Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-21 / 68. szám

1972. MÁRCIUS 81., KEDD ™&C(rlap 7 Divat a kalap — de nem annyira, mint amennyire mód volna rá — mondták el hétfőn a Gellert Szálló teaszalonjában rende­zett bemutatón. A Kalapgyár, a Sapka és Kalap Szövetkezet, valamint a KIOSZ ruházati szakosztálya közös bemutatóján megtudtuk, hogy egyedül a Kalapgyár évi egymillió fejfedőt gyárt. Üj anyagokat igyekeznek használ­ni, például most árusítanak nálunk először pillekönnyű, kétdekás nyári őrlőn férfika­lapokat. A választékot cseh, lengyel és német importtal bő­vítik, ugyanakkor a magyar kalapok eljutnak a Szovjet­uniótól kezdve Japánig. A bemutatott női kalapok igen dekoratívak, szépek vol­tak. legtöbbjük azonban nem hétköznapra való. Divatszín­nek a fehér ígérkezik, a fel­használt anyag nylon, lószőr, nyúlszőr és selyem. A fiatalok öltözködésében nemcsak a ru­háknál uralkodik a „matróz- stílus-’, hanem a sapkákban, kalapokban is. MOZGALMI MUNKA, EGYENRUHÁBAN Bevonulás előtt — leszerelés után „A fiatalok honvédelmi elő­képzését szervezeteink a vá­rosi MHSZ-szel együttműköd­ve végezzék. Segítsék KISZ- tagjainkat a bevonuláskor, le­szereléskor, a honvédelmi szol­gálat ideje alatt pedig igye­kezzenek a fiatalokkal a jó kapcsolatot megtartani.” Az idézet a váci városi KISZ- bizottság 1972-es évi főbb fel­adatait rögzítő dokumentum­ból való. Mit jelent ez egy üzemi KISZ-szervezet munkájában? Ott, ahol a KISZ-tagság 20 százaléka katonaviselt fiatal? Erről érdeklődtünk az Egyesült Izzó váci gyáregységében Ké­kesi István KISZ-titkártól. — Ebben az évben készítet­tünk először külön honvédelmi munkatervet. Lényege: a sor­köteles fiatalok felkészítése a katonai szolgálatra. Az MHSZ­Miért lett 2,8 helyett 3 százalék? Beszélgetés egy kiváló védőnővel Cegléden van a hivatala, de ott csak ritkáin található. Vo­nattal, busszal Mindennap út­ra kel, a járás tizenegy köz­sége közül egyet-kettőt, néha hármat is felkeres. Fáradha­tatlan a munkában, egy egész járás anyái, még meg nem született és már világra jött csecsemői, de 14 éves életko­rig tulajd'jnképpen minden gyermek életének, egészségé­nek gondja terheli Pethő Ilo­nát, a járás vezető védőnőjét. Ezelőtt 24 esztendővel vet­te kézhez az anya- és csecse­mővédőnői oklevelet, 1955- ben került Pest megyébe, Al- bertirsára nevezték ki. Há­rom év múlva vezető védőnő lett. Akkor az élve született csecsemők öt százaléka halt meg egyesztendős kora előtt. Ezzel az aránnyal Pest megye járásai közül egyik legrosz- szaibb volt a ceglédi. Attól kezdve fokozatosan javult a helyzet, az utób­bi években 2,8 százalékra Komárom megye központjában: Tatán, az Öreg-tó partján — kedvező fizetési feltételekkel — újból vásárolhatók üdülőtelkek Részletes tájékoztatást nyújt: az OTP TATAI JÁRÁSI FIÓKJA Tata, Ady Endre út 9. Telefon: Tata, 3. csökkent a csecsemőha­landóság, és ezzel az aránnyal a megyé­ben a járás lett a legjobb. — Tavaly viszont megint három százalékra emelkedett a csecsemőhalandóság! — közli a legfrissebb statisztikai adatot Pethő Ilona. A kéttized százalékos emelkedéssel járá­sa most csak a második hely­re került. A csecsemőhalan­dóság növekedésének magya­rázatát abban látja, hogy múlt évben á járás 21 körzeti védő­nője közül csak 12 dolgozott. Hét gyermeknevelési segély- lyel szabadságon volt, két ál­lás pedig betöltetlen. — A helyzet Albertirsán volt legrosszabb. A négy vé­dőnő közül csak kettő dolgo­zott, sőt hónapokon át csupán egyetlenegy helyettesítette a másik hármat Állandó he­lyettesről kellene gondoskod­ni ott ahol a védőnő huza­mosabb időt tölt távol, mert egy körzet ellátása is sok, és a gondozástól függ nemcsak a csecsemőhalandóság, ha­nem az élve születések és a konaszülések arányának ja­vulása is. Járásunk jó eredményeit elsősorban annak köszön­hettük, hogy 1958-tól több védőnő állt munkába, és lelkiismeretesen látták el feladataikat A járás lakossága mintegy 56 ezer ember, 1971-ben az élve születések száma 767 volt. Ezt kevesli viszont, de a 77 volt koraszülöttet sokallja. — Viszonylag Albertirsán és Abonyban volt a legtöbb koraszülés. Ennek oka első­sorban az, hogy Irsáról Buda­pestre, Abonybói Szolnokra utazik munkába sok fiatalasz- szony, még ha áldott állapot­ban van, akkor is. Pethő Ilona néhány napja a megyei tanácsházán vette át az Egészségügy kiváló dolgo­zója jelvényt szel közösen tanfolyamot szer­veztünk a most sorozásra ke­rülő fiataloknak. A 80 órából álló tanfolyam anyaga a Hon­védelmi Minisztérium által ki­adott tematikához igazodik. Nagyrészt elméleti oktatásból áll, bizonyos hányada pedig lőgyakorlat, terepfoglalkozás. 9 Milyen kapcsolatuk van a katonai ia tatokkal? — Sajnos, csak abban az esetben értesülünk a honvéd­ségben végzett munkájukról, ha például a Kiváló katona cí­met elnyerte a tőlünk bevo­nult fiatal. Ebben az esetben is csak a leszerelés után. O Köztudott, hogy a katona­ságnál eleven, színes a KISZ- élet. Mivel magyarázza, hogy ennek ellenére a leszerelt f a­tal»! egy része nem lép be a munkahelyén a KISZ-be, holott korábban tag volt? — Nem lehet általánosítani. Hozzánk például a múlt évben hárman jöttek vissza, mind­hárman előtte is KISZ-tagok voltak. Az persze vitatható, hogy jobb a katonaságnál a KISZ-élet... Valóban, na­gyobb a szervezettség, sok ér­dekes, változatos programot nyújt az ifjúsági szervezet, mégsem lehet összehasonlítani a polgári élet KlSZ-munkájá- val. A katonafiatalok nem vá­logathatnak, hol szórakozza­nak esténként, míg a többiek elmehetnek a művelődési ház­ba vagy egy zenés szórakozó­helyre. A honvédségen belül a fiataloknak 'a KISZ nemcsak politikai képzést, társadalmi munkát, szórakozást, hanem egyszerűen időtöltést is jelent. • Hogyan hasznosítják a leszerelt fiatalok a honvédség ifjúsági szervezetében szerzett tapasztalataikat? — Kétségtelen, hogy ezek az ifjak rendszeretőbbek, ala­posabbak és megfontoltabbak, mint akik még nem töltötték le katonaidejüket. Sűrű az olyan eset, amikor a bevonu­lok korábbi munkahelyükön szinte egyáltalán nem vettek részt szervezett mozgalmi munkában, s a hadseregben ismerkedtek meg a KISZ-élet örömeivel, gondjaival. A lesze­relt fiatalokat ezért felkérjük arra, hogy a sorköteles fiata­lok már említett tanfolyamán meséljék el katonaélményeiket és hasznos tanácsokkal segít­sék a bevonulás előtt állókat. (á. é.) Hatvankét holdon Metszik a ceglédi Állami Tangazdaság őszibarackosát. Re­mélik, hogy a 62 holdas tábla a tavalyihoz hasonló jó termést hoz. Foto: Gábor Meggondolatlan lépés Tavaly a monori járás 17 községében 65 gyereket vet­tek állami gondozásba. Az in­tézkedés a gyermek érdeké­ben csak végső megoldás le­het, éppen, ezért keltett fi­gyelmet szakemberek köré­ben a februári eset. Szabadulni a kicsiktől ? Február 11-én, pénteken, megjelent a községi tanács il­letékes előadójánál az édes­apa, és elmondta: egy nézet- eltérés miatt felesége — im­máron nem először — elhagy­ta családját. Szerda óta felé­jük sem néz, valószínűnek tartja, hogy/ csavarog. Mivel ő dolgozik, a kisgyermekek felügyelet nélkül vannak ott­hon. „Kéri a községi tanács illetékes előadóját, hogy a gyerekeket — ha mód és le­hetőség van — helyezzék ál­lami gondozásba, mert az anya nem hajlandó nevelni őket, és a nagyobbak iskolába sem járnak. -4 gyerekek jövő­je így nem biztosított...” Az apa öt gyermekének és a velük egy lakásban lakó fiatalasszony-lánya gyer­mekének állami gondozásba vételét kérte. Az előadó, mielőtt döntött volna, áttekintette a család előéletét. Az iratok szerint a gyerekek — mint veszélyez­tetették — nyilvántartásban vannak. Az apa rendszeresen iszik. Az anya valóban el­hagyta a családját korábban iS. A fiatalasszony még a szü­lés előtt kérte születendő gyermeke állami gondozásba vételét. Később meggondolta magát, mégis magánál tartot­ta. * IRÁNY. . A HÚSVÉTI TERÍTETT ASZTAL 0! HUNI UlMUiWJ ___icimilaltea/^-N \ sosem csalóddal í ATI' Az előadó döntött: teljesí­tette az apa kívánságát, gon­dozásba vétette mind a hat gyermeket. Február 11-ével nem zárult le az ügy — elkezdődött. Né­hány nap múlva a férj és a feleség megjelent a másodfo­kú hatóságnál, a Monori Járá­si Hivatal igazgatása osztályán. — Előadom — mondotta az apa —, hogy én a gyermekei­met vissza akarom kapni. Megbántam emit tettem, ná­luk nélkül én nem bírok élni. A szeszes italról pedig lemon­dok, még egy pohár bort sem fogok ezután meginni! — A férjem ivott, veszeke­dett, tettleg bántalmazott — mondotta a feleség —, kény­telen voltam aznap is' és az­előtt is párszor a néhány ház­zal feljebb lakó anyámhoz menekülni. A gyerekele nap­közben nálam voltak, éjsza­kára azonban haza kellett en­gednem őket, mert anyámnál nem volt elég fekhely. Én is sze­retném gyermekeimet vissza­kapni, anyámnál nevelném őket. Sajnos, nem bízom ab­ban, hogy a férjem megjavul... Ami a lányom gyermekét il­leti, valóban kértem a közsé­gi tanácsot, hogy vegye álla­mi gondozásba, mert sorsát nem látom biztosítottnak. A másodfokú hatóság min­denekelőtt megállapította, hogy a községi tanács illeté­kes előadója, még, ha látszó­lag indokoltan is, megfonto­latlanul és elhamarkodot­tan döntött. Nem gondolt ar­ra az előadó, hogy az apa lé pése bosszú is lehet felesége éllen. Azután: nem oktatta ki az apát, ember, vigyázzon, meggondolta-e huszonötször, hogy ennek a döntésnek sok más mellett — magukat érzékenyen érin tő anyagi ki­hatásai is lesznek! A gyerek nem játékszer Az üggyel, a szülők kérésé­vel kapcsolatban a hatóság várakozó álláspontra helyez­kedett Szeretnék hinni, hogy az apa és az anya egybehang­zó kérése nemcsak az anya­giak miatt hangzott él. Mert az anyagiak valóban érzéke­nyen érintik a szülőket. Eles­nek — természetesen — az öt gyerek után járó családi pót­léktól, jelen esetben az apa fizetésének felét köteles a gyerekek állami gondozásáért kifizetni, s van törvény, amely az anyát is fizetésre kötelezi. Még akkor is ha nem dolgo­zik ... A hatóság szeretné hin­ni, hogy az apa képes lesz szavát betartani, az italról le­szokik, közös erőfeszítéssel helyre tudják állítani a házas­társi közösséget, méltókká válnak a gyermeknevelésre. Bízik abban, hogy a meggon­dolatlan lépés ráébreszti őket: a gyerek nem játékszer. A fiatalok érdekében A tanácsok munkájában éppen a nagyon is megfontolt, átgondolt, alaposan mérlegelt döntés az általános. Arra tö­rekszenek, hogy a problémák megoldására minden más le­hetséges eszközt igénybe ve­gyenek. A monori járás 17 községében 1971-ben a taná­csok 1888 védő- és óvóintéz­kedést tettek a veszélyeztetett kiskorú gyermekek érdekében. Az intézkedések széles skálán mozogtak, az egyszerű szóbeli figyelmeztetéstől a büntető el­járás megindításáig. A gyer­mekekre való tekintettel 89 családnak utaltak ki segélyt, összesen 43 ezer forint érték­ben. Ugyanakkor 59 esetben helyeztek kilátásba súlyos pénzbüntetést, huszonhét szü­lőt köteleztek alkoholelvonó kezelésre és 6 esetben indult büntetőeljárás Ifjúság elleni bűntett -miatt. Der egén Gábor SEB AUSPICIIS... Hétfőn a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem nyilvános ünnepi tanácsülést tartott az egyetem aulájában, ahol az egyetem kitüntetéses diplomával végzett három fia­tal közgazdászt — Bekker Zsu­zsannát, Oláh Ildikót és Sze­pesi Györgyöt — kimagasló ta­nulmányi eredményeik elis­meréséül Sub Auspiciis Rei Publlcae Populáris kitüntetés­sel avatták közgazdász dok­torrá. Traktorsiker Párizsban Sikeresen szerepeltek a ma­gyar Dutra-traktorok az idei párizsi mezőgazdasági szalo­non, ahol több mint 90 ország mutatta be legkorszerűbb me­zőgazdasági, erdőgazdasági be­rendezéseit, gépeit, felszerelé­seit. A Komplex Külkereske­delmi Vállalat három kategó­riában állította ki a Dutra leg­újabb gyártmányait. A francia szaksajtó, a műszaki előírások és szakmai bemutatók után, a világ leghíresebb traktorgyá­rainak: az amerikai Johndeer, a Ford, a Massey és Ferguson, valamint a Fiat és a Renault traktoraival értékelte egyen­rangúnak a magyar Dutrákat Franciaországba az elmúlt három évben 400 ezer dollár értékben hatvan nagy traktort exportált a Komplex. Az idei export előreláthatólag 50 szá­zalékkal növekedik. Szabadulását „ünnepelte" Plafonon át távozott Betörő járt március 14-én éjszaka a tápiószecsői ÁFÉSZ 13-as számú tápiósági büfé­jében. Az ismeretlen tettes az ajtó kifeszítésével jutott be a helyiségbe, ahonnan több száz forintot ellopott. A rend­őri nyomozás hamarosan ered­ményre- vezetett: Török László 19 éves győrteleki lakos személyé­ben elfogták a betörőt, aki ellen a nagykátai kapi­tányság vagyon elleni vét­ségért eljárást indított. Március 12-én a Ceglédi Rendőrkapitányság munka­társait is betörés helyszínére riasztották. Az ismeretlen tet­tes az éjszakai órákban a MONIMPEX ceglédi telepé­nek pincéjében tett látoga­tást. Előbb a tetőt, majd a pla­font bontotta ki, s leeresz­kedett a helyiségbe. Az egyik íróasztalban talált le­mezkazettát feltörte, és zsebre vágott 1200 forintot. Magával vitt még három kabátot és egy elektromos melegítésű plédet, csizmáját pedig ki­cserélte az egyik dolgozó ci­pőjével. Ezek után észrevét­lenül távozott a plafonon át. A rendőrség néhány nap múlva a betörő nyomára bukkant: elfogták Virágh László 25 éves büntetett előéletű ceg­lédi lakost, aki beismerő val­lomást tett. A fiatalembert egy korábbi vétségért a Ka­locsai Rendőrkapitányság el­zárással sújtotta, s a betö­rést szabadulása napján kö­vette el. Virágh Lászlót letar­tóztatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom