Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ACS’LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVI. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 'ÁRA 80 FILLÉR 1972. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK Megkezdődött a tavaszi ülésszak Az országgyűlés elfogadta az alkotmánymódosító törvényjavaslatot Az ülésszak megkezdése előtt Kádár János Gáspár Sándorral és Komócsin Zoltánnal be-* szélget. A vitában feflszófialt Kádár János Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Egri Gyula országgyűlési képviselőről. Az országgyűlés néma felállással adózott Egri Gyulának, s emlékét jegyzőkönyvben is megörökítette. Ezután dr. Pesta László ismertette az országos választási elnökség jelentését az időközi országgyűlési választásokról. Az elnök közölte, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, és a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta Kangyalka Antal és Vilmányi Mária ország- gyűlési képviselők megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy a megbízólevelek a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelnek, ezért javasolja a megüresedett helyekre a képviselők igazolását. Az ország- gyűlés a két képviselőt igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés elnöke ezt követően bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. O az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat; G az egészségügyről szóló törvényjavaslat. Ezzel megkezdődött az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kállai Gyula, az alkotmánymódosítást előkészítő országgyűlési bizottság elnöke mondotta el expozéját, majd megkezdődött az alkotmányt módosító törvényjavaslat vitája. A vitában elsőnek Méhes Lajos, a vasasszakszervezet főtitkára, Győr-Sopron megye képviselője szólalt fel, majd szünet után Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának felszólalása következett. A vita délután Varga Gáborné elnökletével folytatódott. Felszólalt Darvas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Békés megyei képviselő, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, dr. Horváth Richárd templomigazgató, budapesti képviselő, dr. Antalffy György egyetemi tanár, Csongrád megyei képviselő, dr. Varga Pálné kutatási főosztályvezető, Haj- dú-Bihar megyei képviselő, Farkas Pál tsz- elnök, Borsod megyei képviselő, Halasi La- josné magkészítő, Baranya megyei képviselő és Csillik András, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára, fővárosi képviselő. A vitát Apró Antal, az országgyűlés elnöke zárta be, majd határozathozatal következett. Az országgyűlés az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor az egészségügyről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját. (A továbbiakban részletesen ismertetjük Kállai Gyula expozéját, Kádár János és dr. Korom Mihály felszólalását.) Kállai Gyula expozéja — Az alkotmány módosításának eiokesziiesere a műit év június 24-én kiküldött országgyűlési bizottság, pártunk X. kongresszusának útmutatása szerint, teljesítette megtisztelő megbízatását. Elkészítette és a kormánnyal egyetértésben az országgyűlés elé terjesztette az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot — kezdte expozéját Kállai Gyula. — Bizottságunk munkáját széles körű társadalmi támogatással végezte. Ilymódon lehetőség nyílt arra, hogy állampolgáraink széles körben véleményt nyilvánítanak. Kállai Gyula rövid történelmi visszapillantó után felidézte az 1949-es országgyűlés hangulatát, majd megállapította — az azóta eltelt több mint huszonkét esztendő fényesen bizonyítja, hogy az akkor alkotott alaptörvényünk — első igazi alkotmányunk — megfelelt feladatának, kiállta az idők próbáját, s újabb, nagy történelmi jelentőségű győzelmek forrása lett. — A bevezetőben említettem már — mondotta —, hogy alkotmányunk egységes új szövegének javaslatát a társadalom széles körű támogatásával készítettük. — összességében megállapítható, hogy az alkotmány módosításának társadalmi vi- táia eredményes volt. Az almúnymódosítás elvi kérdé- — mint ismeretes — meggyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága s a módosítás tervezetével egyetért a Minisztertanács is — hangsúlyozta Kállai Gyula, s köszönetét mondott mindazoknak, akik javaslataikkal, gondolataikkal segítettek elkészíteni alkotmányunk módosítását. Ezután így folytatta: — A konzultációk alapján határozta el az előkészítő bizottság, hogy az alkotmány megszületése óta végbement változásokat a módosított alkotmány szövegében is meg keli fogalmazni. Alkotmányunk, bár jelenlegi szövegében is jól határozza meg államunk osztályjellegét, mégis kiegészítésre szorul azoknak a változásoknak a figyelembevételével, amelyek a társadalom osztályszerkezetében végbementek. Jelentősen megerősödött népünk összeforrottsága, a szocialista nemzeti egység. A régi, széttagolt, egymással szemben álló osztályok eltűntek társadalmunkból. Megszűnt a többpártrendszer, de e pártok volt tagjainak nagy többsége és néphez hű vezetői, a párton- kívüli dolgozók milliós tömegei itt állnak mellettünk, velünk egy sorban, szilárdabb és megbont- hatatlanabb egységben, mint valaha. — Jelentősen fejlődött az elmúlt huszonkét esztendő alatt szocialista államunk — folytatta Kállai Gyula. — Több mint két évtizedes munkánk eredményeként ma már gyár Népköztársaság szocialista állam. A hatalmat — a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt — a munkásosztály gyakorolja. Államunk változatlanul betölti a proletárdiktatúra funkcióit. A jelentős változás abban áll, hogy a munkáshatalom társadalmi bázisa nagymértékben kiszélesedett. Ma már a munkásosztály a hatalom gyakorlásában, a szocializmus építésében az egész népet meghitt, hű szövetségesének tekinti. Rámutatott Kállai Gyula arra, hogy alaptörvényünk megalkotása óta erősödött hazánkban a munkásosztály marxista—leninista pártjának vezető szerepe, nőtt befolyása és tekintélye. A szocializmus teljes felépítésének programja, amely korábban pártporg- ram volt, s amelyet a kommunisták állítottak egyetlen, igaz, lelkesítő célként népünk elé, most már nemzeti programmá, egész társadalmunk közös ügyévé lett. __ Az 1949. évi alkotmány cs ak közvetett formában szól a pártról és az „élcsapata ál- tál irányított munkásosztály kifejezést használja. Az alkotmány új szövege most közvetlenül és értelemszerűen fogalmazza meg: a munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje. Ebben kifejezésre jut az a történelmi tény, hogy a kommunisták pártja immár _ fél évszázada folytatja áldozatos harcát a szocialista Magyar- ország megteremtéséért, népünk felemelkedéséért. — A társadalmi szervezetek szerepének erősödése szükségszerűen igényli ennek alkotmányi megfogalmazását is. A javasolt módosítás a jelenlegi helyzetnek megfelelően körvonalazza a társadalmi szervezetek általános szerepét, s külön is szól a Hazafias Népfront, valamint a szakszervezetek jelentőségéről, a szocializmus felépítésében reájuk háruló feladatokról. — A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységének szocialista alapelvei alkotmányos: meghatározása is kiegészítésre szorult. A magyar nép, a párt, a kormány mindenkor hű barátja és szövetségese volt a Szovjetuniónak, a többi szocialista of* szágnak, az egész szocialista közösségnek, és az marad a jövőben is. Ezért alkotmányunkban szólni kell a szocialista országokkal való baráti kapcsolataink fejlesztéséről, erősítéséről és kifejezésre kell juttatni a világ valamennyi népével való együttműködési készségünket a béke és az emberi haladás érdekében. — Az 1949. évi alkotmány csak programként tartalmazza a tőkés elemek kiszorítását a gazdaságból, valamint a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Azóta nemcsak az iparban és a népgazdaság egyéb ágaiban számoltuk fel a tőkés gazdálkodást, hanem sikeresen befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését is. — Amikor ezeket az eredményeket számba vesszük, — mondotta —, tisztelettel kell megemlékeznünk a magyar munkásosztály áldozatkészségéről és felelősségéről, amelyet nemcsak az üzemek korszerűsítésével, a termelés fellendítésével bizonyított, hanem azzal a segítséggel is, amelyet dolgozó parasztságunknak nyújtott. Ebben a történelmi jelentőségű időszakban parasztságunk is nagy felelősségről, politikai érzékről és érettségről tett tanúságot. — Az alkotmány új szövege a társadalmi rendről szóló fejezetben tárgyalja a gazdasági rend kérdését. A társadalmi tulajdon két alapvető formája, az állami és a szövetkezeti tulajdon egyenrangúságát fejezi ki a módosított szöveg, amikor kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság fejleszti és védi a társadalmi tulajdon minden formáját. A módosított alkotmánynak az állam szervezetével és az állami szervek működésével foglalkozó részével kapcsolatban arra mutatott rá Kállai Gyula, hogy az országgyűlés' nemcsak államhatalmi, hanem a nép által választott képviseleti szerv is, a népszuverenitás kifejezője. Ezért helyesebb az országgyűlést legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervnek nevezni. Az ország- gyűlésnek a népszuverenitást megtestesítő és kizárólagos al- kotmányozó jogából következik az az alapvető feladata is, hogy biztosítsa a társadalom alkotmányos rendjét. Ezzel összefüggésben indokolt kimondani, hogy az országgyűlés ellenőrzi az alkotmány megtartását; megsemmisíti az állami szervek alkotmányba .ütköző vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezését. Az országgyűlés jogköréből az Elnöki Tanács jogkörébe kerül a közkegyelem gyakorlása. Az alkotmányosság igényével jobban összhangban álló új rendelkezés az, hogy a hivatásos bírákat az Elnöki Tanács választja meg. A törvény most új intézményként alkotmányba iktatja az állam- titkári intézményt és az Elnöki Tanács jogkörébe utalja az államtitkárok kinevezését is. — A Magyar Népköztársaság biztonságát szolgálja azaz új rendelkezés, mely szerint háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetére az Elnöki Tanács rendkívüli hatáskörrel felruházott honvédelmi tanácsot hoz létre, továbbá az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt, illetve annak megszüntetését az Elnöki Tanács állapítja meg és hirdeti ki. vitatta és elfogadta a Ma- joggal deklaráljuk: a MaAz ülésteremben. (A harmadik sortól: Pest megyei képviselők egy csoportja) — Az eddig érvényben levő alkotmányunk a Minisztertanácsot csupán az államigazgatás legfelsőbb szerveként említi. A kormány szerepe valójában ennél jóval jelentősebb, az állami, kormányzati munka vitelének legfőbb operatív testületé is. Ezért helyesebb „A Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa* elnevezés, a fejezetben pedig a jelenlegi helyzetnek megfelelően, az eddiginél szélesebben kell rögzíteni a kormány fő feladatait. — Alkotmányunknak a tanácsokról szóló fejezete kiemeli a tanácsok helyi képviseleti és önkormányzati szerepét és megnövekedett gazdasági önállóságát. A tanácsok tehát, mint szocialista államunk kipróbált és jól bevált intézményei, az alkotmányban is lefektetett jogot kapnak a további fejlődés önálló és aktív kialakításához. — A bírói szervezetekről és az ügyészségekről szóló fejezetek, amellett, hogy nagyrészt a hatályos alkotmány szövegét vették át, lényeges módosításokat is tartalmaznak. A tervezet az ügyészségről szóló fejezetben mellőzi azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a törvényesség megtartása felett a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze őrködik. A módosított szöveg tükrözi azt az elvi jelentőségű szemléletbeli változást és kialakult gyakorlatunkat, hogy minden szervnek, továbbá minden állampolgárnak is alkotmányos kötelessége a törvények megtartása, illetőleg megtartatásg. Az ügyészségnek az a kötelessége, hogy a maga eszközeivel, a bűncselekmények üldözésével, a vád képviseletével és más módon biztosítsa a törvényesség megtartását, továbbra is megmarad, sőt fokozódik. A módosítás szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt az országgyűlés a jövőben négyévi időtar(Folytatás a 2. oldalon.)
