Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-26 / 97. szám
4 1972. ÁPRILIS 26., SZERDA ■"“Vfírfop Számok bűvölete AKI A SZÁMOK BŰVÖLETÉBEN ÉL, önmaga szűkíti le látókörét. A számok ugyanis különféleképpen értelmezhetők. Sokat is mondhatnak, meg keveset is. Annak ellenére, hogy igazak, nem mindig a való képet rajzolják meg. Például: az elmúlt öt esztendő alatt egyik városunkban felépült negyven tanterem. Ez tény, de az igazságnak csak az egyik fele. A teljes igazság ebben az esetben így hangzik: negyven lebontott szükségtanterem helyett felépült negyven új, korszerű tanterem. Ilyen formában mégis csak ritkán fogalmazódnak meg elért sikereink. Pedig egyáltalán nem kisebbíti eredményeinket annak kimondása: van erőnk nemcsak újak építésére, hanem arra is, hogy a múltból ránkmaradt szükségtantermeket újakkal cseréljük fel! Esztendőről esztendőre megjelenik az ország közművelődési intézményeinek tevékenységéről készült statisztika, amely a megyék hasonló kimutatása alapján készül. Aki e számadatok alapján kíván képet alkotni magában a köz- művelődés helyzetéről, nem a valóságos képet kapja. A számok ugyanis évről évre alig mutatnak lényegesebb eltérést. Pedig a valóságban — éppen ezekben az években — alapvető változások mérhetők a közművelődésben. Mindez példák sorával bizonyítható. A MEGYEI STATISZTIKA kimutatása szerint csökkent az öntevékeny művészeti mozgalom keretében működő csoportok száma. Néhány hónappal ezelőtt a megyei tanács ülése mégis megállapíthatta: „Színjátszó csoportjaink emelkedő színvonalát bizonyítja, hogy a harmadszor is megrendezett visegrádi színjátszó napokon részt vevő öt megyei együttes megállta a helyét az öt országos együttessel szemben, sőt a fő díjat is Pest megyei csoport, a monori József Attila irodalmi színpad nyerte el... A különböző dalostalálkozókon és minősítő hangversenyeken jó néhány énekkarunk bizonyította megyei kórusmozgalmunk emelkedő színvonalát __ A népda l- és népitánchagyományokat ápoló Röpülj, páva-körök száma gyors ütemben nő Pest megyében.. Aki csupán a statisztikában közölt számokat veszi tudomásul és nem vizsgálja a mögöttük meghúzódó összefüggéseket, nehézségeket, tartalmi és minőségi változásokat, köny- nyen juthat arra a megállapításra : öntevékeny művészeti együtteseink továbbra is visz- szafelé lépnek, nem pedig előre. Ez pedig egyszerűen nem igaz. Ha csökkent is valamelyest a meglevő csoporBemutatkozott a Taurus Két hangverseny Vácrátóton A nemrégiben megalakult második magyarországi szupergrupp, a Taurus-ex T. 25—75 —82 a napokban tartott szakmai bemutatót az újságíróknak és a zenei szakembereknek. Som Lajos, Brunner Győző, Radios Béla és Balázs Ferenc zenéje az első játék után ítélve megnyeri a közönség tetszését, már azért is, mert — mint elmondták — kétféle igényt kívánnak kielégíteni: a koncerthallgatókét, valamint a táncolókét. Bors Jenő, a Hanglemez- gyártó Vállalat igazgatója, aki maga is ott volt a bemutatkozó koncerten, a műsor befejezése után gratulált a négy fiatalembernek, s egyben ígéretet tett arra is, hogy még májusban megjelenik az első Taurus kislemez. A tervek szerint a Szólíts meg vándor és a Zöld csillag című számok kerülnek a lemezre. Munkatársunk Som Lajost, a Taurus basszusgitárosát kérte meg arra, hogy az együttes terveiről tájékoztassa olvasóinkat. IJivja a számot — Mindenek előtt a Taurus név mellett szereplő számról ... Ez egy telefonszám, amely feltárcsázása után egyelőre még, élőszóval, később magnóhanggal tájékoztatjuk az érdeklődőket a legközelebbi Taurus-tervekről. Az első hivatalos bemutatkozásunkra május 1-én, az Ifjúsági Park megnyitásakor kerül sor. A Syrius együttessel május 14-én, az Egyetemi Színpadon adunk műsort, a Juventusszal pedig május 27-én. őszre szeretnénk valamelyik klub, vagy klubok állandó zenekara lenni, erre vonatkozóan már megvannak az elképzeléseink ... Még a kislemez megjelenése előtt bemutatkozunk a rádió Vasárnapi koktél című műsorában, s szó van arról is, hogy a tv júniusi, Tap- sifüles-é ben is fellépünk. Taurus-lista A Taurus együttes számait a zenekar tagjai írják, illetve a szövegek nagy részét Horváth Attila, a fiatal szövegíró adja az együttesnek. Kérésünkre Som Lajos is összeállított slágerlistát, amely a következő hét számból áll: 1. Tudod-e te, kislány? (Illés), 2. Kifulladásig (Kovács Kati), 3. Ha volna szíved (LGT), 4. Vigyázz, ha jön a vonat (Koncz Zs.), 5. Gyémánt csillagok (Karda B.), 6. Jöjj vissza, vándor (Bergendy), 7. Miért mentél el? (Zalatnay S.). Májusi szerenád A Taurus együttes bemutatása után ismertetjük Pest megye nyári komolyzenei eseményeit. Az elsőre május 21-én, Vácott kerül sor, itt rendezik meg a zeneiskolák kamarazenei fesztiválját. Május 28-án két előadást rendeznek: a Musica Humana szabadtéri hangversenyt tart Tápiószelén, a Blaskovich Múzeum kertjében Májusi szerenád címmel. A műsorban Vivaldi-, Mozart- és Boccherini-művek szerepelnek. A második esemény színhelye Százhalombatta, itt rendezik meg a Pest megyei minősítő énekkari hangverseny első részét, a második rész június 10-én, Nagymaroson lesz. A vácrátóti botanikus kertben nyáron kétszer rendeznek hangversenyt. Két érdekes zenei eseménynek ad otthont Szentendre; július 11-én Kovács Sándor, szentendrei zenepedagógus tiszteletére rendeznek emléknapot, 18-án pedig a XVIII— XIX. századi magyar barokk muzsikát tolmácsolja a Came rada Hungarica és az Ars Renata énekegyüttes, Béres Fe^ renc, valamint Budai Ilona közreműködésével. M. S, KEDyEjsjC ........L E---------------------------------M E------------Z E M :AprÍlÍSi=32 tok száma, a működők lényegesen előbbre tartanak, mint bármikor korábban. Másként fogalmazva: a mennyiségi fejlődés helyett egyre inkább a minőségi fejlődés került előtérbe. Erről azonban nem beszélnek a számok. Pedig ez az örvendetesebb, mert tartalmasabb, sokszínűbb, összetettebb munkát takar. A statisztika csupán számokat közöl, például azt, hogy hány klubot tartanak nyilván Pest megyében. Arra viszont nem ad választ, hogy a nyilvántartott százkilencven klub közül hány működik rendszeresen, tartalmas program alapján, s mennyi azoknak a kluboknak a száma, amelyek csupán papíron léteznek. A statisztikában klub az is, ahol negyedévenként egyszer összejönnek az emberek, és az is, ahol hetenként két-három este találkoznak egymással a klubtagok. Aki a számok bűvöletében él, a százkilencven klub létéből olyan következtetésre juthat, hogy itt már nincs több tennivaló. Az igazság pedig az: klubjaink többsége még csak papíron klub, s most kezdik tanulni, mit nyújthat, s mit kell hogy nyújtson tagjaik számára a klub. MÉG TORZABB KÉPET KAPUNK, ha az ismeretterjesztő előadások számát vizsgáljuk a statisztikában. A közölt adatok semmiképpen sem adhatnak teljes képet a megye ismeretterjesztő munkájáról, hiszen ma mór nem csupán a művelődési intézményekben, hanem az iskolákban, üzemekben, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, ktsz-ekben, ÁFÉSZ- ekben (és így tovább) is gyakran rendeznek ismeretterjesző előadásokat, előadás-sorozatokat a művelődési ház vagy a TIT közreműködése nélkül. Ezek az előadások hiányoznak a statisztikából. Ezzel szemben előfordulhat, hogy a művelődési intézményekben rendezett ismeretterjesztő előadásokat nemcsak ott regisztrálják, hanem például a TIT- ben, és így ugyanaz az adat kétszer is összeszámlálódik. Persze, mondhatná bárki: a statisztikának az a dolga, hogy adatokat regisztráljon. Ez igaz is. De nem zárja ki, mert nem is zárhatja ki az adatok közötti összefüggések keresését, a tanulságok levonását. Például ilyenformán: amíg az öntevékeny együttesek műsorait egy év alatt százharmincezren, a hivatásos művészek produkcióit (főleg ŐRI-rendezvények) pedig százharmincnyolcezren tekintették meg, addig a bálokon hóromszázhuszonkétez- ren vettek részt. Vajon a bálok rendezése lenne a művelődési intézmények legfőbb feladata? IDEJE LENNE már kilépni a számok bűvköréből. S talán annak is, hogy valami másfajta statisztikai felmérésen gondolkozzunk, amely kevesebb számot közölne, ugyanakkor hitelesebb képet adna arról, ami a számok mögött van. Mert a számoknál sokkal többet mond a mögöttük meghúzódó vagy nem könnyen föllelhető tartalom. Az sokkal inkább segít aZ előbbrelépés- ben, mint a számok puszta regisztrálása. Prukner Pál PEST MEGYEERT EMLEKERMESEK (2) A kapitány utoljára távozik Amikor a faluban a tanyai iskoláról kérdezünk, ahol Nagy Lajosnak, az öt csemői iskola igazgatójának irodáját találhatjuk, szinte lebeszélnének, majd a hosszabb utat magyarázzák: a rövidebbiken eltévednénk. De a hosszabb úton is majdnem így járunk. A parcellákat a gazos víz össze-vissza mosta, a dudva felett homoktölcsér kavarog. De egyik-másik telken mértani rendben sorakozó szőlőtőkék. A puha homoksövényen elhagyunk egy fenyőkkel beültetett dombot. (Később megtudom, valamikor ágyúval lőtték innen az eget, hogy jég ne érje a szőlőket, menjen tovább a felhő. Egyszer villám csapott az egyik ágyúba. Azontúl nem lőttek többé.) Szétszórt kis házak mellett néhol előtűnik egy századelőn épített — kúriáknál hi- valkodóbb — tornyos úrilak. Aztán végre megtaláljuk az iskolát, és a csemői iskolák igazgatóját. Nagy Lajos szálas alakját, szeme sugarát nem törték meg, karakteres vonásait nem mosták össze az évek. Az élet, a tanyán való tanítás, a hétköznapok érezhetően csak lágyítottak tartásán, arcélén. A kor csak megértőbbé tette tekintetét. — Furcsa ez a táj. — Tíz éve még lombos, árnyas paradicsom. Az idők változása is sorvasztotta. A törekvőbb csalódok már elköltöztek, vagy költözőben, a fiatalság is megindult. A kistermelőnek már amúgysem igen hoz az itteni szőlő, gyümölcsös. A nagyüzem sem szándékozik telepíteni. A szövetkezet megvásárolja, majd lebontja az elhagyott tanyákat. Később nyárfaerdőt telepítenek ide. Különös érzés arra gondolnom, hogy erdő lesz itt, ahol éltünk. Addig már nem köti meg más az újból megindult homokot. De azért jöjjön! Fia Trabantján hajtunk át a szomszéd tanyai iskolába — „más kocsi nem is venné ezeket az utakat” —, szép, tágas lakásukhoz. Hatalmas gyümölcsös virágzik az iskola körül. Két távoli végéből kutyák ugatnak. A vadak miatt kötötték ki őket, hogy le ne rágják a kérget, a hajtást. Nagy Lajos különben vadászik is, ez a második passziója. S az első? | — Sokba kerül | drága a-------------------------- napszám. De szívesen költőm rá a pénzem. nem tudnék élni már a szőlő s a fák nélkül. Amott, azt a szép gyümölcsöst, látja, öreg tanyasiak művelik. Mondják is mindig: a gyerekeik, ha eljönnek Nagykőrösről, vinni visznek belőle, de ők már nem kapálnak, nem oltanak, permeteznek. Akár az enyémek. Tanítónő feleségét tízévi betegség után vesztette el. Felnőtt lányával, fiával él. Mindketten pedagógusok. Zsuzsa lánya a kisegítő osztályban is tanít, és vezeti a felnőttoktatást. Háromezerötszáz forintot keres, mégsem vállalná senki helyette. Férjhez menni nemigen lehet itt a tanyán — mondja tárgyilagosan a szép tanító kisasszony. Öccsét szerződés is köti a tanyai iskolához. De a jövőjüket ők már nem ide képzelik. Pedagógusi, igazgatói, községi népfrontelnöki munkájának eredményeiről inkább én kérdezem. Így tudom meg, következtetem ki, mennyi része lehetett a tanyai iskolák villamosításában, televízióval, egyéb eszközökkel való felszerelésében, s hogy a község, egykor ugyancsak tanya, milyen jó életkörülményeket nyújtó zöld szigetté fejlődött. Ö csak egyvalamivel dicsekszik. Az iskolai tablókról letekintő, lelkes gyermekarcokra mutat és sorolja: ez és ez gimnáziumot végzett, ezek egyetemet, azokból szakmunkás lett. De, mint az olyan emberek, akik a nehezen kiharcolt eredményeket boldogan elkönyvelve, aztán maguk mögé tudva, az újabb gondokkal néznek szembe ismét, újabb eredményekért — leginkább a gondokról beszél. Százharminc tanulója közül huszonnégy kisegítő osztályba jár. Sok az állami gondozásba vétel, de azokon a szülőkön nem segít az sem. Arról beszél, hogyan rombolja szét a családok életét, miként roncsol felnőtt és születő életeket az alkohol. Iszonyú dolgokról beszél. De ő nem iszonyodott el: segíteni próbál, megharcolni minden egyes életért. -------------------------- volna el? | Nem mehetett | Dehogy—----------------------- nem! Hisz en a felszabadulás után innen, Csemőről nevezték ki az összes nagykőrösi tanyai iskola igazgatójának — ez a vidék akkor még a város része volt: tizenhat úttalan, petróleumfényes iskola, harminchárom pedagógus tartozott felügyeletébe. Amikor a község önállósult, maradhatott volna Kőrösön. Miért választotta Csemőt? Mi kötötte a tanyához? | — Az otthonunk, az addigi életünk, a munkánk, az emlékeink. Arra gondoltunk, milyen nehezen kerültünk ide, Arra, hogy itt ismertük meg egymást a feleségemmel, A feladatokra gondoltunk: hogy a kötelezővé tett nyolc általánost a valóságban is elvégezzék, a tanyai gyerekek is. Hogy boldogulni segítsük a tanyaiakat, akik a földosztás után nem könnyen vették ténylegesen birtokba a földet: parancshoz szoktak ők, nem felelősséghez, nem értettek az önálló gazdálkodáshoz. Szükség volt a kisbirtok termésére, a nyolc osztály kiterjesztésére, a felnőttoktatás megalapozására — szükség volt ránk is. — Kik laktak itt, az akkor még népesebb környéken? — A múlt század végén a földet krajcárokért megvásároló szőlőtelepítő, a homokot meghódító, törekvő és fel is tört százötven-kétszáz holdas birtokosok gyalogkertészei, kapásai, kommenciósai, akiket annak idején a Dunántúlról, a Matyóföldről telepítettek ide. Később, már az állami gazdaságba, Szabolcsból is jöttek. — Mióta él közöttük? — 1936-ban kerültem a csemői tanyákra — miután elvégeztem a nagykőrösi tanítóképzőt, s egy darabig úgynevezett ínségmunkán, helypénzt szedtem a körösi ’piacon. De három évig csupán helyettesítettem az iskolában, csak 1939-ben véglegesítette«:. — Minek köszönhette állandósítását? — Az a fiatal tanító, akit helyettesítettem, meghalt: megölte az ital. —---------— iskolaigazgatót, I A csemői I Nagy Lajost, aki----------------- harminchat éve ta nít a tanyákon, felszabadulásunk 27. évfordulójára Pest megyéért Emlékéremmel tüntették ki. Padányi Anna A Kell a jó könyv olvasópályázat eddigi eredményei megyénkben A szovjet irodalmat népszerűsítő pályázathoz megyénkben eddig harminc községi könyvtárban rendeztek előadást irodalomtörténészek és szavalóművészek közreműködésével. Volt, ahol az előadást 150—200 főnyi közönség hallgatta meg. A „Kell a jó könyv” pályázat országos szervező bizottsága legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a nyár folyamán a megyék között tv-vetélkedőt szervez a szeptember 30-án záruló pályázat anyagából: a versenyre megyénk is „kiállít” egy csapatot. Az MSZBT által meghirdetett és a könyvbarát-bizottsá- gok, a könyvtárak, valamint a könyvkereskedelem által népszerűsített Kell a jó könyv olvasópályázatra eddig mintegy kétezren jelentkeztek megyénkben. A tanácsi könyvtárakban legtöbben a ráckevei és a dabasi járásból pályáznak : a községi könyvtárak közül az érdi emelkedik ki 83 pályázóval. A Csepel Autógyár szakszervezeti könyvtárában 200 jelentkezőt számláltak. Pest megye a pályázók számát tekintve országosan a három első megye között szerepel. Árpádkori kerektemplom Darvas József köszöntése Vágja ki, írja rá a legkedvesebb vokális-, hangszeres és könnyűzenei számnak a címét, úgy küldje be szerkesztőségünkbe (Pest megyei Hírlap, Bp. VIII., Somogyi B. u. 6.). A borítékra ne feledje felírni: „Kedvenc lemezem”. Szavazóink között havonta egy nagy- és tizenkét kislemezt sorsolunk ki. Darvas József kétszeres Kossuth-dijas írót köszöntik 60. születésnapja alkalmából a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára üzemi kultúrtermében április 29-én, szombaton a vállalat dolgozói, szocialista brigádjai, az üzemi könyvtár olvasói. Az „Elindult Szeptemberben” című irodalmi est rendezői: a gyár szakszervezeti bizottsága és annak könyvtára, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat és a Magyar írók Szövetsége. Bevezetőt mond: dr. Kovács Máté tanszékvezető egyetemi tanár, az író munkásságát Czine Mihály egyetemi docens méltatja, pályakezdéséről Féja Géza író beszél. Fábián Zoltán író, az olvasó népért mozgalom titkára Darvas József kezdeményezéséről, szerepéről tájékoztat az olvasómozgalomban. Szirtes Ádám és Kozák András színművészek Darvas regényeiből, riportjaiból, felszólalásaiból olvasnak fel részleteket. Végezetül Czine Mihály beszélget Darvas Józseffel. A Zirc melletti Akiipusztán egy XIII. századi félköríves szentélyű kerektemplom romjait tárta fel Palágyi Szilvia, a veszprémi múzeum régésze. A bakonybéli apátsághoz tartozó falut — a mai Akiipusztát — legkorábban egy 1239- ből származó oklevél említi. A felszíni nyomok alapján négyzet alakú épület romjaira következtettek a régészek, de végül is egy 3,6 méter átmérőjű félköríves szentélyű, a XIII. századfordulón épült, kerek templom romjai kerültek elő. Szentélyében épített oltárt találtak. Feltártak egy elfalazott, kis méretű csontkamrát is, amelybe a templom környékén — valószínűleg a XIV. század folyamán — feltárt temető csontjait helyezték el. A keszthelyi, ösküi és veszprémi után ez a negyedik körtemplom Veszprém megyében. Kézikönyv — kisiparosoknak A kisiparosok már régebben kérték a KlOSZ-tól olyan kézikönyv kiadását, amely az érvényben lévő ár- és bérrendelkezéseket összefoglalóan ismerteti és magyarázza. Főként az új kisiparosok, de az iparukat régóta gyakorlók számának is segítséget jelent a most napvilágot látott „Ár-za- bályozás a magánkisiparban” című könyv első része. A kötet részletesen tárgyalja akisipart érintő árrendelkezéseket. Példákkal világítja meg a fontosabb tudnivalókat. / V