Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-06 / 80. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS XVI. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1972. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK MEGŐRIZZÜK NAPJAINK ÉRTÉKÉIT A felszabadulás évfordulóján megkoszorúzták a hősi emlékműveket Felszabadulásunk 27. évfordulóját ünnepi hangulatban köszöntötte Cegléd dolgozó népe. Tíz órakor a román hősi emlékmű megkoszorúzásával kezdődött a program. Tizenegy óra előtt a Szabadság téren a katonazenekar pattogó indulókkal fogadta az ünnepre érkezőket. A kibukkanó nap fényében megcsillantak a piros kendők, léggömbök. A friss áprilisi szél zászlókat lengetett. Sokszínű, vidám tavaszi délelőttön kezdődött az ünnepség. A magyar és a szovjet himnusz után Garai Gábor: Üj kor nyitánya című verse hangzott feL A szovjet hősök emlékművénél Bartus Szilárd, a párt városi végrehajtó bizottságának tagja mondott ünnepi megemlékezést. A magyar nép történelmében mindig a tavasz hozta az új életet fakasztó forradalmakat. 1848 és 1919 után, 1945 áprilisa adta meg végleg számunkra a békét, a szabadságot. Mai boldogulásunkat a szovjet katonák hősi véráldozata teremtette meg. Emlékeznünk kell azokra a harcosokra, akik meghaltak értünk, akiket hiába vártak haza az édesanyák, feleségek, gyermekek. A felszabadulás óta 27 év telt el. A történelemben ez nem hosszú idő. Mégis, e csaknem három évtized alatt nagyobb fejlődés ment végbe életünkben, mint a megelőző évszázadok során. Az elmaradott, szegény Magyarországból fejlett, népe számára jólétet biztosító állam lett. E változás Cegléd életének alakulásában is lemérhető. Bő termést adó mezőgazdaságban és erősödő iparban dolgoznak a ceglédi emberek. A városiasodás üteme az utóbbi években felgyorsult. A kórház, a gyógyítás palotája, az új lakótelepek, a szélesedő közművesítés, a kereskedelmi hálózat bővülése jelzi egyebek között a fejlődés útját. Az a kötelességünk és célunk, hogy megőrizzük napjaink értékeit. Ennek egyetlen biztosítéka: a béke. Küzdjünk, dolgozzunk azért, hogy április 4. az örök tavasz jelképe legyen népünk emlékezetében. Bartus Szilárd ünnepi köszöntője után a párt és a tanács városi vezetői, a fiatalok, a vállalatok, termelőszövetkezetek és intézmények képviselői elhelyezték az emlékezés és a hála koszorúit á szovjet hősök emlékművén. (kohlmayer) Korán kelő emberek Mindennapok a fóliás kertészeiben — Jól dolgozik az asszonyok brigádja A Jászberényi úton, a felüljárótól alig három kilométerre már tanyasi házak ébredeznek a felbukkanó nap hideget lehelő fénypásztájábain. Korán kelő emberek élnek itt, öt óra tájban már javában füstöt eregetnek a kémények. Az egyik udvaron piros kendős asszony magot szór a baromfinak, a másikban a tanya gazdája moslékos vödröt cipel az ólban éhen visító malacok nyugtató sára. A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet kertészetének fóliasátraiban dolgozó lányok, asszonyok szintén korán kezdik a napot. A több mint 16 ezer négyzetméter alapterületű sátor alatt huszonötén szorgoskodnak. Hajnali négykor Gallai József né mosolygós kedvvel köti maga elé a munkakötényt. Jó hangulatát a hajnali négy órakor csörgő vekker sem veszi el soha. — Még az a szerencse, hogy itt lakom a közelben, különben talán le sem fekhetnék, — mondja a hidegtől pirosra csípett arcú fiatalasszony. Mint kiderült, azért ez a „közel” csak a határban élő emberek szemében nem távolság. Naponta ugyanis — ha esik, ha fúj — öt kilométert kerékpározik munkahelyétől hazáig. — Még mielőtt munkába indulnék, el kell végeznem a „hajnali műszakot”. A két gyereknek meg a férjemnek reggelit készítek, aztán ellátom a jószágokat. Ez is rám vár, az uram még korábban indul. Aztán, hogy a gyerekeknek iskola után legyen ebédjük, azt is megfőzöm. Persze valami egyszerűbbet készítek, de mégis főtt étel várja őket. Mit csinálok, amikor hazamegyek? Kezdem ott, ahol abbahagytam. Jószágetetés, vacsorakészítés. Ezt a programot még megtoldom egy kisebb mosással, vasalással, varrással. Hét nyolc óra felé ágyban a család. Most biztosan azt gondolja, hogy vajon mi szép és jó van az életemben? Talán ez a megszokottság, nyugodtság. Szórakozásra is jut néha idő. Színházi bérletünk van, a szolnoki Szigligeti Színházba. No, nem a családnak, hanem a brigádnak, amelynek én vagyok a vezetője. Harmadszor is Három éve alakult a brigád, nyolcán vannak. Kétszer nyerték el a szocialista címet, harmadszor is szeretnék megszerezni. — Meg is nyerjük, mert igyekszünk, — veszi át a szót Fehér Klára, a brigád egyetlen kertészeti szakmunkása. Neki már távolabbra látó tervei vannak. Húszéves. — Alsógödön végeztem a Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézetben, tavaly végeztem négyes eredménnyel. Nagyon szeretem a kertészeti munkát. Most kértem a felvételemet a budapesti Asztalos János Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára. Jó lenne, ha a közös gazdaság ösztöndíjasa lehetnék. Még nem kértem, megpróbálom, hátha sikerül. Deák Piroskának is tetszik ez a munka. 16 éves, ez az első munkahelye. így mondta: — Az egész munkában a palántázást szeretem a legjobban. Alig várom a másnap reggelt, hogy meglássam, nőtt-e a palánta. Most 1200 forintot keresek havonta. Nyáron majd biztosan többet. Hat órakor kelek, egy kilométert „sétálok” mire ideérek. Hogyan tovább? Még nem gondolkoztam rajta. Egyelőre jól érzem itt magam ... És ahogy elnézem, mindany- nyian ezt mondanák. Herczeg néni is bólogat, pedig ő egy óránál is többet gyalogol oda- vissza naponta. Kutatni próbáltam, vajon miért? A felelet csak az maradt: — mert jól érzik itt magukat. Csatári Ilona Ma délután érkeznek a Dózsa-emléktúra résztvevői Ma délelőtt a budapesti, XV. kerületi Dózsa gimnáziumban gyülekeznek az ország hasonló nevet viselő középiskoláinak küldöttei, hogy együtt felkeressék azokat a településeket, melyekhez Dózsa György neve történelmi hitelességgel kapcsolódik. Az emléktúra részvevőit ma, április 6-án, autóbusz hozza Ceglédre: délután négy órára várják őket. A vendégeket a Kossuth gimnázium udvarán Radvá- nyi Nagy József, a gimnázium igazgatója fogadja. A diákok és kísérőik megismerkednek városnéző útjuk során Cegléd nevezetességeivel, a város múzeumában őrzött történelmi emlékekkel, majd a mai Cegléddel, az épülő új lakóteleppel, a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet óriás üvegházi virágoskertjé- vel. Az emléktúra részvevői a diákotthonban kapnak éjszakai szállást, és holnap indulnak tovább. Szakmunkástanulók kiállítása A Pest megyei szakmunkás- képző iskolák igazgatósága és a Pest megyei KISZ-bizottság az ipari tanulók munkáiból kiállítást rendez a Kossuth Művelődési Házban. A ma, április 6-án, délelőtt 10 órakor megnyíló bemutatót e hó 11-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Elsősorban azoknak a fiataloknak nyújt hasznos tájékoztatást a kiállított anyag, akik szakmunkástanulónak jelentkeztek, de támpontot ad azoknak is, akik még nem döntötték el, milyen szakmát tanuljanak. A kiállítás alkalmával pénteken építőipari, kedden vasipari szakmai napot tartanak. Nyolcadikán KISZ-napot rendeznek, ugyanezen a napon, délután 14 órakor, a munkavédelemmel, 10-én délelőtt a tanulók érdekvédelmével foglalkoznak, és aznap délután 14 órakor pályaválasztási ankét lesz, amelyre a szülőket is várják. A kiállítás érdekessége a helyszíni gyakorlati bemutató. A látogatok láthatnak működő esztergagépet, a Május 1. Ruhagyár tanulói az angol női szabó szakmában ügyeskednek majd. Az érdeklődő kislányoknak saját méretükre készítenek szabásmintát, sőt, aki anyagot visz, annak a helyszínen megvarrják a szoknyáját. P. R. — Törteién szerepel a Hungária együttes. Pénteken, április 7-én, este fél nyolc órai kezdettel Törteién, a művelődési ház színpadán a Hungária együttes lép fel. Műsoruk meghallgatására szívesen látják a környező települések fiataljait is. Szombaton este a fiatalok tavaszi bálját rendezik meg a törteli művelődési házban. A bálon a Roily zenekar szerepel. EGY ÓRA RETORIKA Szónokverseny az iskolában Közéleti emberek lesznek AZ OSZTÁLYTEREMBEN, ahol máskor a tábla áll, most nagy méretű nemzeti színű drapéria borítja a falat, rajta Dózsa György portréja. Apadok előtt egy hosszú asztal, arrébb egy parányi emelvény, rajta mikrofon ágaskodik. A padokban az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola diákjai ülnek, az asztal mellett a zsűri tagjai, a rögtönzött szószéken az alkalmi diákszónokok váltják egymást. A mikrofon nem hangszóróhoz, hanem magnetofonhoz csatlakozik. Orsói némán forognak, és egy óra hossza alatt nyolc ünnepi beszédet örökítenek meg. A forradalmi ifjúsági napok jegyében március 27-től április 1-ig KISZ-hetet tartottak a szakközépiskolában. Ez alkalommal újszerű kezdeményezéssel rukkoltak elő: megrendezték a Dózsa szónokversenyt. Az ötletet a Dózsa-év- forduló adta, és az a tény, hogy a közgazdasági szakiközépiskolák és a gimnáziumok tantervében a harmadik osztályos tanulóknál van egy óra, amelyen a szónoki beszéddel ismerkednek. Feltétel volt, hogy ki-ki maga írja meg Dózsát méltató hat-nyolc perces beszédét, és adja elő — a szónoklattan szabályainak megfelelően. A középiskolák tanáraiból és a művelődési osztály munkatársaiból álló zsűri szigorú pontozással rangsorolta, a műfaji követelményeknek hogyan felel meg a beszéd? Hogyan jelenik meg a szónok? Milyen a beszédtechnikája és milyen összhatást ér el fellépésével? NYOLC DIÁKLÁNY lépett a mikrofonhoz ezen a versenyen. A vendéglátó iskola tanulóin kívül a gimnázium, a mezőgazdasági technikum és az iparitanuló-iskola versenyzői. A zsűri értékelésében megállapította, hogy a részvevők tartalmilag jól felépített, kerek beszédeket írtak. Történelmi és irodalmi forrásanyagot használtak fel, nem restelltek a fáradságot az alapos felkészülésire. Nemcsak beszéltek, volt mondanivalójuk is. Dózsát a ceglédi események tükrében, korunk értékítélete alapján idézték. Az is a szónoklattal először próbálkozó diákok mellett szól, hogy szinte kivétel nélkül szabadon mondták el gondolataikat, megtanulták a szöveget. Megérte a fáradságot, sokkal szorosabb kapcsolatot tudtak így kialakítani a hallgatósággal, mintha felolvasták volna mondanivalójukat. Ez az első próbálkozás nemcsak a közgazdasági szakközépiskolába járó Domonyi Etának, a mezőgazdasági technikumban tanuló Süli Zsuzsának és a gimnazista Szabó Áginak hozott sikert, hanem minden részvevőnek, versenyző diáknak, pontozó pedagógusnak egyaránt. Az iskolák tanárai egyetértettek abban, hogy hagyománnyá kell nemesíteni ezt a kezdeményesést. Jövőre, Petőfi születésének évfordulója jó alkalom lesz az újabb sízónokverseny meghirdetésére. ISKOLAI SZEREPÉN túl is nagy jelentősége van ennek a próbálkozásnak. A holnap felnőttjei közéleti emberek lesznek, akik számtalan fórumon kifejthetik nézeteiket, hozzászólhatnak a közös ügyekhez. Tömören fogalmazott mondataikkal, logikus érvelésükkel, kötetlen előadásmódjukkal hallgatóikat tisztelik meg, és hozzájárulnak az eredményes tanácskozásokhoz, a sikeres döntésekhez. Tamasi Tamás Dinnyepalánták A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet kertészetében 1600 tő dinnyepalánta vár kiültetésire. A tápkockákban nevelt palántákat, ha az időjárás nem szól közbe, május elején ültetik ki. KÉZILABDA Téglaégetők Égetőkemencébe rakják a száraz téglát a ceglédi téglagyárban. Az égetés megkezdődött, s a most kemencébe kerülő anyagból egy hét múlva égetett tégla lesz. Foto: Apáti-Tóth Sándor Hat város tornája Második a Ceglédi ITSK Az első helyért: Eger—Ceglédi ITSK 13:11 A ceglédiek összeállítása és góllövői: Csurgai, Malizs János, Gyenes, Kocsis (1), Cseh (3), Mikulás, Bimbó, Malizs József (5), Rossi (1), Zsiga, Szanyiszló (l),Tgnácz. A Pest-Nógród megyei Állatforgalmi és Vállalat Ceglédi Gyára (Cegléd IV., Dohány u. 14.) húsipari szakmunkásokat, férfi és női segédmunkásokat alkalmaz kétműszakos munkahelyre, 1972. június 1-től. Cegléd és a környező községek lakóival előszerződést kötünk. 4 1 t A hat város kézilabda- tornája immár hagyományos rendezvény évről évre. A tornán szakmunkásképző intézetek fiú csapatai vesznek részt, — a hatodik részvevő az idén a ceglédi Mezőgazdasági Technikum volt. A rendezés sora a ceglédiekre jutott, a feladatot jól megoldották. A mérkőzésekre két napon került sor. A két ceglédi együttes közül az ITSK szerepelt jobban. Nagy csatában, a döntőben kétgólos vereséget szenvedtek, így végeredményben a második helyre jutottak. (Tavaly szintén a második helyre kerültek a ceglédiek, Pécsett.) A selejtező után a két csoport azonos helyezettjei döntötték el egymás közt a végső sorrendet. Az első csoportban a három részvevő közül a legjobb gólaránya az egri csapatnak volt, így ők mérkőzhettek az első helyért. A második csoportban játszott a két ceglédi gárda. Az ITSK mind a két mérkőzést megnyerte, a Technikum csapata mindkétszer nagy vereséget szenvedett. ITSK—Mezőgazdasági Technikum 30:2 Mezőgazdasági Technikum— Pécs 3:22 ITSK—Pécs 13:12 A döntőben a harmadik helyért: Gyöngyös—Pécs 15:10
