Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 95. szám
/ Éljen és virágozzék szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság! (Az MSZMP Központi Bizottsága május 1-i jelszavaiból.) Küldöttközgyűlés Szombaton a Tudományos Akadémia dísztermében befejeződött az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 62. küldöttközgyűlése. Lomniczy Dezső titkár beszámolójában hangoztatta, hogy a jövőben fontos feladatuknak látják a szénhidrogén és alumíniumtermelés és felhasználás fejlesztését és az ezzel kapcsolatos szakmai és tudományos ismeretek elterjesztését. Átadták a Markusovszky-díjakat Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Weil-termében szombaton adták át — ezúttal 11. alkalommal — a Markusovszky-díja- kat. Az ünnepélyes díjkiosztó ülésen dr. Fischer Antal egyetemi tanár, az Orvosi Hetilap lapszerkesztő bizottságának tagja „Egészségpolitikai feladatok Markusovszky korában és ma” címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért emlékelőadást Ezt követően került sor a díjak átadására, amelyeket az idén a következő orvosok kapták: Dr. Figus I. Albert igazgató főorvos, dr. Simon László alorvos, dr. Bánki Gyula és dr. Bajtai Attila tudományos munkatársak, Hídvégi Jenő, a Rádió szerkesztője, dr. Iványi János osztályvezető főorvos, dr. Schuler Dezső egyetemi docens, dr. Várbíró Béla igazgató főorvos, dr. Breila István osztályvezető főorvos, dr. Farkas Gábor, dr. Mohay András. A Csrpol Autógyárhoz esatiukozru Kommunista műszakok a szolidaritás jegyében Mindenki a fedélzeten Bombák hullanak a Vietnami Demokratikus Köztársaságra. Az Egyesült Államok újabb durva merénylettel próbál elégtételt venni a Dél- Vietnamban elszenvedett vereségekért. Békét Vietnamnak! E követelés jegyében emelték fel szavukat a Csepel Autógyár dolgozói is, és felhívással fordultak a magyar fiatalokhoz, hogy április 22—23-án rendezzenek kommunista műszakot a vietnami nép javára. Pest megyében a hét végén több üzemben dolgoztak szabad szombaton az ifjúkommunisták. Vácott például már hagyományai vannak a kommunista műszakok rendezésének: a múlt évben a város 4200 KISZ-fiatalja 16 ezer órát dolgozott a kommunista műszakok keretében. Tegnap és ma a Váci Kötöttárugyár dolgozói rendeztek kommunista műszakot, amely Pest megye egyik legjelentősebb vállalása. A gyár valamennyi dolgozója szombat délután 2-től és vasárnap délelőtt 6—2-ig termelőmunkát végzett. A fiatalok és az idősebbek egyaránt felajánlották a túlórapótlékot a vietnami ezerszemélyes szakmunkásképző intézet berendezésére, valamint egy gyermekkórház felépítésére. Irodából, munkapadhoz f XX Az utóbbi időben ahhoz, i áogy 50—150 ezerrel több minkásunk legyen, évente I násfél millió felvételre volt j szükség. A szakemberek sze- ’int a munkahelycseréknek így ígyharmada felesleges volt Pest megyében 1968 és 1969 úniusa között a csoportveze- ők és technikusok 10 száza- éka, a szakmunkások 18,5, a )et: nított munkások 15 és a ege-. munkások 28 százaléka ’áltozta -ott munkahelyet. A közgazdászok egyszerű nércével mérik e mozgást, asznos munkaerő-áramlásnak akin tik a gazdasági szerkezet áltozásából eredő munka- elycseréket, ellenben károsak bélyegzik az olyanokat, melyek nem szolgáltatnak épgazdasági vagy vállalati rdeket, amikor csak a maga- íbb kereset, a nagyobb jöve- elem elérése a cél. Pénz és képesség Kik közül kerülnek ki a tunkahelyet változtatók. Leg- zakrabban a segédmunkások, magasabb képzettségű mü- ákiák és közgazdászok, vala- ánt a fiatalok mozognak, est megyében is a „vándor - adarak döntő többsége 25 ren aluli, az ifjak az őket elégítő keresetet sokszor :m is a második, hanem a irmadik, a negyedik vagy az ödik munkahelyen találják eg. Miért vándorolnak az embe- k gyárról gyárra, vállalatról illalatra? A fluktuáció nem yszerűen gazdasági, hanem mplex gazdasági-tár sadal- i-pszichológiai jelenség. A ilgozók egy része keresi a pességeinek legjobban meglelő munkát, még a munkás- ánnyal küzdő gyárigazgató- k is be kell látnia, hogy ez tony társadalmi hasznossá- mozgás. A vándorok má- : csoportja egyszerűen a tgasabb kereset elérésére •ekszik. Hogy ez hasznos-e gy káros, azt egyénenként letne megvizsgálni, de ha a geredmény negatív, akkor n az egyes embert kell el- irasztalni. hanem azon a ■sadalmi-gazdasági közegen Magyar-NDK baráti találkozó Magyar—német baráti találkozót rendeznek Budakeszin, holnap délután. A német nők helyzetéről tart előadást Wald traut Maurer, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjának igazgatóhelyettese. Zászlónyertesek Egyenes úton A villamos fogyasztásmérők fontos alkatrésze a mérők állását mutató számdobsor. A Ganz Müszerművek gödöllői árammérő gyár szerelő műhelyében naponta sok száz darab készül belőle az egy- és háromfázisú műszerekhez. Foto: Urbán Hűtőpultok, maglapok Gépek - I millióért A váci Autójavító és Fémipari Vállalat a Budapesti Hűtőgépgyárral kötött szerződés értelmében mélyhűtőpult testeket készít a gyárnak, így közvetve bekapcsolódik az NDK-nak történő exportszállításokba is. Más üzemmel is kooperál a váci vállalat. A Gázkészülék Gyár 6 és 12 literes autogejzerei- nek gyártását veszély fenyegette, mert akadozott az alkatrészellátás — a váciak vállalták, hogy előállítják a szükséges alkatrészeket, a próbadarabok sikerültek, erre az évre 90 ezer darabos megrendelést kaptak. A Híradástechnikai Anyagok Gyárának transzformátormaglapot készítenek — a sződligeti telepen összesen évi 400 tonnás mennyiséget. Idén a magas nyereségből fejlesztési alapot is képezhettek, i az elmúlt hónapokban 1 millió forintért vásároltak korszerű gépeket. Vállalati szinten tavalyi 25 milliós tervüket, 28 millió forintra szeretnék növelni 1972-ben. t 1 t I szükséges változtatni, amelyik j ezt a mozgást előidézi. A mun- j kásihiány miatt panaszkodó ! igazgatók ritkábban szólnak a vándorlás következő okairól: ideges, feszült munkahelyi légkör, rassz munkakörülmények, hiányos szociális ellátás. Pedig a statisztikák igazolják, hogy nem is kevesen — még kisebb keresetért is — inkább a nyugodt, tiszta, korszerű munkahelyet választják. Hivatáskeresés? Különösen sok a fiatal „vándormadár”. A vizsgálatok e mozgás sok speciális okát tárták fel. Az ifjú kor az önállósulás időszaka, a „nagy kiadások” kora, például lakást keli vásárolni, építeni. Ugyanakkor a fiatalok alacsony béreket kapnak, Pest megyében a 35—39 éves szakmunkások keresete 31 százalékkal magasabb a 15—17 évesek, 23 százalékkal a 18—19 évesek kereseténél. A fiataloknál a vándorlás a „bérharc” egyik formája, hogy elérjék a lehető legmagasabb jövedelmi szintet. Persze nemcsak ez motiválja a fiatalok mozgását, sokan elfelejtik, hogy a pályaválasztás nem zárul le az első elhelyezkedéssel, a fiatal azért is tovább vándorol, hogy megtalálja igazi szakmáját, hivatását. Keresik azokat a munkahelyeket, ahol a továbbtanulást engedélyezik, ahol perspektívát látnak, ahol előnyösebbek az előrejutás, a „karrier” lehetőségéi. Véleményem szerint az ilyen okoktól vezérelt munkahelycseréket nem szabad könnyedén elítélni! Néhány éve riportot írtam, amelynek ez volt a mottója: „Mutasd meg munkakönyvedet, megmondom ki vagy.” E gondolat is szemlélteti, hogyan zártunk kalodába egy közhelyet. A közhely él, (a vándorlás rossz!) nem ad teret a reális értékelésnek: a fluktuáció összetettebb jelenség annál, mintsem tetszetős sommázatokkal jellemezhetnénk. A vulgarizálás szellemében foganhatott a „vándormadár” fogalom is, amelyre csak elítélő jelző tapadt, s e szó bevonult a kabaréírók kelléktárába. Szerintem jó lenne, ha ez a fogalom visszaszorulna beszédünkben, ugyanis a tények mást mondanak: a Pest megyei szociológiai vizsgálat adatai szerint a vándorlóknak csak kis része tartozik ahhoz az embertípushoz, amely nem találja helyét a társadalomban, nem tud rendezett viszonyok között élni, és nem tud kitartani egyetlen munkahelyen sem. E kisebbség miatt ne bélyegezzünk mindenkit „vándormadárnak”. Közhelyek halódása Gazdasági szükségszerűség kényszerít, hogy a munkaerő mozgását kordába szorítsuk, e célból születnek a közgazdasági, az adminisztratív intézkedések. Elsősorban a káros fluktuáció csökkentése szükséges, s nem a hasznos mozgás megakadályozása a cél. Nem akarunk visszatérni a korábbi közhely világába, amelynek még egy másik „hagyománya” is él: minden becsületet a derék törzsgárdának. Nem kétséges, becsülni kell azt az embert, akire mindig számítani lehet, aki hűséges a gyárhoz. De e jelszó mintha túlnőtte volna önmagát, nem teljesen a gazdasági helyzet következménye, hanem gyakran a vezetői kényelmesség tükörképe. Ugyanis gondolkoztak már önök a következő kérdésen: miért értékesebb a begyepesedett, középszerű, az újtól irtózó, máshová elmenni nem tudó törzsgárdatag — mert ilyen is van — a lelkes, újító, önmagát kereső „személyiségfejlesztő vándornál”? Végül egy harmadik közhely halálát is kívánom: egyes vezetők hajlamosak túlságosan nagy szerepet tulajdonítani a munkások fluktuációjában a termelőszövetkezetek kiegészítő üzemeinek. A Pest megyei széles körű szociológiai felmérés adatai cáfolják ezt, a megyei munkásoknak csak 3 százaléka dolgozik tsz-ekben. s többségük a gazdaság gépésze vagy gépjárművezetője. Fóti Péter BUDAKESZI O daítélték a Miniszter- tanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, illetve a kiváló termelőszövetkezeti gazdaság címet, s a vele járó vándorzászlót a népgazdaság különböző területein tevékenykedő közösségek legjobbjainak. A kiemelkedő munkát elismerő kitüntetést — amint arról lapunkban már hírt adtunk —, megkapta a Nagykőrösi Konzervgyár, a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat, s örömmel olvastunk arról, hogy zászlónyertes lett a fejlesztési intézet révén a megyéhez kapcsolódó Szerszámgépipari Művek, s a Pest megye jórészén az árufuvarozást lebonyolító Volán X. sz. Vállalat. A kiváló termelőszövetkezeti gazdaságok között találjuk a püspökhatvani Üj Barázdát, a hernádi Március 15-öt, s a jó munkáért elismerő oklevelet kapott közös gazdaságok sorában a zsámbéki Üj Élet, a galgahévizi Rákóczi, s az Örkényi Haladás Termelőszövetkezetet. A felsorolt közösségek munkáját, több évre kiterjedő erőfeszítéseit ismerve, nyugodtan leírhatjuk: méltó helyre jutott a kitüntetés, valóban kiemelkedő tevékenységet jutalmaz s dícsér a legmagasabb elismerés. Van-e valami közös sajátja a kitüntetett gazdaságoknak? Hiszen munkájuk részleted nehezen hasonlíthatók össze. Más erőfeszítéseket kellett tennie például a Nagykőrösi Konzervgyárnak, hogy az egy foglalkoztatottra jutó termelés értéke a múlt esztendőben 10,5 százalékkal emelkedhessek, s megint mást a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalatnak, hogy ugyanez a mutató 21.5 százalék lehessen. Megintcsaik másfajta követelményeknek kellett megfelelniük a termelőszövetkezeti gazdáknak, hogy bekerülhessenek a legjobbak közé, mert ehhez nem elég a közös vagyon gyarapítása, a termelési érték növelése, a tagok jövedelmének emelése. Mi az a közös vonás, ami összeköti a más és más területen, egészen eltérő tevékenységet folytató gazdasági egységeket? Az, hogy egyenes úton haladnak. Nem egyetlen esztendő — esetleg a tényezők szerencsés összejátszása folytán létrejött — „kiugró” eredményeit ismeri el a kitüntetés, hanem hosszú évek következetes, céltudatos fáradozását. Hiszen például a Nagykőrösi Konzervgyár ez alkalommal már hetedszer nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, sokszoros birtokosa a ' kiváló vállalat, s többszörös megszerzője a szocialista munka vállalata címnek. Ahogy a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat is elnyerte már — 1967-ben — a vörös vándorzászlót, a kiváló vállalat címet pedig több ízben kapta meg. Hasonló a termelőszövetkezetek útja is: a püspökhatvani, a hernádi közös gazdaság eredményei évek óta példaként szolgálnak, s nemcsak a megye határain belül, hanem országosan ismertek, elismertek. Elég, ha arra utalunk: a hernádi termelőszövetkezeti gazdák voltak a kezdeményezői és elterjesztői egy nagysikerű könnyű- szerkezetes építési módnak. A céltudatosság, a gazdálkodás következetessége és kiegyensúlyozottsága, a szó igaz értelmében vett közös összefogás a magyarázata, ha úgy tetszik, titka, a kiemelkedő eredményeknek, annak, hogy ezek a kollektívák nemcsak 1971-ben, hanem évek óta az élenjárók között szerepelnek. Ez az, ami példájukból leszűrhető, s követendő. S nagy szükség van e példa követésére, mert — talán nem ünneprontás szólni róla — évek óta nincs a legmagasabb elis-" mérést elnyertek között megyei gépipari vállalat, a minisztériumi könnyűipar valamelyik Pest megyei gyára. Van tehát bőven tennivaló, s nemcsak azért, hogy mások is a zászlónyertesek sorába léphessenek, hanem azért, hogy a gazdasági eredmények szű- kebb és tágabb közösségnek többet nyújtsanak, gyarapítsanak. A jó munka mindig örömet ad, s kétszeres ez az öröm, ha e jó munkát messzire hangzóan elismerik. S hisszük, hogy a most kitüntetett közösségekben ez az öröm újabb tettek, újabb nagyszerű eredmények, munkasikerek forrásává, s nemes kötelezettségévé válik. M. O. > Ez annyit jelent, hogy a szombati műszakért járó 75, valamint a vasárnapiért járó százszázalékos pótlékot a nemes célra ajánlották fel. A kötöttárugyár vámosmikoiai, kazári, valamint a jászapáti telephelyeinek dblgozói is részt vettek a szolidaritási műszakban. A Váci Kötöttáru- gyárhoz tartozó üzemekben ezzel a két nap alatt ezer- nyolcszázan. tehát teljes létszámban álltak munkapadok mellé. A „Heuréka” gumigyár vá- j ci telepén is ugyanilyen lelkesedéssel dolgoztak tegnap a KilSZ-fiatalok. Az iroda dől- I gozói, lányok és asszonyok a 1 présgépből kikerülő padlóburkoló elemek sorjázását vállalták. Néhányan a Volkswa- gen-gépkocsikba kerülő gumiszőnyegeket rendezték, mások a hulladékzúzó gép mellé álltak. A fiatalok 10 forintos órabért kapnak a külön munkáért. Ennek cgyharmad részét a vietnamiaknak, egyhar- mad részét pedig a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulására alapított ösztöndíjra ajánlották fel. A fennmaradó keresetükből közös kirándulást szerveznek. A gumigyár KISZ-fiataljai a legutóbbi kommunista műszakukért személyenként 200 forintot kaptak, ezúttal a szolidaritási műszakért is legalább ennyire számítanak. Az elkövetkezendő hetekben a megye más nagyüzemeiben folytatódnak a szolidaritási műszakok, s május is a szolidaritás jegyében zajlik majd az üzemi KlSZ-szerveeztek- ben.
