyen. Nagyjából ismer­ték egymás családját is, de er­ről nagyon keveset beszéltek... Egyik reggel F.-né nem jött be. Második nap tudták csak meg, hogy öngyilkosságot kí­sérelt meg. Súlyos állapotban fekszik a kórházban. Évek óta nagyon rosszul élt a férjével, és munkatársai erről mit sem tudtak. Nem is kérdezték. Senkinek nem tűnt fel, hogy F.-né néha elmereng, sokáig néz maga elé. Bogaras —gon­dolták, de nem kérdezték. A művezetőjük egyszer sem kér­dezte meg F.-nét, hogy mi bántja ... Nemcsak őt, mást sem! Az egyik dolgozó nő mesél­te: — Főnökünk be-bejön hozzánk, „elbeszélget” velünk hivatalos ügyben, hivatalosan. De sosem kérdezte még meg például, hogy van a fiam? És talán csak a személyzeti anya­gokból tudja, hogy a férjem hol dolgozik ... Ez így van! Sok vezető meg­elégszik a hivatalos érdeklő­déssel, tudakozódással. Tartja a szigorú öt lépés távolságot. Pe­dig valószínűleg jól esne a be­osztottjának, ha egyszer-egy- szer behívatná a szobájába, és egy kávé mellett elbeszélget­ne vele például családjáról, gondjairól. Esetleg még azt is megkérdezné, hogy szokott-e olvasni? Ha igen, mit? Egy- egy ilyen beszélgetés alkalmá­val sok mindent megtudna, és nemcsak akkor venné észre, amikor ez vagy az a sok mun­kától, vagy összegyűlt bajai miatt már összeroppant, „ki­borult”. És a bejárók, az utazók, füg­getlenül beosztásuktól, mun­kahelyüktől ? Egyik munka­társam mesélte: — Évekig uta­zunk együtt általában egy és ugyanazon társasággal Látás­ból ismerjük egymást, de kö­zelebbről nem. Van, akivel csak köszönő viszonyban va­gyunk, holott több éve egy bu­szon, egy időben járunk, és egy községben is dolgozunk. Piroska nénitől, régi jó is­merősömtől pedig a követke­zőket hallottam: — Keveset utazom, de ha utazom, egy­szerűen nem bírom ki, hogy a vonaton szóba ne álljak a mellettem vagy a szemben ülővel. Van, aki odabök egy szót, és tüntetőleg „kifordul” az ablakon. Utána a mellet­tem ülővel próbálkozom, és legtöbbször sikerrel. Ügy el­röpül az idő, észre sem ve­szem, hogy Pestre értünk. És úgy válunk el, olyan kedves és jóleső érzéssel, mintha évek óta ismertük volna egymást, pedig most találkoztunk elő­ször. Mindenki rohan. Rohan az élet, szaladnak az emberek .-.. Sietünk a bevásárlással, mér­gesek vagyunk, ha itt-ott sor­ba kell állni, ha várakozni kell... Szóval nem érünk rá még beszélgetni sem, és főleg törődni egymással! Hadd zárjam a mai ember problémáit igen jól illusztráló esettel: Egyik ismerősöm le­törve feleli, amikor megkér­dezem, hogy mi a baja? — Ne ir kérdezd, mert a szegény embert még az ág is húzza! Képzeld, már egy hete, hogy bedöglött a Skodám, és az este elromlott a tévém is... Ács György Péteri, 300 néző, vezette: Faragó. A B-csoport rangadóját biztosan nyerte a vendég ceg­lédi csapat. Igaz, a péteriek kapuját — Legendi betegsége miatt — az ifikapus védte. Továbbra is nyílt a bajnok­ság, Monor győzelmével egy pontra megközelítette a ve­zető Péterieket. MONOR—TAPIÖSAG 6:0. Góllövő: Szegedi, Zákó (2— 2), Bajkai és Kécskei. (Gér) Borsócséplő — sorozatban A makói Mezőgazdasági Gépgyárban nagy teljesítmé­nyű borsócséplő gépeket gyár­tanak sorozatban, amelyek a nagyüzemi táblákon rendre vágott termésből átlagosan tíz mázsa zöldborsót fejtenek ki óránként. A nagy teljesítményű csép­lőgépekből az idén több mint kétszázat gyártanak, s ezeknek háromnegyed részét a borsó­idény kezdetéig átadják a megrendelőknek. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom