Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-16 / 89. szám
HOZZÁSZÓLÁS 50 százalék-e az 50 százalék? Érdekeli-e a tsz-tag a zöldségtermelésben? ^AlP.EéT/nECrVEI HÍRLAP' KOLON KIAPÄ^ XVI. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM 1972. ÁPRILIS 18., VASÁRNAP Kik kapnak beutalót? Gondok, örömök a konzervgyári szakszervezeti bizottságnál tavalyi listáról sem hiányzott. Megállapítható azonban, hogy a konzervgyárban a lehetőségekhez mérten helyesen osztják el a vállalati üdülő beutalókat. Ha azonban egyetlen ember is akad, aki nem tartja be a rendelkezéseket, ilyenkor felnagyítják a valódi tényeket. Különösen akkor gyűrűzik a j máltatlankodás, ha a szabály- I talanságot azok követik el, j akiknek őrködniük kell a tör- I vényesség betartásán. (takács) Egy kis divat Női táskákból soha ilyen választék nem állt még a közönség rendelkezésére, mint ma. 143 fazon közül lehet megtalálni a ruhához színben is legjobban illő darabot. Továbbra is divat a sportos, úgynevezett olaszos stílus. Nagyrészt vállra akasztósak, de megtalálhatók a meg- állapodottabb ’•"'rosztályhoz illő konzervatívabb, sima vonalú angol táskák is. A nyári színeknél nincs újdonság: fehér, piros, kék különböző árnyalatai és a fekete a divatosak. Míg a bevásárlótáskák között korábban a barna, a csau és a fekete volt az egyeduralkodó, addig most ezeken a színeken kívül a kék, a bordó és a drapp különböző árnyalatai is előretörtek. Éneklő kutya Az Agárdi Állami Gazdaság jánosmajori kutyatelepén magyar fajkutyákat, főként komondorokat és kuvaszokat tenyésztenek. A telep neveltjei fél Európában keresettek, de a belföldi vállalatok, mező- gazdasági üzemek is innen szerzik be a megbízható házőrzőket. A jánosmajori te- nyésztelepen két régi magyar kutyafajta: a mudi és az erdélyi kopó tenyésztését kezdték meg. A mudi középnagyságú, ragaszkodó, tanulékony házőrző, féreg- és patkány- irtásra is betanítható. Az erdélyi kopó pedig a legősibb magyar vadászkutya. A bátor, jó szaglóképességű állat különleges tulajdonsággal rendelkezik: hajtás közben „énekel” magas, csengő hangot hallat. A legényfogó borbély Amikor beköszönt a jó idő, beköszöntenek az üdülési gondok is. Ki, mikor menjen, hiszen mindenki csak nyáron akarja kivenni a szabadságát. Nagy gondot jelent az üdülőjegyek igazságos elosztása, különösen az olyan homokkal vert vidéken, mint a mi városunkban. Víz mellé kér beutalót mindenki. A lapos síksághoz szokott ember nehezen barátkozik meg a hegyekkel. Még a pihenés idején, is kell a hangosság, s főleg a Balaton simogató vize. A Balaton mellett azonban nem nyaralhat mindenki, mert kevés a beutaló. Kevés a konzervgyárban is. Pedig egyik üdülője Balatonmárián van, a másik, a divatosabb Siófokon. Minden évben visz- szatérő panasz — kevés a beutaló, főleg a családosok részére. Tavaly a fő üdülőszezonban a konzervgyár dolgozói közül 727-en nyaraltak. Ebből a vállalat két üdülőjében 551-en. SZOT belföldi beutalóval 165-en, külföldivel pedig tizenegyen. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a hivatalos beutalókon felül 83 bel- és külföldi jutalom- utat szervezett a szakszervezeti bizottság, és ezeken a kirándulásokon kétezer-kilenc- 6zázan vettek részt, akkor száz híján, majdnem valamennyi konzervgyári dolgozó eljutott valahová az elmúlt nyáron. Kik kaphatnak beutalót? Az elv: két évenként lebet vállalati üdülőbe vagy külföldi csereüdülésre menni. A jelentkezés sorrendjében jegyzik fel a kérelmeket. A dolgozók egy része azt mondja, azért nem kapnak főidényben beutalót, mert akkor a szakszervezeti bizottságon dolgozók, vagy hozzátartozóik, esetleg a műszakiak mennek a vállalati üdülőkbe. A kimutatás szerint az idei tervekben vegyesen szerepelnek műszakiak, csoportvezetők, adminisztratív dolgozók, szocialista brigádvezetők és igy tovább. Mindössze két név szerepel az idei névsorban, amelyik a A TÖRÖKÖK KIŰZÉSÉ UTÁN a németek tették rá a kezüket az országra, s abban az időben Kőrösön is gyakran állomásoztak német csapatok. így volt ez 1740 tavaszán is, A nemes és becsületes tanács a város nyugalma biztosítására igyekezett a németekkel jó viszonyt tartani. E célból a másodbíró javaslatára a parancsnoknak, d:- zonyos Taufenecher Erich kapitánynak, egy pompás agarat ajándékoztak. A kapitány személyesen ment el a főbíró házához az agarat megköszönni. De a főbíró uramnak sehogysem tetszett, hogy eladó sorban levő Esztike leánya, amikor a finom stilvapálinkát vitte a vendéget megkínálni, nagyon barátságosan mosolygott a német kapitányra. A vendég elköszönése után szóba hozta ezt a főbíró feleségének, Sára asszonynak. — Na végre kend is észreveszi — mondotta az asszony. — Nagy baj van itt. Nemcsak Eszti, hanem a többi Juliskák, Bözsi kék és Ilonkák is nagyon barátságosan mosolyognak a németekre. Megállnak a katonákkal beszélgetni, s van olyan lány, aki már a derdidasszal is birkózik ... ' — Itt valamit tenni kell, állapította meg a főbíró, és a legközelebbi tanácsgyűlásen előterjesztette a beláthatatlan következményeket rejtegető panaszt, DÉLUTÁN KEZDŐDÖTT a gyűlés, de még este kilenc órakor is együtt voltak a tanácsbeliek. Rózsi asszony, a város gazdasszonya, minden negyedórában teletölt ötté az asztalon levő ólomkupákat jó homoki borral, de a tanácstagok, hiába csűríék-csavar- táic a dolgot, nem találták meg a német áfium elleni orvosságot. Az utcakapitányok hadnagya harciasán állást foglalt, mert már az ő fia is panaszolta, hogy mióta itt vannak a németek, a körösi legényeket kezdik mellőzni a lányok. — Amelyik lány a németesség bűnébe esik — javasolta a morózus, idős ember —, ősi szokás szerint meg kell vesszőzni a városháza előtt, és ki kell tiltani a városból ! A tanácstagok szótlanul fogadták az indítványt, csak a másodbíró szólt rá fanyarul mosolyogva: — Akkor, azt hiszem, nem sok lány maradna a városban ... Inkább meg kell keresni a németekkel való ro- konszenv okát! Meg kell kérdezni a leányokat! LEÁNY nem volt közelben, így a jó mogabírá- sú Rózsi asszonyt hívták be, és megkérdezték, hogy mivel magyarázza a lányoknak a németek irányában való barátságos mosolygását. — Ugyan tanácsuraim — felelt nevetve a város gazdasszonya —, egyszerű az oka ... Nézzenek csak a tükörbe, s azután a németekre ... A kendteké és a legényeké majd mindig szőrös, borostás, mert csak néha borotválkoznak. Akkor is maguk, mert a borbély a pestis- járványban elhalt, a németeknek pedig hivatásos borbélyuk van, aki rendszeresen beretválja őket. Rózsi asszony véleménye alapján azután megszületett a tanácsi határozat. A nótáriusnak tíz forintot szavaztak meg, hogy menjen el a városnak borbélyt keresni, amit úgyis sürget már a vármegye, hogy legyen, aki a lialott- kémlést végezze és a kisebb nyavalyákat kúrálja. A Nagykőrösi Híradó 1972. április 9-i számában a - termelőszövetkezeti tag zöldségtermesztésbem érdekeltségét fejtegeti a cikkíró rendkívül jó tájékozottsággal a helyi termelőszövetkezetek bérezését illetően. A témának ilyen jrányú felvetése több szempontból is téves következtetésekre ad okot és nem tesz jó szolgálatot sem a szövetkezetek és a konzervgyár — úgy vélem eddigi jó kapcsolatának —, sem a termelőszövetkezetek belső életének, a munkadíjazás végzett munka szerinti elvének megvalósításában. A munkaigényes mezőgazdasági kultúrák problémáival és annak megoldásával foglalkozó kormányhatározat, amely a dohány, a cukorrépa és egyes zöldségfélék termesztésének fellendítésével foglalkozott — részben a műszaki fejlesztéssel, részben a termelői árak módosításával — kívánja a kérdést megoldani. Téves az a közlés tehát, hogy a konzervgyár emelte a paradicsom felvásárlási árát, mert azt kormányhatározat rögzíti az említett többi termékkel együtt. A Népszabadság 1972. március 7-i számában Kazareczki Kálmán MÉM miniszterhelyettes nyilatkozott a mezőgazdaságot érintő árváltozásokról, kifejtve, hogy a kormányhatározatnak összességében nem a mezőgazdasági jövedelmezőség szintjének emelése a célja, hanem csak a jövedelmek átcsoportosításáról van szó, tehát a fentebb említett ágasatokban biztosítani a gazdaságosságot. Az említett termények fel- vásárlási ára emelkedésének ellensúlyozására növekednek a mezőgazdasági üzemek költségei azáltal, hogy a szükséges gépeket átlagosan az eddigieknél nyolc százalékkal drágábban kapják, ugyancsak párhuzamosan emelkednek a színes fémeket tartalmazó alkatrészek árai is. Emelkedtek a biztosítási díjak, egyes adófajták, valamint bizonyos vetőmagvak (elsősorban a külföldről származók) árai. Mindezek az árváltozások együttesen azt eredményezik, hogy a mezőgazdaság ágazata áremelésben mintegy 760 milliót kapott, a költségek viszont 1 milliárd 40 millióval növekedtek. Ha a közvéleményt tájékoztatni kívánjuk olyan kérdésekben, hogy a különböző szövetkezetekben milyen formában díjaznak egyes — jelen esetben azonos — növényeket, akkor azt is el kell mondani, hogy az adott helyen a köMINDJÄRT MEG IS ALKOTTÁK a borbélyalkalma- zási szerződés feltételeit, melynek főbb pontjai a következők voltak: 1. A városi borbély, hogy szolgálatát teljesíthesse, mentes minden adózástól. 2. Még magának házat nem tud szerezni, a várostól kap ingyen lakást. 3. Kap ezenkívül minden negyedévben egy szekér fát, és szüret alkalmával kedveskedésre boritalt elegendő mennyiségben. . 4. Kötelessége gazdagot és szegényt beretvální, s ha azok betegek, mindenféle nyavalyából kikúrálni. 5. A város bírájának engedelmeskedni tartozik, és óvakodni köteles minden ízetlenségtől. 6. A felső tisztségekben levő atyánkfiáit vagy maga, vagy arra alkalmas legényei által hetenként tartozik be- retválni. A régi írásokból kiderül, hogy a nótárius eredménnyel járt, s hozott a városba borbélyt. Olyan panasznak sincs többé nyoma, hogy a körösi lányok szívesebben msolyog- nak a németekre, mint a körösi legényekre. K. L. ! zölt díjért mennyi munkát ! kell a dolgozónak elvégezni, tehát a technikai, műszaki felszereltséget és azok különbségét is vizsgálni kell, mert előfordulhat, hogy a 40 százalék „kevesebb”, mint a 26 százalék. Téves a cikkírónak az az állítása, hogy az Arany János Termelőszövetkezetben az uborkatermelés élőmunkaköltsége, illetve díja 50 százalék, mert az a valóságban 40 százalék. Minden vállalatnál, így a szövetkezeteknél is a vezetőknek vizsgálni kell az üzemen belüli munkadíjarányokat és csak azután lehet dönteni, mert nemcsak a paradicsom- termelő taa. hanem a tehenész, a traktoros, a növénytermesztő, tehát minden egyes tag, érdekét kell szem előtt tartania úgy, hogy az egész közösség, a termelőszövetkezet érdeke ösz- szességében megegyezzen a népgazdaság érdekeivel is. Az árváltozások hatását, valamint az üzemen belüli arányokat figyelembe véve, vajon mi indokolhatná az aránytalan munkadíj-módosításo- kat? Vajon az ipari munkásság és a parasztság szövetségét mennyire erősítené az aránytalan szövetkezeti jövedelem- növekedés? A zöldborsóval kapcsolatban vitatható a cikkíró azon állítása, hogy a külföldi eredetű fajták az eddig alkalmazott fajtákhoz viszonyítva a magyarországi klimatikus viszonyokat figyelembe véve 50 százalékkal nagyobb terméseredményt lennének képesek produkálni. A fennállásának ezredik évfordulóját ünneplő Székesfehérvárott került sor az 1971— 72-es tanévi középiskolás bajnokság első országos döntőjére. A kosárlabdások találkozója április 5—8. között volt. A férfiak II. korcsoportjában a nagykőrösi Arany János Gimnázium együttese is bejutott a hatos döntőbe. A körösiek a márciusi elődöntőben, nyíregyházi Krúdy gimnázium elleni 56:61-es eredményüket a döntőbe vitték. A fehérvári mérkőzéseket nagy küzdelem jellemezte. A körösiek jól játszottak, és az ötödik helyen végeztek. Nk. Crimn.—Szegedi Radnóti gimn. 75:52 (52:20). Miskolci Kilián gimn.—Nk. gimn. 78:73 (41:33). Esztergomi Bányaipari Technikum—Nk. gimn. 63:44 (35:12). Kaposvári Munkácsy gimn. —Nk. gimn. 58:52 (29:26). A mérkőzéseket teremben rendezték. A körösi kosárlabdázás fennállása, 1948 óta, ez a legnagyobb középiskolás fiúsiker, hiszen az országos döntőbe most jutottak be először. Férfi NBIII-ért Nk. Ped.—Kandó SE 59:52 (25:28). A fővárosban jó területvédekezéssel semlegesítette a csapat az ellenfél magas centerét. Egyénileg Zsákai dobóteljesítményével emelkedett ki. A Kecskeméti Dózsa és a Videoton (Székesfehérvár) Nagykőrösön játszotta le a Toldi tornacsarnokában női NB I-es mérkőzésüket, amely 65:63 (22:31) arányban fejeződött be. A Videoton juniorok és a Dózsa juniorok mérkőzése 53:46 (27:23) lett. Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz Bp.: MEZŐGÉP SE—Nk. Kinizsi, NB III-as férfi CSB- mérkőzés. Atlétika Kinizsi-sporttelep, 10: a KISZ Kupa Dél-Pest megyei női és férfi döntője. Birkózás Bp.: 18—20 évesek országos seregszemléje. I ' A munkaigényes mező- gazdasági kultúrák megfelelő mennyiségben történő termesztését távlatokban egyébként nem az árak emelése, hanem a műszaki fejlesztés fogja megoldani, többek között azért, mert a szövetkezetek tagjainak átlag- életkora 50 év felett van és az elöregedést, a munkaerőcsökkenést hosszú távon semmiféle áremelés nem oldja meg. A cikkíró munkadíjazásra tett javaslatával kapcsolatban csupán annyit kívánok megjegyezni, nem hiszem, hogy a konzervgyár valaha is javaslatot kérne a szövetkezetek vezetőitől különböző termékei bérezésének megállapításához. A cikkre történő reagálás elfogulatlanságára, remélem, biztosíték az, hogy nem az Arany János vagy a Szabadság termelőszövetkezet valamelyik vezetője írta, hanem a Dózsa Termelőszövetkezetből Sz. Tóth László főmezőgazdász MOZIMŰSOR Holt vidék Színes magyar film. Főszereplő: Törőcsik Mari. Kísérőműsor: Cirkuszban. • Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Matiné Két úr esernyő nélkül Hétfői műsor A közvetítő Joseph Losey díjnyertes, színes angol filmje. Kísérőműsor: Magyar Híradó. Előadások kezdete: 4 és 6 órakor. Cegléd: Alföldi Kupa országos ifjúsági szabadfogású forduló. Kézilabda Cegléd: Bem SE—Nk. Kinizsi, megyei bajnoki férfimérkőzés (ifi is). Kosárlabda Sportotthon-udvar, 10: Nk. Ped.—HS^VSE (Bp.), NB III- as férfi; 11.15: Nk. Ped.— Kandó SE (Bp.), NB III-as női mérkőzés. Toldi-tornacsarnok, 10.30: Kecskeméti Dózsa—Testnevelési Főiskola SE, NB I-es női; 11.50: K. Dózsa—TFSE, junior női bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 14: Nk. Kinizsi ifi—Fóti SE ifi; 16: Nk. Kinizsi—Fót, megyei bajnoki mérkőzés. Abony: A. TSZSK I—Nk. Volán és A. TSZSK II—Nk. Kinizsi II járási bajnoki mérkőzés. Sportlövészet Tormási lőtér, 8-tól: B-kate- góriás MNK és HIK 1. forduló. Budakeszi: az úttörő-olimpia megyei döntője. Természetjárás Vöröskő: Országjáró diákok országos találkozója. Torna Szeged: férfi ifj. I. oszt. területi bajnokság. S. Z. Szélmalom presszó Makótól ti», kilométerre, a Rákos nevű tanyavilág közepén, egy útelágazásnál, évtizedek óta használaton kívül álló szélmalom felhasználásával, Szélmalom presszó nevű, kombinált vendégfogadót alakított ki a Csongród megyei Vendéglátó Vállalat. A város környékéről a hagymaföldekre igyekvő és a munkában elfáradt visszatérők felfrissítésére presszókávét és üdítőitalokat, valamint olcsó, meleg ételeket is felszolgálnak az öreg szél-malomban, illetve an-n-ak korszerűen átalakított egykori raktárában. S « P ■ o ■ R 8 T A gimnazisták országos ötödikek - középiskolás kosárlabdában
