Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-26 / 97. szám

Mc este Abonyban Lengyel—magyar baráti est Ma este, hat órakor, az abo­nyi művelődési házban magyar —lengyel baráti találkozót tar­tanak. A Hazafias Népfront által szervezett esten részt vesz a Lengyel Kultúra igaz­gatója és Ungvári Jenő, a Lengyel Kultúra főmunkatár­sa. A baráti Lengyelországról szóló irodalmi összeállítást Fodor Zsóka és Nagy Bálint előadóművészek mutatják be. PEST MEGYEI HIBLAP KÜLÖNKIADÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 97. SZÄM 1972. ÁPRILIS 26.. SZERDA Zöldség- és gyümölcstermesztés — nagyüzemben Palántanevelő termelőszövetkezetek — Segítenek a helyi ellátásban is Miért folyik el a viz? Szerelik a gépeket Abonyban kifogásolták, hogy a Gyarmati Mihály utcában megépített új vízműtelepről miért folyik el a víz minden hasznosítás nélkül, miért nem kötik be a hálózatba? A kérdésre Májer Gyula, a vízműtársulat elnöke adott vá­laszt. Elmondta, hogy a tele­pen még munka folyik, bár kívülről nézve már nem olyan látványos, mint az építkezés volt. A gépeket most szerelik fel. A kivitelező tájékoztatása szerint május végére elkészül­nek a munkával, és attól kezd­ve értékesíthetik a kút vízét. A KIOSZ feeglédi csoportja KRESZ-tanfolyamot indít. A részvevők kismotor- és lovas- kocsi-hajtő engedélyt szerez­hetnek. Jelentkezni április 29- ig lehet, a KlOSZ-irodában. A piac képe megfrissült a primőrök üdezöld színétől az utóbbi napokban. A magán­árusok sorában és a tsz-ek árusítóhelyein retek, hagyma, paprika, saláta, petrezselyem zöldje kínáltatta magát. Spe­nótot, sóskát is árusítanak már. A ceglédi termelőszövet­kezetek kisebb-nagyobb mér­tékben foglalkoznak a primőr zöldfélék termesztésével. A legtöbbet a Magyar—Szovjet Barátság Tsz kertészetéből, a Vörös Csillag Tsz-ből juttat­nak a piacra. A Magyar— Szovjet Barátság Tsz üvegházaiban szinte nagy­üzemi palántanevelés fo­lyik. Azok a gazdaságok, ahol eddig gondot okozott a palántaneve­lés, örömmel fogadták ezt a szolgáltatást, és meg is rendel­ték a saláta-, a paprika- és a paradicsomtermesztéshez szük­séges palántamennyiséget. A járás községeiben a tsz-ek hasonló módon segítenek a la­kosság ellátásában, belátva azt, hogy nem gondoz minden­ki kiskertet, nem tart háztájit a faluban sem. Abonyban, Al- bertirsán az ÁFÉSZ-boltokba is juttat a helyi, zöldséget ter­mesztő tsz. Május végére, június ele­jére már cseresznyét szed­nek a gyümölcsösökben a korán termő fajtákból. A fák meghálálják a gondo­zást, a megfelelő nyesést és a kellő időbeni permetezést. A Ceglédi Állami Tangazdaság gyümölcsösében, a ceglédber- celi Egyetértés Tsz sövényba­rackosában és a dánszentmik- lósi Micsurin Tsz mintagyü­mölcsösében arra törekednek, hogy a termés megfelelő mennyiségű és minőségű le­gyen. Természetesen az ered­mény nemcsak a gyümölcsker­tészek, a szakmunkások lelki- ismeretes munkájától függ, hanem az időjárás alakulásá­tól is. A CSUTAK UTCÁBAN Megnyílt a kutyakiképző iskola Pulit, komondort, vizslát vesznek Munkaruhák a szalagon Permetező overallok, munkaruhák, férfi és női köpenyek készülnek a Munka- és Védőruházati Ipari Szövetkezet ceglédi részlegében. Ez a munkahely hetven dolgozónak, elsősorban nőknek ad munkát. Foto: Apáti-Tóth Sándor Cegléden, az áruház emele­ti bútorosztályán, gyakran cse­rélődnek a bemutatott szoba­berendezések, következés­képp gyakran érkeznek a megrendelők, érdeklődők is. A bútorosztály forgalma a zár­számadások után és tavasz- szal, az új lakásátadások ide­jén, mindig fellendült. A Pá­va utcából, ahol az áruház ki­helyezett bútorraktára van, naponta többször is elindul egy-egy szállítmány, a meg­rendelő címére. — Mit vesznek, mit keres­nek? A kérdésre a bútorosztály vezetője, Miskolczi István adott felvilágosítást. — Legtöbb vásárlónk fiatal. Ifjú házasok, új lakásba köl­tözők. A könnyed, modern bú­torokat választják, még akkor is, ha az őket kísérő idősebb családtag a hagyományosra igyekszik rábeszélni őket. Sze­retik a faltól-falig szekrény­sorokat, az alacsony ülőbútort. — Milyen a ■választék? — Hazai is, külföldi is van. Ha elfogy, hát a kereslethez mérten, ismét rendelünk, és igyekszünk újabbat is hozni. Szovjet, jugoszláv, román és hazai gyártmányú bútorok vannak a raktáron. Igen kapós a győri Cardo gyár 17 dara­bos szobaberendezése. Van olyan nap, hogy forgalmunk meghaladja a 110 ezer forin­tot. — Cegléd határán kívül ho­vá szállítanak itt vásárolt bú­torokat? — A járás valamennyi köz­ségét felsorolhatnám. Abony- ba, Jászkarajenőre, Törteire, Albertirsára, Ceglédbercelre, sőt, Monorra és Szolnokra is mennek a szállító autók. Űgy- látszik, nemcsak mi végzünk közvéleménykutatást, hanem az emberek is „kutatnak” és a jó hír Ceglédre hozza őket vásárolni. K. L. Abonyi látogatás A ceglédi áruház „Szász Fe­renc” szocialista brigádjának tagjai Abonyba látogattak. Az egykori Vigyázó-kastély park­jában kegyelettel adóztak a kommunista mártírok emlék­művénél, melyet a közelmúlt­ban lepleztek le, majd Győré Pál vb-titkár kalauzolásával megnézték a község híres falu­múzeumát, melyet évről évre értékes néprajzi és kortörténe­ti tárgyakkal gyarapítanak. ÉLETKÉPEK Cegléd város híré-neve az utóbbi években azzal is gya­rapodott, hogy sok, hazánkba látogató külföldi ide jön ma­gyar fajkutyát, pulit, komon­dort, vizslát vásárolni. A ku- tyatenyésztést 1968 óta a Ma­gyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének ceglédi egye­sülete irányítja. Munkálkodásukról meg­kérdeztük Ecseri Mihály tit­kárt, aki a következőket mon­dotta: — Ceglédi egyesületünk­nek 190 tagja van. Első elnö­künk, Győré Gyula, a helyi el­nökségről lemondott, miután ő az országos egyesület veze­tőségében tevékenykedik. Üj elnöknek Baranyi Tibor ta­nárt választottuk, és figyelem­re méltó fejlesztési programot dolgoztunk ki, melynek ered­ményei máris megmutatkoz­nak. — A városi tanácstól, egye­lőre bérletként, megkaptuk a Csutak Kálmán utca végén levő kétholdas telket, ahol már felállítottak a kutyaki­képző iskolát, ahová, megha­tározott napokon, a tagok ki­hozhatják kutyáikat. Képzett szakember, Egry Ferenc ag­rármérnök engedelmességre és különböző feladatok telje­sítésére neveli őket. — A tagokat nemes fajták tenyésztésére bíztatjuk, és se­gítséget is adunk nekik. Te- nyészszemlét tartunk, s már a május 6—7-én rendezendő budapesti kiállításon több ceglédi kiállítja kutyáit. — Tagjaink segítségére számítva, kiképzőiskolánkat körül kívánjuk keríttetnd, és később épületet is akarunk emelni. Addig is kérjük a környékbelieket, hogy a ki­képzés idején ne engedjék oda jószágaikat. Megtiltottuk, hogy a tenyésztők kutyáikat a közeli kútnál itassák: minden kutya részére itatóedényt kell vinni. Megkérdeztük a titkárt, hogy ő milyen fajta kutyát te­nyészt? — Jelenleg jó házőrző, törzskönyvezett német juhász­kutyát — mondotta, és meg­mutatta a fényképét. K. L. A Szabadság mozi épülete előtt kalaplevéve kéregét egy szakállas, fehér botos öregem­ber. Körülötte tizenéves fia­talemberek élcelödnek. Az egyikük tízforintost mutat a kéregetőnek, mire az utána­kap. A lendülettől azonban el­vágódik, s azután jajgatva sze­di össze a kalapjából szétgu­rult tíz-, húsz-, ötvenfillérese- ket. A srácok röhögnek, az öreg szitkozódik, és elindul a vasútállomás felé. A járdaszi­get előtt megáll, segítséget ké­rőn tekint szét: átsegíti-e va­laki? A „tízforintos” fiatalember hozzálép, s aztán mindketten átbotorkálnak az úttesten. S amikor az öreg pislogva kö­szönetét mond, a fiú bűnbá­nóan kezébe nyomja a tízest. A járókelők összenéznek: mi­lyen kiismerhetetlen a mai fiatalság! Csak én hallottam, hogy bú­csúzáskor mit mondott a fiú az öregnek: „Maga megját­szotta a vakot, én pedig a jó- szivűt. Kvittek vagyunk. Visz­lát, öreg.” ★ Piaci napokon szívesen já­rok Cegléden. Mindig akad él­mény. Sétálok, sétálgatok, s közben a vevő árgus szemével mustrálom a portékákat. Két kezemet zsebre dugva megál­lók az egyik halárus előtt. Ta­pasztalt, dörzsölt ember a potykás, szeme villanásából látom, azonnal megállapította, hogy nem akarok csukát ven­ni. De még pontyot és kesze­get sem. Előttem termetes asszonyság alkudozik: „... sok az a más­fél kiló. Elég az uramnak egy is. Ha annyit megeszik, két litert csúsztat le. Ha többet veszek neki, arányosan több bort kíván... — mondja, mondja az asszony, aztán JÚLIUSBAN: VASUTASHÉT Nemzetközi tudományos tanácskozás KIÁLLÍTÁS, HANGVERSENY, ÜNNEPSÉG Vajon gondolja-e a mai utas, akivel a villanymozdony von­tatta expressz átsuhan a ceg­lédi állomáson, hogy százhu­szonöt esztendeje rakták le itt a síneket, s ma már megmo­solyogni valóan mókás körül­mények közt döcögött erre az első s'zerelvény. Mióta a vil­lanyvonat fut Budapesttől Zá­honyig, javult a közlekedés, mióta felszerelték az elektro­mos jelzőberendezéseket, nőtt a vasúti közlekedés biztonsá­ga. Dózsa születésének ötszáza­dik és a Cegléd—Szolnok vas­útvonal megépítésének 125. évfordulója alkalmából a MÁV Budapesti Igazgatósága júliusban egy hétig tartó ren­dezvénysorozatot tart. Július negyedikén kezdődnek váro­sunkban a közlekedéstudomá­nyi napok. A vasútállomáson bemutat­ják a most közlekedő korszerű Diesel-mozdonyokat. A „125 éves a magyar vasút” című kiállítás anyaga tablókon, ma­ketteken mutatja be a közle­kedés fejlődését. Az állomás virágokkal díszí­tett peronján végleges helyé­re kerül egy múzeális értékű 275-ös gőzmozdony. Ez a típus baktatott át hosszú évekig a városon. Ha megszűnik a cse- mői vasútvonal, a városbeliek­nek ez marad emlékeztetőül. Előadás hangzik el A közle­kedés helyzete, szerepe és jö­vője Pest megyében a negye­dik ötéves terv idején címmel. A témakör vasúti, gépjármű­közlekedési és útügyi problé­máit vitatják meg. Külön an- kéton foglalkoznak a nemzet­közi vasúti áruszállítás kérdé­seivel. Megvitatják a MÁV Budapesti Igazgatósága szere­pét a nemzetközi áruszállítás­ban. A teherkocsik célszerű kihasználásáról a pozsonyi Keleti Vasútigazgatóság veze­tője tart referátumot. Bejelen­tett hozzászólók a krakkói vasút, a magdeburgi vasút­igazgatóság képviselői és a bu­dapesti igazgatóság vezető szakemberei. A tudományos megbeszélé­seket kulturális program egé­szíti ki. A Debreceni MÁV Szimfonikus Zenekar ad hang­versenyt ’a Kossuth Művelő­dési Központban. A 22. vasu­tasnapot július 8-án ünnepük. A budapesti igazgatóság váro­sunkban tartja központi ün­nepségét, másnap sportrendez­vényekre kerül sor. A lakosság reméli, hogy az állomás Luca székeként ké­szülő felújítási munkálatait gyorsabb tempóban folytatják. A vasutashét jó alkalom vol­na, hogy akkorra rendbe szed­jék az állomás környékét egy­részt, hogy ne kelljen szégyen­kezni ágrólszakadt állapota miatt a vendégek előtt, más­részt ez lehetne a MÁV vasu­tasnapi ajándéka az utazókö­zönségnek. T.T. Híradások ceglédiekről Ebben a hónapban a Ma­gyar Ifjúság és a Képes Újság foglalkozott ceglédi emberek­kel. A Magyar Ifjúság Besze Imre Ha otthon vagyok című versét közölte, mely arról vall, hogy bár elkerült a városból a fiatal költő, a szíve mégis visszahúzza ide, ahol a jót és a szépet megszerette. A Magyar Ifjúság cikke a ceglédi Kisgrafika barátok kö­réről, illetve annak vezetőjé­ről, Nagy Lászlóról közölt ké­pes beszámolót. A Képes Újságban a MA- DISZ volt ceglédi titkáráról írtak. Dr. Márton János most az Agrártudományi Kutatóin­tézet igazgatója: őt szólaltatta meg a riporter. Honvédelmi napok Abonyban A gimnazisták eredményesen szerepeltek Az abonyi nagyközségi MHSZ-szervezet idei munka­tervében számos, figyelemre méltó esemény szerepel. Az egyik az abonyi honvédelmi napok, melynek már hagyomá­nya van. A felkészülés régeb­ben megkezdődött, hogy a ver­senyeken, bemutatókon, vetél­kedőkön eredményesen szere­peljenek a részvevők. Honvé­delmi ismeretekből, honvédel­mi sportból, ifjúgárda-akciók- ból, honismereti kulturális rendezvényekből, filmvetítés­ből állították össze a progra­mot. Az elsőn, melyen a Ki­nizsi Gimnázium több mint száztagú csoportja vett részt, igen szép eredmények szület­tek. Külön dicséret illeti az MHSZ-aktívákat, a gimnázium pedagógusait, a gondos szerve­zésért és a versenyek lebonyo­lításáért. A helyi KlSZ-alapszerveze- tek, klubok, sportszakosztályok sok segítséget adnak ezekhez a rendezvényekhez. A követ­kező alkalom, amikor tudásu­kat, rátermettségüket bemu­tathatják, az abonyi fiatalok, május 1-én, 5-én, 6-án és 7-én, valamint 8-án lesz. A lövész- versenyt az MHSZ lőterén rendezik. Nemcsak gyakorlat­ban, hanem elméleti tudás­ban is jeleskednie kell annak, aki az elsők közé kerülhet. ÖKÖLVÍVÁS mégis megveszi a másfél kilö- nyi piros keszeget. — Most jut eszembe — teszi helyre az igazát —, a komáék vendég­ségbe jönnek. Szőlőbeliek, bort is hoznak. Hadd fogyjon. Úgy­is olyan fösvények ... A halárus mögötti standon tojást árul egy piros arcú né­ni. Kosara mellett könyvek sorakoznak. — Eladók? — kérdezem, mintha nem tudnám, hogy azért vannak kirakva. — Az a. El az — mondja villanó szemmel a néni. — Mibe? — veszem rövid­re az alkut. — Forint. — A tojás? — Az kettő. — Nézze. Megveszem mind az öt könyvet, ha egyötvenért adja a tojást. A néni gondolkodik. Látha­tóan számolja a hasznot. — Vigye. A vásár létrejön. Tizenkettő ötvenért kaptam egy kiadós reggelit és öt jó kötetet. Nyertem. Besze Imre 15:3 Barátságos ökölvívó-csa- pattalálkozót rendeztek a ceg­lédi sportcsarnokban. Gyér ér­deklődés kísérte a mérkőzése­ket, amelyek elég gyenge szín­vonalúak voltak. A ceglédiek javára nagy tudáskülönbség mutatkozott a játékosok kö­zött, de a várt teljesítménytől ők is elmaradtak. Jó mérkőzésen győzött Abo­nyi. Pákozdi Benő döntő fö­lénnyel nyert Hollós ellen. Győztek: Szlovák II, Abonyi Kőműves, Esze, Semetka, Pá­kozdi B., Homoki. Döntetlenül mérkőzött: Szepesik. Kikapott: Szlovák I. ★ Az országos vidéki serdülő­seregszemlén indultak Csordás Gábor edző neveltjei is. A 212 induló között a ceglédiek — akik szeptember óta űzik ezt a sportágat — két bronzérmet szereztek Gór Tamás és Ba­logh József révén. U. L. T Sokan vesznek új bútort VIDÉKI MEGRENDELŐK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom