Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-11 / 84. szám

r*ST MEGYEI 1972. Április 11., kedd Baktáriumfegyver-elSenes konvenció NyikoEtgj Podgornij beszéde Podgornij, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke mél tatja az egyezményt. SZOVJET-IRAKI SZERZŐDÉS KOSZIGIN HAZAÉRKEZETT BAGDADBÓL fókusz Ankarai látogatás NYIKOLAJ PODGORNIJ szovjet államfő ma délelőtt hivatalos látogatásra Ankará­ba utasak. Podgornijt Sunay török államelnök hívta meg. A LÄTOGATAS moszkvai diplomáciai megfigyelők sze­rint elsősorban annak kö­szönhető, hogy az utóbbi években politikai téren kor­rekt viszony alakult ki a Szov­jetunió és Törökország között. Ez pedig előrelépésnek számít az 1965 előtti hidegháborús korszakhoz képest, amelyben Törökország a NATO legfonto­sabb déli hídfőállásaként hangsúlyozottan szovjeteken es politikát folytatott. HÉTFŐN ESTE Ankarában a tájékoztatási hivatal sajtóér­tekezletén ismertette az újság­írókkal Nyikolaj Podgornij kedden kezdődő látogatásának programját. PODGORNIJ SZEMÉLYÉ­BEN, első ízben tesz a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének el­nöke hivatalos látogatást Tö­rökországban, és bár útja pro­tokolláris szempontból Sunay köztársasági elnök moszkvai látogatása viszonzásának szá­mít, az ankarai sajtó megíté­lése szerint is a protokollmeg- fontolásoknál fontosabb ese­ményről van szó. ANKARÄBAN IS nagyon jól tudják, hogy a Szovjetunió kö­vetkezetes békepolitikája ke­retében mindent megtesz a kapcsolatok fejlesztéséért a vele szomszédos államokkal, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől. E kapcsola­tok fejlesztése elől a Török Köztársaság sem zárkózik el, de természetesen megmarad a NATO-tagságából és alapve­tően nyugati orientációjú kül­politikájából adódó korlátok között. a szovjet Államférfi látogatására igen kiélezett bel­politikai helyzetben kerül sor, amikor változatlanul érvény­ben van a kijárási tilalom, a rendkívüli állapot, s amikor a „rendcsinálás” jelszavával fel­lépő hatóságok a terrorcselek­mények elleni küzdelmet első­sorban az illegalitásba kény- szerített baloldali erők szétzú­zására használják fel. ANKARAI MEGFIGYELŐK szerint azonban a belpolitikai életben bekövetkezett rendkí­vül határozott jobbratolódás mindeddig nem jutott arra a pontra, hogy éreztesse hatását a külpolitikai vonalvezetésben is. NYILVÁNVALÓ, hogy a kétoldalú kapcsolatok mellett a tárgyalásokon szóba került a Földközi-tenger medencéjé­ben kialakult helyzet és a cip­rusi kérdés is. A KERESKEDELMI TÁR­GYALÁSOKTÓL Ankara so­kat vár. A két ország kereske­delmi forgalma az elmúlt hat év során megháromszorozó­dott, az idén április egytől ér­vénybe lépett új árucsere-for- pslmi egyezmény további nö­vekedést irányoz elő. Az pwezmény konkrét tartalom­mal való megtöltése fügig a mostani tárgyalásoktól is. Ez pedig nem közömbös Törökor­szág számára, amely a tavalyi k>"■ i kereskede1 mi mérleget hat- m'5zmillió dolláros deficittel zárta. A baktériumfegyverek be­tiltásáról szóló konvenció alá­írása alkalmából Moszkvában Nyikolaj Podgornij beszédé­ben többek között megállapí­totta, hogy az egyezmény sok­oldalú előkészítésének sike­res befejezése meggyőző pél­dája annak, hogy az államok megfelelő jóindulata esetén lépésről lépésre közelebb le­het jutni a nemzetközi béke megszilárdulásához. Fontos szerepe volt a megállapodás előkészítésében Podgornij szerint a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak, valamint a genfi leszerelési bizottság munkájában részt vevő többi államnak. Maga az egyezmény logikus folyta­tása a vegyi és baktérium­fegyverek háborúban való al­kalmazását tiltó 1925-ben lét­rejött genfi jegyzőkönyv­nek. A Szovjetunió úgy véli — hangsúlyozta Podgornij —, hogy a baktérium-tilalmi egyezmény létrejötte után intézkedéseket kell tenni a vegyi hadviselési eszközök be­tiltására és a készletek meg­semmisítésére. Ezért a Szov­jetunió és több szocialista or­szág nemrégen a genfi lesze­relési bizottság elé terjesztet­te a vegyi fegyverek betiltá­sáról szóló egyezmény-terve­zetet. A szovjet államfő végül biztosította a jelenlevőket, hogy országa továbbra is mindent elkövet a fegyverke­zési hajsza, ezen belül a stra­tégiai fegyverek korlátozása érdekében, s kifejezte remé­nyét, hogy a baktérium-tilal­mi egyezményt a legközeleb­bi jövőben az országok széles köre írja alá és ratifikálja az­zal a céllal, hogy a megálla­podás mielőbb hatályba lép­hessen. Az első napon a szovjet fő­városban a letéteményes or­szágokon kívül 44 ország kép­viselői írták alá az egyez­ményt, köztük Bulgária ne­vében Petr Mladenov külügy­miniszter, az NDK nevében Otto Winzer külügyminiszter. Románia nevében Cornelia Manescu külügyminiszter, Lengyelország nevében Stefan Olszowski külügyminiszter, Csehszlovákia nevében Bo- huslav Chnoupek külügymi­niszter, Mongólia nevében pe­dig Londongijn Rincsin kül­ügyminiszter. A szovjet kormány Lenin- hegyi fogadási palotájában le­zajlott ünnepségen ott volt Andrej Grecsko marsall szov­jet honvédelmi miniszter, Bo­risz Petrovszkij egészségügyi miniszter és más hivatalos személyiségek. A diplomáciai testület meg­jelent tagjai között ott volt Rapai Gyula, hazánk moszk­vai nagykövete. A baktériumfegyverek be­tiltásáról szóló tilalmi egyez­ményt, amelynek teljes neve „Egyezmény a baktérium (bio­lógiai) fegyverek és mérgező anyagok kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozá­sának tilalmáról, s azok meg­semmisítéséről’’, az ENSZ- közgyűlés legutóbbi üléssza­kán hagyták jóvá a szocialis­ta országok, köztük hazánk tavaly márciusi genfi előter­jesztése alapján. Szovjet értékelések szerint a konvenció abban különbö­zik az eddig megkötött rész­leges leszerelési megállapo­dásoktól, hogy a fegyverek egy egész osztályának meg­semmisítésére vonatkozik, s ebben az értelemben a nem­zetközi kapcsolatok történe­tének első tényleges leszere­lési intézkedése. Végrehajtá­sa esetén az „ABC-fegyverek” történetéből a „B”-betűt, s ezzel a legbarbáraíbb és ha­tásában legborzalmasabb tö­megpusztító fegyverek egyi­két törölni lehet. A biológiai fegyverek, valamint az állati és növényi eredetű anyagok betiltását a szocialista orszá­gok eredetileg egybe akarták Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra április 4-től 10-ig az SZKP Központi Bizottságának meg­hívására nem hivatalos, baráti látogatást tett a Szovjetunió­ban. A látogatás idején szívé­lyes, elvtársi megbeszélésekre került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára és Erich Hone- cker között. Nagy figyelmet szenteltek a Szovjetunió és az NDK közötti kapcsolatok sokoldalú tovább­fejlesztése kérdéseinek. Hang­súlyozták, hogy gyakorlati lé­péseket kell tenni a két ország közötti, hosszú lejáratú alapon nyugvó együttműködés meg­tervezésének tökéletesítése ér­dekében, figyelembe véve a szocialista gazdasági integrá­ció komplex programjában megszabott feladatokat. Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker elmélyülten foglal­kozott az európai helyzettel, ahol a reakciós imperialista kötrii a vegyi hadvisielési esz­közök betiltásával. A Viet­namban vegyi háborút folyta­tó Egyesült Államok, vala­mint Nágy-Britannia ellenke­zése miatt azonban erre ed­dig nem volt lehetőség. Ennek ellenére a genfi leszerelési bi­zottságban tovább folyik a harc a vegyi fegyverek betil­tásáért. A szocialista orszá­gok március végén előterjesz­tették egyezménytervezetü­ket. A baktériumfegyverek be­tiltásáról szóló konvenciót hétfőn Washingtonban és Lon­donban is előterjesztették alá­írásra. körök ellenakciói mellett is tovább fejlődnek az enyhülés irányába ható tendenciák. Azok a lépések, amelyeket a Szovjetunió, az NDK és más szocialista országok, tesznek a Varsói Szerződés, tagállamai politikai tanácskozó testületé prágai ülésszakán megjelölt irányvonalnak megfelelően, is­mét jelentős mértékben hoz­zájárulnak az európai bizton­ság és együttműködés konst­ruktív megvitatását elősegítő légkör kialakításához. A szov­jet—nyugatnémet és a lengyel —nyugatnémet szerződés kü­szöbönálló ratifikálásának és a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú egyezmény ezt kö­vető érvénybe lépésének, az NDK és az NSZK tranzit­egyezményének, valamint az NDK kormánya és a nyugat­berlini szenátus között megkö­tött egyezménynek újabb ösz­tönzést kell adnia az európai béke megszilárdításának. Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker találkozásainak lég­Vasárnap új fejezetéhez ér­kezett a Szovjetunió és Irak viszonya. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és Hasszán Albakr iraki elnök 15 évre szóló barátsági és együtt­működési szerződést írt alá. A szovjet—iraki szerződés aláírói abból indultak ki — mint ez a dokumentum beve­zetőjében olvasható —, hogy „a béke és a haladás összes erőinek összekovácsolása, ezen belül az arab államok egysé­gének megszilárdítása az im- perialistaellenesség alapján, fontos eszköze a tartós bé­kéért és a nemzetközi bizton­ságért vívott harcnak”. Mind- kettejüknek meggyőződése — mutat rá a szerződés, hogy „jelenleg a nemzetközi problé­mákat az együttműködés és a kölcsönösen elfogadható meg­oldások alapján kell rendezni”. A szovjet—iraki szerződés 14 cikkelyben rögzíti a két ország kapcsolatainak jelenét és jövő­jét, elveit és céljait. Mind­járt elöljáróban leszögezi, hogy „a két ország és a két nép barátsága megbonthatat­lan lesz”, s hogy „a szuvereni­tás, a területi sérthetetlenség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján fog fej­lődni a sokoldalú: politikai, gazdasági, kereskedelmi, tudo­mányos-műszaki, kulturális együttműködés”. körét az egyetértés, az őszinte­ség és a testvéri barátság jel­lemezte. Hétfőn Erich Honecker hazautazott a Szovjetunió­ból. Leonyid Brezsnyev, Konsz- tantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titká­ra búcsúztatta a repülőtéren. Negyedik napja kering föld­körüli pályán az lnterkoz- mosz—6 szputnyik, amelyet a szocialista országok űrkuta­tási együttműködési prog­ramjának keretében bocsátot­tak fel. dó felek, hogy különböző szin­ten „rendszeresen konzultál­nak, majd minden olyan fon­tos nemzetközi kérdésről, amely a két állam érdekeit, a kétoldalú kapcsolatok tovább­fejlesztését érinti”. „Abban az esetben — álla­pítja meg később a szerződés szövege —, ha olyan helyzet áll elő, amely bármelyik fél békéjét fenyegeti, vagy a fe­nyegetés veszélyét hordja ma­gában, illetve megsérti a bé­két, a felek haladéktalanul kapcsolatba lépnek egymással az álláspontok egyeztetése, az előállt fenyegetés elhárítása, illetve a béke helyreállítása végett.” A kilencedik cikkely szerint „mindícét ország biztonsága érdekében folytatódik majd a védelmi képességük megerősí­tését szolgáló együttműködés”. A szerződés szerint „Egyik fél sem lép be olyan szövet­ségbe, amelyek a szerződő fe­lek valamelyike ellen irányul­nak”. „A magas szerződő fe­lek mindegyike kötelezi magát, hogy nem engedi át területét olyan cselekmények céljaira, amelyek katonailag megkáro­síthatják a másik felet.” Megfigyelők hangoztatják, hogy ez a második ilyen ok­mány, amely a Szovjetunió és valamely haladó arab ország között létrejött. Az elsőt Kai­róban, a múlt év nyarán írta alá Szadat egyiptomi elnök és Podgornij szovjet államfő. Hétfőn hazaérkezett Moszk­vába a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége, amely Alekszej Kosziginnak, az SZKP KB, PB tagjának, a mi­nisztertanács elnökének veze­tésével Irakban tett látogatást. AZ ARGENTIN RENDŐR­SÉG Buenos Aires egyik elő­városában megtalálta Ober- dan Sallustrónak, a Fiat ar­gentínai leányvállalata vezér- igazgatójának holttestét —, je­lenti a Reuter és . az AP rend­őrségi forrásokra, az AFP az elnöki palotához közel álló körökre hivatkozva. Hétfőig a mesterséges hold 46 fordulatot tett meg a Föld körül. A szputnyik tudományos berendezései, amelyeket ma­gyar, mongol, lengyel, román, szovjet és csehszlovák tudósok készítettek, kifogástalanul működnek. A műszerek a pri­mer kozmikus sugárzást vizs­gálják. ★ Az Apollo—16 útbaindítá- sának szükséges utolsó előké­születeit végzik az amerikai Kennedy-fok indítóbázisán. Az újabb holdrakétát, fedélze­tén három űrhajóssal: John Younggal, Thomas Mattingh- lyvel és Charles Duke-kal, a tervek szerint április 16-án 5.43 órakor bocsátják fel. Az űrkutatással foglalkozó amerikai szakemberek arra számítanak, hogy az Apollo— 16 útja tudományos szem­pontból fontosabb lesz, mint az Apollo—15 tavaly nyári missziója. Az amerikai hold­utazások történetében először akarnak kisebbfajta csillag- vizsgálót felállítani földünk égi társán, hogy újabb szög­ből végezhessenek megfigye­léseket a különböző bolygók­ról. A Hold felszínére leeresz­kedő két asztronautának fel­adatául szabták továbbá azt is, hogy juttasson a Földre megbízható adatokat a Hold hegyes vidékeinek geológiai, ásványi összetételéről. A tu­dósok feltételezése szerint ugyanis a Hold felszínének több mint 70 százalékát borító hegyes-dombos vidék igen gazdag timföldben és urán­ércben. Buchenwald! eskü A Magyar Partizán Szövetség és a Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága — a koncent­rációs táborok felszabadulásának 27. évfordu lója alkalmából — vasárnap emlékünnepsé­get rendezett Budapesten, a vasasszakszervezet székházának dísztermében. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak a koncent rációs táborokban meggyilkolt mártírok és a felszabadító harcokban elesett hősök emlékének. Ezt követően Gáti Ödön, a Nácizmus Ül­dözöttéi Bizottságának elnöke mondott beszé det. Az emlékünnepség második részében be­mutatták Semprun A nagy utazás című film jét. „Európa vigyázz!" — kiáltotta még ideje­korán Thomas Mann, és a kommunisták mil­liói apelláltak Európa lelkiismeretére, amikor a hitlerista fenevad kitömi készült ketrecé­ből. De Európa nem vigyázott, és a horda 160 milliárd kárt okozott Európának, és legyilkolt 50 millió embert. Európa zsidósága különö­sen borzalmas vérveszteséget szenvedett: 1939-ben 10 millió zsidó élt Európában, 1945- re csupán 3 millió maradt belőlük. Történel­mi és bizonyított tény, hogy a nácik 32 or­szágból 18 millió embert KZ-ekbe, haláltábo­rokba zártak, és ott 11 milliót elpusztítottak. Kényszermunka, agyonéheztetés, orvosi kí­sérletezés, agyonkorbácsolás, gáz, fegyvergo­lyó — öltek és öltek, ötmillió szovjet, lengyel, francia, holland és más európai antifasiszta és kommunista pusztult el a KZ-ekben: köz­tük 200 000 magyar. Dachau, Sachsenheusen, Buchenwald, Ma- thausen, Ravensbrück, Auschwitz és még háromszáz fasiszta infernó gyalázata figyel­meztet minden ma élő tisztességes embert: világ vigyázz! Ezt a törvényt foglalták örök­ké emlékezetes eskübe azok a buchenwaldi deportáltak, akik csodálatos emberi hittel és bátorsággal 1945. április 11-én megrohanták fasiszta hóhéraikat, lefegyverezték őket, és az SS-túlerőt is legyőzve, felszabadították ma­gukat. Nem ismertek félelmet és akadályt. Nem törődtek a magosfeszültségi dróthálók erdejével, az idomított kutyák rohamával, a sortüzekkel, a csapdák tömegével: rohamoz­tak és győztek. Ezt a napot akkor nyomban a koncentrációs táborok megsemmisítésének nemzetközi napjává nyilvánították. M:után a szabadságharcosok történetének egyik feledhetetlen fejezetét a kommunisták vezetésével megírták, mindössze 21 ezren maradtak életben. De ez a boldog és büszke sereg esküt tett, így: „Esküszünk, hogy a harcunkat mindaddig folytatjuk, míg az utolsó bűnös is a népek ítélőszéke elé kerül. Gyökerestül kiirtani a nácizmust — ez a mi jelszavunk. A béke és a szabadság új világá­nak felépítése — ez a mi célunk!” Aki tisztelni tudja ezeket a tiszta emberség­ből fakadó igéket — gondoljon arra, miként tombol még az apartheid Afrikában, miként acsarog a fajgyűlölet a világ sok más táján. Es. ha erre gondol, nem érheti be azzal, hogy a hitlerista háborús bűnösök zöme megkapta méltó büntetését. Emlékezni — aktívan kell, a buchenwaldi eskü szellemében ... Kijelentik a magas szerző­Brezsnyev—Honecker megbeszélések Az NSZEP KB első titkára elutazott Moszkvából lnterkozmo§z-6: negyvenhat fordulat Apollo—16: utolsó előkészületek « t á «

Next

/
Oldalképek
Tartalom