Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-10 / 59. szám

rta< Ute* 1972 MÍWCIUS 10.. PÉNTEK 'sjtírtwp A budai járási párt-vb napirendjén: a bűnözés alakulása es a bírái ítélkezés Fürdőszoba — kötelező Nem kell a vízért gyalogolni Mai Herkulesek? Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Am mi a helyzet azokkal, akik a virágot tálán meg szeretnek is, de az utcán sokteie látható, kőből készült virágtartót kifejezetten megvetik és utálják? igazán nagyszerű lenne személyesen tőlük megkérdezni álláspont­jukat. Azonban nem fedik fel magukat, s amennyire sejtem, kikről van szó, úgy érzem, ön­szántukból nem is fogják ezt megtenni. Magam sem gondoltam vol­na, hogy létezik ember, akit le tud győzni egy kő virágtartó látványa. De caíolhatatlan bizo­nyítékként megtekinthető egy ilyen díszítő alkalmatossag Szentendrén, a város középén a Bükkös-patakban. Saját sze­memmel láttam, ahogy kima­gasodva a habokból, ellenállt a víz sodrának. Nem tudom, mi­lyen súlyú egy ilyen tárgy, de az bizonyos, hogy legalább három ember mindenre elszánt akarata és ereje szükséges el­mozdításához. Ezzel csak azt szeretném szemléltetni, hogy az ismeretlenek elhatározása mennyire szilárd volt, s hogy erőt és fáradságot nem kímél­ve, csaknem gigászi munká­val cipelték le a patakba a ne­héz utcadíszt. Mindez az éj leple alatt történt, tehát a lá­tási viszonyok sem voltak a legjobbak és bizony a rögös, erősen lejtős patakparton ala­pos lábmunkára is szükség volt a nehéz tárgy megtartásá­hoz. De elhatározták, hát le is vitték! Ez igen! Az eset egy vasárnapi nap es­téjén történt, valószínű, nem helyi lakosok cselekedték. Ezen a vasárnapon már meg­jelentek a városkában az ódon falak szerelmesei, a turisták és kirándulók. Ügy tűnik, nagy többségük az alkonyat leszáll­tával hazaindult és békésen meg is tért otthonába. De ott­hagytak maguk után néhány újkori fanyúvöt, vagy Herku­lest, ahogy tetszik. Kendkívüli teljesítményük érzékeltetésére a fenti példa már kevés is. Folytatom. A Duna-parton ce­mentbe ágyazott talpú pihenő­padok tálálhatók. Ezeket — a betonkockával együtt! — ki­emelték az ismeretlenek és be­cipelték a folyamba. Más. Szentendre területén sok új és tetszetős szeméttartót állítottak fel. Ezek többségét megnyomo­rították, belapították és kitép­ték a földből... Mindezek bámulatos kitartás­ra és bámulatos rosszindulat­ra vallanak.. • Gondolom, a szentendreieket felkészületle­nül érték a fentebb leírt ese­tek, még mondhatjuk azt is, hogy számukra ezeknek nem volt előzményük. A rongálások íz utóbbi hetekben tönténtek. De reméljük: a város hatóságai és lakosságának fellépése nyomán — nem folytatódnak! F. B. A közbiztonságot veszélyez­tető erőszakos bűncselekmé­nyek ítélkezési tapasztalatait tárgyalta meg tegnap az MSZMP Budai Járási Bizott­ságának végrehajtó bizottsága. Az értekezleten részt vett Ge­lencsér Árpádné dr., a megyei pártbizottság adminisztratív osztályának vezetője is. Novák Béla, a járási pártbizottság el­ső titkára megnyitójában el­mondta: a vb 1963. évi hatá­rozatának megfelelően rend­szeresen értékelik a járás bű­nözésének alakulását, a bűnül­döző szervek munkáját és a jogpolitikai elvek végrehajtá­sát. E témakörben dr. Fiedler Ernő, a Pestvidéki Járásbíró­ság elnöke számolt be a bírói gyakorlat tapasztalatairól. Vándorbűnözés Mint az írásbeli jelentés megállapítja, a járásban jó a közbiztonság, az erőszakos bűntettek megelőzése és visz- szaszorítása azonban továbbra is az elsődleges feladatok közé tartozik. Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények, va­lamint a fiatalkorú és vissza­eső bűnelkövetők száma ugyanis évek óta növekszik. Ennek egyik oka a főváros kö­zelsége, a járásban gyakran felbukkannak az un. vándorbű_ nözők. Az erőszakos bűntettek többsége csekély súlyú, leg­gyakoribb indítóok a kocsmai verekedés, a bosszú, féltékeny­ség és a házastársak közötti viszálykodás. A könnyű testi sértéseknél különösen nagy szerepe van a családi viszály­nak, a lakótársak között el­mérgesedett helyzetnek, az italbolti veszekedésnek. A rendszerint ittas állapot­ban elkövetett, hivatalos sze­mély elleni erőszak és garáz­daság száma következetesen emelkedik. A Büntető Tör­vénykönyv módosítása lehető­séget biztosít a garázdaság sú­lyosabb eseteinek az eddiginél is szigorúbb elbírálására, a ki­sebb súlyú bűntettek elköve­tőit a rendőrség szabálysértési eljárás során vonja felelősség­re. A növekvő számú bűncse­Jelentékeny összegeket szán­nak a nagy területi labora­tóriumok fokozatos automati­zálására. Az automatizálásra elsősorban a nagyobb egész­ségügyi intézményekben ke­rül sor, ott, ahol a szükséges szervezeti és egyéb feltételek biztosíthatók. A levegőszennyeződés csök­kentése, a gazdaságosabb ener­gia-felhasználás érdekében a különböző egészségügyi in­tézmények, kórházak, klini­kák fokozatosan áttérnek a korszerű fűtési módszerekre. zek a főváros kivételével álta­lában csak a megyeszékhelye­ken és egy-egy járási központ­ban működnek, a bútorüzletek pedig nem fogadják el a ga­ranciális javításokkal kapcso­latos bejelentéseket, ezért a vásárlók legtöbbször nem is veszik igénybe a csak körülményesen reali­zálható garanciális szol­gáltatást. A Magyar Szabványügyi Hi­vatal még ez évben megkezdi a már meglevő bútorszabvá­nyok átdolgozását, korszerűsí­tését — a korábbi egy helyett a tervek szerint két minőségi osztályt alakítsanak ki — és a beépített bútorokra is készít­senek szabványokat lekmények közé tartozik még a rablás és a betöréses lopás, az esetek többsége ugyancsak kisebb súlyú. Az erőszakos bűntettek elkövetőinek nagy többsége alacsony műveltségű, sokan közülük írástudatlanok. Az alkoholfogyasztás szinte minden bűntettkategóriában kiemelkedő szerepet játszik. Az utógondozás jelenlegi rendszerének hatástalanságát jelzi a büntetett előéletűek és visszaesők magas aránya. Szigorúbb fele ősségre vonás Dr. Fiedler Ernő beszámoló­jában utalt arra, hogy a vég­rehajtó bizottság már koráb­ban felhívta az igazságügyi szervek figyelmét a bűnözés szubjektív okainak elemzésére, a megelőzésre. Az adminiszt­ratív intézkedések és a lakos­ság társadalmi összefogása — az italboltok, nyilvános helyek fokozott ellenőrzése, a börtön­ből szabadultak ellenőrzése, utógondozása — számottevő eredménnyel járt. Távlatban további eredményeket lehet várni a kulturális színvonal emelésétől, a rendbontókkal szembeni helyes közhangulat kialakításától. A megelőzést szolgálja a gyors és hatékony felelősségre vonás is. A bírói ítélkezésben előtérbe kerül a társadalom fokozot­tabb büntetőjogi védelme, az említett, különösen veszélyes bűntetteknél az ítélkezés szi­gorúbb lett. Jól látják el ket­tős feladatukat a másodfokú (fellebbezési) tanácsok is: tör­vényszerűen, a jogpolitikai el­veknek megfelelően döntik el a büntető ügyekben felmerült jogvitákat, és jól irányítják az elsőfokú bíróság ítélkezési gyakorlatát. A Pestvidéki Járásbíróság elnöke külön foglalkozott a fiatalkorú bűnözés helyzetével. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyes munkásszállásokon sok fiatal a felnőttek rossz hatása AZT MONDJAK AZ OR­VOSOK, a legfőbb a nyuga­lom. Az ember ne izgassa ma­gát, mert tönkreteszi ideg- rendszerét. Sőt, a szíve, a gyomra, a tüdeje, a mája is megsínyli a folytonos ideges­kedést. Mire való ez? A leg­fontosabb a türelem. Ez a hosszú, boldog élet titka. És bizonyára igazuk is van. Ök tudják, a modem orvostudo­mány már nagyon fejlett. Mi­lyen kár, hogy a páciensek — legalább is nagy részük, akik közé magam is tartozom — már elmaradottabbak. Hogy min izgatják magukat az emberek? Elmondani is ba- gatell. Ismerősöm dühtől ful­dokolva mesélte, hogy fél dél­előtt álltak náluk az üzem­ben a gépek, mert nem volt anyag. Ráadásul még azért is idegesítették magukat, mert az a művezető, akinek intézkedni kellett és lehetett volna, már korántsem jött ki ennyire a sodrából. Szépen elmagyaráz­ta, hogy a nyugdíjba beleszá­mít, s komótosan intézkedett. Nem is érteim, hogy egy fel­nőtt ember miként lehet olyan fegyelmezetlen, mint az isme­rősöm. Tönkreteszi magát, ahelyett, hogy nyugodtan ül­dögélne, ha már egyszer ül­dögélnie kell... AZTÁN ITT VAN A FALU. Valamikor — legalábbis állí­tólag — idilli nyugalom leng­te körül. Madárfütty, tehén­bőgés, meg ilyesmi. Még az sem volt nyugtalan, akinek már karácsony után elfogyott az ennivalója, nem izgatta magát túlságosan, hogy miből él meg a családjával az újig, nyugodtan éhezett. Ma? Már attól izgalomba jönnek a fa­lun, ha például egy agronó­alá kerül, ezért szükséges e szállások fokozott ellenőrzése. Dicsérőleg emlékezett meg a fiatalkorú bűnözők utógondo­zásával foglalkozó hivatásos pártfogók tevékenységéről, va­lamint a fiatalkorúak bírósága mellett dolgozó ülnökök ered­ményes oktató-nevelő munká­járól. E őréiben a megelőzés A beszámolót követő vitá­ban Enyedi Márton alezredes, a járási rendőrkapitányság ve­zetője elmondta: a veszélyez­tetett területeken sűrítették a közbiztonsági ellenőrzéseket, a megelőzést szolgálták a járás- szerte tartott propaganda-elő­adások. Fokozottan ellenőriz­ték a börtönökből szabadult bűnözőket, a vagyonvédelem érdekében felhívták az üze­mek, vállalatok vezetőinek fi­gyelmét a tapasztalt hiányos­ságokra. Mind szigorúbban bí­rálják el a szabálysértéseket, s a szigorúbb országúti ellen­őrzések már idén a balesetek számának csökkenését ered­ményezték. A fiatalkorúak bűnözésének megelőzésében a hatékonyabb társadalmi összefogást hang­súlyozta felszólalásában Ge­lencsér Árpádné dr. E munká­ban a tanácsoknak, a vendég­látóipari vállalatoknak éppen úgy részt kell vállalniuk, mint a KISZ-nek, a politikai és tár­sadalmi szerveknek. Novák Béla a bűnüldöző szervek jó együttműködését, a jogpoliti­kai elveket követő, színvonalas munkáját emelte ki felszólalá­sában. Mint mondotta, a járá­si pártbizottság és általában a közvélemény egyetértésével ta­lálkozik a bíróság differenciált, de kellőképpen szigorú ítélke­zési gyakorlata, amellyel pár­huzamosan a jövőben is to­vább kell bővíteni a társadal­mi ellenőrzés eszközeit. A vég­rehajtó bizottság a beszámolót elfogadta. must részegen látnak, vagy ha azt tapasztalják, hogy mások az ő rovásukra lógnak. Ettől már egyenesen a plafonon vannak. Hová lett az ősi nyu­galom az ősi magyar falúk­ból? És hová lett az orszáigutak- ról, ahol valamikor olyan bé­késen baktattak a vándorok, mit sem törődve a világ dol­gaival, ügyet sem vetve a napsütése, esőre? Ma bez­zeg mindjárt ideges lesz a vándor, ba a szembejövő gép­kocsik egyike úgy előz, hogy őt leszorítja az útpadkára. Azon­nal az atyaúristent és a köz- lekedésrendészetet emlegeti, ahelyett, hogy nyugodtan tu­domásul venné, azért mégis­csak életben maradt. bár a gazember rendszámát nem volt módja leolvasni, s most már a büdös életben nem akadhat a halálsofőr nyomára. IDEGESKEDÜNK BIZONY, sokat idegeskedünk. Vannak példáiul izgága emberek, akik nehezen veszik tudomásul, hogy a népboltban mindenfé­le cigaretta van, csak Sym- phonia nincs. S azt emlegetik, hogy ha van, ha úgy általában lehet kapni, akkor miért van időnkint, hogy nincs? S még jobban felháborodnak, ha a boltvezető azt az egyszerű és logikus tényt közli nyugodtan, azért nincs, mer', ő meghall­gatta az orvosi tanácsokat, tessék mást szívni. Már-már dühöngenek, pedig a dühöngő állapot a nyugalom kóros el­lentéte, s azt áltálában már külön erre a célra épített gyógyintézetekben szokták ke­zelni. De ez még hagyj án, mert az ideges embert személyes csa­lódás érte. Mit szóljunk azon­Tápiószőllős 3170 lakosának két közkútja volt nagyon so­káig. Aki megérkezik a fa­luba és két kilométer után sem látja a templomtornyot, az érzékeli igazán, milyen hosszú település ez. Így a két kút bizony nem sok volt, a felvégről másfél kilométert is gyalogoltak az emberek, míg vízhez jutottak. Ma már van vízvezetákhálózat. A ta­nácsnál első újságként mond­ják el ezt. A vízvezetékhálózat 2,2 ki­lométer hosszú, s a főút men­tén fekszik. Tíz kivezető csa­pot szereltek fel rá. Maga a beruházás 697 ezer forint volt, de értéke sok­kal több. Az ifjúsági törvényről, a niépfron tbizottság választásá­ról, az ipari szolgáltatásokról esett szó Túra nagyközség ta­nácsának legutóbbi ülésén. A kisiparosok munkájáról Dúsa János, a tanács igazgatá­si csoportjának vezetője be­szélt. Szomorú tényként köny­velte el, hogy amíg a környe­ző községakben találnak az emberek bognárt, rádió- és tv-szerelőt, műszerészt, addig Túrán csak elvétve akad ilyen mesterember. Épületburkoló, tetőfedő és kárpitos szakmákban pedig egyáltalán nincs a 8 ezer em­bert számláló nagyközségben kisiparos. Sokan hangoztatták, hogy a termelőszövetkezet és az ÁFÉSZ minden bizonnyal tudna segíteni, a szolgáltatá­si nehézségeken enyhíteni. Larch Lajos járási munka­ügyi előadó, javasolta: ter­jesszék ki a törvény adta le­hetőséget, a kisiparosok adó­kedvezményét. a KIOSZ járá­sa vezetőivel alakítsanak ki megfelelő hálózatot a kontár- munka ellenőrzésére, meg­szüntetésére. ban azokhoz, akik olyasmin is tűzbe jönnek, amihez tu­lajdonkeppen semmi közük? Az ember, mondjuk, azt ol­vassa, hogy valahol ötmillió forintért építettek egy üze­met, mert felültek két kalan­dor általálmányának. És mi történik? Nem az lesz ideges, aki felépítette, pénzelte, eile-, nőrizte az ügyet, még nem is a két leleplezett csirkefogó, hanem az, aki az ügyről olva­sott. Hát az ilyen ember miért megy orvoshoz? Van-e értelme ezek után az orvostudomány nagy vívmányainak? Miért kérnek emberek tanácsot, amikor úgysem fogadják meg? AZT HISZEM, TÉVEDÉS van a dologban. Ezek az ide­ges emberek szeretnének va­lóban nyugodtak lenni. Csak valahogy úgy vannak vele, ho.gy nem elfeledni szeretnék a nyugtalanító' dolgokat, ha­nem megszüntetni. Mert az az igazi, hogy az ember azért nem idegesíti magát, mert nincs min. S nagyon furcsa nyugalom, amiben mások me­nedéket keresnek saját lusta­ságuk, trehányságuk elől. Vagyis: nem törődnek a vilá­gon senkivel és semmivel, mert ők aztán vigyáznak az egészségükre. A sajátjukéra. A többi meg nem számít. Min­denki maga rontja el a saját életét. Vagy talán mások szok­ták ezt tenni? Annyi bizonyos, hogy akadnak nálunk néhá- nyan, akik maguk ugyan nyu­godt emberek, de ezreket, bal- szerencsés esetben tízezreket tudnak felidegesíteni. ráadásul nem is ök szoktak ervoshoz járni. Mert az ideges természet végső so­ron alkat dolga is. S jóllehet, állítólag, nem szerencsés ter­mészetű az, aki gyakran ide­geskedik, vannak bőven rossz­természetű nyugalmak és nyu­godtak is. Nélkülük a többiek­nek is kevesebb idegcsillapí­tót kellene fogyasztaniuk. Pintér István A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat munkájá­val — tegyük hozzá gyors és minőségileg kifogástalan mun­kájával — nagyon elégedet­tek, s azt tervezik, hogy még ebben ~z ötéves tervben újabb kétkilométeres sza­kaszt kapcsolnak a vízvezeték­hálózatba. Ha ez megvalósul, akkor a falu teljes hosszán él­vezhetik a lakosok a meg­felelő ivóvizet. A tanács különben kötelezte azokat, akik most építenek új házat, hogy fürdőszobát is tervezzenek az épületbe. Most már ezt is lehet! f. b. Kérdésekre válaszolva Ta­kács Gyula tanácselnök el­mondta, hogy az idén — anya­gi nehézségek miatt — nem jöhet létre a községgazdálko­dási vállalat. Beruházási ösz- szeg hiánya miatt elhúzódik a fürdő építése is, bár a terveket már megren­delték. A fürdő megvalósításában szá­mítanak a környező községeik segítségére is. Sajnos, . „zsákutcába” jutott az az ígéret, hogy a tél folya­mán megjavítják a rossz mellékútvonalakat. A terme­lőszövetkezet ugyanis hiába vállalta volna a fuvarozást, az ajánlatot a tanács nem fo­gadhatta el, hiszen nyolcvan­öt forintos tarifát állapítottak meg köbméterenként. Meg­vitatták a harmadik körzeti orvosi státus végleges betöl­tésének lehetőségét. Visy György vb-titkár szerint ez a probléma a közeljövőben megoldódik. _____ Gó lya József tudósító Hol a vezeték? A közművesítés! prograir megvalósításának fontos elé feltétele, hogy a részben, vág teljesen ismeretlen fekvési föld alatti csővezetékek és ká belek pontos helyét és mű szaki adatait megállapítsák A Mélyépterv új műszereivel, eddig több mint 12 500 kilomé­ter csővezetéket kutattak fel. 300 millió az egészségügyi intézmények gép- és műszerparkjának felújítására Az egészségügyi intézmé­nyek gép- és műszerparkjá­nak folyamatos felújítására az idén — hozzászámítva az új berendezéseket is — országo­san mintegy 300 millió forin­tot fordítanak. A budapesti Semmelweis or­vostudományi egyetem I. szá­mú belgyógyászati klinikáján — a tervek szerint — a közel­jövőben helyezik üzembe a korszerűen felszerelt művese- állomást. A miskolcit ugyan­csak ebben az esztendőben ál­lítják munkába. Sok a hibás bútor Fejleszteni kell a szervizhálózatot A KERMI legutóbbi vizsgá­latai szerint a lakószobabúto­roknak csaknem 60, a konyha­bútoroknak pedig 40 százaléka különböző gyártási hibával vagy szállítás, tárolás közbeni sérüléssel kerül a kereskede­lembe. A hazai bútoripari termé­kek minősége az elmúlt három évben javult. A konkrét mi­nőségvizsgálatokból azonban mégis az derült ki, hogy a forgalomba kerüld búto­rok 15—22 százaléka gyár­táshibás: pontatlan az illesztés, a sze­relvények, pántok rosszul vannak felszerelve. A lakosság számára fontos volna a garanciális szolgálta­tások fejlesztése. Bútorszcrvi­Sz. J. JEGYZET Nyugalom Csak összefogással Kevés a kisiparos Túrán á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom