Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

VÁC I HAPLfl "P<u 1 ■ |W| iPIll^^iH^I -y ■■!—«■■■»■«.»■ H. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA » XVI. ÉVFOLYAM, 53. SZÄM 1972. MÁRCIUS 5., VASÁRNAP JAVULT A LAKOSSÁG ELLÁTÁSA Iparosítják a járás északi területét ELŐFELTÉTEL: KÖZMŰVEK, ÚTHÁLÓZAT - NAPIRENDEN: A MEZŐ- GAZDASÁGI MUNKA GÉPESÍTÉSE - JELENTÉS AZ MSZMP VÁ Cl JÁRÁSI BIZOTTSÁGA ELŐTT Jubiláló vöiöskeresztesek Kiváló területi szervezet a váci kettes körzetben Az MSZMP Váci Járási Bi­zottsága pénteki ülésén az el­múlt évben laalakult gazdasá­gi helyzet és az idei gazdaság- politikai feladatok tervét tár­gyalta meg. Török Sándor, a pártbizottság titkára, terjesz­tette elő a végrehajtó bizott­ság beszámolóját, majd az anyagban szereplő kérdésekről adott szóbeli tájékoztatást. Mint a beszámoló megálla­pítja, a járás gazdasága a leg­fontosabb népgazdasági ágak­ban teljesítette, sőt egyes te­rületeken túlteljesítette múlt évi tervét. Az ipar az országos és a megyei átlagot is megha­ladva, gyorsan fejlődött to- , vább. A nagyobb üzemek 6—7 százalékkal, döntő mértékben, a termelékeny­ség fokozásával növelték termelékenységüket. Az építési, beruházási és szol­gáltatóüzemek, kisipari szö­vetkezetek 15 százalékkal nö­velték termelésüket, igaz, köz­ben 10—15 százalékos vcilt a létszámemelkedés is. Tovább­ra is gond a járás ipari üze­meiben a munkásvándorlás, de néhány helyen, köztük a Dunakeszi Járműjavítóban* a mozgás csökkent. A mezőgazdasági üzemeik is eredményesebben gazdálkod­tak 1971-ben, mint korábban. Ezt nemcsak az jelzi, hogy , az idén egy termelőszövet- í kezetet kell szanálni. Ä1- 1 tatában kiegyensúlyozott j a pénzgazdálkodás, a dön- I tések snegalapozottabbak, í nőtt az érdeklődés a kor- ! szerű teifnelésl módszerek iránt. Az időjárás is kedvezett. Re­kordtermést értek el a szövet­kezetek gabonából, fejlődött az állattenyésztés is. A továb­bi gazdaságos termelés érde­kében alakult meg két szarvasmarha-tenyésztő tár­sulás. Csökkent a zöldségter­mesztés, a bogyós gyümöl­csök termesztése a korábbi évekhez hasonlóan alakult. Mindkét ágazat fejlődését gá­tolta, hogy a járás termelőszö­vetkezeteiben kevés a mun­kaerő, a gépik pedig nagyon drágák. A mezőgazdaságclk gé­ljét vásároltak, s arra töreked­tek, hogy az áthúzódó beruhá­zásokat mielőbb befejezzék, így is tovább késett a berne- cebaráti és a kosdi tehenészeti telep átadása; az Alagi Állami Gazdaság, a gödi és püspök­hatvani szövetkezet tehenésze­ti telepét viszont átadták ren­deltetésének. Javult a lakosság ellátása. A kenyér-, a húsellátás ma már nem tartozik a súlyos gondok közé, ugyanezt nem lehet elmondani a zöldságel- látásra. A kommunális beruházások tervét — állapítja meg a je­lentés — nem sikerült teljesí­teni. Az elmaradást a 95 du­nakeszi lakás, a fóti bölcsőde és a fóti iskola építésének el­húzódása okozta. Jelentősen segítette a kommunális beru­házások megvalósítását, a 18 milliós lakossági társadalmi munka. A járás ipari termelésének, 10—11 százalékos termelés- emelkedést kell elérnie az Idén. Mindezt a termelékeny­ség fokozásával, a jobb mun­kaszervezéssel. A járás iparfejlesztési cél­kitűzéseiből adódik, hogy sok a kisebb egységek, a telepek száma. A járási pártbizottság ter­vében szerepel az északi terület iparosítása is. Az üzemek ideiéi épülését egyelőre gátolja, hogy ala­csony színvonalú a közműellá­tottság, gyenge az úthálózat. Az ötéves tervben ezeket a gondokat sikerül felszámolni, kevesebb lesz az ipartelepítést gátló ok. Az építőanyag-ipar nem tudta a járási igényeket ki­elégíteni. Ezért a járási párt- bizottság javasolja a helyi ere­detű építőanyagok előállítását, felhasználását: a tégla, sóder, homok, betonelemek gyártá­sát. A mezőgazdaságban tovább kell fokozni a cél­szerű szakosodást kihasz­nálni az együttműködési lehetőségeket, fokozni a gépesítést, törekedni a biz­tonságos termelésre, a gaz­daságosságra. Továbbra is fontos feladat a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése, s növelni kell a ta­valy kissé csökkenő tehénlét­számot. A beruházások közül a hatékonyabb, rövidebb idő alatt megtérülő beruházásokat kell előnyben részesíteni. A hozzászólásokra követke­Négy éve cikksorózatban számoltunk be a nehéz lakás- körülmények között élő, na­gyobbrészt alsóvárosi, csata­mezői váciakról. Köztük né­hány cigány családról is, akik nemcsak szűkös és kezdetle­ges, de összedűlni készülő putrikban éltek sokadma- gukkal. Sajnos, akkor még alig volt remény helyzetük ja­vítására. Történt-e változás azóta? Németh József és Kozák Jó­zsef már megkapták a kiuta­lást, csak a költözésre vár­nak, Sárközi Ferenc és fele­sége egyelőre még kiutalás nélkül reménykedik a mi­előbbi költözésben. Gondjuk nagyobb, mint a többieké, hi­szen ők rongygyűjtéssel fog­lalkoznak, a lovat, kocsit is el kell helyezni. Olyan lakásra van szükségük, ahol lovat tarthatnak. Lakatos Andrásék a Kosdi út 37-ben kaptak lakást. Két szoba, konyha, fürdőszoba és mel­lékhelyiségekből álló man­zárd az új birodalmuk, me­lyet Lakatosné oly szépen tart rendben, hogy semmi kifo­gásolnivalót nem találhat a látogató. Csillog a parketta, patyolat tiszták az új búto­rok. Üj típusú televízió, kü­lön büszkeséggel mutat meg a fiatalasszony egy lemezjátszót és Kovács Apollónia leme­zét, melyet azonnal fel is tesz. Lakatos András a hajógyár­ban dolgozik. Nyolcadmagá- val él ebben a lakásban, me­lyet olyan büszkén vallanak a magukénak, hogy meg sze­retnék venni. Távozóban ta­VÁC: Taggyűlés a Sl-es párt» aB nőszervezetben A váci területi Il-es párt- alapszervezet március 9-én, csütörtökön délután 4 órakor a párt- és tömegszervezeti székház nagytermében gyűlést tart. Nagy Sándor, a városi KISZ-bizottság titkára számol be az MSZMP KB ifjúsági ha­tározatából adódó váci felada­tokról, dr. Néninger Anna já­rásbíró pedig a nőhatározatot ismerteti, s megemlékezik a nemzetközi nőnapról. SE ót Seist; Gondolatok a könyvtárban Nemzetiségi kérdés a XIX. században Hétfőn, március 6-án dél­után 3 órakor a váci könyv­tár Lőwy Sándor utcai épü­letében tartják meg a Gondo­latok a könyvtárban című történeljni előadássorozat má­sodik előadását. Dr. Tóth Ede egyetemi docens, a kérdés egyik legismertebb szakértője „Nemzetiségi kérdés Magyar- országon a XIX. században” címmel tart előadást az ér­deklődőknek. A legutóbbi előadáskor megnyilvánult tömeges ér­deklődésre való tekintettel a rendezők kérik a pontos meg­jelenést, mert 3 órakor a könyvtár bejáratát kénytele­nek lezárni. SZERDÁN: \ vezetés kérdéseiről a szoí:al:sta briráiv’ietők dunakeszi klubjában Szerdán, március 8-án, dél­után fél 4-kor a szocialista brigádvezetők klubjában, a dunakeszi József Attila Műve­lődési Központban dr. Kútvöl­gyi István pszichológus tart előadást a vezetés néhány gyakorlati kérdéséről. lálkozom a családfővel és a két kis mackó kinézésű cse­metével, zokniban kapasz­kodnak felfelé a lépcsőn, ci­pőjüket levették, hogy vigyáz­zanak a tisztaságra. Akiknek dolguk úgy hoz­za, hogy a városi állatorvosi hivatalba, vagy a deákvári bútorraktárba kell jönniük, aligha kerülik el ezt a veran- dás házat a volt Huber- pusztán, ahol Németh Kálmán és csa­ládja lakik. Tágas, világos, háromszobás lakás, konyhá­val és fürdőszobával, a für­dőszobában káddal, kályhá­val és mosógéppel. Kilencen élnek itt együtt, egy család­ban. Vasárnap van. a nagyok a konyhaasztal körül ülnek és beszélgetnek. A kisebbek birtokukba vették a legna­gyobb szobát és játszanak. Rend és tisztaság van itt is. A nagy szobákban kevés a bútor, az ágyak uralják a helyiségeket. Némethné tele van tervekkel: — Bútor kell, televízió is jó lenne, hiszen annyi mindent lehetne tanulni abból, és egy kicsit szórakozni. Németh Kálmán 9 éve dol­gozik a gumigyárban. Jó mun­kás, szereti a munkahelyét, ö már megérte, hogy a cigány­nak épp úgy jár a szebb és jobb élet, mint bárki másnak, különösen, ha tesz is érte valamit. Lenin út 19. Mikor Raff a András 1971. jú­nius 28-án megkapta a városi Vácott, a Il-es területű Vő- | röskereszt-szervezet taggyűlé­sén sokan ültek a feldíszített i asztalok mellett, amikor La­dányi Imréné titkárhelyettes, Paulicsek Imréné városi vö­röskereszttitkár, dr. Potornyai Gyula főorvos, dr. Áfra Tamás körzeti orvos és dr. Bechker Jenő aranydiplomás orvos el­foglalták helyüket. Ladányi Imréné beszámolt a szervezet elmúlt évi tevé­kenységéről, melyet a körzet határain túl terjedő hírén kí­vül az is fémjelez, hogy ők kapják meg — Vácott hosszú évek után először — a „Kiváló területi szervezet” kitüntetést. Ezután Paulicsek Imréné városi titkár 15 éves vöröske­resztes tagságukért Torma Ist­vánnak, Vadász Györgynének, és Urbán Györgynének, 10 éves tagságáért Csontos Já- nosnénak, Soós Vincénének, Molnár Máriának, Kovács Nagy eseményre készülődnek mostanában a Gábor József utcai iskola tanulói Vácott, mert — az iskola történeté­ben először — rádiószerep­lésre hívták meg az énekkart. A felvétel során elsőként az a két kórusmű hangzik majd el, melyet a kamarakórus — a hattagú diákzenekar kísé­retében — már a szülők-ne- velők klubja farsangi műso­rán és a Ki mit tud vasárnapi selejtezőjén is bemutatott. A harmadik számot az iskola volt diákja, a most Sztáron- gimnazista Nagy Zsuzsa kísé­ri zongorán. A XX. századi nagy magyar festőművész, Szőnyi István la­kóháza, műtermei, parkja — ma már múzeum Zebegény- ben. Dániel Kornél múzeumigaz­gató tájékoztatása szerint le­hetővé kívánják tenni az or­tanács határozatát, alig akarta hinni, hogy nincsen tévedés a dologban. Gyorsan csomagol­tak. Ahogyan ürültek a vályog­viskók a Csatamezőn, úgy döntötték is romba mindjárt mindegyiket, hogy emlékük is pusztuljon. Tizenketten köl­töztek be ide, a két és fél szoba, komfortos házrészbe. Az ablakon függönyök, csil­lár a mennyezeten és magasra ágyazott, sok párnás, terítős ágyak a szobában. Itt is igye­keznek az új körülményekhez alkalmazkodni és szépíteni. A konyhában ágy húzódik meg a fal mellett. Raffa György hajógyári munkás, a fiúk, és felesége lakik itt 2 gyerekükkel. Raffa András beteges em­ber, az öntödében dolgozik, de nehéz neki ez a munka. Rongy- és hulladékgyűjtő en­gedélye van. Ez a foglalkozása. Ebből éltek azelőtt. Most nincs hová tenni a lovat és a kocsit. A városközpontban erre nincs mód. Szívesen el­cserélné a lakást egy olyanért, ahol kocsiját—lovát is meg­tarthatná, hogy folytathassa iparát, mesterségét. ★ Sok még az igénylő és kevés a lakás. Mégis, a cigánykér­dés egyik alapvető feltétele, hogy a még elmaradt, ember­telen körülmények között élő családok otthont kapjanak, bekerüljenek a város ható­körébe, beolvadjanak a tár­sadalomba, mely segítséget nyújt nekik, hogy úgy meg­szokják az egyenrangúság tu­datát, mint Lakatosék, Né- methék, Raffáék. Harmos Jenő Andrásnénak, Horváth Imré- nének és Roba József nénak kitüntető jelvényt adott át. Hetvenen kapták meg az öt­éves tagságért járó emlékér­met. Az összejövetelre eljött a nemrég nyugdíjba vonult dr. Ruzicska Béla, aki jelenleg a kórházi továbbképzésen levő Áfra doktort helyettesíti. Hoz­zászólásában a háború előtti és alatti váci vöröskeresztes munkára emlékezett, arra az időre, amikor még csak egyet­len Vöröskereszt-szervezet volt a városban, s melynek fele­annyi tagja sem volt, mint ma a Il-es szervezetnek. Dr. Potornyai Gyiila főorvos a szívbetegségekről beszélt. Ebben a szervezetben ugyanis hagyomány, hogy minden tag­gyűlésen egy-egy felkért szak­ember tart előadást a tagokat érdeklő kérdésekről. sz. E szereplés különösen nagy felkészülést követel a kórus­tagoktól, és Kismartoni Fe­renc tanártól, mert a mosto­ha tárgyi feltételek miatt a próbákat három kulturális intézményben — a Madách Művelődési Központban, a Fegyveres Erők Klubjában és a Zeneiskolában — tudják csak megtartani. De ezt is szívesen vállalják, mert ez­zel is bizonyítani akarják, hogy a rövidesen felépítésre kerülő új iskolát máris kiér­demelték. szág távoli helységeiben élő diákok részére is, hogy e ha­talmas életmű közelében — gyönyörű környezetben — két napot tölthesenek, s ismerked­jenek képzőművészettel, zené­vel, irodalommal. Erre a két napra gazdag, változatos programot állítottak össze. Már a Nyugati pálya­udvaron fenntartott helyet biztosítanak a Zebegénybe utazóknak. Útközben megis­merkednek a Dunakanyar múltjával, történelmi emlékei­vel, jelenével és jövőjével. Megtekinthetik Vácot, Verő­cét. Látogatást tehetnek a Vak Bottyán Múzeumban, illetve Gorka Géza volt lakóházában. Zebegényben a campingtábor fogadja őket. Múzeumnézés, filmvetítés, rejtvényműsor, zenei-irodalmi est s más hasz­nos szórakozás várja a Zebe­génybe érkezőket, akik kirán­dulást tehetnek a Börzsönybe is. Május 1-től június 24-ig és szeptember 1-től szeptember végéig tart a Két nap a mú­zeumban akció. A tábor egy­szerre 120 diákot és hat peda­gógust tud fogadni. _______________ (P.) Va sutas zenészek Négy tanszaka — hegedű, cselló, zongora, fúvós — és öt­venegy növendéke van a vas­utasszakszervezet dunakeszi zeneiskolájának. A fúvóstan­szak az ősszel indult be, még­pedig azzal a céllal, hogy nö­vendékeiből kerüljön ki a mű­velődési központ fúvószeneka­rának utánpótlása. Orvosi ügyelet Holnaptól kezdve az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügyeletet a váci központi ren­delőben ’ (Köztársaság útja 32. Tel.: 11—890). Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Pap Miklós, szer­dán: dr. Gulyás Zoltán, csü­törtökön: dr. Értékes Tibor, pénteken: dr. Szorg István, szombaton és vasárnap: dr. Gulyás Zoltán. A beosztásban hét közben változás történhet. Váci részlet Foto: Fejér Zoltán ző számunkban visszatérünk. Cs. A. Emberekhez Próbák három helyen Rádiófellépésre készülnek a Gábor József utcai iskolások--------------------------------------------------r ZEBEGÉNY Két nap a múzeumban

Next

/
Oldalképek
Tartalom