Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-15 / 88. szám

Útépítés csigatempóban A rádió is bemondta, ami­kor a 4-es számú országos főútvonalon, Vecsés és Üllő községek között, a vasúti fö­lül járót lezárták, A forgal­mat elterelték a régi, el­avult, keskeny, sorompós út­ra. Két kilométeren előzési tilalmat, a sorompónál ma­gassági korlátozást vezettek be. A sorompó előtt mind­össze 200 méterrel jelzi a tábla, hogy a villanyvezeték alatt milyen magas rako­mányé kocsik haladhatnak áí. Így a magas kocsik, mi­vel a sorompó közelében nem tudnak megfordulni, gyakran nagy bonyodalmat okozva, kénytelenek vissza- tolatni. A táblát a keddi adás óta sem helyezték előbbre. Olvasunk és hallottunk is nyilatkozatokat, amely sze­rint minden erőt „bevetnek”, és a fölül járó építésével au­gusztus végére elkészülnek. Aki naponta rendszeresen utazik, látja, hogy az egész fölül járón csak két-három ember dolgozgat. Csúcsforgalom idején tíz­percenként eresztik le, s engedik fel a sorompót. Elő­fordul — nagyon sokszor —, hogy amikor az egyik kocsi­oszlop még át sem ért, már újra lezárják. Rendszeresen közlekedési dugók képződ­nek, amelyek nagyon sok­szor az egyik oldalon Ve­csés 'égéig, míg a másik ol­dalon — figyelembe véve az Üllő és Hosszúberek közti útépítést — egészen Üllő másik feléig, sokszor tovább is eltartanak. Késnek az utasok mun­kahelyükről. Kevesebbet for­dulnak a teherkocsik. A mentő „órák” alatt ér ki, vagy be Budapestre, az ide­gek őrlődnek. Igen káros ez a lassúság, szervezetlenség! _A hídépítők és az útépí­tők munkájának összehason­lításával, az erők szükséges átcsoportosításával változ­tatni kell a jelenlegi helyze­ten. Mégpedig, minél előbb. Ács György A Monori Járási Rendőrka­pitányság, mint elsőfokú sza­bálysértési hatóság havonta számtalan aktát zár le. Belő­lük emeltünk ki néhányat. „TÚLITTAS" 'ÁLLAPOTBAN A szabálysértések tetemes része kerül ki azokból az ügyekből, amelyeket a jegy­zőkönyv így rögzít: „túlittas” állapot. És a legtöbbször elő­forduló kifejezések: dülöngélt, | tántorgott, feküdt — a járdán, pályaudvaron, főútvonalon, italbolt előtt... Egy ecseri férfivel a rend­őrök egy-két hét leforgása alatt hét esetben találkoztak, ahogy „túlittas” állapotban tette mindazt, amit imént fel­soroltunk. A szabálysértési hatóság 600 forint bírságra ítélte. Egy mendei férfi ugyan­csak „túlittasan” leszólított Budapesten egy asszonyt: nyilvános riadalom, közbot­rány az utcán. Ezer forintra bírságolták. Egy gyömrői la­kos Budapesten, a XVII. ke­rületi Pesti utcán, főútvonalon részegen, kerékpárjával „ka­csázva közlekedett”, a gépko­csivezetők nem merték meg­előzni, forgalmi akadály ke­letkezett. Háromszáz forint­jába került — utólag. Egy üllői férfi szintén az üllői ál­lomást választotta színhelyül „túlittas” állapotának nyilvá­nos bemutatójára. Olyan részeg volt, hogy a sínek mellett ösz- szeesett, s ott feküdt, amíg a rendőrség meg nem érkezett. Nem kívánatos szereplésének az ára 500 forint volt. AKIK A SÍNEKEN MENNEK ÁT Sok gondot okoznak a rend­őröknek azok, akik a vasúti síneken mennek át. Nehéz megérteni és elfogadtatni a szabálysértőkkel, hogy ilyen esetekben a saját érdekük­ben, a saját testi épségük meg­védése érdekében kell bír­ságot fizetniök. Különösen ott szigorú a rendőrség, ahol felül-, illetve aluljáró van. A MOHOB'VDln P E S J‘ M EGYE! XIV. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM RLAP KÜLÖNKIADÁSA 1972. ÁPRILIS 15., SZOMBAT MIT MUTAT AZ ESŐNAPLÓ ? Ahol lehet, öntöznek Körkérdés a termelőszövetkezetekhez Ügyeletes orvos Gyömrőn, Péteriben és Men­őén: dr. Harangi Erzsébet (Mende), Maglódon és Ecseren: dr. Szuhaj János (Maglód), Monoron, Monori-erdőn, Gom­bán, Bényén és Káván: dr. Ra­das Mária (Manor, Petőfi u.), Pilisen: dr. Pázmány Elemér, Üllőn: dr, Koncz Lajos, Vecsé- | sen: dr. Pallinger Georgina | tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Mono­ron a főtéri, Vecsésen az And- rássy-telepi. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén szom­bat déltől hétfő reggelig Mo­noron, a főtéri gyógyszertár­ban. A várva várt eső megérke­zett, de vajon mennyi csapa­dékot mértek Monoron és kör­nyékén a termelőszövetkeze­tekben? A kérdéssel először a monori Kossuth Tsz-hez for­dultunk. Hajdúk Bálint meg­bízott tsz-elnöké a szó: — Ezzel a témával Nagy Il­lés főmezőgazdász foglalkozik, ő sajnos, ma nincs bent. Azt azonban tudom, hogy nekünk nincs esőmérőnk, ha meg akarjuk tudni a csapadék mennyiségét, az Országos Ve­tőmagfelügyelőség monori te­lepétől kérdezzük meg, ők mé­rik rendszeresen. — Hogy oldják meg a ker­tészetük öntözését? — Nem egykönnyen. Az elő­készületeket megtettük, vásá­roltunk egy Diesel-szivattyút és két kilométernyi csövet. Találtunk a határban egy elhagyott kutat, közel a kertészethez. Most tárgya­lunk a községi tanáccsal, hogy ennek a kútnak a vi­zét használhassuk. Ha sikerül, 70 hold petrezsely­met és 30 hold sárgarépát tu­dunk majd belőle öntözni. A Kossuth Tsz-től hallott in­formáció nyomán érdeklőd­tünk az esőmérés iránt az OVF-nél. — Igen, régebben volt ilyen — kaptuk a tájékoztatást. — Tóth Károly, az előző telep­felügyelő métte az esőt. Mi­óta nyugdíjba ment, úgy tu­dom, odahaza méri, a lakásán. Bénye, Népfront tsz: — Nincs esőmérőnk, öntö­zésre nincs egyelőre lehetősé­günk. A gombai Űj Élet Tsz-ben Kovács Pál Péter központi ag- ronómusé a szó: — Hogyne, van esőmérőnk, azonnal mondom az esőnapló adatait: április 13-án 6,7 millimé­ter, 14-én, azaz ma reggel 7 órakor a mérés: 6 milli­méter. Öntözés? Kertésze­tünk nincs, de a kukoricát, lucernát öntözni fogjuk. Megrongálódott a víztárolónk gátja, most javítjuk, május el­seje után 258 holdat tudunk öntözni. A pilisi Üj Élet Tsz-ből is kedvező híreket kaptunk. Lehoczki Anna mezőgaz­dász: — Igen, mértük a csapadé­kot, tegnapelőtt 6,4, tegnap 6,5 milliméter volt. Sajnos, ez csak pár napig elegendő, de öntözünk is. összesen 70 hold körüli területet, öt kútból. Ez 50 holdnyi burgonya, 20 hold körüli kukorica, de még eb­ben a táblában van valameny- nyi bab is, és a 14 holdas ve­gyes \kertészetre is jut, bár ott van három szórófejünk, a ve­gyes kertészetet azzal öntöz­zük. (f. o.) LÁNY, KERÉKPÁRRAL Gombának kanyargósak az útjai. Le, föl, dombok között tekeregnek az utcák. Dombte­tőről nézve minden gyönyörű: házak nyújtózkodnak egymás fölé, és mintha erdőből nőttek volna ki, a község csupa lomb. Az utak azonban porosak, és nagyokat zökken a gödrökben a kerékpár, a kerékpáron a! lány — „a védő néni”. Járja a kisbabás házakat, némelyi­ket naponta többször is meg kell látogatnia. És nemcsak Gombán — az ő körzetébe tar­tozik Farkasdpuszta és a Harc­völgy is. A gombai halastónál-• ■- sjá fi "V ,-d. A % Gáton a Mészáros-brigád. Foto: Péterífy Huszonhárom éves. Komoly és felelősségteljes tanácsokat kell adnia a tízgyerekes csa­ládanyának, az alig 18 éves kismamának, aki „... olyan gyerek még, hogy a • mamája mondja helyette, mennyit eszik a pici, van-e valami baj..Nehéz? Nehéz. — Főleg azért, mert itt Gombán nőttem fel, mindenki ismer, eleinte féltem is, hogy majd nem vesznek komolyan, és inkább a mamák, a nagy­mamák tanácsait fogadják el. Amikor ’a képzőt elvégeztem, Monorra kerültem. Nagyon jó gyakorlat volt. Aztán — egy év múlva — hazajöttem, és olyan jó volt „csalódni”. Ko­molyan vesznek. Hallgatnak rám. Mit jelent ma védőnőnek lenni — falun? Megküzdeni a babonák még mindig élő gyö­kereivel, a siker érdekében el­viselni az első kudarcokat. Kerékpárra ülni, és vinni az okos tanácsokat, elfogadtatni a magától értetődőt. Örülni, hogy a rossz ma már csak kirívó példa! — ... meglepődtem például azon, hogy a kismamák azt mondják: a gyereket nem sza­bad kivenni a pólyából pár hó­napos koráig, mert akkor görbe lesz a lába, nincs, ami „fogja”. Megmagyaráztam, hogy ez nem igaz, ennek sem­mi értelme, sőt, ha meleg van, csak kipattog a kicsi bőre a „csomagolásban”. Megértették. Aztán .. szóltam egy kisma­mának, hogy most már hoz­hatja tanácsadásra a gyereket: Jaj, nem lehet — mondta —, még nincs megkeresztelve, és addig nem viszi ki a kapun, mert azt nem szabad. A ke­resztelő húzódott — a tanács­adás meg együtt húzódott ve­le. Farkasdon különösen nehéz. A településen nincs még vil­lany, s a sötétség mintha együtt járna a bajokkal, itt kell a legtöbbet győzködnie, mi rossz, mit nem szabad. — Megtörtént, hogy hulla fáradt voltam, és úgy éreztem, a legjobb lenne ki sem moz­dulni otthonról. Aztán eszem­be jutott, hogy valahol még várnak... Gyakori, hogy fiatalkorúak kötnek házasságot, s rögtön jön a gyerek. A mamának — aki maga is gyerek még — fo­galma sincs, mit kell kezdeni egy síró, nyűgös babával. Ilyenkor aztán a védő néni „nevel”. Együtt a nagyszülők­kel, nem ritkán homlokegye­nest ellenkező tanácsokkal. — Most, amikor a legutolsó kimutatásomat készítettem, 43 csecsemő és 19 terhes anya tartozott hozzám. De ez a szám általában mindig ennyi... A hivatalos munkaidő 8 és fél óra. Hetenként az egészség­házban kétórás tanácsadás. Gomba, Harcvölgy, Farkasd­puszta. Teleki Irma, a védő néni, felül a kerékpárra, és .vé­gigjárja a kisbabás házakat. Némelyiket naponta többször is. — Nehéz? — Kicsit igen .. 1 — Lehet szeretni ezt a fog­lalkozást? — Igen. Nagyon. K. Zs. Munka — nőknek Monoron sok asszony foglal­kozott már eddig is „neccelés- sel”, Szatyrokat készítettek műanyag szálból, s megrakod­va indultak fel Pestre, a Síp utcába, ahol a Nemez- és Rostfeldolgozó Háziipari Szö­vetkezet központja volt. Cipe- kedni vonaton, buszon, ez bi­zony nem kellemes, tudták ezt a szövetkezet vezetői is, s töb­bek között ezért született meg az ötlet: fiókot telepítenek Monorra. Szerda délelőtt meg­hívták az érdeklődőket a Ság- vári utca 36. számú házba, s a megbeszélésre szép számmal jöttek is az asszonyok, lányok. Itt mondták el a vezetők, hogy munkát szinte korlátlanul tud­nak biztosítani minden jelent­kező számára, szerződéseik olyan bőven vannak, hogy egy­re több munkáskézre van szükség. A szövetkezet rugalmas mi­niszatyrokat, selyemfényű szatyrokat készít. Azok az asz- szonyok, akik már régóta be­dolgozók, elmondták, hogy ez­zel a munkával szépén lehet keresni, s most, hogy „fiók” létesült a Sásvári utca 36-ban, a cipekedéstől is megmenekül­tek. Szívesen betanítják az új jelentkezőket, akiket Monor- ról s a körnvező községekből is vár a háziipari szövetkezet. (zs.) MAI MŰSOR Mozik Gomba: Neretvai csata I—II. Gyömrő: Bűntény a Via Vene- tón. Maglód: A csendőr nyug­díjba megy. Mende: Ragyogj, ragyogj, csillagom. Nyáregyhá- ba: Pygmalion XII. Péteri: Préri. Pilis: A közvetítő. Tá- piósáp: A kétéltű ember. Tá- piósüly: A legszebb férfikor. Űri: Stan és Pan meg a höl­gyek. Üllő: Sípoló macskakő. Vasad: Hangyaboly. Vecsés: Uram, ön özvegyasszony lesz. Bál Mende, művelődési otthon, 19-től 23 óráig játszik a CU­KI együttes. Pilis, művelődési ház 18-tól 23 óráig játszik az Alfa együttes. HOLNAP MEGYEI SZAKSZERVEZETI SPORTNAP lesz Monoron, ahol a megye sportot szerető pedagógusai mérik össze erejüket különbö­ző sportágakban, így többek között kézilabdában, kosárlab­dában, asztaliteniszben és sakkban. Tóth László emlékverseny Gyomron Tavaly, április 4-e alkalmá­ból írta ki a gyömrői TÖVÁL SE sakkszakosztálya először a Tóth László emlékére rende­zett egyéni sakkversenyt. A kecskeméti születésű nyom­daigazgató világhírű sakkíró és szerkesztő volt, az öt vi­lágrész legnagyobb sakkozói: Laskev, Aljechin, Capablan- ca, dr. Euvoe, Botvinnik, Szmiszlov világbajnokok is kitüntették barátságukkal. Mint a Magyar Sakkvilág és a Magyar Sakkélet szerkesz­tője, jelentős szerepet vállalt a szovjet sakk-kultúra ter­jesztésében. A világon először ő jelentette meg magyarul nyomtatásban a „Szovjet sakkiskola” kéziratát, az orosz és angol nyelvű kiadás előtt. Az első emlékversenyt 1971-ben Monduk Lajos nyer­te, s így egy évig őrzője lett a vándorserlegnek, amely most — a többi értékes díj társaságában — a TÖVÁL irodaház kirakatában megte­kinthető. A verseny iránt, amely most is felszabadulá­sunk évfordulója tiszteletére kezdődött, igen nagy az ér­deklődés. Különösen örven­detes, hogy sok fiatal is ne­vezett, s így az utánpótlás biztosítottnak látszik. Tóth Lajos, a verseny név­adójának öccse, ebben az év­ben is értékes serleget aján­lott fel a győztesnek. (p. s.) Női labdarúgás Bp. FŰSPED Szállítók-Monori SE 6:0 (1:0) A mérkőzést a fővárosban játszották, az ország első és a legjobb női labdarúgó-csa­pata találkozott a legfiatalabb Monori SE csapatával. A fővárosi lányok kezdték a játékot és maradtak táma­dásban, de a kitűnően védő Szegedi Erzsébet csak a 20. percben kapta az első gólt. Szünet után a nagyobb tech­nikájú és erőnléttel rendelke­ző fővárosiak biztosan győz­ték le a monori lányokat. A mérkőzés első félidejében a monoriak is vezettek támadá­sokat és sokat is lőttek ka­pura. A játék képe alapján: nem | volt hat gól különbség a két csapat között. A monori lá­nyok közül kiemelkedett Sze­gedi Erzsébet kitűnő védésé­vel, csatárjátékával Szalai Júlia és Kovács Teréz. ★ Vasárnap, április 16-án 16 órai kezdettel Monoron, a Monori SE—III. kér. TTVE női bajnoki mérkőzésre ke­rül sor. A monori lányok szorgalmasan készülnek a ta­lálkozóra. Az ősszel a fővá­rosban az utolsó másodperc­ben kapott góllal 1:0 arány­ban vesztették el a mérkő­zést. (vitéz) « » Megkezdték a tégla égetését Mendén Kommunista műszakok — A IV. osztályú nem kell? Nem tétlenkedtek a „holt szezon” alatt sem a Mendei Téglagyár dolgozói. Amint Szabó József üzemvezető el­mondotta, a télen a kemencé­ket újították fel. Hét kamrát kellett teljesen lebontani és újrarakni, kitisztították a füstjáratokat is. Olyannyira j jól sikerült a karbantartás, fel­újítás, hogy ezért néhány dol­gozó külön jutalomban része­sült. Tervszerűen halad a nyerstégla gyártása. Már­cius elején kezdtek hoz­zá, idáig egymillió 400 ez­ret gyártottak. Néhány nappal ezelőtt meg­kezdődött a tégla égetése is a kemencékben. Eddig másfél- száz-ezerrel végeztek, el is fogyott valamennyi. Folyama­tosan végzik az égetést. Eb­ben a hónapban egymillió nyerstégla gyártását tervezik. Sajnos, van gond is a tég­lagyárban. A TÜZÉP-telepek csak az I. osztályú téglát hajlan­dók átvenni, a IV. osztá­lyút nem. Kivétel ez alól a monori és a vecsési telep. Pedig a járás többi községében is akad bi­zonyára néhány kisjövedelmű család, amely szívesen vásá­rolná meg a yóváVolcsóbb, TV: osztályú téglát. A mendei üzemben 65-en dolgoznak jelenleg, hamarosan nyolc munkással gyarapodik a létszám. A KISZ-szervezet és a párttagok máris eredménye­sen segítik a termelést. Kom­munista műszakpkat szervez­nek. Egy-egy ilyen műszak so­rán 25—30 ezer nyerstéglát kí­vánnak gyártani. Az első kom­munista műszak ma, szomba­ton lesz. (gér) legtöbb ilyen jellegű szabály- sértést decemberben is a gyömrői vasútállomás terüle­tén követték el. Rendszerint megkerülik az aluljárót és átmennek a vágá­nyokon. A helyszíni bírság ilyen esetben 30 forint. Sza­bálysértési ügy akkor kelet­kezik — és ez elég sűrűn előfordul —, ha a sietős utas nem hajlandó fizetni, méltat­lankodik, esetleg gorombás- kodik is. A bírság ilyenkor 60—80—100 forint. Szabálysértők

Next

/
Oldalképek
Tartalom