Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám

XVI. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1972. MÁRCIUS 7., KEDD 12 százalékkal nőtt a termelékenyé Eredményes mérlegzárás a Nívó Ktsz-ben UJ: A SZÖVETKEZETI DONTOBIZOTTSAG Tsi-törvény helyett — egységes szövetkezeti töivéiiy Mérlegzáró közgyűlést tar­tott a napokban a Ceglédi Nívó Ruházati Ktsz, amely­nek Nagykőrösön is van ki- rendeltsége. Az elmúlt évi eredményekről Madarász Já­nos, a ktsz elnöke számolt be. Elsőként az elmúlt év fel­adatainak végrehajtásáról szólt. A szövetkezet — éves szinten — 2 millió 431 ezer fo­rinttal termelt többet, mint 1970-ben. Az egy dolgozóra jutó ter­melési érték 145 ezer fo­rintról 177 ezer forintra emelkedett. Termékeik jelentős részét — több mint 7 millió forint ér­tékben — a nagykeresked elem részére szállították. Állandó megrendelőik közé tartozik a Férfiruha N agykereskedelmi Vállalat, a Fővárosi Ruházati Bolt a Kelet-magyarországi TextilnagykereskedeLmi Vál­lalat és a Hajdú megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Vállalat. Az elmúlt évben gyártmányaik közül „Az év slágere” címet az olasz import műirhából ké­szített férfikabátok nyerték él. A továbbiakban a termelé­kenység és a kereseti arányok alakulásáról esett szó. Az el­múlt évben elért 12 százalékos termelékenységnövekedés tet­te lehetővé, hogy 40 munka­napra járó bért fizessenek ki nyereségrészesedésként Az eredmény eléréséhez je­lentősen hozzájárultak az év során vásárolt új 'gépek. Fő­Rég nem volt olyan nagy vásár Nagykőrösön, mlint a va­sárnapi. A kedvező időben igen sok jószágot felhajtottak az állatvásárra: csak Kőrösről 8 ezer sertést. De vevők is so­kan jötték, főleg a Tiszántúl­ról és Pest környékéről. A ta­vaszi vásárokon a Pest kör­nyékiek mindig jó vevők a választási malacokra. Most is egész sereg kismalac utazott el Kőrösre, némelyik pompás luxusautón. A sertésvásáron az élénk kereslet kissé felver­te az árakat. A szebb, 8—10 hetes választási malacok párja 1000—1200 forint között moz­gott, de 700 forintért is adtak egy pár kisebb malacot. Egy 5 hónapos, 40 kilógrammos süldő 1100 forintért kelt el, egy féléves 1200 forintért. Anyadisznó kevés akadt: mos­tanában nemigen keresik, ezért legtöbben szerződnek rá, meghizlalják az Állatforgalmi Vállalatnak. A 40—50 kilo­grammos süldőket a vállalat 26—28 forintos kilogrammon­kénti áron vásárolta. A marhavásáron lanyhább volt az érdeklődés, bár vidéki termelőszövetke­zeti vásárlók is megjelentek. Vágott fülű. gümőkórfertő- zött tehenet most már nem le­het árulni. Egy gyenge fias te­henet 11 ezer forintért adtak el, de volt 8 és 7 ezer forintos is. Az Állatforgalmi Vállalat sok hizlalt bikát felvásárolt, 26 forintos áron. A háztáji gazdaságokba leginkább a nö­vendék jószágokat keresték. Egy 8 hónapos üsző 3200, egy 6 hónapos bika 4 ezer forin­tért cserélt gazdát. Egy pár hónapos, szép kis bikaborjút egy magánvevő 32 forintos ki­lónkénti áron vett meg. A lóvásáron a szokottnál nagyobb volt a felhajtás, ami mérséklőleg ha­géniek csökkenését segítettük I elő. Az átlagbér és a nyereség- j részesedés együttes összege j 1970-ről 1971-re 7 százalékos jövedelememelkedésnek felel meg. Végül a méretes részleg te­vékenységéről számolt be a ktsz elnöke. E részleg — mint mondotta — csak részben érte el a várt eredményeket: a ter- malékeinységet az ott dolgozók betegsége és az elmúlt évben nyugdíjba vonulók miatti lét­számapadás gátolta. A rezsi­tott az árakra Jobb kocsiló 6—7 ezer, erős fuvarosló 16 ezer forint körül kelt el. Ke­restek, de nemigen akadt csi­kó. A bárány kilóját 15 forint­ra tartották. Kecske is volt néhány. Az. egyiket egy szur- doki asszony árulta, s pana­szolta, hogy meg se kérték. — Nem kell a kecske — mondotta —, nincs már sze­gény ember! A gyalogvásárra sok vidéki árus érkezett, de csak mérsékelt forgalmat ér­tek el. A helybeli iparosok is panaszkodtak, de több hely­beli vásárjárc vígasztalólag odaszólt nekik: MARADANDÓ ÉLMÉNY­BEN volt része azoknak a meghívott vendégeknek, akik részt vettek az Arany János általános iskola I. osztályá­ban rendezett bemutató órán. A város igazgatóit, igazgató- helyetteseit hívták meg, hogy gyakorlatban lássák, amiről pedagógusok közt sok szó esik: a Lénárd-féle módszerű oktatást. Lénárd Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Pszi­chológiai Intézetének vezető­je. Véleménye szerint a leg­nagyobb hatásfokú oktatás a tevékenykedtetéssel, mégpe­dig a differenciált tevékeny­kedtetéssel érhető el. Az Arany iskolában egy, pszi­chológiai intézet által kidol­gozott módszerű matematikai órát tartottak. A kísérleti módszert ko­rábban sok pedagógus és szülő kétkedve fogadta. A be­költsógek csökkentése érdeké­ben — áthidaló megoldás­ként — a méretes részlegek helyi­ségében, így Nagykőrösön is, divatáru szaküzletet nyitottak, amelyeket a Divatáru Nagy­kereskedelmi Vállalattal kö­zösen működtetnek. Az együtt­működés — az eddigiek szerint — kedvezőnek és hasznosnak mutatkozik. — Minek vennénk meg itt, majd megvesszük otthon! Volt a vásáron céllövölde is, de nem nagyon háborgatták az érdeklődők. A 12 lacikonyhás és bormérő azonban most sem panaszkodhatott. K. L. Olaj Nyársapáira A nyársapátiak sem fűtenek már csutkával, kukoricaszár­ral: a tanyákra is bevonultak az olajkályhák, s az ÁFÉSZ az idén már a fűtőolajat is ki­viszi Nyársapátra. mutató óra minden aggodal­mat eloszlatott: a harminc­hat elsőosztályos, Papp Lászlóné irányításával, szinte csodát művelt. A vendégek hitetlenkedő fejcsóválásai, el­ismerő összenézései minden­ben igazolták az Arany iskola kezdeményezését. A HÉTÉVES GYEREKEK, mintha csak játszottak volna, bonyolult matematikai össze­függéseket ismertek fel, egyenletek tömegét oldották meg, s ami a legnehezebb: a matematika szakszerű nyel­vén, szöveges példákká vál­toztatták az ismeretleneket tartalmazó egyenleteket. A pedagógus szeme meglát­ta azt is, hogy ami folyik, nem előkészített foglalkozás, ha­nem a mindennapi munka egyik mozzanata. S a kön­nyedségből, a derűből látszott, hogy az, ami a vendégeknek Majdnem kétéves elemző­munka előzte meg az új, egy­séges szövetkezeti törvény ki­bocsátását. Miért volt szük­ség az átfogó rendelkezések­re, az egységes szövetkezeti szabályzásra? Erről kértünk tájékoztatót dr. Bosánszki Istvántól, a Pest megyei Ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának csoport- vezetőjétől. — Az ország lakosságának jelentős része szövetkezetek­ben dolgozik. A szövetkeze­tekre vonatkozó jogi rendel­kezések viszont hiányoztak, illetve csak a polgári törvény- könyvben szereoelt néhány. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek számára ugyan 1987-ben alkottak egy tör­vényt, de ez nem vonatkozott az egyéb szövetkezetekre. Ma már a tsz-ek szilárdak any- nyira, hogy ne külön rendel­kezésekkel szabályozza mű­ködésüket az állam. A tsz- törványben a közös gazdasá­gok még vállalatszerű gaz­dálkodást folytató üzemként szerepeltek, az egységes tör­vényben viszont miár vállalati gazdálkodás áll, ami azt jelen­ti, hogy a munkaszervezésnek 'is vállalati szintűnek kell len­nie. — Milyen változások van­nak az egységes törvényben a tsz-törvényhez képest? — A legfontosabb, s egy­ben legjelentőoebb a tagisági viszony keletkezését és meg­szűnését szabályozó rész. Ed­dig tagot csak a közgyűlés ve­hetett fel és zárhatott ki a termelőszövetkezetből. Most ez a vezetőség feladata, azzal a kikötéssel, hogy kötelesek a közgyűlésnek beszámolni dön­tésükről. Ha a közgyűlés nem ért egyet a vezetőség elhatá­rozásával, megváltoztathatja azt. Megteremtették tehát a fellebbezés lehetőségét Ugyan­csak a tsz-demokrácia kibőví­tését segíti elő, hogy ezentúl a t '.'Tnelőszö vetkezet tagságá­nak vitás ügyeit nem a veze­tőségi bizottság, hanem a szö­vetkezeti döntőbizottság tár­gyalja. Tagjait titkos szava­zással választják, s így azok kapják a felelős megbízatást, akiket a tagság érdemesnek tart rá. — Egy-egy új tsz-üzem megszervezéséhez eddig sok­féle engedély kellett. Változ­tat ezen az új törvény? — Tizenkilenc tevékeny­ségtől eltiltja a termelőszö­vetkezeteket, tizenkilenc en­gedélyezését pedig az illeté­kes miniszter hatáskörébe utalja. Egyéb tevékenységet szabadon folytathatnak a gaz­daságok. — Az új rendelkezések szi­gorítják a melléküzemági te­vékenységet. — Jelenleg még él a régi rendelkezések szerinti szabá­lyozás, s sokan azt hiszik, hogy valamennyi jelenleg mű­ködő melléküzemágra vonat­koznak a korlátozások. Ez té­vedés, hiszen csak a gépipar, vegyipar és könnyűipar ága­zatai szerepelnek az új ren­megterhelően sok volt, a pici gyerekeknek meg se kottyant. Dr. Kovács Gábor igazgató az óra után elmondta, hogy az iskolavezetés a két-három év­vel ezelőtti helyzethez méri az eredményeket. Akkori ön­magunkhoz képest nagy a fejlődés. , Ugyanaz a tanító néni, nagyjából ugyanolyan képességű gyermekekkel, a Lénárd-módszerrel összeha­sonlíthatatlanul többet ér el. A MEGJELENTEKNEK AZONBAN az is meggyőző volt, amit láttak. A pedagó­gus füle a csöndből kihallotta a munka zaját, szeme a föl­nyújtott kezekből következ­tetett az ismeretanyagra, s bár hihetetlennek tartotta olykor azt, ami előtte végbe megy, a szíve azt súgta: költészet ez, a pedagógus munka költésze­te. Tóth Tibor delkeaésak között. Ilyen te­vékenységet csak állami vál­lalattal kooperálva végezhet­nek a termelőszövetkezetek. S csak ezeknek a tevékenysági köröknek bruttó árbevételét veszik majd f'—elembe a ka­tegóriába sorolásnál. — Milyen kategóriák lesz­nek? — Ha a már említett ága­zatokból szerzi a tsz bruttó ár­bevételének 30—50 százalékát, mezőgazdasági-ipari termelő­szövetkezetnek minősítik. Ha az árbevétel 50 százalékánál több jön össze ipari tevékeny­ségből, ipari-mezőgazdasági lesz az elnevezésük. Ez az adóztatás szempontjából lé­nyeges, mert a mezőgazdasá­gi-ipari tsz-ek ezentúl esz­közlekötési járulékot, illet­ményadót és fejlesztési adót fizetnek, az ipairi-mezőgazdia- ságiak ezen kívül nyereség­adót is. Az eszközlekötési já­rulékot azonban csak a me­zőgazdaság támogatására le­het felhasználni, tehát a pénz továbbra is az élelmi­szergazdaság fejlesztését szol­gálja. — Ezek szerint a termelő- i szövetkezetekben az új tör­vénynek megfelelően módosí­tani szükséges az alapszabá­lyokat. — A módosításokat szep­tember végéig kell végrehaj­tani, de azt javaslom, várják meg a gazdaságok, amíg meg­jelennek a részintézkedések is, mert csak azok ismeretében tudják az alapszabályt helye­sen megalkotni. m. k. a. Február 27-én egyszerre 4 versenyen szerepeltek az Nk. Kinizsi birkózói, változatos si­kerrel. Egerben, 95 indulóval 1. osz­tályú kötöttfogású versenyt rendeztek. 62 kg-ban 15-en mérkőztek. Bíró József, 2 győ­zelem után, bordasérülést szenvedett, és nem tudta to­vább folytatni. 57 kg-ban 14- en voltak. Az erős mezőnyben Sárosi Tibor nem jutott a leg­jobbak közé. Balszerencséjük is volt a körösieknek. Abonyban rendezték a kele­ti terület 17—18 éves birkózói­nak kiválasztó versenyét. A 17 évesek között, szabadfo­gásban, 52 kg-ban (4 induló) Faragó Sándor 2. lett. A 18 éves Szécsény Dénes szabadfo­gásban, szintén 52 kg-ban (4 induló) megnyerte a versenyt. Kötöttfogású 81 kg-ban Tóth Sándor 2. lett. Mindhárman bejutottak az országos kivá­lasztó versenyre. Szegeden nagy mezőny raj­tolt az országos serdülőverse­nyen. A tíz körösi fiú közül Szécsény Imre került dobogó­ra, szabadfogású 57 kg-ban, 15 induló közül, a harmadik he­lyen végzett. Szolnokon, 143 indulóval, ritka versenyre került sor. Út­törők részére kötöttfogású ta­lálkozót rendeztek. 58 kg-ban (6 induló:) Nagy Miklós, min­den mérkőzését megnyerve, az első helyen végzett. 45 kg-ban Szuda Zoltán lett a győztes. MA, 9 ÓRAKOR Tanácsülés Ma, március 7-én, kedden reggel 9 órai kezdettel a mű­velődési otthon emeleti ta­nácskozótermében ülést tart a városi tanács. Megvitatja az 1972. évi költségvetési és fej­lesztési tervet, és meghallgatja Szűcs Zoltán tanácselnök je­lentését az 1971. évi jelölőgyű­léseken és a választást meg­előző egyéb üléseken elhang­zott közérdekű bejelentések, javaslatok kapcsán tett intéz­kedésekről. A legeltetési bizottság költ­ségvetése és interpellációk megválaszolása is szerepel a napirenden. Javul az ellátottság 35 millió 871 ezer forintot tervezett a városi tanács tes­tületé és szakigazgatási appa­rátusa a város kommunális ellátottságának ez évi javítá­sára. 32 kg-ban (12 versenyző): Bu­dai Sándor a harmadik he­lyen végzett. Motorosok terepversenye A Volán motorosai április 4-én terepversenyt rendeznek, kismotorosok, 125 és 250 kern­es motorok részvételével. Lövészérlekezlet Február 26-án, a fővárosban rendezték a II. osztályú sport­lövész versenybírók tovább­képzését, amellyel egybekötve tartották a Pest megyei lövész versenynaptár egyeztető érte­kezletet. Városunkat Szász Dá­niel és id. Bocskai László kép­viselte. Modellezőink sikere A napokban tartotta az MHSZ Nk. Kinizsi modellező­klubja értekezletét. Vezető­jük, id. Székelyhídi József, örömmel szólt arról, hogy a megyei, valamint az országos modellező szövetség kiválóra értékelte a körösiek múlt évi munkáját. Sportfaliújság „Iskoláink kiváló sportolói” címmel fényképes tabló szá­mol be az utóbbi idők sikerei­ről a gimnázium folyosóján. Sportfaliújság is van, amely kosárlabda, sí, torna csoporto­sításban ismerteti a tanulók eredményeit. leg a konfekcióáruk önköltsé­Csatári Ilona Egy dekával se több Foto: Gábor Viktor Kismalacok — luxusautón Sok jószág cseréit gazdát Mintha játszottak volna új tanítási módszer az arany János iskolában A művelődési otthon emele­ti tanácstermében március 8-án, szerdán délután 5 óra­kor Horváth Lehel, a Haza­fias Népfront elnöke nyitja meg a központi nőnapi ünnep­séget. Bodrogi István, a városi pártbizottság osztályvezetője tartja az ünnepi beszédet, majd a zeneiskola művész tanárai adnak műsort. Az ünnepi megemlékezést, a hagyományokhoz híven, közös vacsora követi. AiNYAKÖNYVI HÍREK Született: Tanács István és Korsós Julianna: Anikó, Po- zsar László és Koroknál Má­ria: Zsolt, Mohamed Abu Sa- war és Török Zsuzsanna: Dzsamil. Hugyák Gyula és Dá­vid Rozália: Krisztina, Pesti Antal és Magyar Ilona: Ró­bert, Péczeli Sándor és Ger­gely fi Erzsébet: Edit, Nagy Ist­ván és Szente-Varga Irén: Ani­ta. Pintér Imre és Székely Ilo­na: Zsuzsanna nevű gyermeke. Házasságot kötött: Takács Ambrus és Kenderes Erzsébet. Meghalt: Szabó Ambrusné Mihácsi Mária (Ady Endre u. 12.), Zódor Istvánná Kovács Mária (Pálfája-Bánom d. 10.), Halyagos-Bali Ferencné Ko­vács Anna (Hattyú u. 10.), He­gedűs Jánosné Ványi Zsuzsan­na (Jókai u. 11.), Szmatona Jó- zsefné Budai Katalin (Arany J. u. 32/b.), Szűcs Ambrusné Hajdú Mária (Berzsenyi u. 5.), Tóth András (Ságvári Endre u. 26.), Máté Balázs (Földvári u. 16/a.). Mit látunk ma a moziban? Szindbád. Krúdy Gyula novelláiból ké­szült, színes magyar film. Csak 18 éven felülieknek. Kísérőműsor: Az ősember művészete. Magyar híradó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. S a P ii O ■ R ■ T Négy birkózómérkőzés t

Next

/
Oldalképek
Tartalom