Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-19 / 91. szám

MOHOMIDÉO APE SJ MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1972. ÁPRILIS 19., SZERDA Budapest földgázellátása- a vecsési központból Termelési tanácskozás a gázüzemnél A vecsési gázüzem dolgozói összevont termelési tanácsko­zásra és szakszervezeti érte­kezletre jöttek össze. Az 1964- ben alakult gázüzem az el­múlt években rangot szerzett, patinás üzemmé vált. Ha visz- szagondolunk az első tanács­kozásokra, a gondokra, a bá­tor, egyenes kritikákra, ame­lyeket a dolgozók elmohdtak akkor is, ma is, elmondhatjuk, hogy az üzemnek első perctől fogva jellemzője az üzemi de­mokrácia. Az eredményeket mérni lehet. 1972-re kialakult a törzsgárda 57 taggal. Vala­mennyien ismerős arcok. A ne­héz időket megért munkásgár­da mellett azonban ott vannak a fiatalok is. A 185 tagú kol­lektívából huszonhármán KISZ-tagok. Jól képzett szakemberek, mérnökök, techpikusok irá­nyítják a munkát. Elkészült a budapesti kör­vezeték, ezáltal a főváros teljes földgázellátását a vecsési gázüzem végzi. Öt gázátadó állomást irányí­tanak automatizált távve­zérlésű berendezéssel. Dankó József üzemvezető tömören így fogalmaz: — A munka nem lett köny- nyebb, a felelősség még több, még nagyobb. Létesítményünk milliárdos értékű, s ennek za­vartalan üzemeltetése, kar­bantartása a mi feladatunk. A gázüzem_ dolgozóinak munká- tenwie-TSUjBr 'bale'se t vészéi y: gáz, tűz, robbanás mindenkor fenyegethet. Egyetlen vétkes pillanat beláthatatlan követ­kezményekkel járhat. Itt min­denki egyért, egy mindenkiért a nap minden percében. Az üzemvezető ezután a biztonsági oktatás fontosságát hangsúlyozta. A balesetvédel­mi oktatás mellett ugyanis tűzrendészed, biztonságtechni­kai képzést is el kell végeztet­ni mindenkivel. Kiss József főmérnök még hozzáfűzte, hogy a biztonsági oktatási csak vizsgával együtt érdemes elvégeztetni, mert így látják, mindenki megtanulta-e ponto­san a szabályokat. Javaslatát el is fogadták. Dudás István üzemmérnök elmondta: ezután minden munkafolyamathoz külön technológiát készítenek. Ezzel is a biztonságos munkavégzést segítik. A hibaelhárító csoport és a vonalőrök szintén szak­mai oktatást kell kapjanak. Mint a hozzászólásokból a to­vábbiakban kitűnt, a vonal­őrök munkája is sokrétű. Mo- gyorósy Pál például elmondot­ta, hogy a lakihegyi torony­zárnál szivárgást tapasztalt. Telek István a ceglédberceli tolózárra hívta fel a figyelmet, ahol elromlott a telefon. Le- hoczky Pál elmondotta: Pilisen leszerelték és el­lopták a katódállomást. Sürgős intézkedést kért. Hasonló gondok sorával talál­koztunk még a termelési ta­nácskozáson. A gépkocsiveze­tők például elmondták: nincs hol parkoljanak. Eddig kevés volt a gépkocsi, most ott van az új Tátra daru, a ZIL mű­helykocsi meg a többiek, és nincs számukra hely. A tsz te­rületéből kellene egy bizonyos terület, de addig, amíg ez nincs meg, még a gyors járatú segélykocsit sem tudják beál­lítani. Ünnepélyes percek követ­keztek: Dankó József üzemve­zető átnyújtotta Nagy László törzsgárdatagnak nyugdíjba vonulása alkalmából a siófoki igazgatóság alapkitüntetését, a bányaiparban eltöltött 30 év után járó jutalmat és az arany­gyűrűt Kérész Sándor szak­szervezeti titkár . bejelentette, hogy a jubiláló öt- és tízéves szakszervezeti tagok május 1-én jutalmat kapnak. Számot adott még az épülő szociális létesítményekről: rövidesen elkészül a 100 személyes étkező, kultúr­terem, és üzemi orvosi rendelő lesz a gázüzemnél. A lakásépítő akciót is támo­gatják. A vállalat nemcsak dolgozóit, de gyermekeit is üdülteti. A segélyekről el­mondotta, tartalékolniuk kell a segélyalapot, mert jöhet vá­ratlan baleset. Ha a tartalék megmarad, a több gyermekes szülőknek, a leszerelő kato­náknak adják. Hogy ez évről évre eddig sikerült, a bányász­szerencsén múlott Mert a gáz­üzemnél is úgy köszönnek: jó szerencsét. Fekete Gizella Három úttörőcsapat kap a közeljövőben önálló kézi- labdapályát a monori járás­ban. A monori Kossuth La­jos Általános Iskola, a ve­csési és a gombai iskolák tanulói játszhatnak nemso­kára saját pályájukon. Mapdi párbeszédek Az utcán: — Tessék mondani, merre; van a Petőfi-ház? — A Petőfi kultúrház? — Nem, ahol Petőfi egyik szülője élt. — Ja, van olyan is. A kö­vetkező mellékutcánál fordul­jon jobbra. A Dózsa György utcában majd csak megmond­ja valaki. Ott van a környé­ken ... azt hiszem. A háznál: — Jó napot kívánok. A Pe- tőfi-házat keresem. — Itt, kérem, mi lakunk. — Azt látom, de ez valami­kor hentesüzlet volt, nem? — Igen. Tényleg, emlékszem már. Volt itt egy tábla is a fa­lon, de ’59-ben, amikor bőví­tettük a házat, az evangélikus pap leszerelte és elvitte. — Talán jobb helyen is van nála. így nem ment tönkre. Jövőre azért visszateszik, nem? — Miért, mi lesz jövőre ...? Az utcán: — Új ez a Petőfi-szobor? — Nem. Még 1948-ban állít­tattuk közadakozásból. Ott volt az iskola sarkán. — Friss koszorúk? — Március 15-én is megem­lékeztünk róla. — A 150 éves évforduló tiszteletére került új helyre? — Hát... úgy gondoltuk, ne legyen ennyire eldugva ... Néha épen arról tudunk leg­kevesebbet, ami a legközelebb van, s a legtöbbet illene róla tudni. Vereszki János MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Ragyogj, ragyogj csillagom. Nyáregyháza: Ho- molkáék az uborkafán. Tápió- süly: Éjfélkor. Űri: Felszaba­dítás, III. Vecsés: Mouret abbé vétke. Maglód. Micsurin Tsz Kukorica ezer holdon VEGYSZERES GYOMIRTÁS A ben maglódi Micsurin Tsz- is örültek a kiadós eső­zésnek. Megkezdték — á jó idő hatására — a kukorica vetését. Ez a közös gazdaság veti az idén is a legtöbb ku­koricát a monori járás­ban. Tavaly is jó termést értek el. Az idén növelik a vetésterü­letet, ezer holdon kerül föld­be a kukorica. A terület egy részén vegyszeres gyomirtást al­kalmaznak, ez jól bevált tavaly is. Folyik a burgonyavetés is a tsz-ben. Huszonöt holdon ül­tetnek burgonyát az idén. A növényvédelmet a burgonya­területen is vegyszeresen biz­tosítják. És énekelnek Megy az utcán egy lány — tízéves lehet — és énekel. Csak egy sort tud, de azt aztán vég nélkül ismétli: „... gipszeld be a kezed, ó, a kezed ...” Lokomotív GT. A monori főtéren az alsósok cso­portja, fekete kis srácok, vé­kony hangon kórusban kor- nyikálják: „Ó, mami, ó mami bluuu” — és húzzák az „u” betűt, mintha írás órán, a tábláról olvasnák. Az ember megszokja. És egyszer csak hall' valami mást, amin meg­lepődik. Pedig természetesnek kellene lennie. Annak például, hogy a járási honismereti ve­télkedőn egy lánycsokor ro­mantikus és preklasszikus, három szólamú kórusdarabo­kat énekel. Nem iskolások, csak néhányan közülük. A többiek már kikerültek a nyol­cadikból, de a kamarakórus­hoz azért nem maradtak hűt­lenek. Hetenként egyszer-két-" szer bejárnak a Kossuth-isko- lába, ahol Somogyi Rózsa énekszakos tanár vezetésével tanulnak. Énekelnek. Tizen- ketten vannak, ők a „mag”, a kórus magja, akikre lehet építeni és száfnítani, de jó len­ne, ha lennének többen is. Mert ha ketten hiányoznak, azt már megérzi a kórus. Ed­Úri körkép a szolg Tó öntözésre és pihenésre A farkasdi tó forrása bőven adja a vizet. A természetes tó medrét kibővítették, mérnöki munka szabott gátat a partol­dalra, s számította ki, hogy 200 holdat öntözhetnek hamaro­san. A közeli lucernatáblát az idén először már innen öntö­zik, a tó vize nemcsak gyö­nyörködtet — hasznossá vált a Monori Állami Gazdaság gom­bai üzemegysége számára. Ta­valy, amikor még gépek cam­mogtak az agyagban, azt hal­lottuk: a gazdaság vezetői sze­retnék, ha dolgozóik kedvelt kirándulóhelyévé válna a tó­part. Valószínűleg így is lesz, hiszen a dombkoszorú, a sárga rétiboglárkával terített part csodálatos látvány. „Fürödni tilos” — mondja az agyagba tűzött tábla, de remélhetőleg nyárra már kijelölik a tónak azt a részét, ahol veszélytele­nül és kellemesen lehet lubic­kolni. Árvái István gát- és hal­őr birodalma a tó: vigyáz, hogy a halállományt ne dézs­málja senki. Horgászni tilos — a pontyok félelem nélkül bir­tokolhatják a vizet, jövendő sorsukról még nem született döntés. A tó tulajdonképpen ebben az évben változik majd igazán tóvá, amikor megkezdődik a teljes öntözés, s a hasznon kí­vül — gyönyörködtetővé is vá- ik a kirándulóknak. (k. zs.) Foto: Pétcrffy Az Űri Községi Tanács meg­bízott titkárával, Oláh Imréné- vel a község mindennapi gond­jairól beszélgetünk. A keres­kedelmi ellátás javítása fo­lyamatos tennivaló, jelenleg nagyobb panaszra nincs ok. A húsellátás javult, persze télen szinte mindenki vágott ege­két hízót, a liba-, kacsahizla­lás is hagyomány a községben. Ahol a javulás tényleg tapasz­talható: mostanában több és választékosabb a töltelékáru. Szegényes viszont a zöldség­áru, saláta, retek, zöldhagyma ritkábban kerül az úri bol­tokba. Ez most a legrosszabb időszak: a konyhakertekben még nincs, ilyen kis községek­be meg ritkán jut primőr­áru. Ilyenkor föl kell ülni a buszra, s beszerezni a zöldárut a fővárosban, vagy nagyobb községek piacain. A Pacsirta-telepi balt Megszüntetni a község bolt nélküli „fehér foltjait”, ez a tanácsok egyik törekvése. Úri­ban tavaly a Pacsirta-telepnek nem volt üzlete. Elkezdték épí­teni, de mindig közbejött va­lami: anyag hiányzott, szak­ember nem volt éppen, elto­lódtak a határidők. Végül azért mégis csak meglett, ta­valy ősz óta árusít. Milyen a Pacsirta-telep ve­gyesboltja? A válasz: szép és bő a választék, a sülyi «D*«. »•— ÁFÉSZ-re igazán “ nem"' lé-' hét e téren panasz. A Pacsirta új település, mintegy 800 fiatal házas lakja, s ez az első boltjuk. Na­gyon kellett, hiszen a község központjától jó két kilomé­ternyire van. Egy kérésük van csak az ott lakóknak, s ezt a községi tanács vezetői már tolmácsolták is az ÁFÉSZ- nek: hosszabbítsák meg a nyitva tartási időt, hiszen na­gyon sok asszony épp a 16 órai zárás után érkezik haza dél­utánonként a munkából. Az ÁFÉSZ válasza: rövidesen mó­dosítják a nyitva tartási iőt. Óvoda és víz Oláhné azt mondta, tavaly a tanácsválasztást megelőző jelölőgyűlések hozzászólóinak 70 százaléka ezzel a két té­mával foglalkozott. Az óvoda 23 személyes, kétszer ennyi gyereket szeret­nének a szülők óvodába já­ratni. Viszont az idén ősz­szel is csak 13 kicsi megy az óvodából iskolába. S mint mindenütt, Úriban is több gye­rek jár óvodába, mint ahány­ra hivatalosan tervezték az épületet. A kicsi, korszerűtlen épü­letet nem érdemes átalakítani, újat ebben az ötéves tervben nem tudnak építeni, hiszen a tanács minden pénzét a tör­pe vízműre tartalékolja. — Már harmadik éve — mondja a titkárasszony — 100 ezer forintot évente. A vízmű kiviteli terve kész, a Pest me­gyei Tanács 3,2 millió fo­rintot ad a községnek a törpe vízmű létesítéséhez. El is kezdődhetne a mun­ka még ebben az évben, de a Nagykátai Vízművek csak jövő tavaszra vállalta a kez­dést. Addig is van azonban még teendő: most számítják ki, családonként pontosan, mennyivel kell hozzájárulni. 5 ezer forint körüli összegre számítanak. Utána hivatalo­san is megalakítják az úri víztársulatot, s akkor a társu­lat felveheti a hitelt, amit 10 éven keresztül a lakosok visz- szafizetnek. Mi indokolja, hogy_ egy ilyen kisközség, mint Úri, ki­vételesen megyei hozzájáru­lást kapjon a törpe vízmüvé­hez? A kérdést Oláhné tette fel és válaszolt is rá: az úri víz olyan egészségtelen és rossz, hogy fogyasztása sok esetben daganatos betegségeket okoz. A csecsemők fürdetés­kor valósággal megfeketed­nek ettől a víztől — a KÖJÁL szerint a környéken a legfer­tőzöttebb, legegészségtelenebb kutak Úriban vannak. A jó ivóvízről még annyit: 8 mil­lió 86 ezer forintba kerül majd a vízműköltség. Min­den utcában két kút lesz, s amikor a víztorony is felépül, akkor lehet majd az utcáról a lakásokba bevezetni a jó ivó­vizet. Fodrász és Patyolat S amit még megtudtunk Úri­ból: nemrég vb-ülésen szám­ba vették a tanácsnál: 32 kis­iparosuk van, minden szak­arának vannak képviselői, csupán a fodrászat körül volt pillanatnyi zavar. A járási szolgáltató ktsz ugyanis ko­rábban már feloszlatta a ci­pészrészleget Úriban, s mivel egy épületben voltak a fod­rásszal, most üresen állt az épület nagyobbik része. Meg­szüntették tehát a fodrász­részleget is. Az ott dolgozó női és férfi- fodrász megvásárolta a ktsz- től a felszerelést, megkérte a tanácstól az engedélyt, kibé­relt egy kisebb helyiséget más­hol, s most rövidesen megnyí­lik a maszek fodrászszalon Úriban. Utoljára marad egy nyitott kérdés: mikor lesz az úriak­nak Patyolat-felvevőhelyük? A jelölőgyűléseken ez is sűrűn elhangzó kérdés volt annak idején. — Megkerestük a Patyolat illetékeseit, azt mondták, he­lyiség kell és egy személy, aki elvállalja az átvevő mun­kakört. Találtunk is jelent­kezőt, hely is van, mindezt megírtuk a Patyolatnak már jó régen, válasz azóta sem érkezett. El kell tehát szemé­lyesen járnunk újból az ügy­ben, mert a Patyolatra épp úgy igényt tartanak Úriban, mint mindenütt máshol. F. O. dig kétszer szerepeltek, most a honismereti vetélkedőn mu­tatkoztak be harmadszor, ki­csit még izgatottan, de már összeszokva. A közös éneklés valahogy már majdnem annyi, mint a barátság. Mert hiszen az, hogy összejönnek, próbál­nak, szabad idejük egy ré­szét áldozzák az éneklésre, semmi előnnyel nem jár. Ha­csak azzal nem, hogy énekelni szép. Várják a többieket. Akik­nek nem kényszer a „jaj, kar­ének ...”, akik szeretnek éne­kelni, népdalokat, klasszikus és modern kórusdarabokat. Vannak ilyenek? Azt hiszem, igen. A monori Kossuth-isko- lában Somogyi Rózsa tanár­nő várja őket. — zs. — A KRESZ megsértői Nem a legsúlyosabb esetek, de a legtöbb baj velük van, és súlyos közlekedési balese­tek előidézői lehetnek: a kivi- lágitatlan kerékpárosok. Ez a fajta szabálysértés' különösen Monoron és Pilisen harapód­zott el. Három-négyszáz fo­rint bírságot kapnak, a csa­ládi helyzettől, keresettől füg­gően. A vecsési fiatalember Bu­dapesten, a Lenin körúton, motorjával 80 kilométeres se­bességgel haladt, majd úgy változtatott forgalmi sávot, hogy azt nem jelezte. Veze­tői engedélyében nem volt ki­töltött betétlap, 800 forintra bírságolták. Egy gyömrői zetoros úgy ült gépére, hogy fél órával előtte három deci bort fo­gyasztott. Drága ital lett belő­le: 600 forintos. KOSÁRLABDA Megyei ifjúsági bajnokság Monori SE—Ceglédi Kossuth Gimnázium, női ifjúsági, 41:29 (17:11). A ceglédiek otthonában a monori lányok erőteljesebben támadtak, egymás után érték el a szébbnél szebb kosara­kat. Jók: Antal, Benkö, Katus. Ceglédi Gimnázium—Mono­ri SE, női serdülő, 22:18 (15:13). A hazai csapat sze­rencsés győzelmet aratott, ne­hezen győzték le a monoria- kat. Jók: Széli, Naszvadi, Artz. Monori SE—Ceglédi Gimná­zium, ifjúsági férfi, 76:43 (35:24). A monori ifik már a 12. percben 22:4 arányban vezet­tek. A szünet után pedig szin­te ellenállhatatlanul játszot­tak, s nem engedték kibonta­kozni a hazaiak támadásait. Nagykátai Vörös Meteor SK —Monori Gimnázium, női if­júsági, 31:8 (9:0). Esemény nélküli tíz perc után tört meg a jég, amikor a vendégeknek sikerült kosa­rat dobniuk. Az előny birto­kában egyre többet támadtak, s fölényesen győztek. Monori Gimnázium—Nagy­kátai Vörös Meteor SK, ifjú­sági férfi,' 57:28 (32:16). A Mátyás, Hernádi, Kriskó, Kovács, Gyergyeni összetételű monori csapat lépett fel táma­dólag és egymás után dobták a szebbnél szebb kosarakat. A gyorsabb játékkal nagy kosár­előnyre tettek szert, s nem engedték kibontakozni a vendégcsapat támadásait. Jók: Hernádi, Kovács, Má­tyás, Kriskó. Vitéz Imre I l

Next

/
Oldalképek
Tartalom