Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-19 / 67. szám

XIV. ÉVFOLYAM. 67. SZÁM 1972. MÁRCIUS 19., VASÁRNAP Idén növelik a mélyhűtött áruk mennyiségét BÉLSZÍN ÉS TÚRÓS GOMBÓC Vezetőségi ülésen hangzott el a következő felszólalás a gombai Űj Élet Tsz-ben: tíz­ezres számokban beszélünk a baromfinevelésről, és Gombán egy darab jó fajta bábolnai hibridet nem lehet kapni. Mi ennek az oka, amikor itt „ne­velik” ? Szabolcs István üzemágve- zető gyorsan intézkedett, más­fél hónappal a kérés után 12 ezer előnevelt bábolnai fehér várja, hogy kikerüljön a ne­veidéből. (ff.) Ügyeletes orvos Gyomron, Péteriben és Men­üén dr. Balogh Sándor (Gyöm- rő). Monoton, Monori-erdőn, Gombán, Bényén és Káván dr. Bathó László (Monor, Bocskai u.), Pilisen dr. Illanicz Elemér, Üllőn dr. Koncz Lajos, Vecsé- sen dr. Fekete Károly tart ügyeletet vasárnap. — Ügyele­tes gyógyszertár Monoron a fő­téri. Vecsésen az Andrássy te­lepi. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén hétfőn reggelig Monoron a főtéri gyógyszertárban. Magyarnóta-est Üllőn Jákó Vera, Bodza Klári, Horváth Istváin, Mozsár Im- T°, Hódos Sándor és Boháti Lajos közreműködésével ma- 'gyamóta-estet tartanak Üllőn, a művelődési otthonban, már­cius 30-án. Kiállítás Libanonban Libanon fővárosában, Bej­rutban, március 25-én magyar képzőművészeti kiállítás nyí­lik, magyar kortársművészek alkotásaiból. Fabók Gyüa, Fejér Csaba, Kátai Mihály, Orosz János, Somos Miklós és Veres Sándor festőművé­szek, Ábrahám Rafael, Kádár János Miklós, Molnár Gab­riella, Rékássy Csaba, Tassy Béla és, Vagyóczky Károly grafikusművészek 62 alkotá­sát láthatja a libanoni közön­ség. MŰSOR MOZIK Ecser: Hangyaboly. Gomba: Sta­féta. Gyömrö: Mr. Tibbs nyomoz. H: A kétarcú felderítő. Maglód: Madárkák. H: Préri. Mende: Préri. H: Madárkák. Monor: Furcsa pár. H: A kaktusz virága. Nyáregyhá­za : Nulla délkör. H: Fekete zász­lók városa. Péteri: A medve és a baba. Tápiósáp: Harc a fellegvár­ban. Tápióstily: Stan és Pan meg a hölgyek. Űri: Jelenidö: Üllő: Je­lenidő. H: Furcsa pár. Vasad: Vég­re hétfő. Vecsés: Asszony a ban­diták ellen. Matiné: A negyven- egyedik. H: És hamarosan a sötét­ség. KIÁLLÍTÁS Gyömrö, Ságvári Endre ÜttörS- ftáz: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig. ÖTÓRAI TEA Gyömrö, művelődési ház, 18-tól 22 óráig, játszik a Kamarás együt­tes, Üllő, művelődési otthon 17-től 22 óráig, játszik az Alfa együttes. KULTURÁLIS PROGRAM Gomba, művelődési otthon 18-tól 18 óráig: a maglódi Röpülj páva­kor vendégjátéka. Mirelit áruból ez évben 2 kilogrammot fogyaszthatunk fejenként, kétszer annyit, mint 1970-ben. A negyedik öt­éves tervidőszak végéig to­vábbi növekedés várható, 1975-ben mintegy 3 kilogramm lesz a fogyasztás. A belkereskedelem megren­delésére ez évben 1125 vagon mély­hűtött zöldséget, főzelé­ket szállítanak, kétszáz va­gonnal többet, mint tavaly. Több lesz a mélyhűtött gyü­mölcs is. Továbbra is meggy­ből, szilvából és ribizliből ke­rül a legtöbb az üzletekbe, de a közkedvelt málna is kapha­tó. A félkész- és készételek gyártásánál a korszerű táplál­Március 26-án, jövő vasár­nap Monoron országos állat-, kirakodó-, valamint használt autó- és motorvásárt tartanak. Jó kis hely ez a Mónori-er- dö, nekem elhiheti. Mi kell a pesti embernek? Jó levegő, csend, pihenés. Aztán itt van az erdő. Már amíg itt van. Mondja, miért nem állítanak ide erdőőrt? Nem is tudják, milyen szép természeti kincset tesznek tönkre, — Z. Gy. pesti mérnök megigazítja kucsmá­ját. Mondtam is a sógoromnak — övék ez a kis víkendház —, megveszem tőlük. Annyira megszerettem. B. Imre budapesti építész- technikus feleségével járja az erdőt. — Fel kellene dobni ezt a helyet. Többet reklámozni, több boltot, olcsó éttermet nyitni. Higgye el, a reklámon sok múlik. Aztán itt van a me­leg víz. Én szurkolok azért, hogy sikerüljön. Ideális kirán­dulóhely, pihenő és fürdőhely lehetne. Csak ötlet és pénz kellene hozzá ... Nem cserél­ném el a Balaton-partért. — Tudja, miért mérgelő­döm? Szombat délután érkez­tem a hét végi víkendre. Azt hiszi, kaptam valamit is, amit kozás követelményeinek meg­felelően a kevésbé zsíros, könnyen emészthető ételek arányát növelik. így például a múlt évinél csaknem tízszer több bélszínroló kerül a vá­sárlókhoz rpintegy 100 vagonos tételben. A szalontüdő és a máj az akadozó nyersanyagszál­lítás miatt továbbra is hiánycikk, nem úgy mint a burgonyapüré, a lekváros derelye és a túrós gombóc, ezekből az igények szerinti mennyiségben szállí­tanak. A választék is tovább bővül, az év második felétől olajban sült hasábburgonya kapható, amely néhány perc melegítés után már fogyaszt­ható. Vészmentes helyről, szabály- szerű járlattal midennemű ál­lat felhajtható. akartam? Budapestről kell mindig az élelmiszert is ma­gammal hordanom. Miért nem lehet javítani az üzlethálóza­ton? Aztán a villany. Tudom, hogy ezek pénzbe kerülnek, de vegyük tudomásul azt, hogy egy üdülőhely csak az erdeje, a szép táj, a jó levegő miatt nem lesz látogatott. Erre ál­dozni kell. Én azt hiszem, megérné. — K. I. budapesti munkás mondja mindezeket, miközben a kis víkendház kö­rül a kerítést igazgatja. Szép ez a táj télen is, most tavasszal is. Megvan a vará­zsa. A csend ilyenkor is ide­csalja az embereket. Járnak ide Pestről, Vecsésröl, Monor - ról, Pilisről víkendezni azok, akik az erdő csendjét jobban szeretik a folyópartnál. JEGYZET Nyugalom, nyugalom... Vesszük az állomáson a jegyet. Azaz csak vennénk. Az ablaknál egy férfi ké­nyelmesen rakosgatja az iratait, a túloldalon a pénz­tárosnő még kényelmeseb­ben számol. Nyugalom. Nem szabad elkapkodni. Épül az új benzinkút Mo­nor határában. Azaz épül- get. Már több mint egy éve. Ennyi idő alatt véleményem szerint egy gyárat fel lehet építeni. Na, de nyugalom. Lassú munkához idő kell! Inkább az unalom öljön meg, mint a munka! — valószínűleg ez lehet né­hány munkás jelmondata is az útépítkezésnél. A 4-es műút bővítése, szélesítése miatt felbontják a régi or­szágutat is Monori-erdőn. Nem akarom itt a kedves olvasónak részletezni mi­lyen .tempóban megy a munka. Kőműves Kelemen itt valószínűleg élmunkás lenne.., Na, dehát nyugalom. Amit ma megtehetsz, azt megteheted holnap is. Hogy ezt a szemléletet ki fizeti, kinek a zsebéből? Nyugalom, nyugalom ... (szatti) Eikészült a tároló Lapunkban a közelmúltban szóvá tettük a monori-erdei élelmiszerbolt körüli áldat­lan állapotokat. Szeméttároló híján á dolgozók eltüzelték a boltban összegyűlt szemetet. Nem éppen 1972-es módszer! Nos, úgy látszik, használt a megjegyzés — a Ceglédi Élel­miszerkiskereskedelmi Válla­lat takaros kis szeméttárolót építtetett a bolt mellé. A bolt dolgozói és a környék lakói egyaránt örülnek ennek. Re­mélhetőleg a közeljövőben tel­jesül az itt dolgozók másik kérése is: felépül egy megfe­lelő nagyságú raktár, mert jelenleg nagyon zsúfolt, rossz körülmények között tárolhat­ják az árut. És, ha ehhez hoz­zátesszük azt, hogy petróleum­tól kezdve, húst, kenyeret, háztartási gépeket, jóformán mindent árusítanak, akkor az új raktár felépítése még sür­gősebbnek tűnik. Sz. A. (sz.) Tanyai csendben MÁRCIUS 26-ÁN Országos állat-, kirakodó- és jérmüvásár Monoron i Erdei hétvége TEREPRENDEZÉS Április 4-re rendezik a monori főutca egyik szakaszát. Egyelőre parkrészt alakítanak ki, később parkolóhely is lesz itt. Foto: Péterffy — Az agráregyetem elvég­zése után egy Nógrád megyei kis falucskába kerültem gya­kornoknak. 1963 óta vagyok Tornyosiökön a baromfitelep vezetője. A tanyaközpont irodájában olyan igazi tanyasi csend, •nyugalom fogad. Az ablakból hosszú, szalmatetős házak, ré­gi cselédlakások látszanak, amelyek felett mintha megállt volna az idő. Alacsonyak, sár­falaik kopottan foltosán feke- téllenek. A közelben szépen rendben- tartott baromfiólak, közöttük milliónyi nagy, fehér tyúk, mintha a szürke tájat hó hí­ján mésszel fröcskölték vol­na tele... — Az elteli kilenc évből he­tet teljesen egyedül éltem le ebben a kastélyban — hacsak esetleg telenként a szüleim nem látogattak meg —, de mlióta kolléganőm, aki gyakor­nokként került ide, férjhez ment, ő is itt lakik családjá­val, egy másik szolgálati la­kásban. — Réggel korán kelek. Vé­gigjárom az ólakat, megnézem, helyükön vannak-e a barom­fitenyésztők, Intézkedem itt is, ott is. Az állomány jelen­leg 31 ezer naposcsibe, de fo­lyamatosan érkezik a többi is. Mi nem keltetünk, csak neve­lünk. Az évi terv: 400 ezer csirke eladása ... Aztán vissza az irodába. Adminisztráció, tárgyalások a szállítóval és a rám várakozókkal. Nem sok a dolgozó nálunk, mindössze huszonnégy, de gondunk an­nál több. Napközben kétszer, de van, amikor többször is kimegyek az ólakba és órákat töltök a csibék között. Beteg­gyanús állatok megfigyelése, tápadagolások beállítása, eset­leg géphibák az önműködő szalagetetőknel, a műanyák­nál, bár ezeket az olajtüzelés már kiszorította. Hőmérsék­letszabályozás, itatok ellenőr­zése, fertőtlenítése és még sok más. Régi, gyakorlott'-és igen lelkiismeretes, nő dolgozók­kal, könnyű megértetni .maga­mat. Ellenőrzőm a váltást, az éjjeliőröket Esetleg mégegy- szer végigszaladok az ólak­ban. Egy-egy ilyen séta, ha minden ólat végigjárok, egy jó kilométer... Aztán a szo­bámba térek. Házimunka, tv- nézés, ha jó a műsor, de leg­Éjjel, pihenés helyett... A kor halad, a tudomány fejlődik, ami ma még elég, az holnap már kevés, esetleg nagyon is kevés lesz. Hogy az ember lépést tudjon tartani, ne maradjon le, tovább kell képeznie magát. Ezt segíti a rádió, a tele­vízió, különféle képes- és napilapok, tanfolyamok, de a továbbképzés fö eszköze még ma is az iskola... Bírta Istvánné munkásasszony. Az üllői Kossuth Tsz melléküzemében esztergályos és öt kisgyerek édes­anyja. A legkisebb négyéves lesz áprilisban, a „legöre­gebb” tizenegy. A nagy családra rengeteget kell mosni, főzni, sőt, még segíteni is nekik a tanulásban. És ő segít is. — Képzelje, négyest kaptam kémiából! — fogad nagy örömmel. — Sírni tudnék a boldogságtól! Pedig olyan a tanárnőnk, hogy nála már a hármas is igen jó jegy­nek számít. A vecsési általános gimnáziumba jár. — Miért iratkozott be, mi a szándéka? — kérdezem. — Előre bocsátom, nem akarok irodista lenni. Elé­gedett vagyok a munkámmal, és jól is keresek. De a gyerekek nőnek, és úgy döntöttünk a férjemmel, hogy tavábbtaníttatjuk őket. Amikor a leckéjüket nézem, se­gítek nekik, akkor látom, hogy már most is kevés az én régebben végzett nyolc általánosom. És mi lesz, ha gimnáziumba járnak? Vállaltam, hogy előre tanulok, mire a legnagyobbik elkezdi, én elvégzem. Tudok se­gíteni nekik... És nem lesz kisebbségi érzésem sem előttük ... És hozzáteszi: — És nagyon szeretek tanulni is. Egy új világ nyí­lik ki előttem a könyvek lapjaiból... A férje is munkás. Gépszerelő. Nemrégen léptették elő művezetővé. Ö is tanul — művezetői tanfolyamra jár —, és munkásör is. Bírta Istvánné tudja, hogy óriási terhet vállalt magára. Két műszakban dolgozik. De a gyerekek is felváltva járnak iskolába. Ezért csak éjjel tud tanulni. A pihenését áldozza fel. — Ugye, azért nem látszik meg rajtam? — mondja, és piros képén derű, bizakodás ül. Majd nevetve teszi hozzá: — Sokan nem akarják elhinni. Pedig így van, és le is érettségizem. A. Gy. Megbolydult a sírvilág Egy koponyát tartok a ke­zemben. Elég furcsa érzés. A hamleti nagy kérdés zsong bennem: „Lenni, vagy nem lenni...” A sárgás-fehér csontozatot pehelykönnyűvé érlelte a több évszázados föld alatti „rejtőzés”. De most tö­megestől látnak napvilágot a kiszikkadt emberi csontok. Megbolydult a sírvilág itt, a monori Kucsera-tanya kör­nyékén. A helytörténetben tájéko­zott mononak régóta tudják már, hogy ez a táj egy el­tűnt világ nyomait hordozza magában. Néha nem is na­gyon mélyen. A mélyszántású eke már évtizedek óta hoz fel inkább olvasok. Rendszeres •könywásárló vagyok, szép kis könyvtáram van. Legjob­ban Thomas Mannt és Dü- renmattot kedvelem. Amióta megvettem a Trabantot, szín­házba is gyakrabban járok. — Hogy mi a távoli tervem? Ilyen nincs. De közelebbi cé­lom: hozni az éves tervet. Űj vezetőim vannak, ugyanis a Felsőbabád! Állami Gazdaság három évre bérbeadta tele­pünket az ócsai Űj Barázda Tsz-nek. Ezért bizonyítanom kell! — Egy jó néhányszor éjjel Is felkelek. Ellenőrzőm az éj­jeliőröket, de olykor-olykor fel is keltenek, különösen, ha tolvaj jár a tanyában. Félre­téve minden félelmet, üldöző­be vesszük. Egyszer én fog­tam el egyet, egy magas, jó erőben lévő férfit. Aztán más miatt is felzörgetnek. Leg­utóbb például három óra felé, mert vízhúzás közben kútba esett a vödör... A legközelebbi község hat kilométerre fekszik a tanyá­hoz, amelyet Varga Éva te­lepvezetőnő vezet, igazgat. Egy magányos, régi kastélyban. Csak a kert gyönyörű előtte nyáron, amelyet rendszeresen ő gondoz, harmonikus egység­ben, szép virágok és csinos, törékeny gondozójuk. Acs György törmelékeket, cserépdarabo­kat, az emberi élet egykori maradványait. Kisebb kutató ásás is volt itt, de úgy lát­szik, nem tűnt különösen ér­dekesnek a talált lelet. A török időkben itt falu állt. Mélyen rejtőzve a ná­dasokban. Aranyosfalunak hívták. Sehol nem szól róla a krónika. Utóbb hatalmas szikladarabok kerültek napvi­lágra. Megmunkált falból származó tömbök. Kétségtele­nül az egykori templom ma­radványai. Hiszen a szegény zsel'lérházak nádból, vályog­ból voltak. Azok maradvá­nyait legföljebb egy színár­nyalat jelzi a mindent meg­emésztő földben. Most hatalmas földmaró gépek kutatják ennek az el­tűnt világnak titkait. Töltés­nek hordják innen a földet az épülő olajkút-állomás terüle­tére. így kerültek most nap­világra tömegestül az emberi csontok, cseréptörmelékek, s fény lobbant egy titokra, ame­lyet talán soha már megfej­teni nem tudunk. Hiszen szétszórt mindent a kegyele­tet nem kímélő emberi igye­kezet. Egy helyen, nem sírszerű elkülönülésben, hanem ha­lomban hevertek a osontok. Felnőttek, gyermekek csont­jai vegyesen. Mintha égett pernye borította volna az egészet. A csontok színe is más volt. Minden jel arra mutat, hogy itt egy tömegsír volt. Ki tudja, milyen tragé­diát rejtett a föld évszázado­kig, melyet most a gépek szétkotortak. Nincsenek itt kincsek, évezredes világszen­zációs leletek. Csak egy sze­gény nép tragédiáját rejti ez a táj. A feltevések szerint ez a település is úgy pusztult el a török hordák nyomán, mint ezernyi más, s ki megmarad­hatott. elmenekült a nagyobb helyekre, Ceglédre, Szolnokra, •Kecskemétre. így lett az egy­kori Monornál nagyobb Zsi- gerből csupán Zsigar-puszta, s, névtelenül tűnt el Aranyos­falu is. A tömegsír talán egy török mészárlás maradványa, vagy a pestis pusztítása, vagy talán leégett az egész falu és egy helyre temették a felds- merhetetlen csonthalmokat. Ki tudja ma már? Titkokat rejt erre a föld mélye.még ma is. Jó lenne megtudni mindent. Vagy sem­mit nem bántani. Miként most teszik. Dobálózván az ősök csontjaival, ijesztőkul állítgatva az országút partjá­ra. Meg kellene menteni, ami még megmenthető. Feltárni szakszerűen, ha érdemes a le­leteket, vagy köteles kegye­lettel békén hagyni a meg­bolydult sírvilágiot. F. J. Foto: Péterffy 1 á 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom