Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-21 / 93. szám
4 A PEST MEGYEI HÍRLAP RTV-MELLÉKLETE RTV-előzetes Kellemes gond válogatni a rádió és a televízió műsorában. Mit is hallgassanak meg, mit is nézzenek meg április 24-től 30-ig? BESZÉLJÜNK A DEMOKRÁCIÁRÓL Kell-e izgalmasabb téma, mint a demokrácia? Rapcsá- nyi László műsorának címe: Beszéljünk a demokráciáról! A népszerű riporter mondja: — A sorozat nyolc részből áll. Kutatja, hogy a mai társadalomban mit jelent a demokrácia. A mostani (április 24-én 16.04, Kossuth Rádió) adásban, ahogy mondani szokás, az utca emberétől: a háziasszonytól, a szociológustól, a munkástól, írótól és diáktól keresünk erre a kérdésre választ. Kinek mi jut eszébe erről a szóról, hogy demokrácia? Remélem, a rádióhallgatók nem bánják meg, ha bekapcsolják a készüléküket. Egyébként az adásban izgalmas, új kérdéseket is felvetünk; néhányat megemlítek: demokrácia és egyenlőség, demokrácia és a személyiség. Mikor azonos a társadalmi és az egyéni érdek? A válaszokat a következő hónapban hallhatják meg. FALURÁDIÓ Több évtizede jelentkezik a kora reggeli órákban a Falurádió műsora. A munkába indulók, a korán kelők közül sokan hallgatják és szeretik. ÁprVis 25-én a Kossuth Rádióban 5.40-kor kezdődő adásra külön felhívjuk a figyelmet. A napirenden izgalmas téma szerepel: a KGM és a MÉM illetékes vezetői megvitatják, mi az oka, hogy a magyar gépipar mindössze 3 százalékban gyárt a hazai mező- gazdaságnak gépeket. Ugyanebben a műsorban lesz szó a falu egészségügyi hálózatának fejlesztési lehetőségeiről. A naponta jelentkező Falurádió 8 munkatársa mindig az éppen legégetőbb kérdésekre keres választ. Íme, a tervekből: rövidesen szó esik a vállalatok, szövetkezetek manapság sokat vitatott kapcsolatáról; a módosított szövetkezeti törvény végrehajtási nehézségeiről; a szövetkezeti demokrácia időszerű kérdéseiről. A Falurádió ad lehetőséget arra, hogy Végh Antal író elindíthassa Megtorpantok című szociográfiai sorozatát, melynek színhelye ■Ezmaasiei (Folytatás a 3. oldalról) meslaki Tivadar, a SZOT-litkára. 19.00: A HÉT... 20.00: Hírek - Totóeredmények. 20.05: Sárika, drágám. Magyar film. (18 éven felülieknek!). 21.30: Kicsoda-micsoda? Fejti) ró játék. 22.30: Csillagos 5~ös. A Hungaoton legszebb ope- raf cl vételei. 23.40: Hírek. MEG KELL,’ HOGY LELJELEK Juhász Ferenc URH, vasárnap, 12.10 Rózsahegyi György rajza Baja. A Falurádió szerkesztői: Berta Pál, Bán Béla és Vass Ottó, a jövőben is az eddigiekhez hasonlóan, izgalmas műsorokat ígérnek. RADAR Csütörtökön 21,30-kor a tv- ben a Radar különkiadása jelentkezik. Ez a műsor mindig izgalmas kérdéseket nyújt, s a különkiadás lehetőséget ad a téma teljes körüljárására. Wisinger István szerkesztőriporter mast is izgalmas tárnát választott. Megtudtuk, s erre fel is hívtuk a figyelmet, hogy az ifjúsági turizmusról lesz szó. KI MIT TUD? Rövidesen megkezdődik a maratoni Ki mit tud? sorozat. Előtte 29-én, szombaton, 16.25- kor Ki mit tud? előzetest láthatnak a nézők. Szerkesztője, Végh Miklós, mondja: — Olyan sok telefont és levelet kaptam az utóbbi időben, mint még soha. A nézők érdeklődnek, hogy mikor lesznek az elődöntők, milyenek lesznek a feltételek, és még sorolhatnám tovább. Ezért sugározzuk most az előzetes műsort. Elmondjuk majd, hogyan szavazhatnak a nézők. Az elődöntők teljes programját ismertetjük. Már most megtudhatják a nézők, hogy az országos vetélkedők során kik kerültek a kamerák elé. Már kijelöltük az elődöntők, a középdöntők, sőt a döntő színhelyét is. —Sí— A POZSONYI TV MŰSORA 10.15: Női kézilabda döntő. 14.00: Motoros verseny. 15.35: Négy harckocsizó meg a kutya. Lengyel tv-sorozat. 16.25: VS Kosice— Inter Bratislava labdarúgó-mérk. 19.00 és 21.50: Tv-hiradó és sporteredmények. 20.00: A harc holnap ér véget. Szlovák film. 21.30: Népzene. — 2. műsor: 20.00: Falu a hegyek alján. Szlovák film. TV-FIGYELŐ (Folytatás az 1. oldalról.) dicsérőre kellene változtatni... ,^®®ÓrÍ3. Vizsgára készü- loket, a tanulásba belerokka- nokat szokás így vigasztalni: az emberi agy korántsem ért el teljesítőképessége határaihoz; jelenlegi tudása többszörösének elraktározására is alkalmas. De keveset tudunk még arról, milyen biológiai folyamatokra épül az emlékezet, hogyan finomíthatjuk a mnemotechnikát, azaz az emléknyomok összekapcsolásának, a tudásanyag megőrzésének módszereit. Dr. Eke Károly kétrészes műsora gazdag anyagot vonultatott föl ebben a témakörben. Az ala- csonyabbrendű élő szervezetektől az emberen folytatott kísérletekig pillanthattuk át az agyműködés kutatásának és befolyásolási lehetőségeinek állomásait. Dr. Adám György akadémikus és munkatársai nem csupán udvarias gesztussal nyitottak ajtót labortóriumaikra, de a színész, a fejszámoló, a nyelvtanuló agyába is „bevilágítottak”, az érdekeltek személyes vallomásaitól fűszerezett beszélgetésekben. Imponálóan tartózkodtak az elhamarkodott kijelentésektől a sokat vitatott hipnopédia (az álmunkban folytatott nyelvtanulás) előnyei és hátrányai tekintetében. Ezt helyeseltük, „utópisztikus” képzeletünk mégis szomjazott a merészebb kitekintésre, a jövő lehetőségeinek akár feltételes módban történő felvázolására. Hiányérzetünket azonban újabb adások még pótolhatják ... Magyar írók a képernyőn. Két „közelmúltban elhunyt írónk, Sándor Kálmán és Kassák Lajos novellái megfelelő szintű dramatizálásban kerültek a néző elé. Horváth Tibor rendező helyenként pasztellessé enyhítette Sándor Kálmán keserű igazmondását, a Széplányok sisakban címadó elbeszélésnek szatirikus hangja pedig imitt-amott átbukdácsolt a burleszkbe, néhány színészi alakítás mindazonáltal hiteles légkört árasztott. Egységesebbre sikerült a Kassák-adaptáció, mely — Máriássy Félix rendezésében — gondos kidolgozottságán kívül néhány plasztikus jellemrajzzal tette magát emlékezetessé. „A nagy nap”-ban a ritkán látott Hegedűs Agnes egy főzelékszagú élet teljes hitelességével, Garas Dezső a felszökő és elhervadó remények gazdag színképével, Jobba Gabi tekintetének riadt- naiv polgárhajadoni játékával tűnt ki. A „Vastartalék” groteszk hősét, a semmiért szenvedő balek nyomdászt Hau- mann Péter, a fedezékből el- lenzékieskedő szerkesztő dörzsöltségét Bánffy György ábrázolta kitűnően, s jó ízű perceket szerzett Koncz Gábor— Fonyó József „börtönduettje”. Dokumentumfilmek. A Társbérlőnk, az ecetfa emlékezetes sikere óta egyre inkább meghonosodik a képernyőn Oláh Gábor rendező „beszélő filmje”, mely tulajdonképpen egy puritán ötlet feldúsítása. Alapszerkezete, mondhatni, a népdalgyűjtésig nyúlik vissza: keress meg olyan egyszerű embereket, akiknek egyedi élete egy osztály, egy közösség történelmét sűríti magába — s aki mindezt egyéni bájjal tudja előadni, az egyszer volt élet sajátos vonzerejével feltöltve. Lovász Gá- borné, a raposkai parasztasz- szony is ilyen szerencsés „találmány”; ha szabad Móricz Zsigmond regényeimével, A boldog emberrel játszanunk: egy „boldog asszony”, aki példás derűvel tud visszaemlékezni korántsem könnyű, de értelmes életének eseményeire, aranylakodalma dombjáról lepillantva. Akadhatnak fa- nyalgók, akik már sokallják a „leletmentést” — ez azonban sosem mennyiségi, csupán minőségi kérdés. Érdekes emberekről készített jó filmek mindig elkelnek, csak az üresen kattogó önismétlést utasítjuk el magunktól. > Azt viszont aligha vitatja bárki, szükség van-e olyan filmekre, mint a Munkások és parasztok, a kőbányai gyár és a jászkíséri tsz kölcsönös, családias tapasztalatcseréjének megörökítése. Mert nem újságcikkek és látatlanban tett kijelentések — mindig a személyes tapasztalat, az egymás sebeibe nyúlás győzi meg igazán a tamáskodókat. Aki korábban a másikat irigyelte (falu a várost, város a falut), a látottak után már nem vállalná a másik munkáját: s ez adja a valóban meggyőzött (mert meggyőződött) ember portréját. Gulyás Pál, Major Sándor, Surányi Lili és Márton József munkája könnyen általánosít- j ható tapasztalatokat terített | a néző elé, s volt benne vala- I mi egészséges kihívás, bennünket is ösztönző felszólítás: kerekedjünk fel alkalomadtán, hasonlítsuk össze a valóság fényénél értesüléseinket az emberek gondolkodásmódjával. Mert a jó dokumentumfilm nem elégszik meg a puszta tényközléssel, hanem túlmutat önmagán, országlátó kedvünket is provokálja. Lehotay-IIorváth György II PEST 21 MEGYEI fi- - -3-r~ — Jí Mm íTIEiLIEIVIIIZIIíO vliiliCip | melléklete| Halász Mihály. Rendhagyó a jegyzet, mely a film- vagy műsorösszeállítás helyett az operatőr nevét „tűzi lobogójára”? Egyszerű a magyarázat: Halász Mihály erőteljes A HÉT MŰSORA 1972. április 24-30. HÉTFŐ KOSSUTH RADIO 8.15: Mit üzen a Rádió? 8.50: Me zők, falvak éneke. 9.06: Vlagyimir Iljics Lenin. Majakovszkij elbeszélő költeménye. II. rész. 9.25: Rádióbörze. 9.30: A hét zeneműve. Mozart: Prágai szimfónia. 10.05: Zenekari muzsika. 11.00: Iskolará dió. 11.35: Fernando Corena énekel. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Gergely Anna és Mozsár Imre nó tákat énekel. 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. 14.05: A magyar nyelv hete (ism.). 14.10: Kóruspódium. 14.21: Járdányi Pál: I. vonósnégyes. 14.40: Vallomás a mű fordításról. 15.10: Harsan a kürtszó! 15.45: Fúvósesztrád. 16.05: Beszéljünk a demokráciáról. 16.25 Vavrinecz Béla féld.: Magyar ké peskönyv. 16.44: A francia diák és tanár I. rész. 17.20: Bemutatjuk új operafelvételeinket. 17.36: Filmklub. 17.56: Húszas stúdió. 19.30: Sporthíradó. 19.40: A mai hal mindig friss. Wolfgang Kohlhaase és Rita Zimmer hangjátéka. 21.10: Egy rádiós naplójából. 22.20: Bemutatjuk új felvételeinket. 22.43: Külpolitikai műsor. 23.03: Majláth Júlia táncdalaiból. 23.40: Népdalok. PETŐFI RADIO 8.05: Operaegyüttesek. 9.03: Ezer- egy délelőtt. 10.00: A zene hullámhosszán. 12.00: Zenekari muzsika. Közben: 12.43: Vizsgaláz (ism.). 13.03: A zenekari muzsika folytatása. 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: ötórai tea. 18.05: Külpolitikai figyelő (ism.). 18.20: Filmzenékből. 18.30: Áprilisi tudományos mozaik. 19.00: Közkívánatra! 20.25: Üj könyvek (ism.). 20.28: Dietrich Fischer-Dieskau összes Schubert- felvételeL XXVI. rész. 21.16: Nőkről — nőknek (ism.). 21.46: Ifj. Magyari Imre népi zenekara játszik. 22.30: A hét zeneműve: Mozart: Prágai szimfónia (ism.). 23.15: Pergolesi műveiből. URH 18.05: Orosz nyelvvizsga-előkészítő 36. lecke. 18.20: Huszonöt perc beat. 18.45: Magyar zeneszerzők. 19.25: Ludmila Dvoráková Wagner operáiból énekel. 20.17: A dzsessz kedvelőinek. A dzsessz mestereinek felvételeiből. — I. rész. 20.59: Láttuk, hallottuk (ism.). 21.19: Hangfelvételek felsőfokon. A POZSONYI TV MŰSORA 17.45: Telesport. 18.50: Fúvószene. 19.00 és 21.35: Tv-liíradó. 19.20: Dalok. 20.00: Hosszú tévelygés. Tv-játék. 21.55: A labdarúgás hírei. (Folytatás a 2. oldalon.) Kedden délután hangzott el a TIT és a Magyar Rádió közös sorozatának'utolsó adása. A kutatás tárgya az ember — ez volt a sorozat ösz- szefoglaló címe, s utoljára A 12 milliárd agysejt távlatairól, vagyis az ember, az emberiség jövőjéről, lehetőségeiről beszélgettek a vita résztvevői. A megelőző adások után logikusan vetődtek fel a kérdések. Az első így hangzott: Igaz-e, hogy a technika fejlődése mellett a tudat elmaradt? A kérdező Straub F. Brúnó, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke volt, s aki válaszolt a telefon másik végén: Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós. Kettejük beszélgetése — a műsor nyitányaként — megérdemli a külön méltatást, s jó alkalom a további töprengés- ■ re is. Mindenekelőtt arról, hogy a két tudós milyen egyszerűen, mondhatnám, közérthetően fogalmazta meg gondolatait, s milyen tisztán, esztétikailag is vonzóan. Az igazán lényeges dolgokat — tartja a köztudat — úgy lehet elmondani,'hogy egy gyerek is megértse, s bár kétlem, hogy ez a szabály minden lényeges dologra érvényes, bizonyára az emberiség felhalmozott tapasztalatainak jó részére áll. Az általános tudást, s különösen a természettudományi tudást kell fokozni, mondta válasza elején Szent-Györgyi, nem lehet az emberiséget a „régi, szentimentális módszerekkel irányítani”, s az előttünk álló- súlyos problémák megoldásában-feloldásában a természettudományos szemlélet segíthet. A természettudományban — fejtegette — egy problémát nem lehet erőszakkal megközelíteni, csak .nyugodt értelemmel és jóindulattal”, összhangban az úgynevezett emberi dolgokkal, az ember érzelmeivel, vágyaival, az esztétikával és a morállal. Később is erről az ideális magatartásról, megközelítésiről beszéltek, mikor Szent-Györgyi összefoglalta, hogyan járulhat hozzá az oktatás és a nevelés a jövő emberének kialakításához. Először, az emberi együttélés törvényét kellene megtanítani — minden emberi tudás csak erre épülhetne. Korrigálni kellene az agy tökéletlenségét, hogy az igazság keresését ne adja fel praktikusabb, közvetlenebb célok eléréséért, 6 végül meg kell tölteni az életet tartalommal, megtanulni élvezni az életet. A három tétel — valóban közhelyszerű, az unalomig ismert, más szájából, másként elmondva talán szólamként hatna; ebben az adásban hiteles, nagyon szép üzenet volt. A telefonbeKLUBRÁDIÓ Vitray Tamas Rózsahegyi György rajza szélgetést a Kossuth Klub kerékasztalánál ülők vitája, hozzászólása követte, valamint a pécsi és az egri értelmiségi klub tagjainak kérdései és megjegyzései. A felvetődött kérdések mintaszerűen pontosak és fontosak voltak — az egész sorozat, valamennyi beszélgetés, úgy tudom, megjelenik könyvalakban is, s akkor mindez jobban ellenőrizhető lesz. A beszélgetés végén, bár jól tu(Folytatás a 2. oldalon.) egyénisége nyomja rá bélyegét mind á Turgenyev-novel- lából Békés Tamás által adaptált Aszja c. tv-filmre, mind a József Attila életét és költészetét versek, összekötőszöveg, dokumentumok segítségével bemutató műsorra. Munkája átütő erejű, mégsem öncélú; nem nyomja el alkotótársait, nem téved modoros: ágokba. Turgenyev finoman pontos írásművészetére (Csányi Miklós rendező mélyen beleérző irányításával) megtalálta azt a képernyő-kádenciát, mely hallatlan atmoszférikus erővel idézi elénk a múlt századi értelmiségi ténfergők, bizonytalanul csapkodó érzelmeik, döntéstől visszariadó, tétova vágyaik világát. Az impresz- szionista festészet — a turge- nyevi irodalom kortársa — nagyszerű leleményeit mozgóképekként támasztja életre: fátyolos hangulatok, bókoló lombok, tünékeny pillanatok és evokatív erejű tárgyak segélyével, lassú (de a fogékony néző számára korántsem unalmas) ritmusban nem egyszerűen tűnt időket varázsol a képernyőre — mindezen átdereng a mai ember fájdalma eltékozolt életeken, kihagyott lehetőségeken — rohanó életünk elmúlásán érzett borongását szinte ellenpontként rejtve egy lassúda- dabb világ bőrébe. Legkivált Kozák András, de Kertész Péter és Pálos Zsuzsa is tanulékonyán lépked erre a ritmusra, egy kivételes gondossággal készült, illúziókeltő filmben. Nem kevesebb intuícióval mutatja fel Halász a költő világát, érzékeny társul szegődve versmondókhoz, képi dokumentumokhoz. Finoman pásztázó kamerája kiemeli a sivár, nagyvárosi tájból, beszédes arcokból azt a lényeget, ami a versek gyémántos keménységében ölt majd örök formát. Ha mindenki ennyi odaadással és szakértelemmel dolgoznék a televízióban — a műbíráló elnevezését is mű(Folytatás a 4. oldalon.) A rádió állandó műsorszámai KOSSUTH RADIO: 4.26: Rákóczl-lndulO. (.30: Hírek, időjárásjclen- tés. 5.00: Hírek, időjárás. S.30: Reggeli krónika. 5.(4: Falurádió. 6.00: Hirek, időjárásjelentés. 6.30: Hírek, időjárás jelen lés. 6.(5; Hallgatóink figyelmébe. 7.00: Reggeli krónika IL kiadás. 7.30: Oj könyvek. 8.00: Hírek, Időjárás. 8.05: Műsorismertetés. 10.00: Hírek, Időjárás. 12.00: Oél! krónika. 15.00: Hírek, időjárás. 16.00: A világgazdaság hírei. 17.00: Hírek, időjárás. 17.05: Külpolitikai összefoglaló. 19.00: Esti krónika. 21.00: Hírek. 22.00: Hírek, időjárás. 21.00: Hírek, Időjárás. PETŐFI RADIO: 6.20: Torna. 6.30-tói 8.05-lg azonos a Kossuth rádió műsorával. 11.00: Hirek. 13.00: Hírek, időjárás. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.30: Hirek, időjárás. 15.30—33-tg: Hírek. 16.30: Hírek. 17.30: Hírek. 18.00: Hírek, időjárás. 13.54: Esti mese. 20.00: Esti krónika. 23.00: Hirek, Időjárás. 24.00: Hirek, Időjárás. URH-RADIO: 18.00: Hírek. 20.30: Hfrek. 83.00: Hírek, időjárás. Szombat—vasárnap: 16.00: Hírek, Időjárás.
