Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 95. szám
I MST MEGYEI yfiríű!) 1972. Április 23., vasárnap MŰVÉSZETI FESZTIVÁL 72 Harmadik napja tart a gödöllői Agrártudományi Egyetemen az országos egyetemi, főiskolai, művészeti fesztiválon a vers- és prózamondók szemléje. A színvonalas versenyen közel 70-en vesznek részt, az ország valamennyi egyetemének, főiskolájának képviseletében. A háromtagú zsűrinek nehéz a dolga, hiszen nemcsak az előadások módját, kivitelét, hanem a megfelelő versválasztást is értékelik. Sajnos, a három nap alatt alig-dlig hallhattunk prózát, pedig ez még változatosabbá tehette volna a programot. Az ünnepélyes díjkiosztásra ma délelőtt kerül sor az egyetem színháztermében, majd gálaesttel zárul az első ízben megrendezett egyetemi vers- és prózamondók versenye. PEST MEGYEÉRT EMLÉKÉRMESEK Az ember - egy táj portréjában ———-—;------ találkoztam I T izenöt éve | először An------------------- talfia Jenővel, a tápdószelei Kísérleti Gazdaságban. Akkor talán néhány kilóval könnyebb volt és a haja is sötétebb, de ugyanolyan jókedélyű és ízes beszédű, akárcsak ma. Gazdasági igazgatóként kalauzolt végig több ezer holdas „birodalmán”, majd nagyon őszinte eszmecserét folytattunk arról, hogyan lehetne rentábilissá tenni ezt a jó adottságokkal rendelkező, mégis veszteségesen termelő gazdaságot. Nem szépítette a gazdálkodás hibáit, nem hozta fel okként a kevés és korszerűtlen gépet s nem hallgatta el az emberek rossz hangulatát sem, amely elsősorban az alacsony keresetekből fakadt. Gondokról beszélt, tervekről és elképzelésekről, de légióként az emberekről, akiknek — hadd idézzem őt magát: munkáján, hozzáállásán, akaratán múlik a megálmodott holnap valósága. M i ntha író mondta volna — jegyeztem fel akkor, s csak a későbbi találkozások során jöttem rá, nem is tévedtem nagyot: erőteljesen fellelhető benne a régi falukutató írók ok-okozat kereső szenvedélyessége, mely a föld népének mélységes tiszteletéből és sze- retetéből fakad. Hol és hogyan fogant meg benne ez a tulajdonság?--------------------------- szüle| A Viharsarokban | tettféi évszázaddal ezelőtt. Életének fele a tiszántúli tájhoz köti. Az orosházi tanulóévek alatt itt találkozott először Darvas Józseffel, Erdei Ferenccel, Veres Péterrel, s került még közelebb e találkozások kapcsán a kisemmizett, de jogos tulajdona, a föld után vágyakozó — s ha kellett, érte tenni is tudó —, parasztemberekhez. Ezt hozta magával, a szülőMEGVETELRE AJÁNLJUK AZ ALABBI ÁLLÓESZKÖZÖKET: két FT — 5-ös toronyszárító (répceszárításra is alkalmas), két T—100 M típusú lánctalpas traktor, egy DT —75-ös lánctalpas traktor, három ZMÁJ —ZK típusú csőtörő, tíz CK—4-es gabonakombájn, továbbá: Rapidtox RSN vegyszerező gépek, ETB-tárcsák, sormüvelő kultivátorok, rendfelszedők, fűkaszák, Lipos, Tigar és P — 5 — 35-ös ekék, FBA borsóaratő, Vámosi ventillátorok, valamint ezek új és bontásból származó alkatrészei. A gépek megtekinthetők és megvásárolhatók a gazdaság központi gépműhelyében. FELSÖNYOMASI ÁLLAMI GAZDASÁG TELEKGERENDÁS ügyintéző: S. Petrovszky Mátyás főmérnök. Telefon: Telekgerendás 1. SEX-SAL-LINK (barna tojóhibrid) NAPOSCSIBE beszerezhető az Uraiújfalui Állami Gazdaságtól. Naposjérce: darabonként 13 Ft Vegyesivarú csibék: darabonként 7 Ft 500 db-on felüli rendelés esetén a csibét házhoz szállítjuk. A szállítási és a dobozköltség csibénként 45 fillér. Naoosjércét és vegyesivarú csibéket május 1-től tudunk szállítani. A megrendeléseket a következő címre kérjük: URAIÚJFALUI ÁLLAMI GAZDASÁG URAIÚJFALU Telefon: Uraiújfalu 4. Telex: 037-355. Kőműves és ács szakmunkásokat, kőműves segédmunkásokat - 16 éves kortól - komplex brigádokat, kubikosokat, kubikosbrigádokat keresünk budapesti munkára, AZONNALI BELÉPÉSSEL. Jelentkezés: az Április 4. Szövetkezetnél, Budapest Vili., Auróra u. 23. Munkaügy. Április 26-27-28-án nagyszabású ANTIKVÁR KÖNYVVÁSÁRT rendez a szegedi antikvárium CEGLÉDEN, A KÖNYVESBOLTBAN Könyvek vétele és eladása • Nagy választék Szabad böngészés föld örökségeként Pest megyébe is, éppen negyedszázaddal ezelőtt. Dolgozott Gödöllőn, mezőgazdászként a Baromfitenyésztő Tangazdaságban, gazdasági igazgatóként Tápi ószelén és tudományos kutatóként a Kisállattenyésztési Kutató Intézetben. Onnan került Nagykátára, mint a járási pártbizottság első titkára, közben egy ciklusban országgyűlési képviselőként az egész megye előbbrejutását segítette. Tudta, amikor megválasztották járási első titkárnak, hogy nehéz feladatra vállalkozott. Akkor még a nagykátai járás a megye legelmaradottabb települései közé tartozott. Ipara egyáltalán nem volt, a lakosság-jelentős része — több, mint húszezren — a fővárosban kerestek és találtak munkát. És több mint tízezer volt azoknak a száma, akik szétszórt tanyai településeken éltek. Kezdeményezések persze történtek addig is a járás társadalmi-termelési struktúrájának megváltoztatására, de a legtöbb jó gondolat megrekedt — elsősorban az emberek nagyfokú befeléfordulása következtében — az ötlet szintjén. És azért is, mert hiányzott egy tervszerű, átgondolt felmérő és előkészítő munka ahhoz, hogy az óhajtott változások bekövetkezhessenek. Két éven át készültünk az iparfogadásra — emlékezik csendes szóval. — Csak azután ültünk le tárgyalni negyven vállalat vezetőivel, miután a felmérés kimutatta, hogy a járás hatezres munkaerő-tartalékkal rendelkezik. A negyven közül hattal sikerült előnyös megállapodásra jutni. Ez a hat üzem ma már négyezer ember számára biztosít ipari munkaalkalmat. Ennek eredményeként majd háromezerrel csökkent az ingázók száma. Hét esztendővel ezelőtt a járás vezetése három főfeladatot tűzött maga elé: megtörni a járás egyoldalú agrárstruktúráját, helyi munkalehetőséget biztosítani és enyhíteni az ingázást. Mindhárom feladatot lényegében megoldották, s ebben nem kis szerep jutott Antalfia Jenőnek. — Feladataink most megváltoztak — beszél ismét maga helyett a járás egészéről. — Az ipartelepítés lényegében befejeződött, ez persze nem jelenti azt, hogy meglevő ipar- vállalataink számára nem biztosítanánk a továbbfejlődés lehetőségét. A fejlesztés eredményeként 1975-ig újabb kétezer ipari munkahellyel számolunk. Amiben feltétlenül tovább kell lépnünk: a mező- gazdaság belső mechanizmusának megszilárdítása, valamint az infrastruktúra erőteljes fejlesztése, amely messze elmaradt az iparfejlesztéstől. Lakások, iskolák, óvodák, művelődési intézmények építésére az elkövetkező esztendőkben lényegesen többet kell fordítanunk, mint tettük azt eddig.--------------------------- róla | Tiilajiionkéjipm | szeretvolna írni, mint nagyon sokszor már az elmúlt esztendők során, de beszélgetéseink nyomán egyéni portréja helyett mindig csak a járás arculatát sikerült megrajzolnom. Egy tájegység portréját, amely szemmel láthatóan többet változott az elmúlt tizenöt esztendő során, mint Antalfia Jenő, aki legfeljebb néhány kilóval lett nehezebb és a haja világosabb, de kedélye, bizakodása és ízes beszéde ma is ugyanaz, mint volt első találkozásunk alkalmával. Prukner Pál FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTÉK Versenyt a szelekkel Janus Pannonius emlékezete az Irodalmi Színpadon Aktuális előadást teremtett az Irodalmi Színpad: a Versenyt a szelekkel Janus Pan- noniusról szól, a nagy humanista költő halála évének ötszázadik évfordulóját. Az Irodalmi Színpad komolyan veszi feladatát, népszerűsíteni az irodalmat, a költőket, írókat. Ezzel az előadással is ezt a célt szolgálta. Azt is mondhatnám: művészi ismeretterjesztést vállalt. Hegedűs Géza, a bemutatott mű szerzője ugyanis Janus Pannonius életét — illetve életének legdöntőbb mozzanatait — dramatizálta. Aki nem ismerte, most megismerheti a reneszánsz elévülhetetlen érdemű magyar költőjét, aki nemcsak verseket írt, hanem felvilágosodott, humanista gondolkodó és jogtudós, sőt pécsi püspökként államférfi is volt. Felvillant néhány kulisszatitkot a szerző a Mátyás király elleni összeesküvésből, amelynek a költő is részese volt, mert nem értett egyet Mátyás török politikájával. Érdeme Hegedűsnek, hogy nem idealizálja Janust — magyar nevén Csezmicei Jánost —, hívságos ember tulajdonságait is felvillantja, például hiúságát, amely a MáPest-Buda egyesítésének emlékműve Kiss István szobrászművész kapott megbízást, hogy készítse el Pest-Buda egyesítésének emlékművét A műalkotást a Margitszigeten, a szökőkút előtt állítják fél ebben az évben, Budapest centenáriuma alkalmából. Képünkön: Az emlékmű bronzból készült makettje és a művész. tyás elleni összeesküvés tá-r borába sodorta. Hegedűs Géza széles tablót fest a Mátyás korabeli Magyarországról, de e királyt sem idealizálja, esendő embernek mutatja. Néhány olyan didaktikus elemet azonban kihagyhattak volna az előadásból, mert így helyenként a katedráról ma-r gyarázó irodalomtanárt véli jük kihallani a szövegből. Az előadás Bozóky István rendezésében, noha erényekkel nem dicsekedhet, korrekt, tisztes munka. Színészegyezte tési nehézségei is lehettek i rendezőnek — a színháznak nem áll rendelkezésére teljes társulat — talán ezért hívta meg Janus szerepére Bitskei Tibort, akinél ideálisabb Janus Pannonius is elképzelhe Mátyás kirány szerepében fáradtan mozgó Tördy Gé. sem keltett illúziót. Az együ tesből ki kell emelnünk So: hegyi Györgyöt, Csíkos Sí dort, Barcsai Ferencet, Virágot. Meluzsin Mária jel mezei és Rajkai György d létéi nem tüntettek ötletes ségükkel, Vujicsics Tihami zenéje stílusos volt. Berkovits György Emlékezés Tessedik Sámuel« Kétszázharminc évvel ez előtt, 1742. április 20-án, szü letett Alberti községben Tes sedik Sámuel, iskolánk név adója. Az iskola falán lév emléktáblára az évforduló al kaiméból a kisdöbosok só szép virágot helyeztek el. Em lékeztek. Emlékeztek a nagy pedagc gusra, aki korát megelőzv hirdette és tanította a gyakoi lati foglalkozást. Kiterjedt figyelme mindenre, ami a né jólétét, boldogulását, égés: ségügyét előbbre vitte. A akácfa elterjesztése, a szik« talaj javítása, a takarmány növény-termesztés', a töbl között, mind-mind az ő nev< hez fűződik. Ponicsán Gyula kisdobos-raj vezető, Albertirsa A főnök természetrajza EGYÉNI ÉS TÁRSADALMI ÉLETÜNK üteme örvendetes és aggasztó tempóban gyorsul; ez a tény is egyik lényeges oka annak az ugyancsak nyugtalanító korjelenségnek, hogy mert nem készültünk fel időben s a szükséges módon a mozgás ilyen ritmusára, tehát életünk sok eseményét, pozitív és negatív hatását egyre gyakrabban csak hiányosan, részlegesen vagyunk képesek befogadni, asszimilálva magunkévá tenni, vagy mint ártalmasat elvetni, és rájuk tervezni-építeni a következő lépésünket, s hogy nem figyelünk föl időben olyan jelenségek fölbukkanására, megizmosodására, amelyek így ellenállás, okos elrendezés hiányában akadálytalanul érvényesülhetnek, jó irányban elhatalmasodhatnak, de mérgezve- rombolva, számításainkat keresztezve- áthúzva elburjánozhatnak. Mondhatnánk, hogy sok, valóban nagy gondunk mellett mosolyra kész- tetően bagatell, egy túlságosan ráérő vagy akadékoskodó, netán nagyképű ember érdektelen mágánmutatványa a Főnök természetrajzáról készítendő kurta dolgozat. Valóban az volna? Nem igaz az, hogy a kicsiny csepp- ben benne van a tenger, hiszen tudjuk, hogy annak a megvizsgálható parányi cseppnek kémiai összetétele, a H20 képlet pontosan azonos a tengerével, s fontos jellemzője, sótartalma is azonos, de már a színe is más, átlátszó üvegfehér s nem haragoskék, és semmit el nem árul az analizált vízcsepp a tenger legfontosabb sajátosságából, félelmetes hatalmasságából, szinte megmérhetetlen végtelenségéből. A „Főnök” társadalmi életünk mostani pillanatában már szemmel láthatóan létező embertípus: ő is az iménti példához hasonlóan kínálja a lehetőséget a kutató vizsgálódásra. MINDENNAPI ÉLETÜNKBEN, ha vezető beosztású emberről van szó, már alig emlegetik másként, mint így: Főnök, Nagyfőnök, a Vezér, ha magasabb pozíciójú valakiről van szó. Így vált Főnökké a szerény kis csoportvezetőtől az igazgatóig, s innen kezdve Nagy főnökké vagy Vezérré mindenki, aki nem lépett fel idejében e minősítés ellen. S így lettünk mi magunk is mindannyian Főnök úr, ha a Tüker szénle- hordója kezdi el az áhított magas borravaló reményében a puhító „sódert”, de megkaphatjuk ezt a furcsa-bosszantó megszólítást esetleg italboltban, fodrászatban s különféle helyeken^ ahol borravalót várnak tőlünk. Nem szeretem a „főnök”-öt, nem szeretem ezt az embertípust. Nem szeretem, miért hosszú évek megfigyelései győztek meg arról, hogy e fogalmunk használata minden esetben ellenkezik a mi társadalmi törekvéseink alapelveivel, semmi köze egy szocialista közösség jellemvonásaihoz, szervezeti-hivatali hierarchiájához sem. Minden egyes esetben olyan ember viseli, figyeljék csak meg saját körükben, aki megbízatása legelső órájától kezdve nem utasította vissza ezt a munkatársaitól, környezetétől kapott titulust (amelyet napjainkban már mindenki készen kap, kitérni sem könnyű előle, ostoba divatja annyira eluralkodott). Olyan embert jelez a Főnök, Nagyi nők, Vezér titulus, aki az egészség« elviselhető mértéknél sokkal nagyol hiúságban, önhittségben szenved, a nem bízik szakmai képességeiben, é talános tudásában és emberismeret ben, munkatársaihoz fűződő kapcsol taiban, kételkedik tehát abban, ho; erényei meghozzák-e neki a beosztás ban nélkülözhetetlen megbecsülést, t kintélyt. S aki nem utasítja vissza « a régmúltból örökölt és nagyszár szomszédságunkból ma ezerféle csak nán át ránk zúduló divatot, enged őt megudvarló emberek hízelgésén« lakájhajlongásának, törtetésének, ilyen Főnök körül veszedelmes gyors Sággal megromlik a levegő, megméri ződik a munkahely légköre, mert g; lástalanul tenyészhet a talpnyalás, 1 lekedés, árulkodás, fúrás, és a Nagyi nők és kisebb Főnökök hatalmaskoc sa, kiskirálykodása, durváskodása, nem egy esetben törvénytelen, bűr üj£lme is. A Főnök körül mindenn gyötrelem az élete a múnkáját szorg masan-becsületesen elvégző, önérze embernek, emberi méltóságát és álla; polgári egyenrangúságát naponta m< alázzák, a porba tapossák. Gyötrődn« vergődnek tehát éppen a legértékese emberek az akadálytalanul hatalmi kodó, pózoló, Főnököt játszó kisszí figuráktól, elviselik őket, amíg bírj; közben egészségük megromlik, idegi megkopnak, aztán odébbállnak, új mi kahelyet keresnek, mihelyt sikerül menekülniük. Miközben a Főnök mi kaerőhiányról szaval a termelési ér kezleten. IGEN TANULSÁGOS ideiktatni, r mond A magyar nyelv értelmező szó rának 1960-ban kiadott kötete „főne szavunkról: ,,a) Ált. vmely közösség, testület fe
