Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-09 / 83. szám

Közműfejlesztési hozzájárulás A legutóbbi monori tanács­ülésen határozatot fogadtak el az út- és közműfejlesztési hoz­zájárulás 1971. évi összegének megállapítására. A határozat szerint azok a monori lakosok, akiknek a sa­ját tulajdonukban levő laká­suk előtt villany-, gáz-, vízve­zeték, szennyvízcsatorna, köz­út vagy járda épült 1970. ja­nuár 1. napját követően, egy­szeri út- és közműfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni. A hozzájárulás összege vil­lanyhálózat-bővítés esetén tel­kenként 750 forint, szilárd burkolatú járda építésénél tel­kenként 750 forint, pormentes közút építése esetén telken­ként 1500 forint. FOGADÓÓRA Solymosi Jakabné megyei ta­nácstag holnap, április 10-én Ecseren a tanácsházán tartja fogadóóráit délelőtt 1J - col 14 óráig. Jó adófizetők a pilisiek Szerdán tárgyalta a pilisi ta­nácsülés az 1971-es adóterv teljesítését. Adótervük 3 mil­lió 32 ezer 395 forint volt. Az első félévben 115 százalék­ra teljesítették az előirányzott tervet, s nem rosszabb az éves teljesítés sem: 104,4 százalék. Elmaradás tehát nincs, sőt! Az ok: jó adófizetők a pili­siek, nem halogatják a befi­zetést. i . ; ; A P E S.T - M.E G Y El HÍRLAP K Ü L Ó N K* I A D Á StC}:'. XIV. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1972. Április 9., vasárnap Oklevól, jutalom • • ot* en éve kisiparosok Kedves kötelességének tett eleget a KIOSZ monori helyi csoportjának vezetősége, ami­kor felkeresték otthonukban Sípos Béla női szabómestert, Baranyi Sándor kalapos mes­tert, monori kisiparosokat és Üllőn Pozsonyi Ferenc cipész­mestert. Átnyújtották részük­re 50 éves fáradságos mun­kájuk elismeréseként a KIOSZ Országos Központjának okle­velét, emlékérmét, valamint a helyi csoportok ajándékát. ötven évig, mint szolgálta­tó kisiparosok, közvetlenül a lakosságot látták el, becsüle­tes, pontos, jó munkájukkal. Tisztességük, szorgalmuk, pél­dás életük, szerénységük pél­daképül szolgálhat a fiatal kisiparosoknak. A kitüntetések átadásánál je­len volt dr. Vecserek Lajos, Monor nagyközség tanácsel­nöke, akinek megjelenése bi­zonyította azt a megbecsülést, melyben államunk az érde­mes kisiparosokat részesíti. (hubalekné) Teljesíthető tervek Közgyűlés előtt a mendei Lenin Tsz idei gazdálkodása Az 1971. évi sikeres zár­számadásra alapozva elkészült a mendei Lenin Tsz termelé­si és pénzügyi terve az 1972-es évre. A tervjavaslatot a ve­zetőség nemrég terjesztette a közgyűlés elé. A talajnak leginkább megfelelő növények ter­mesztésével és nagyfokú kemizálással, az időjárás kiszámíthatatlanságának ellenére is, jó eredménye­ket várnak. Az összes művelésre kerülő területből 573 kataszteri hol­don termelnek búzát, 460 hol­don pedig kukoricát. A termelőszövetkezet növé­nyei között hosszú évek óta először szerepel majd 22 hol­don petrezselyem és ugyan­ennyin sárgarépa. Egyéb nö­vényeket főleg saját állataik takarmányozására kívánnak termelni. 1972-ben befejeződik a szarvasmarha-állomány tbc- mentesítése. Jelenleg nincs egyetlen Nemcsak a normák szorosak... Még egyszer a Maglódi Vasipari Ktsz nöde Igazéinak bérezéséről A közelmúltban a Monori Járási Pártbizottság több köz­ségben _ Vizsgálatot tartott, a párt 1970. évi nőpolitikái há- tározatának végrehajtásáról. Egy elemző írásban már be­számoltunk a vizsgálat tapasz­talatairól. A cikkben is szó esik a Maglódi Vas- és Fém­ipari Ktsz-ben kifogásolt bére­zési aránytalanságról, arról, hogy a férfi műszerészek aránytalanábbul többet keres­nek, mint a nők ... Kíváncsiak voltunk az érdekeltek vélemé­nyére, ezért ellátogattunk a ktsz-be. A régiek hátrányban Potocska János, a műsze­részrészleg vezetője: — Huszonkét nődolgozónk van, ezenkívül nyolcán bedol­gozóként végeznek munkát. Hosszú évek óta a forrfült és a banándugót készítjük a női részlegben. A banándugóért 5—5,80-at kapunk darabon­ként. A nők teljesítmény da­rabbéres rendszerben dolgozr nak. Átlagosan 800 darab du­gón tud egy munkásnő egy műveletet elvégezni a nyolc­órás munkaidő alatt- Sajnos, a normák elavultak. így aztán nem csoda, hogy az órabérek nem a legjobban alakultak. Tíz évvel ezelőtt a nők kezdő alapórabére 5 forint volt, nemigen tudtuk feljebb emel­ni. Most jobb a helyzet, egy újonnan kezdő munkásnő óra­bére 7 forint... Kollár Pálné betanított mű­szerész véleménye: — 1962-ben kezdtem a szö­vetkezetben. Betanított mű­szerész vagyok. Ha nem is igé­nyel különösebb képzettséget ez a munka, fizikailag eléggé igénybe vesz bennünket. Én is szorosnak tartom a normákat... A férfiak előnye Berta Józsefné: — Tíz éve dolgozom itt, \ férjem is a ktsz dolgozója. | Szerintem ott van a hiba, hogy j a banándugó mellett új mun- j kákát is kellene keresni. Olya- 1 nokat. amelyek jobban kifize- tödnek a szövetkezetnek és a ' dolgozóknak egyaránt. A fize­tésünk havonta 1600—1700 fo rint körül mozog. Egyenlő munkáért, egyenlő bért. Ez az irányadó. Leg­alábbis ennek kellene ... A 15 férfi műszerész átlagos órabé­re 12—15 forint. Igaz, vala­mennyien rendelkeznek szak­munkás-bizonyítvánnyal. A nők közül mindössze egy szak­képzett műszerész. Van azon­ban az éremnek egy másik ol­dala is. Egy felszabadult, 17 éves ipari tanulónak az órabé­rere ugyanannyi, mint a több éve itt dolgozó nőknek. Ez bi­zony, nem helyes. Mit mondanak a vezetők ? Varga István elnök: — A párt nőpolitikái hatá­rozatának megjelenése után nagyszabású bérrendezést haj­tottunk végre. Szerintem meg­felelő a jelenlegi bérezési rendszerünk... Az elnök szerint tehát nincs indokolatlan aránytalanság. Valkai István főkönyvelő már hosszabban magyaráz: — A IV. ötéves tervben az új telephely megépítése több millióba kerül. Érthetően, kö­tött bérkerettel dolgozunk. A termelékenység növelésével akarunk még jobb eredményt elérni. A nőknél a csaknem 20 éve itt dolgozó Fejes Istvánná rendelkezik csak szakmunkás­bizonyítvánnyal. Az 6 órabére 8,80... Igen, ez valóban ke­vés ... A többi nődolgözónk nem rendelkezik szakképesí­téssel. Nem lehetett volna már ed­dig is az arra alkalmas nőket szakmunkássá kiképezni? — Gondolkodunk azon, hogy a műszerész asszonyok részére egy tanfolyamot indítunk a ktsz-en belül... Cegléd, Vác, Gödöllő megyei szintű szak­munkásképző központok. Eze­ken a helyeken lehet gyorsított eljárással a szakképzettséget megszerezni a nőknek, fér­fiaknak egyaránt. Azokat a nődolgozókat, akik érdemesek erre — a tervek szerint — el­küldjük majd a tanfolyamra. Ha megszerzik á szakmunkás­bizonyítványt, akkor bizonyá­ra nem lesz akadálya az óra­bérek fölemelésének. Az elvégzett munka után Érvek és ellenérvek sorakoz­ik egymás mellé. A pártbi- -y (-;úg vizsgálata viszont egy­értelműén megállapította; nem megfelelő, igazságtalan a nők bérezési rendszere a szövetke­zetben. A végzett munka ará­nyában kell a béreket megál­lapítani. Ha szükséges, új gyártmányokat kell bevezetni. Az arra alkalmas nőket pedig el kell küldeni szakmunkás- tanfolyamra, hogy megszerez­zék a képesítést. Akkor vég­leg megoldódik ez a nagy gond, eltűnik a nők és a férfiak között meglevő aránytalan bérkülönbség. Ezt kívánja a női dolgozók, de a szövetkezet érdeke is .,. Gér József fertőzött tehén sem a gaz­daság területén. Az egész­ségügyi előírásoknak meg­felelő környezet megte­remtése után olyan állo­mányt telepítenek be, amelyben 15 éve nem for­dult elő tbc-s megbetege­dés. Ez költséges ugyan, ebben az évben nem térül meg, de a termelőszövetkezet a távlati fejlesztési tervet, valamint a népgazdaság érdekeit figye­lembe véve feltétlenül szük­séges a negativizálást végre­hajtani. A vezetőség az évi jövedel­met a következőképpen kíván­ja megteremteni: árbevétel­ként 1972-ben 22 millió forin­tot tervez saját termékeinek értékesítéséből, a növényter­mesztésben mintegy 6 ezer mázsa búzát, 7 mázsa kukori­cát, az állattenyésztés terüle­tén pedig 84 hizómarhát ter­vez eladni. A termelőszövetke­zet három elárusítóhellyel rendelkezik, ahol saját termé­nyein kívül — a lakosság igényeinek kielégítése érdeké­ben — vásárolt árukat: zöldsé­get, gyümölcsöt is árusít. A tervjavaslat ismertetése után a tagság aktívan vett részt a vitában. Egyöntetű véleményük volt: csak akkor váltható valóra ez a terv, ha a tag­ság és a vezetőség közös erővel dolgozik. A közgyűlés a tervjavasla­tot elfogadta. Mivel az eddigi vezetőség négyévi megbíza­tása lejárt, nevében Fazekas Károly, a tsz elnöke lemon­dott, majd sor került az új ve­zetőség megválasztására. A közgyűlés titkos szavazással elnöknek újra Fazekas Ká­rolyt, nem függetlenített el­nökhelyettesnek pedig Konda Mihályt választotta. Lilik Ferencné Tájmúzeum alakul Sülysápon? A községi KISZ-szervezet elsőként ajánlotta fel segítségét A közelmúltban fényképes riport jelent meg a Képes Új­ságban „Nádfedeles ház a fő­út melleit” címmel. Az érde­kes riport szerzője arról ír: Sülysápon a főútvonal men­té ' egy fehérre meszelt, ked­ves. nádfedeles ház áll. Kü­lön érdekessége az épületnek, hogy az úgynevezett régi ágasházak típusába tartozik, ilyet csak elvétve találni az országban. A cikk további részéből megismerjük az öreg ház múltját, lakóit — mert népes család lakja még ma is — s megtudjuk azt is, hogy mű­emlékké nyilvánított házról van szó. A riport így feje­ződik be: „Háromszáz éves ház, a Táptó mentén. S tájjel­legű múzeuma még nincs a vidéknek...” Elgondolkoztató, figyelmez­tető és amit magunknak keli kimondani: cselekvésre kész­tető az írás minden sora. Va­lóban: a Tápió mente — így Sülysáp is —, rendkívül gaz­dag lelőhelye a padlásokon porosodó, vagy még hasz­nálatban levő, a vidék ha­gyományait, szokásait idéző tárgyaknak, emlékeknek. De, nem kevésbé gazdag a vidék történelmi múltja is ... A régi mesterségekre, föld­művelésre szolgáló munka­eszközök, egyszerű használa­ti tárgyak, a két községrész két különböző népviseletének szép ruhadarabjai még ma is fellelhetők. Igaz, mind ke­vesebb ezen értékes tárgyak, ruhadarabok száma. Sajnos, mind kevesebben vannak azok az öregek is, akik a régi idők szokásait, emlékeit oly szí­vesen mondanák el... Tegyünk, tennünk kell vala­mit ez ügyben. Akkor is, ha ma még Sülysápon — a sok egyéb gond mellett — kicsit „másodrangú” kérdés a hely- történeti múzeum megterem­tésének a gondolata. Ment­sünk, gyüjtsünk, amit lehet, érdemes! A sápi KlSZ-szer- vezet ásóként ajánlkozott. És mivel a KISZ-eseknek van magnójuk, akár el is kezd­hetnék az öregek történeteit, népdalait szalagra rögzíteni, a padlásokon, udvarokon pedig az értékes tárgyak után kutat­ni... Persze e gyűjtőmunka csak úgy értékes, ha tervszerű. Ki irányítsa, vállalja e munkát? Ügy véljük, az újonnan meg­választott népfrontbizottság­nak egyik szép feladata lehet­ne a falumúzeum gondolatá­nak mielőbbi megvalósítása. (jandó) PLUSZ EGY LÓERŐ Foto: Péterffy Künyvkiállítást rendeznek a költészet napja alkalmából a monori könyvesboltban. Meg­jelent s kapható a Szép versek című kötet, amely 69 költő mű­veit tartalmazza. Ártatlan „kisfiúk”? Tizenkilenc közül lehet választani Háromszor kopog a szer­kesztőség ajtaján, háromszor szólok: „tessék!”, csak azután lép be, s mindjárt a kendőjét kezdi igazgatni. Csomóra köti, kibogozza, megint csomóra kö­ti, közben azt mondja: már voltam itt egyszer, és azt gon­doltam, egészen addig jövök, amíg csak meg nem találom. Segít? Segítek, ígérem, csupa ijedtség a szeme, rebben a szempillája és már potyognak is a könnyei: .....a fiamról, a ki sfiámról van szó ...” Nyug­tatni próbálom, úgy tűnik, si­kerrel, nyel még egy nagyot, most már megkérdezhetem: hány éves a kisfia? Most sze­relt le a katonaságtól — mondja és már kerekedik is a történet. — Olyan jó fiam az nekem, minden héten írt haza, amíg katona volt, nem járt sehova, mint ezek a mostaniak, csak otthon ült vasárnap is, és ami­kor azt mondtam neki, kis­fiam, néha azért elmehetnél ide az eszpresszóba, csak le­gyintett. Nem érdekelték a lá­nyok. Most aztán, hogy lesze­relt, elment egv-két ismerősé­vel mulatni. Még örültem is neki, mert ha a gyerek örül, az nekem se bánat... Ott jött össze egy ... Szóval egy olyan lánnyal. Mindjárt másnap mondták nekem, hogy egész éjjel azzal táncolt. Nem hagy­hattam szó nélkül, megmond- | tam neki, fiam, hagyd békén, j nem hozzád való az! Meg is j ígérte, hogy nem találkozik I vele többet. De ez a lány csak írogatta neki a leveleket, pe­dig ott laknak nem messze tőlünk, hogy „gyere el hoz­zánk, így szeretlek, úgy szeret­lek”. A leveleket mind felbon­tottam, de a fiamból egy szót sem lehetett már kihúzni. Az­tán egyik este sírni kezdett. Azt mondja: gyereke lesz an­nak a lánynak. És hogy a lány őt nevezi meg apának. De ő fél. Ö ezt nem így akarta. En meg úgy megsajnáltam sze­gény gyereket... — És most... — ... Azért jöttem, hogy szerezzen egy írást... — Milyen írást? — Hát arról, hogy az a lány egy olyan lány! És akkor azt be lehetne mutatni a bírósá­gon, és nem kellene fizetni a gyerektartást. — A fia ... mit szól ehhez? — Nem szól az semmit, csak búsul. Nem is tudja, mit csi­náljon. Mondtam neki, bízza rám, én nem hagyom tönkre­tenni a fiatal életét! — És a lány? — Ö kereste magának a bajt... Mit írogatott, mit mászkált a fiam után?! Az még csak most szerelt le, az még egy ártatlan gyerek! Ártatlan kisfi . zések, tárgyalások, szembesíté­sek során 46 apa ismerte el sajátjának a gyereket. Tizen­kilenc esetben a megindított apasági per eldöntötte, jogerő­sen, a gyerek apjának „kilé­tét”. Negyvenkilenc ügyet még mindig nem lehetett lezárni, a régi ügyekhez az idén már csatlakozott hat új is. Sőt: olyan ügy is akad, amelyikben 1968 óta nem született, nem születhetett — döntés. Mert: az apa körömszakadtáig tagad, s a vér- és antropológiavizs­gálat nem dönthet százszáza­lékosan. Mert: az anya egysze­rűen nem tudja megnevezni a gyerek apját, mint K. Zsuzsa, aki a tíz perc „gondolkodási idő” alatt 19 nevet írt fel egy papírra, akik számításba jö­hetnek, aztán azt mondta: tes­sék közülük választani... Dr. Szilágyi Gábor, a Mono­ri Járási Hivatal igazgatási osztályának főelőadója statisz­tikai kimutatást tesz az író­asztalra: 1971-ben a monori járásban 114 „rendezetlen jog­állású gyermek” volt. Az idé­Szerda délelőtt, fogadónap az igazgatási osztályon. Hár­man ülnek a folyosón, az apa szorítja magához a szénfekete szemű, gyönyörű kislányt. — Jaj, de szép! — mondják neki, és ő büszke, mert Ibolya való­ban gyönyörű. Hárman együtt — az anya, az apa és a kicsi — a megelevenedett boldog har­mónia. Nézem az aktájukat: az apa nem jelent meg az el­ső, a második, a harmadik idé­zésre sem. hogy lányának is­merje el Ibolyát... Most eljött. Most adta írás­ba, hogy övé a gyerek. Koblencz Zsuzsa Hétfő délelőtt küitészetnapi megemlékezést tartanak a maglódi könyvtárban. Először József Attila életéről, munkás­ságáról hangzik el előadás, majd az általános iskolások részére szavalóversenyt ren­deznek. A községi tanács aján­lott fel értékes könyvjutalmat a győzteseknek és a helyezet­teknek. Ügyeletes orvos Gyomron, Péteriben és Men­őén: dr. Halmai Gáza (Gyöm- rő), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Mono- ron, Monori-erdőn, Gombán, Bényén és Káván: dr. Kövesi László (Monor, Táncsics u.), Pilisen: dr. Czinder Bálint,Ül­lőn: dr. Balázs László, Vecsé- sen: dr. Tury István tart tigye- letet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vccsésen a János utcai. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén hétlő reggelig Monoron a főtéri gyógyszertárban. MŰSOR MOZIK Ecser: Fekete zászlók városa. Gomba: Kardforgató nő. Gyömro: Hé. barátom, itt van Sabata. H: Kétéltű ember. Maglód: Az élethez túl sok. H: Kockázatos akció. Mende: Kockázatos akció. H: Az élethez túl sok. Monor: Zabriskie Point. H: Tűz a Monte Fioron. Nyáregyháza: Csárdáskirálynő. K: Napsugaras szemek. Péteri: Végre hétfő. Tápiósáp: Szép dragonyos hálójában. Tápióstily: Mr. Tibbs nyomoz. (Jri: Nyulak a ruhatár­ban. Üllő: Stan és Pan, meg a hölgyek. H: Leon és az Atlanti fal. Vasad: Queimada. Veesés: Ralu hercegnő hozománya. Ma­tiné: Oroszlánvadászat nyíllal. H: Forró éjszakában. KIÁLLÍTÁS Gyömro, Ságvári Endre Üttörö- ház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig. ÖTÓRAI TEA üllő, művelődési otthon, 17-től 22 óráig, játszik az Alfa-együttes. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom