Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

1973. ÁPRILIS 1., SZOMBAT I'M! Mia« 5 '{""""""""""'""""""■"'"""""s's'ss"s/s/>sssss/stss/ssssss/s//s/ssss//s/fssss//sssss/sssssss?ssyssss*rrfss//ss/j^ j SZ£f]D£f1SbR£ \ |v ■'l"'"//"""""/"""**SS*S""*""/SSSSSSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSS/SS//SSSSSSSSSSSrS/SSS///SSSS/SSSfSS/S//S/SSSSS///SSSSSSS/SSSSS^ Számítógépekhez: lyukgalvanizált panelek BÉRMUNKÁVAL - HÁROMSZOROSÁRA Automata, gépeken készül nek a tollbetétek. Foto: Urban KELL A JÓ CSISZOLÓKŐ Többet várnak az automatáktól Valóságos tolikombinát a Pest megyei Vegyi- és Divat­cikkipari Vállalat szentendrei tollgyára. Harmincféle golyós­toll, kétféle töltőtoll készül itt, rostírónok, tollbetétek szülőhe­lye az üzem. Bakos Ákos termelési osz­tályvezető ad tájékoztatást idei terveikről: — Mindig új és újabb fazo­nokkal kell meglepnünk a vá­sárlókat, hiszen a toll is divat­cikk. Tavaly kezdtük meg a rostironok gyártását, 13 színben 8 millió 500 ezer darabot vettek át a szov­jet, a román, a bolgár partnerek, de szállítottunk belőlük a belkereskede­lemnek is. Idén csak a Szovjetunió ren­delt hatmillió rostíront. A fém, négyszínű golyóstollakból most készítettük el az első ötezer darabot, amelyet a Szovjetunió és Csehszlovákia vásárolt meg, idén ebből -200 ezret sze­retnénk gyártani. Tavaly kezdték meg Szent­endrén a műanyag-galvanizá­lást. Az NSZK-ból vásárolt géppel olyanná varázsolhatják a műanyagot, mintha fém len­ne — krómozottan csillog. — Idei slágertollunk a Space-pen, a világűrtoll. Ezt a világon először Amerikában egy magyar származású toll- gyáros készítette el, aki itt jár­va, segítséget adott a hazai gyártáshoz. Az új ebben a vi- lágűrtollban, hogy bármilyen testhelyzetben lehet vele írni, akár a mennyezetre is. Titka: a tintát a betétben gázzal szo­rítják le körülbelül egy at­moszféra nyomással. A betétjét egyelőre az Egyesült Államokból szál­lítják Szentendrére, s csak a tolltestet készítjük mi, de terveink szerint hamaro­san mi is megpróbálko­zunk a betét előállításával. Azt már kevesebben tudják, hogy a tolikombinátban nem­csak írónok készülnek, hanem az alugrafikai üzemben — ahova idén állítanak be egy gyorsmarató gépet — szület­nek a Képzőművészeti Alap népszerű alufóliás levelezőlap­jai. Itt gyártják a nyomtatott áramkörű paneleket is, és 1972-ben rátérnek a számító­gépeknél használatos kétolda­las lyukgalvanizált panelek előállítására. — Másik idei toliújdonsá­gunk a colour-vision, mi „rá- fordítós tolinak” neveztük el, mivel ezen nem kell nyomogatni a gombokat, hanem egy gomb működtetésével, a kívánt színű oldal magunk Szentendrén, a József Atti­la Művelődési Központban, négy előadóestet rendeznek április-májusban. Az első előadás április 14-én, pénteken lesz, ekkor a Ma­dách Színház 24 éves1 tagja, Papp János mutatja be „Két­fél e boldogság” című műso­rát. Az első részben József felé fordításával máris ír­hatunk vele. Az első 20 ezer „ráfordítós” Csehszlovákiába indul. Tavaly 200 ezer dollárt ho­zott a tőkésexport, idén — bér­munkával —• szeretnék ezt a számot a háromszorosára, 600 ezer dollárra növelni. Az idei terv 180 millió forint, az első negyedévben 40 millió forin­tért értékesítették termékeiket, s mintegy 3 millió tollat gyár­tottak. T. E. Attila- és Albert Camus-ver- seket szaval, a második rész­ben Karinthy Frigyes Capil- lariá-jából ad elő részleteket, majd Shakespeare-szon elte­ket tolmácsöi. Az április 25-i „Láttam én a boldogságot” című József Attila-est előadója Madaras József, a Nemzeti Színház tagja. Margittay Ági, a sze­gedi Nemzeti Színház tagja, májusban tartja előadóestjét, műsorának címe: „Talpra Pe­tőfi, Sírodat rázom...” A ne­gyedik fiatal előadóművész, Bálint András, a Madách Színház tagja, magyar költők verseiből állítja össze műso­rát „Magyart» szág messze van még” címmel. Legyen a virágok városa A szentendreiek tavaly 11 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ezzel az eredményükkel a városok kö­zötti fejlesztési és szépítési versenyben a múlt évben elsők lettek. Az idén ismét csatla­koztak a versenyhez. A Haza­fias Népfront városi bizottsága és a Városi Tanács közös felhí­vással fordult a népfrontbizott­sági tagokhoz, valamint a ta­nácstagokhoz és ezúton a la­kossághoz: fejlesszük, szépítsük városunkat! A felhívás egyút­tal vezérfonal is, hol, mit kel­lene a legsürgősebben tenni. Érdemes beleolvasni, mert al­kalmas arra, hogy követendő példa legyen más városok, köz­ségek számára is. A járdaépítés mottója: „Min­den utcának legalább az egyik oldalán legyen járda!” Ezt a célt a lakosság és a tanács ösz- szefogásával meg lehet valósí­tani. Az idei terv legkevesebb 6 kilométer járda megépítése lenne. Hogyan? Ügy, hogy a tanács a helyszínre szállítja a megkevert betont, a zsaluzó anyagot és gondoskodik műsza­ki szakemberről. A lakóknak társadalmi szerződésben, alá­írásukkal kell vállalniuk, hogy kialakítják a járda helyét, el­végzik a zsaluzást, beletöltik a betont és hat napig öntözik. Az átgondoltság, a szaksze­rűség jellemzi az idei szentend­rei fásítást is. A feltételek vál­tozatlanok: a tanács adja a fa­csemetéket, azokat el is ültet­ted, gondozásuk, védelmük pe­dig a lakosság feladata, örven­detes, hogy a fásításra kijelölt utcáknál azt is meghatározták a szakemberek, hogy oda mi­lyen fajták kerüljenek. Az idei terv egyértelműen és határozottan kimondja, hogy nem fásíthatók azok az utcák, amelyekben csatorna, vízháló­zat, vagy új út épül. Fásítható viszont a felsoroltakon kívül bármelyik utca, ha a lakók a javasolt feltételeket vállalják. Üjabb lendületet kap a Virá­gos Szentendre mozgalom. Az egynyári virágok palántáit a város ingyen adja és elültetted — bárhol, bármelyik utcában, ahol a lakók a továbbiakban gondjukat viselik. Azt szokták mondani, egy vá­ros olyan, amilyenné lakói te­szik. Nem tévedünk, ha azt mondjuk, minden szentendrei, őslakos és két napja bevándo­rolt egyaránt azt szeretné, ha városa a Dunakanyar, az or­szág egyik legszebb városa lenne. Most van itt a lehetőség — cselekedni ezért. Nyolcszázezer forintos tech­nikai beruházás nyer befeje­zést a közeljövőben a szent­endrei Móricz Zsigmond Gim­náziumban, amely Pest megye iskolai audiovizuális' központ­ja. A beruházással az iskolát, az országban elsőnek, zárt rendszerű televízióval látják el. Ennek lényege, hogy min­den osztálytermük televízióval rendelkezik, s hogy a tv-ké- szülékeket központi stúdióra kapcsolják. A stúdióból egy technikus irányítja az osztály­termekbe az adást. A zárt rendszerű televízióhoz az isko­la filmtárat, képmagnetofont és több felvevőkamerát is ka­pott. E kísérleti berendezés leg­nagyobb előnye, hogy a pár­huzamos osztályoknál a taná­rak egy része felszabadul, ez­által ők külön csoportban fog­Idén 480 ezer négyzetmé- | tér mozaiklap gyártását ter­vezik a Beton- és Vasbeton- ipari Művek szentendrei gyá­rában. Vajon valóra válnak-e az elképzelések? A Cassani automata mo- zaiklapgyárban még nem in­dult meg az egyes sorpn sem a folyamatos üzemelés. A ket­tes soron most a gépek beállí­tása folyik. Az olasz és a ma­gyar szerelők hosszú hónapok óta megfeszített erővel dol­goznak, de a próbák idősza­kában jelentkező hibáknak csak egy részét sikerült meg­szüntetniük. A.z egyes sor pró­baüzemekor elkészült mozaik- Kpok minősége megfelelő. A gyár főmérnökének vélemé­nye szerint azonban még nem képesek sem a mennyiségi követelményeknek, sem az egyébként szigorú minőségi előírásoknak eleget tenni. Sajnos, a Cassani automaták mindeddig nem produkálták a kívánt teljesítményt. Van tehát bőven tennivaló Szentendrén. A gépeken jó szakképzettségű dolgozók te­vékenykednek, a 480 ezer négyzetméter mozaiklapot azonban csak akkor tudják az év végéig elkészítem, ha A Szentendrei-szigeten, Ta­hiban található az ország leg­nagyobb, 182 holdas epreskert­je. A száraz tavasz sok gon­dot okoz a Kék Duna Szak- szövetkezetnek: veszélyben van a táblák mesterséges öntözése. Márpedig a kiváló tahi eper enélkül nem adja meg a várt holdankénti 40 mázsás átlag­termést, csak ennek az egy­negyedét. Elgondolható, mek­kora jövedelemkiesést je­lentene, amikor kilóját tíz forintjával számolják el. Ta­valy a szövetkezet révén kö­lalkozhatnak a kiemelkedő vagy gyengébb előmenetelű ta­nulókkal, lehetővé válik tehát a differenciált iskolai munka. A képmagnetofon segítségével megismételhetik az előadáso­kat. A már most is használt zárt rendszerű televíziós berende­zést a jövő tanévben rendsze­resen alkalmazzák az oktatás­ban a szentendrei gimnázium­ban. — Erre még nem volt pél­da — újságolta elégedetten Boross István pomázi tanács­elnök nagy örömüket. Ugyan­is, amikor az emberek a röpla­az egyes! berendezések telje­sítményét fokozzák. Jó mi­nőségű csiszolókövet várnak, hogy az automata mozaik- lapgyárban eredményesen ter­melhessenek. Bemutató túra Érdekes kezdeményezéssel állt elő a megyei úttörőelnök­ség táborozási és ifi-szakbi­zottsága: az ifi-klubok túra­felelősei részére április 11-én bemutató gyakorló túrát ren­dez. A hasznost a kellemessel kívánták összekötni a szerve­zők, amikor megtervezték a programot. A túra útvonala: Margitliget — Holdvirágárok — Lajosforrás. A szabadfog­lalkozáson, a közös játékon kívül komolyabb programok is várják a megye minden pontjáról érkező résztvevő­ket. Délután megemlékezést tartanak a Pest megyei úttö­rővezetők által néhány éve felállított Ságvári emlékmű­nél, majd tapasztalatcserére kerül sor a kirándulások szervezésének módszertani kérdéseiről. rülbelül negyven vagonra va­ló gyümölcsöt értékesítettek, nyolcvanat pedig a tagok egyénileg adtak el. A szakszövetkezet nemcsak az epret, hanem a szőlőt, a közös gyümölcsöst és a lu­cernát is öntözi már évek óta, sőt a kukoricát is. Hu­szonkét csőkút áll rendelke­zésükre, amelyekben a víz­oszlop magassága harminc centi és két méter között váltakozik. Sajnos, a kutak jó részének víz- szintje 30 centi alá szállt, ezért szükségessé vált, hogy tovább mélyítsék őket. A Du­nakanyar Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat — amely az öntöztetést végzi — a nagy felkészülést kívánó munkálatokat már befejezte. A Fővárosi Vízműveknek a szigetre telepített új csápos- kútjai feltehetően az év vé­gén már megkezdik működé­süket. Ez azt jelenti, hogy a sziget természetes kút- jainak vízkészlete telje­sen elapad. Ezért nemcsak a lakosságot látják el szerződés alapján egészséges, vezetékes ivóvíz­zel, hanem a termés öntözé­sét is vállalják. A kútmélyí- tést mégis el kellett most kez­deni, mert az eper szomjas növény, addig sem várhat. pókból, az újságból tudomást szereztek arról, hogy ivóvíz­társulás alakul, rögtön, a szer­vezés első napján, önként be­lépett a lakosság hetven szá­zaléka. A szép eredményben része volt az 57 tanácstagnak, akik pontos lista alapján jóformán minden lakásba eljutottak. Nemcsak az aláírt jelentkezé­si lapokat hozták magukkal, hanem nagyon sok más, kom­munális, sőt, szociális megol­dani valóról is hírt hoztak. Van, ahol utat kértek, másutt a balesetveszély elkerülésére, mint például a Táncsics Mi­hály utcában HÉV-átjárót, aminek a megvalósításához társadalmi munkát is felaján­lottak. Mások magukra ha­gyott beteg öregeket találtak, akikről a jövőben szervezetten kell gondoskodni és így to­vább. A megalakult ivóvíztársulás egyébként már munkához lá­tott. Megkezdték az üzemfenn­tartó központ és a különféle műhelyek építkezését (a ké­pen). Ezek elkészülte után tel­jes erővel hozzálátnak a háló­zattelepítéshez. Foto: Gábor Csak címében üdülőközség Tahitótfalut 1968-ban nyilvá­nították üdülő­községgé. A szép rangot megérde­melte, hiszen a fa­lu fekvése, kör­nyezete a Duna­kanyaron belül is kiemelkedően fes­tői. A községfej­lesztésre fordítha­tó összeg azonban nem tart lépést az ily módon elvárt igényekkel. Sok helyütt máig az alapvető kommu­nális szolgáltatás sincs meg. Utakra, járdára és vil­lanyhálózat-bő­vítésre lenne szükség — hogy csak a legfonto­sabbakat említ­sük. — A régiekhez még egy új gond is járul — mond­ta a községi ta­nács vb-titkára. Azután arról be­szélt, hogy a nagyarányú par­cellázás milyen feladatok elé ál­lítja őket. Illetve, ez nem is parcel­lázás, hanem te­lekeladás. Az ős­lakosság a tulaj­donában levő ker­teket felosztja, ki- sebb-nagyobb da­rabokban, a telek fekvésétől függően igen jó, vagy sze­rényebb áron el­adja. Eresztvény, Nyulasmező kert­jei így cserélnek négyszögölen­ként 100—300 fo­rintért gazdát. A tanács az adásvé­teli szerződés jó­váhagyásakor mindenkor figyel­mezteti a vásárló­kat, hogy a meg­vett terület eset­leg építési tilalom alatt áll, vagy külterületnek szá­mít és ezért kom­munális fejleszté­sére nem kerülhet sor. Mégis, akik drága pénzért pi­henőtelket vettek, rövidesen be­nyújtják igényü­ket. Ilyenkor saj­nálattal bár, de nemet kell mon­daniuk. A tanács saját tulajdoná­ban 90 telek volt, amit az OTP érté­kesített négyszög­ölenként kétszáz- negyven forintos áron. Ezen a te­rületen van út, villany és rövide­sen lesz folyóvíz is. A rendelet ér­telmében ugyanis, a tanácsi gazdál­kodás keretében, az eladott telkek vételárának meg­határozott részét az érintett terület fejlesztésére kell fordítani. A tanácsülés többször megvi­tatta már, mit te­hetnének, de ki­utat nem látnak. Talán ha a megye úgy felkarolná Tahitótfalut, mint a szomszédos Leányfalut, nem­csak a címében lenne üdülököz- ség. k. m. Deregán Gábor Zártrendszerű televízió a Móricz Zsigmond Gimnáziumban Szomjas az eper - mélyítik a kutakat vízvezeték pomazon Épül a központi műhely k f Szentendrei előadóestek

Next

/
Oldalképek
Tartalom