Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-26 / 97. szám
1972. ÁPRILIS 26.. SZERDA 7 Okiratok Dózsa korából Kedden délelőtt a Magyar Országos Levéltárban sajtó- tájékoztatón ismertették az itt őrzött, Dózsa korára és az 1514. évi parasztháborúra vonatkozó iratokat. Érszegi Géza, a levéltár munkatársa elmondta, a közeljövőben fontos forrásmunkával gazdagodik a magyar történelemkutatás: az Országos Levéltár és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének közös kiadványaként a közeljövőben megjelenik az 1514-es paraszt- felkelés okmánytárának anyaga, mintegy 300 okirat. A többségében latin nyelvű dokumentumok közül számosat már az eddigi irodalom is ismert, jó néhány azonban csak most kerül első alkalommal a nagyközönség elé. A legkorábbi híradás a XVI. századból Héderfály Barlabási Lénárt erdélyi al- vajda Szeben város uraihoz intézett levele, amely már 1507-ben „veszélyesnek” titulál egy bizonyos Dózsa György nevű székelyt. \ A Dózsa-féle híres ceglédi proklamációt a XVIII. századi szerzők közül többen is kiadták, de a most megjelenő. okmánytárban szerepelt először teljes szöveggel. TANÁCSKOZÁS A CSÖKKENT MUNKAKEPESSÉGŰEKRŐL Nemcsak orvosi feladat A Magyar Rehabilitációs Társaság, a Központi Baleseti Rehabilitációs Osztály és a Kézműipari Vállalat jubileuma Kedd délelőtt Budapesten, a MOM művelődési háza rendhagyó jubileumi ünnepség színhelye volt A Magyar Rehabilitációs Társaság fennállásának öt-, a SZOT központi baleseti rehabilitációs osztálya, valamint a Fővárosi Kézműipari Vállalat húszéves évfordulója alkalmából. Vagyis a főleg orvosokból álló, a rehabilitációt gyakorlati és tudományos alapon vizsgáló társaság, valamint egy gyógyintéz- mény s egy vállalat szokatlan módon közösen ülte meg jubileumát. Mégpedig tanácskozást folytatva a rehabilitált, vagyis a különböző betegségekből felgyógyult, de egészségük károsodása nélkül régi szakmájukat nem folytatható embereknek a nekik megfelelő munkakörben való elhelyezéséről és munkaügyi kérdéseiről. A balesetet szenvedettek vagy szervi bajban megbetegedettek, a csökkent munkaképességűek helyzetéről, egyéneket egzisztenciájukban súlyosan érintő, ÁPRILIS 27-TŐL MÁJUS 3-IG CEGLÉD, (A filmszínház a Kossuth Művelődési SZABADSÁG ,H,á\br '"‘1° eladásait.) 27—30: vidékiek New Yorkban 1— 3: Volt egyszer egy család NAGYKÖRÖS GÖDÖLLŐ SZENTENDRE ABONY BUDAKESZI BUDAÖRS DUNAHARASZTI MONOR NAGYKATA VECSÉS 27— 28: Porondparádé 29-30: Volt egyszer egy család 1— 3 í Vidékiek New Yorkban 26-27: Felszabadítás I—II. 28- 30: Szemtanú* 1: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán 2: A veréb is madár* 3: Az oroszlán ugrani készül 26- 27: Folytassa doktor 28- 30: Sátáni ötlet 1- 3: A jégsziget foglyai I—II. 27- 28: A közvetitő 29- 30: Porondparádé 1— 2: Idegen a cowboyok között I—II. (A filmszínház a Művelődési Házban tartja előadásait.) 30- 1: Pygmalion XII. 27-28: Zabriskie Point* 29- 30: Oliver I—II. 1-3: Uram, On özvegyasszony lesz (A filmszínház a Művelődési Házban tartja előadásait.) 27-28: Mesés milliók 30— 2; Hahó, a tenger 3- 5: Idegen a cowboyok között I—II. (A filmszínház a Művelődési Házban tartja előadásait.) 27- 28: Még kér a nép* 30: A közvetitő 1— 2: Porondparádé 26- 27: Queimada 28- 30: Négy gyilkosság elég lesz, kedvesem 1— 3: Tizenkét szék I—II. 27- 30: Stan és Pan meg a hölgyek 1— 3: Sátáni ötlet *Csak 16 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIUZEMI VALLALAT tehát társadalmi ügyről folyta tanácskozás. Dr. Farádi László, az egészségügyi miniszter első helyettese elnöki megnyitójában rámutatott az eddigi intézkedésekre, kifejtve, hogy az egész társadalomnak át kell éreznie, milyen fontos kérdésről van szó. Ezután Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes a rehabilitáció munkaügyi kérdéseiről szólott: — A rehabilitáció szerves része a munkaerő-gazdálkodásnak, nem jótékonykodás, nem is kizárólagosan orvosi feladat, hanem szocialista rendünkből fakadó helyes meghatározással: nem a csökkent, hanem a megváltozott munka- képesség hasznosítása. Arra kell törekedni tehát, hogy a megváltozott munkaképességet lehetőleg a tanult szakmában hasznosítsák. Közölte, hogy reprezentatív országos felmérés szerint 150 ezer, de a valóságban ennél jóval több lehet a csökkent munkaképességűek száma. A következő felszólaló dr. Bartos István, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Társadalombiztosítási Főigazgatóságának vezetője volt. — A szakszervezetek számos intézkedése irányul arra, hogy az aktív dolgozók köre bővüljön a csökkent munkaképességűekkel, és hogy azok olyan munkahelyre kerüljenek, ahol keresetük nem lesz kevesebb. A SZOT egyébként is napirenden tartja a rehabilitáció kérdését, és igyekszik hozzájárulni az érdekeltek helyzetének megjavításához. Dr. Egyed Béla, az orvostudományok kandidátusa, a központi baleseti rehabilitációs osztály vezetője és a Magyar Rehabilitációs Társaság elnöke elmondta: — Napjainkban, amikor a legpusztítóbb járvány a baleset, népgazdasági szempontból káros, de embertelen is a megváltozott munkaképességű embereket arra ítélni, hogy egyetlen ténykedésük a rokkantsági járulékot hozó pénzespostás várása legyen. Még a legsúlyosabb esetekben is bizonyos fokú rehabilitáció lehetséges. A közlekedésre képteleneket bedolgozóként lehet igénybe venni. Meg kell szűnnie azonban egyes vezetők ama káros nézetének, hogy termelőmunkát csak tökéletesen egészséges emberek végezhetnek. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot is, hogy a csökkent munkaképességű dolgozót rokkantnyugdíjra, leszázalékolásra beszéljék rá. Bossányi György, a Fővárosi Kézműipari Vállalat igazgatója szólalt fel ezután. A vezetése alatt álló vállalat egyike a legtöbb csökkent munkaképességűt foglalkoztatóknak az országban. Elmondotta, hogy vállalata 13 ezer dolgozója közül 3400 csökkent munkaképességű, és az ötéves terv végéig számukat további öt-hatszázzal növelik. — Csökkent munkaképességű dolgozóink jutalmazására és szükség esetén segélyezésére több mint egymillió forintot biztosít vállalatunk, s tíz százalékkal magasabb nyereség- részesedésben is részesülnek. A szakmai rehabilitációban akkor számíthatunk teljes sikerre, ha egyre szorosabb lesz a kapcsolat vállalatunk és az egészségügyi, valamint rehabilitációs intézmények között. A vállalati igazgató felszólalását vita követte. Több új gondolat is felmerült a rehabilitáltak munkába állításával kapcsolatban. A tanácskozás szünetében és befejezése után a több száz részvevő megtekintette néhány vállalat és egy kisipari szövetkezet kiállítását, amelyen a csökkent munkaképességűek munkáit, valamint a részükre készített különleges szerszámokat és eszközöket mutatják be. A kiállítási darabok egyáltalán nem árulják el, hogy azokon csökkent munkaképességűek dolgoztak. Szépek, tökéletesek. Ami Pest megyét illeti, számunkra is jelentős a hármas jubileumi tanácskozás. Megyénkben is sok a csökkent munkaképességű, és ahol azelőtt dolgoztak, a vállalat igyekszik ugyan munkát biztosítani számukra, de elég gyakran előfordul, hogy a régebbinél jóval alacsonyabb keresettel. A „bejárók” részére viszont még így is nehéz munkaalkalmat biztosítani, hiszen a falun lakó rehabilitáltak az utazás fáradalmait többnyire nem viselik el. Nagy segítség tehát, hogy a Fővárosi Kézműipari Vállalat 12 Pest megyei községbén'tart fenn kisebb-na- gyobb üzemet, amelyekben hatszáznál többen dolgoznak. Legtöbben, 176-an Abonyban, ahol szőnyeget szőnek, és női konfekcióruhát készítenek. A műhelyekben foglalkoztatott csökkent munkaképességűek együtt végzik a munkát a többiekkel, és teljesítményükben nem maradnak ej tőlük. A bedolgozók egy része szintén rehabilitált. Hozzájuk elviszik a feldolgozandó anyagot, és elhozzák tőlük a kész árut. Mind a két kategória mintegy 150—160 főt számlál, de remélhetőleg a vállalat tervezett létszámnövelése során Pest megyében is többen lesznek. Sz. E. TIT-közgyűlések Újra választották a budai járási szervezet elnökségét 1972-ben tartja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat VI. küldöttgyűlését. Ennek érdekében megyénkben is a TIT járási, városi szervezeteinek közgyűlésein sor kerül az elmúlt négy év munkájának értékelésére, az időszerű feladatok kijelölésére, az elnökségek újra választására, illetve a megyei küldöttek megválasztására. Elsőnek februárban a százhalombattai városi TIT-szer- vezet tartotta meg közgyűlését, s választotta elnökének Bartha Antal városi tanácselnököt. Az elmúlt héten, április 21-én, a nagykátai és a monori járási TIT-szervezetek tagsága választotta újra elnökségét. A TIT nagykátai szervezetének elnöke dr. Ma- gócs Imre, a járásbíróság elnöke; a monori szervezet elnöke dr. Baldigh Előd, járási rendelőintézeti főorvos. Tegnap délután a fővárosi Kossuth Klubban, a TIT budai járási szervezete tartotta meg közgyűlését. A gyűlésen megjelent Göndics Zoltán, a Pest megyei pártbizottság propaganda- és művelődés- ügyi osztályának vezetője, dr. Szemes Gábor, a TIT Pest megyei szervezetének elnöke, az alsógödi Dunakutató Intézet igazgatója, valamint Földes István, a megyei szervezet titkára. A közgyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Stark Janka, a Pest megyei Tüdőgondozó igazgató főorvosa, országgyűlési képviselő, Bánáti Gézáné pedagógus, országgyűlési képviselő, Inzsel Ottó, a Hazafias Népfront budai járási titkára és Simon János, a KISZ budai járási bizottságának titkára. Az egybegyűlteket Lengyel Sándor, a járási TIT-szervezet elnökhelyettese, a budai járási pártbizottság titkára köszöntötte, majd Kasza Gábor, a járási TIT-szervezet titkára, a megyei gyermekotthonok vezető szakfelügyelője kiegészítette az elnökség beszámolóját az elmúlt négy év munkájáról, és a javaslattervezetet a további feladatokra. Hangsúlyozta, hogy a jövőben a legújabb szemléltető eszközök felhasználásával _többet kell foglalkozni az ipari dolgozók és az értelmiségiek körében végzett ismeretterjesztéssel. Vita következett, amelynek végén a közgyűlés a beszámolót és a javaslattervezet elfogadta. A TIT budai járási szervezetének közgyűlése ezután újra választotta a szervezet elnökségét, és megválasztotta a megyei küldötteket. A járási szervezet elnöke Lengyel Sándor, a budai járási pártbizottság titkára lett. " legyénkben a TIT többi járási, városi szervezetének elnökség- és küldöttválasztó ’■özgyűléseire ezután kerül se Az elnökségeket a nyár elejéig mindenhol újra választják. A TIT megyei küldöttgyűlését októberben tartják. P. A. § Tíz nap rendeletéiből A tanácsi dolgozók képesítéséről 'megjelent :7“1025/1971. (VI. 22.) Korm. határozatot és végrehajtási rendelkezését a 2/1971. (XII. 4.) MT—TH rendelkezéseket a Tanácsok Közlönye ez évi 16. számában találják meg az érdekeltek. Az állatok forgalmáról, levágásáról, valamint a hús és húskészítmények felhasználásáról és forgalmáról szóló 7/1968. (II. 17.) MÉM számú rendelet módosításáról az 5/1972. (IV. 19.) MÉM rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny, április 19. sz.) A szociális otthonokban és szociális intézetekben fizetendő gondozási díjakat az egészségügyi miniszter 4/1972. (IV. 16.) EüM. számú rendelet tartalmazza. (Tanácsok Közlönye, április 20. sz.) A mezőgazdasági szövetkezetek nem mezőgazdasági jellegű tevékenységére vonatkozó jogszabályokról ugyanitt találjuk a Könnyűipari Minisztérium tájékoztatóját. A munkások továbbképzéséről a munkaügyi miniszter 6/1972. (IV. 21.) MüM számú rendeletét a Magyar Közlöny április 21-i száma tartalmazza. Az alkohol tartalmú italok értékesítése után fizetendő kereskedelmi adóról ugyanitt találjuk a 15/1972. (IV. 21.) PM számú rendeletet. A belkereskedelmi tevékenység után fizetendő kereskedelmi adóval kapcsolatban megjelent 14/1972. (IV. 16.) PM számú rendeletet a Tanácsok Közlönye ez évi 17. számában találják meg az érdekeltek. Bevételből szórakozott a betörő boltvezető Társadalmi tulajdont károsító sikkasztásért állították bíróság elé a Biatorbágy és Vidéke ÁFÉSZ egyik boltvezetőjét. A 21 éves Léka Erzsébet a fővárosban volt eladó, s bár kevés szakmai gyakorlattal rendelkezett, kinevezték a 8-as számú biatorbágyi vegyesbolt vezetőjének. Munkájával egy ideig elégedettek voltak, két hónap múlva azonban egy ellenőrzés során 16 ezer forintos leltárhiányt fedeztek fel üzletében. Bűncselekményre utaló nyomot akkor nem találtak, Léka Erzsébetnek havi részletekben törleszteni kellett a hiányt, s ezzel az ügy lezárult. Mint az ügyészi vádirat megállapítja, a boltvezetőnő ezután egyre többet költekezett, a fővárosba járt szórakozni, s kiadásait a bolt bevételéből fedezte. Ennek tulajdonítható, hogy amig az üzlet ez idő alatt egyre nagyobb forgalmat bonyolított le, Léka Erzsébet boltjában megcsappant a bevétel. Néhány hónap múlva az ÁFÉSZ leváltotta a vezetőnőt, és megkezdték az újabb leltárt. Léka Erzsébet számított a hiányra, ezért elhatározta, önbetöréssel próbálja elkerülni a leleplezését. A lakat le- feszítésével hatolt be üzletébe, felforgatta a boltot, majd csaknem kétezer forint értékű árut vitt magával. A nyomozás azonban kiderítette a koholt bűntettet, majd a folytatólagosan elkövetett sikkasztást is: az üzletben több mint 69 ezer forint volt a leltárhiány. A Pest megyei Bíróság Léka Erzsébetet a folytatólagosan elkövetett sikkasztásért 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Értesítjük a vásárlóközönséget, hogy VÁCOTT MEGNYITOTTUK A MEGYE LEGNAGYOBB RUHÁZATI ÁRUHÁZÁT. Húszmillió forintos árukészlettel, udvarias kiszolgálással várja vásárlóit a PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT DUNAKANYAR ÁRUHÁZA i t
