Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-26 / 97. szám

4 1972. ÁPRILIS 26., SZERDA ■"“Vfírfop Számok bűvölete AKI A SZÁMOK BŰVÖLE­TÉBEN ÉL, önmaga szűkíti le látókörét. A számok ugyanis különféleképpen értelmezhe­tők. Sokat is mondhatnak, meg keveset is. Annak ellené­re, hogy igazak, nem mindig a való képet rajzolják meg. Például: az elmúlt öt eszten­dő alatt egyik városunkban felépült negyven tanterem. Ez tény, de az igazságnak csak az egyik fele. A teljes igazság ebben az esetben így hangzik: negyven lebontott szükségtan­terem helyett felépült negyven új, korszerű tanterem. Ilyen formában mégis csak ritkán fogalmazódnak meg elért si­kereink. Pedig egyáltalán nem kisebbíti eredményein­ket annak kimondása: van erőnk nemcsak újak építésére, hanem arra is, hogy a múlt­ból ránkmaradt szükségtan­termeket újakkal cseréljük fel! Esztendőről esztendőre meg­jelenik az ország közművelő­dési intézményeinek tevé­kenységéről készült statisz­tika, amely a megyék hasonló kimutatása alapján készül. Aki e számadatok alapján kíván képet alkotni magában a köz- művelődés helyzetéről, nem a valóságos képet kapja. A számok ugyanis évről évre alig mutatnak lényegesebb el­térést. Pedig a valóságban — éppen ezekben az években — alapvető változások mérhetők a közművelődésben. Mindez példák sorával bizonyítható. A MEGYEI STATISZTIKA kimutatása szerint csökkent az öntevékeny művészeti moz­galom keretében működő cso­portok száma. Néhány hónap­pal ezelőtt a megyei tanács ülése mégis megállapíthatta: „Színjátszó csoportjaink emel­kedő színvonalát bizonyítja, hogy a harmadszor is megren­dezett visegrádi színjátszó napokon részt vevő öt megyei együttes megállta a helyét az öt országos együttessel szem­ben, sőt a fő díjat is Pest me­gyei csoport, a monori József Attila irodalmi színpad nyer­te el... A különböző dalos­találkozókon és minősítő hangversenyeken jó néhány énekkarunk bizonyította me­gyei kórusmozgalmunk emel­kedő színvonalát __ A nép­da l- és népitánchagyományo­kat ápoló Röpülj, páva-körök száma gyors ütemben nő Pest megyében.. Aki csupán a statisztikában közölt számokat veszi tudomá­sul és nem vizsgálja a mögöt­tük meghúzódó összefüggése­ket, nehézségeket, tartalmi és minőségi változásokat, köny- nyen juthat arra a megállapí­tásra : öntevékeny művészeti együtteseink továbbra is visz- szafelé lépnek, nem pedig előre. Ez pedig egyszerűen nem igaz. Ha csökkent is va­lamelyest a meglevő csopor­Bemutatkozott a Taurus Két hangverseny Vácrátóton A nemrégiben megalakult második magyarországi szuper­grupp, a Taurus-ex T. 25—75 —82 a napokban tartott szak­mai bemutatót az újságíróknak és a zenei szakembereknek. Som Lajos, Brunner Győző, Radios Béla és Balázs Ferenc zenéje az első játék után ítél­ve megnyeri a közönség tet­szését, már azért is, mert — mint elmondták — kétféle igényt kívánnak kielégíteni: a koncerthallgatókét, valamint a táncolókét. Bors Jenő, a Hanglemez- gyártó Vállalat igazgatója, aki maga is ott volt a bemutatko­zó koncerten, a műsor befeje­zése után gratulált a négy fia­talembernek, s egyben ígéretet tett arra is, hogy még május­ban megjelenik az első Taurus kislemez. A tervek szerint a Szólíts meg vándor és a Zöld csillag című számok kerülnek a lemezre. Munkatársunk Som Lajost, a Taurus basszusgitárosát kérte meg arra, hogy az együt­tes terveiről tájékoztassa ol­vasóinkat. IJivja a számot — Mindenek előtt a Taurus név mellett szereplő szám­ról ... Ez egy telefonszám, amely feltárcsázása után egye­lőre még, élőszóval, később magnóhanggal tájékoztatjuk az érdeklődőket a legközelebbi Taurus-tervekről. Az első hi­vatalos bemutatkozásunkra május 1-én, az Ifjúsági Park megnyitásakor kerül sor. A Syrius együttessel május 14-én, az Egyetemi Színpadon adunk műsort, a Juventusszal pedig május 27-én. őszre szeret­nénk valamelyik klub, vagy klubok állandó zenekara len­ni, erre vonatkozóan már megvannak az elképzelé­seink ... Még a kislemez meg­jelenése előtt bemutatkozunk a rádió Vasárnapi koktél cí­mű műsorában, s szó van ar­ról is, hogy a tv júniusi, Tap- sifüles-é ben is fellépünk. Taurus-lista A Taurus együttes számait a zenekar tagjai írják, illetve a szövegek nagy részét Horváth Attila, a fiatal szövegíró adja az együttesnek. Kérésünkre Som Lajos is összeállított slágerlistát, amely a következő hét számból áll: 1. Tudod-e te, kislány? (Il­lés), 2. Kifulladásig (Kovács Kati), 3. Ha volna szíved (LGT), 4. Vigyázz, ha jön a vo­nat (Koncz Zs.), 5. Gyémánt csillagok (Karda B.), 6. Jöjj vissza, vándor (Bergendy), 7. Miért mentél el? (Zalatnay S.). Májusi szerenád A Taurus együttes bemuta­tása után ismertetjük Pest me­gye nyári komolyzenei ese­ményeit. Az elsőre május 21-én, Vácott kerül sor, itt ren­dezik meg a zeneiskolák ka­marazenei fesztiválját. Május 28-án két előadást rendeznek: a Musica Humana szabadtéri hangversenyt tart Tápiószelén, a Blaskovich Múzeum kertjé­ben Májusi szerenád címmel. A műsorban Vivaldi-, Mozart- és Boccherini-művek szere­pelnek. A második esemény színhelye Százhalombatta, itt rendezik meg a Pest megyei minősítő énekkari hangver­seny első részét, a második rész június 10-én, Nagymaro­son lesz. A vácrátóti botanikus kertben nyáron kétszer ren­deznek hangversenyt. Két érdekes zenei esemény­nek ad otthont Szentendre; július 11-én Kovács Sándor, szentendrei zenepedagógus tiszteletére rendeznek emlék­napot, 18-án pedig a XVIII— XIX. századi magyar barokk muzsikát tolmácsolja a Came rada Hungarica és az Ars Re­nata énekegyüttes, Béres Fe^ renc, valamint Budai Ilona közreműködésével. M. S, KEDyEjsjC ........L E-------­--------------------------M E------------Z E M :AprÍlÍSi=32 tok száma, a működők lénye­gesen előbbre tartanak, mint bármikor korábban. Másként fogalmazva: a mennyiségi fej­lődés helyett egyre inkább a minőségi fejlődés került elő­térbe. Erről azonban nem be­szélnek a számok. Pedig ez az örvendetesebb, mert tartalma­sabb, sokszínűbb, összetettebb munkát takar. A statisztika csupán számo­kat közöl, például azt, hogy hány klubot tartanak nyilván Pest megyében. Arra viszont nem ad választ, hogy a nyil­vántartott százkilencven klub közül hány működik rendsze­resen, tartalmas program alap­ján, s mennyi azoknak a klu­boknak a száma, amelyek csu­pán papíron léteznek. A sta­tisztikában klub az is, ahol negyedévenként egyszer össze­jönnek az emberek, és az is, ahol hetenként két-három es­te találkoznak egymással a klubtagok. Aki a számok bű­völetében él, a százkilencven klub létéből olyan következ­tetésre juthat, hogy itt már nincs több tennivaló. Az igaz­ság pedig az: klubjaink több­sége még csak papíron klub, s most kezdik tanulni, mit nyújthat, s mit kell hogy nyújtson tagjaik számára a klub. MÉG TORZABB KÉPET KAPUNK, ha az ismeretter­jesztő előadások számát vizs­gáljuk a statisztikában. A kö­zölt adatok semmiképpen sem adhatnak teljes képet a me­gye ismeretterjesztő munkájá­ról, hiszen ma mór nem csu­pán a művelődési intézmé­nyekben, hanem az iskolák­ban, üzemekben, termelőszö­vetkezetekben, állami gazda­ságokban, ktsz-ekben, ÁFÉSZ- ekben (és így tovább) is gyak­ran rendeznek ismeretterjesző előadásokat, előadás-sorozato­kat a művelődési ház vagy a TIT közreműködése nélkül. Ezek az előadások hiányoznak a statisztikából. Ezzel szem­ben előfordulhat, hogy a mű­velődési intézményekben ren­dezett ismeretterjesztő elő­adásokat nemcsak ott regiszt­rálják, hanem például a TIT- ben, és így ugyanaz az adat kétszer is összeszámlálódik. Persze, mondhatná bárki: a statisztikának az a dolga, hogy adatokat regisztráljon. Ez igaz is. De nem zárja ki, mert nem is zárhatja ki az adatok kö­zötti összefüggések keresését, a tanulságok levonását. Pél­dául ilyenformán: amíg az ön­tevékeny együttesek műsorait egy év alatt százharmincezren, a hivatásos művészek produk­cióit (főleg ŐRI-rendezvények) pedig százharmincnyolcezren tekintették meg, addig a bá­lokon hóromszázhuszonkétez- ren vettek részt. Vajon a bá­lok rendezése lenne a műve­lődési intézmények legfőbb feladata? IDEJE LENNE már kilépni a számok bűvköréből. S talán annak is, hogy valami más­fajta statisztikai felmérésen gondolkozzunk, amely keve­sebb számot közölne, ugyan­akkor hitelesebb képet adna arról, ami a számok mögött van. Mert a számoknál sokkal többet mond a mögöttük meg­húzódó vagy nem könnyen föllelhető tartalom. Az sokkal inkább segít aZ előbbrelépés- ben, mint a számok puszta re­gisztrálása. Prukner Pál PEST MEGYEERT EMLEKERMESEK (2) A kapitány utoljára távozik Amikor a faluban a ta­nyai iskoláról kérdezünk, ahol Nagy Lajosnak, az öt csemői iskola igazgatójának irodáját találhatjuk, szinte lebeszélné­nek, majd a hosszabb utat magyarázzák: a rövidebbiken eltévednénk. De a hosszabb úton is majdnem így járunk. A parcellákat a gazos víz össze-vissza mosta, a dudva fe­lett homoktölcsér kavarog. De egyik-másik telken mértani rendben sorakozó szőlőtőkék. A puha homoksövényen el­hagyunk egy fenyőkkel beül­tetett dombot. (Később meg­tudom, valamikor ágyúval lőtték innen az eget, hogy jég ne érje a szőlőket, menjen to­vább a felhő. Egyszer villám csapott az egyik ágyúba. Azontúl nem lőttek többé.) Szétszórt kis házak mellett néhol előtűnik egy század­előn épített — kúriáknál hi- valkodóbb — tornyos úrilak. Aztán végre megtaláljuk az iskolát, és a csemői iskolák igazgatóját. Nagy Lajos szálas alakját, szeme sugarát nem törték meg, karakteres vonásait nem mosták össze az évek. Az élet, a tanyán való tanítás, a hét­köznapok érezhetően csak lágyítottak tartásán, arcélén. A kor csak megértőbbé tette tekintetét. — Furcsa ez a táj. — Tíz éve még lombos, ár­nyas paradicsom. Az idők változása is sorvasztotta. A törekvőbb csalódok már el­költöztek, vagy költözőben, a fiatalság is megindult. A kis­termelőnek már amúgysem igen hoz az itteni szőlő, gyü­mölcsös. A nagyüzem sem szándékozik telepíteni. A szö­vetkezet megvásárolja, majd lebontja az elhagyott tanyá­kat. Később nyárfaerdőt tele­pítenek ide. Különös érzés ar­ra gondolnom, hogy erdő lesz itt, ahol éltünk. Addig már nem köti meg más az újból megindult homokot. De azért jöjjön! Fia Trabantján hajtunk át a szomszéd tanyai iskolába — „más kocsi nem is venné eze­ket az utakat” —, szép, tá­gas lakásukhoz. Hatalmas gyümölcsös virágzik az iskola körül. Két távoli végéből ku­tyák ugatnak. A vadak miatt kötötték ki őket, hogy le ne rágják a kérget, a hajtást. Nagy Lajos különben vadászik is, ez a második passziója. S az első? | — Sokba kerül | drága a-------------------------- napszám. De szívesen költőm rá a pén­zem. nem tudnék élni már a szőlő s a fák nélkül. Amott, azt a szép gyümölcsöst, látja, öreg tanyasiak művelik. Mondják is mindig: a gyere­keik, ha eljönnek Nagykőrös­ről, vinni visznek belőle, de ők már nem kapálnak, nem oltanak, permeteznek. Akár az enyémek. Tanítónő feleségét tízévi be­tegség után vesztette el. Fel­nőtt lányával, fiával él. Mind­ketten pedagógusok. Zsuzsa lánya a kisegítő osztályban is tanít, és vezeti a felnőttok­tatást. Háromezerötszáz fo­rintot keres, mégsem vállalná senki helyette. Férjhez men­ni nemigen lehet itt a tanyán — mondja tárgyilagosan a szép tanító kisasszony. Öccsét szerződés is köti a tanyai is­kolához. De a jövőjüket ők már nem ide képzelik. Pedagógusi, igazgatói, köz­ségi népfrontelnöki munká­jának eredményeiről inkább én kérdezem. Így tudom meg, következtetem ki, mennyi ré­sze lehetett a tanyai iskolák villamosításában, televízióval, egyéb eszközökkel való fel­szerelésében, s hogy a község, egykor ugyancsak tanya, mi­lyen jó életkörülményeket nyújtó zöld szigetté fejlő­dött. Ö csak egyvalamivel di­csekszik. Az iskolai tablókról letekintő, lelkes gyermekar­cokra mutat és sorolja: ez és ez gimnáziumot végzett, ezek egyetemet, azokból szak­munkás lett. De, mint az olyan emberek, akik a nehezen kiharcolt ered­ményeket boldogan elkönyvel­ve, aztán maguk mögé tud­va, az újabb gondokkal néz­nek szembe ismét, újabb ered­ményekért — leginkább a gon­dokról beszél. Százharminc tanulója közül huszonnégy ki­segítő osztályba jár. Sok az állami gondozásba vétel, de azokon a szülőkön nem se­gít az sem. Arról beszél, ho­gyan rombolja szét a családok életét, miként roncsol fel­nőtt és születő életeket az al­kohol. Iszonyú dolgokról be­szél. De ő nem iszonyodott el: se­gíteni próbál, megharcolni minden egyes életért. -------------------------- volna el? | Nem mehetett | Dehogy­—----------------------- nem! Hi­sz en a felszabadulás után in­nen, Csemőről nevezték ki az összes nagykőrösi tanyai is­kola igazgatójának — ez a vi­dék akkor még a város része volt: tizenhat úttalan, pet­róleumfényes iskola, harminc­három pedagógus tartozott felügyeletébe. Amikor a köz­ség önállósult, maradhatott volna Kőrösön. Miért válasz­totta Csemőt? Mi kötötte a tanyához? | — Az otthonunk, az addigi életünk, a munkánk, az em­lékeink. Arra gondoltunk, mi­lyen nehezen kerültünk ide, Arra, hogy itt ismertük meg egymást a feleségemmel, A feladatokra gondoltunk: hogy a kötelezővé tett nyolc általá­nost a valóságban is elvégez­zék, a tanyai gyerekek is. Hogy boldogulni segítsük a tanyaiakat, akik a földosztás után nem könnyen vették ténylegesen birtokba a földet: parancshoz szoktak ők, nem felelősséghez, nem értettek az önálló gazdálkodáshoz. Szük­ség volt a kisbirtok termésé­re, a nyolc osztály kiterjeszté­sére, a felnőttoktatás megala­pozására — szükség volt ránk is. — Kik laktak itt, az akkor még népesebb környéken? — A múlt század végén a földet krajcárokért megvá­sároló szőlőtelepítő, a homo­kot meghódító, törekvő és fel is tört százötven-kétszáz hol­das birtokosok gyalogkerté­szei, kapásai, kommenciósai, akiket annak idején a Dunán­túlról, a Matyóföldről telepí­tettek ide. Később, már az állami gazdaságba, Szabolcs­ból is jöttek. — Mióta él közöttük? — 1936-ban kerültem a cse­mői tanyákra — miután elvé­geztem a nagykőrösi tanító­képzőt, s egy darabig úgyne­vezett ínségmunkán, helypénzt szedtem a körösi ’piacon. De három évig csupán helyettesí­tettem az iskolában, csak 1939-ben véglegesítette«:. — Minek köszönhette állan­dósítását? — Az a fiatal tanító, akit helyettesítettem, meghalt: megölte az ital. —---------— iskolaigazgatót, I A csemői I Nagy Lajost, aki----------------- harminchat éve ta nít a tanyákon, felszabadu­lásunk 27. évfordulójára Pest megyéért Emlékéremmel tün­tették ki. Padányi Anna A Kell a jó könyv olvasópályázat eddigi eredményei megyénkben A szovjet irodalmat népsze­rűsítő pályázathoz megyénk­ben eddig harminc községi könyvtárban rendeztek elő­adást irodalomtörténészek és szavalóművészek közreműkö­désével. Volt, ahol az előadást 150—200 főnyi közönség hall­gatta meg. A „Kell a jó könyv” pályá­zat országos szervező bizottsá­ga legutóbbi ülésén elhatároz­ta, hogy a nyár folyamán a megyék között tv-vetélkedőt szervez a szeptember 30-án zá­ruló pályázat anyagából: a versenyre megyénk is „kiállít” egy csapatot. Az MSZBT által meghirde­tett és a könyvbarát-bizottsá- gok, a könyvtárak, valamint a könyvkereskedelem által nép­szerűsített Kell a jó könyv ol­vasópályázatra eddig mintegy kétezren jelentkeztek me­gyénkben. A tanácsi könyvtá­rakban legtöbben a ráckevei és a dabasi járásból pályáz­nak : a községi könyvtárak kö­zül az érdi emelkedik ki 83 pályázóval. A Csepel Autó­gyár szakszervezeti könyvtárá­ban 200 jelentkezőt számlál­tak. Pest megye a pályázók számát tekintve országosan a három első megye között sze­repel. Árpádkori kerektemplom Darvas József köszöntése Vágja ki, írja rá a legkedvesebb vokális-, hangszeres és könnyű­zenei számnak a címét, úgy küld­je be szerkesztőségünkbe (Pest megyei Hírlap, Bp. VIII., Somogyi B. u. 6.). A borítékra ne feledje felírni: „Kedvenc lemezem”. Sza­vazóink között havonta egy nagy- és tizenkét kislemezt sorsolunk ki. Darvas József kétszeres Kossuth-dijas írót köszöntik 60. születésnapja alkalmából a váci Híradástechnikai Anya­gok Gyára üzemi kultúrtermé­ben április 29-én, szombaton a vállalat dolgozói, szocialista brigádjai, az üzemi könyvtár olvasói. Az „Elindult Szep­temberben” című irodalmi est rendezői: a gyár szakszervezeti bizottsága és annak könyvtára, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat és a Magyar írók Szövetsége. Bevezetőt mond: dr. Kovács Máté tanszékvezető egyetemi tanár, az író mun­kásságát Czine Mihály egye­temi docens méltatja, pálya­kezdéséről Féja Géza író be­szél. Fábián Zoltán író, az olvasó népért mozgalom tit­kára Darvas József kezdemé­nyezéséről, szerepéről tájé­koztat az olvasómozgalomban. Szirtes Ádám és Kozák And­rás színművészek Darvas regé­nyeiből, riportjaiból, felszó­lalásaiból olvasnak fel rész­leteket. Végezetül Czine Mi­hály beszélget Darvas József­fel. A Zirc melletti Akiipusztán egy XIII. századi félköríves szentélyű kerektemplom rom­jait tárta fel Palágyi Szilvia, a veszprémi múzeum régésze. A bakonybéli apátsághoz tar­tozó falut — a mai Akiipusz­tát — legkorábban egy 1239- ből származó oklevél említi. A felszíni nyomok alapján négyzet alakú épület romjaira következtettek a régészek, de végül is egy 3,6 méter átmé­rőjű félköríves szentélyű, a XIII. századfordulón épült, kerek templom romjai kerül­tek elő. Szentélyében épített oltárt találtak. Feltártak egy elfalazott, kis méretű csont­kamrát is, amelybe a temp­lom környékén — valószínű­leg a XIV. század folyamán — feltárt temető csontjait he­lyezték el. A keszthelyi, ösküi és veszprémi után ez a negyedik körtemplom Veszprém me­gyében. Kézikönyv — kisiparosoknak A kisiparosok már régeb­ben kérték a KlOSZ-tól olyan kézikönyv kiadását, amely az érvényben lévő ár- és bérren­delkezéseket összefoglalóan is­merteti és magyarázza. Fő­ként az új kisiparosok, de az iparukat régóta gyakorlók szá­mának is segítséget jelent a most napvilágot látott „Ár-za- bályozás a magánkisiparban” című könyv első része. A kö­tet részletesen tárgyalja akis­ipart érintő árrendelkezése­ket. Példákkal világítja meg a fontosabb tudnivalókat. / V

Next

/
Oldalképek
Tartalom