Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-29 / 75. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS E3 CE6LÍ XVL ÉVFOLYAM, 75. SZÁM 1972. MÁRCIUS 29., SZERDA Hová lettek a milliók? Befejeződött az óvodák korszerűsítése Gőzüstöt, körfűrészt vettek Kelnek a kiskacsák Hetenként tizenháromezret szállítanak Cegléden működik a kocsé- ri Petőfi Termelőszövetkezet baromfikeltető állomása, amelyben az idén is kizárólag kacsákat keltetnek. Február végén fogtak munkához, s most már hetenként tizenhá­romezer kiskacsát szállítanak a Baromfifeldolgozó Országos Vállalat kecskeméti telepére. A keltetés szeptemberig fo­lyik. A tojásokat a tiszakécs- kei Üj Élet Tsz-től vásárol­ják, -«melynek nagy kacsa­tenyészete van. ÚJ GÉPEK A ceglédi Vasipari Ktsz ja­vító-szolgáltató részlege az el­múlt évben csaknem 400 ezer forinttal több javítómunkát végzett a lakosság részére, mint 1970-ben. Műhelyük ta­valy 135 ezer forint értékű gé­pekkel gazdagodott. Ennek kö­szönhető, hogy a vállalási időt 2—3 nappal csökkenteni tud­ják. A ceglédi járás ifjúgárdistái április 13-án foglalkozást tar­tanak a ceglédi FEK-klubban több mint félszáz fiatal rész­vételével. Jávoré építik Űj épületbe költözik a ne­gyedik ötéves terv során a Ceglédi Vasipari Elektromos és Műszerész Ktsz. Műhelyei most a város különböző pont­jain működnek. A korszerű létesítmény a Jászberényi úton kap helyet. Építéséhez a jövő év első felében látnak hozzá. Húsvéti bál Vasárnap, április 2-án, Tör­teién, a Déryné Művelődési Házban, húsvéti bált rendez­nek, este 8 órától hajnali 3 óráig. A bálon, melyre a kör­nyék lakóit is szívesen látják, a MORSE együttes lép fel. A Cegléd és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vezetősége kül­döttgyűlésen számolt be 1971. évi munkálkodásáról. Március második felében több alkatommal tanácskoz­tak az általános iskolák igaz­gatói, igazgatóhelyettesei s a vezető óvónők az időszerű ok­tatási, nevelési feladatokról, az alsófokú oktatási intézmé­nyek 1971. évi zárszámadásá­ról. A művelődésügyi osztály munkatársai tájékoztatták az intézményvezetőket a Dózsa György születésének 500. év­fordulójára tervezett kulturális rendezvényekről, a munkálta­tói jogkör átadásával kapcso­latos tapasztalatokról. Megvi­tatták az áprilisi nevelési ér­tekezlet témáit, a nyári úttörő­táborozásról szóló beszámolót. A zárszámadás 19 millió 79 ezer forint felhasználá­sáról adott számot. A gondnokság 17 éves törté­netében ez volt eddig a leg­magasabb összeg, amely a ta­nács költségvetéséből rendel­kezésére állt. Hová lettek a milliók? Helyes felhasználá­sukról sok örvendetes tény tanúskodik. 1971 elején készült el a Földváry iskola felújítása. Az vásárlási visszatérítést fizetnek ki. K. L. elvégzett munka 1,5 millió fo­rintba került. Az Örkényi úti iskolában új politechnikai te­rem épült, 183 ezier forintért. A IX. és a X. kerületi óvoda felújítása együttesen 319 ezer forint volt. A Mészáros iskola felújítási munkál még nem fejeződtek be, de a Pesti út felőli homlokzat rendbehoza­tala az elmúlt évben 400 ezer forintba került. A város csatornahálózatá­nak bővítésével egyidő- ben, jelentős összegeket fordítottak szennyvízbe­kötésekre. A központi óvoda csatlakozta­tása 60 ezer, a Táncsics iskola csatlakoztatása 132 ezer fo­rintba került A gyakorlat azt mutatja, hogy a bekötési ki­adások egy év alatt megtérül­nek, olyan magasak a szenny- vízszivatási költségek. Az idei tervek között a Földváry és a Táncsics iskola napközi ott­honának szennyvízbekötési munkái szerepelnek. 1971-ben 79 ezer forintért vásároltak könyvet az alsó­fokú oktatási intézmények. A nagyobb értékű állóeszközök között egy gőzüstöt kapott a központi konyha, egy körfű­részt, egy fémvágó-berende- zést a központi műhely, egy televíziót a kisegítő iskola. A Tanért 113 ezer forint értékű szemléltető eszközt szállított tavaly az isko­láknak. A központi műhely 10 ezer forint értékű szemléltető esz­közt állított elő. Befejeződött az óvodák korszerűsítése. 1971-től minden óvodában vil­lanybojler működik. Az okta­tási intézmények minden víz- fogyasztó egysege önálló víz­órát kapott. Az épületek külső állapotá­nak javításáért sok tennivaló jutott még a következő évek­re. A tavalyi költségvetési ösz- szeg felhasználása azt igazolja, hogy a béreken kívül (az évi bér összege 10,5 millió forint) biztosított milliókból a gond­nokság megoldotta a tárgyi feltételek további javítását, az oktatási intézmények zavar­talan működését. Sz. A. Húszéves ktsz-ek A Ceglédi Háziipari Szövet­kezet március végén tartotta mérlegzáró közgyűlését. Ekkor ünnepelték megalakulásuk 20. évfordulóját is.. Tizenhárom alapító tag kapta meg a szö­vetkezet elismerő oklevelét és az ajándék aranygyűrűt. Hasonló ünnepi hangulatban tartotta mérlegzáró közgyűlé­sét a Vasipari és Elektromos Ktsz is. Náluk tizenegy alapító tag részesült pénzjutalomban ebből az alkalomból. Növelik az üzlethálózatot TÍZMILLIÓS NYERESÉGGEL ZÁRTA A MÚLT ÉVET AZ ÁFÉSZ >» Ékszerek a múzeumban Elrejtett bronzkincs Ócsán A szövetkezet üzleti for­galma, az előző évhez ké­pest, 13 százalékkal emel­kedett, ami elsősorban annak köszön­hető, hogy több iparcikket és ruházati árut adtak el, és csak­nem tízmillió forint nyereség­re tettek szert. Száz vagon gyümölcsöt ex­portáltak külföldre. A háztáji gazdaságoknak 51 vagon tápot és egyéb takarmányt adtak el, továbbá 51 vagon különféle műtrágya, 13 vagon Gülbaba vetőburgonya eladásával segí­tették a kistermelők ellátását. A nyúltenyésztőktől 450 mázsa nyulat, a méhészektől 381 má­zsa mézet vásároltak fel. Fejlesztik az üzlethálóza­tot. 1974-re, 5 és fél mil­lió forint költséggel, fel­építik Cegléden a Marx Károly utcai lakberende­zési áruházat, és 3 milliós beruházással a Szövetség utcai csemege- és élelmiszerboltot, cukrászdával. A tagoknak járó juttatások keretében, a részjegyek utáni osztalékon túl, 570 ezer forint Aki talál, jelentse be! Néhány nappal ezelőtt Ócsán, a Klapka u. 6. szám alatt dr. Viola Ferenc telkén, ahol társasház épül, a kútakna ásásakor edénybe rejtett bronzkincs került elő. A csak­nem 3500 évvel ezelőtt ké­szült, rendkívüli épségben megmaradt 69 tárgy — diá­déin, tekercselt karperecek, áttört díszű csüngök, ruhadí­szítő lemezek, pitykék, lán­dzsahegy stb. — a bronzkor középső szakaszában élt nép egy, a törzsi-nemzetségi arisz­tokráciájához tartozó főrangú nő tulajdona volt. Szinte páratlan az a buzga­lom és gyorsaság, amellyel a megtalálók, elsősorban Alföldi Lajos felsőpakonyi kőműves, a telektulajdonos dr. Viola Fe­renc ügyvéd és Gergely Zol­tánná, a helybeli általános is­kola igazgatója a leletről érte­sítették az illetékes múzeumi szerveket. Gyors intézkedé­süknek, valamint Farkas Györgyné igazgatóhelyettes segítőkész támogatásának kö­szönhető, hogy a bíonzkincset épségben és hiánytalanul ve­hettük át. A tárgyak állag- megóvása után a tudományos feldolgozó munkát haladékta­lanul megkezdjük. Talán nem kell hangsúlyoz­nunk, hogy az ócsai lelet mi­lyen óriási értéket jelent a ré­gészettudománynak, bár ha­sonló kincslelet már több he­lyütt előkerült Pest megyében, a Duna—Tisza közén (Tápió- szelén, Tápióbicskén, Alsóné- medin, Áporkán) stb. E föld­rajzi nevekkel határolt terüle­ten, beleértve Cegléd környé­két is, a középső bronzkor fo­lyamán az úgynevezett vatyai (lelőhelyről elnevezett) népes­ség lakott, melynek egyik ha­talmas kiterjedésű temetőjét a ceglédi öregszőlőkben jól is­merik az ott dolgozó szőlős­gazdák. E temető anyagának egy része látható a ceglédi Kossuth Múzeum kiállításá­ban. Minthogy a temetőhöz egykor telep is tartozott, csak­nem biztos, hogy az ócsai le­lethez hasonló ceglédi bronz­kincs még itt lapul valahol a város határában a föld alatt, csupán rá kellene találnunk. Ezért kérjük mindazokat, akik szőlőforgatás, építkezés, kertásás stb. alkalmával föld­munkát végeznek, fokozott fi­Két műkincs a leletből. gyeimet fordítsanak a talajból előkerült minden — látszólag értéktelen — tárgyra, cserép­re, rozsdás fémtöredékre stb., és haladéktalanul értesítsék a ceglédi Kossuth Múzeumot. Topái Judit régész-muzeológus Este, hét óra. Fényben csillog­nak a kirakatok Cegléd központjá­ban. Az egyik ki­rakat előtt három év körüli kislány tiblábol, fején pi­ros kendő. A gye­rek legtöbbet az ékszerbolt előtt időz, pici orrát az ablaküveghez nyomja, úgy cso­dálja a sok csillo­gó láncot, gyűrűt. Akis szökevény A szemközti ol­dalról, valamelyik házból, csak úgy, kabát nélkül, egy asszony fut az ut­cára. Jó a szeme, tudja is, kit keres. Egy pillanat, s már kézen fogva tartja a kis szö­kevényt, aki ön­állóan útnak in­dult, nézelődni. Az anyuka mérges, megrovó szavak­kal oktatja a csöppséget. A já­rókelők derülnek, kiváltképp a fér­fiak. — Ugyan, me­lyik nő nem sze­reti a kirakatokat? Cs. I. Az élen a Petőfi brigád A szocialista munka vállalata címért küzd az ÉVIG Az ÉVIG ceglédi gyárának falán felirat hirdeti: „A szo­cialista munka vállalata cí­mért dolgozunk.” Az üzem igazgatójától kértem tájékoz­tatást, eredményeik alapján el­érik-e kitűzött céljukat? — A cím elnyerésére törek­szünk mindannyian. Három év egyenletes, jó munkája kell ahhoz, hogy a megtisztelő rang birtokosai lehessünk. Szocialista brigádjaink sokat tesznek a feladatok valóra vál­tásáért. Több olyan brigádunk van, amely már többször el­nyerte a szocialista címet. 1971-ben a gyár dolgozói közül 463-an tettek vállalást. A szo­cialista munkaversenyben mind a fizikai, mind a szelle­mi dolgozók részt vesznek. — A szocialista brigádok el­sősorban a törzsgárda tagjai­ból verbúválódtak, de szívesen befogadják és segítik a fiata­lokat is. Év végén a legsikere­sebben munkálkodó brigádok erkölcsi: ®fes anyagi elismerés­ben részesülnek. — Melyik áll az élen a szo­cialista brigádok közül? — A Petőfi. Néhány perc múlva már Mészáros Péterrel, a brigád vezetőjével beszélgettem. — Kérem, mutassa be a kollektívát! — 1959 óta vezetem az együttest. Munkatársaim fele már megkapta a „kiváló dol­gozó” címet. Brigdunkban hat fiatal dolgozik. Igyekeznek ők is jó és pontos munkát végez­ni. Rajta leszünk, hogy meg­tarthassuk elsőségünket. R. K. Tavaszi rózsaszüret Kétmillió palánta sarjad A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet üvegházában a napokban megkezdték a rózsaszüretet. Az első szedésű száz szál ró­zsát a budapesti virágüzletek­be szállították. A termelőszövetkezet üveg- ház-kombinátjának kertésze, Hegedűs Ágoston mérnök el­mondotta, hogy már öt üvegházban folyik a teljes termelés. Két hek­tárt szegfű tövekkel ültet­tek be, melyekről naponta több tíz­ezer szál virágot szednek. A virágtermésből sokat expor­tálnak is, főleg a Szovjetunió­ba. A szegfű nagybani ára szá­lanként 6 forint. Az üvegházi rózsakert terü­lete egy hektár. A szabadföldi rózsaszaporításra is berendez­kedtek, 400 ezer tő rózsaolt­ványt nevelnek. Az üvegházakban százezer tő különböző színű kardvirág és sokféle cserepes virág pom­pázik. A virágtermelést úgy „időzítik”, hogy az anyák nap­jára és az iskolai ballagásokra bőven legyen nyíló virág. A hatalmas üvegházak he­lyet adnak a zöldségker­tészkedésnek is. Több mint kétmillió szál pap­rika- és paradicsompalántát nevelnek, melyekből például a nagykőrösi Szabadság Tsz két­százezer szálat vásárolt. Az üvegházi termelésen túl fólia alatti termeléssel is fog­lalkoznak. Már sok ezer csomó retket eladtak, és húsvétra piacra kerül a saláta és a ka­ralábé. A virág és a zöldség könnyebb értékesítésére a tsz-nek saját üzletei vannak Pesten, Debrecen­ben, Nyíregyházán, és újabb üzleteket is nyitnak. A holland konstrukciójú üvegház-kombinátot a legtö­kéletesebb fűtő, öntöző és szel­lőztető berendezéssel szerelték fel. A termelőszövetkezetnek nincsenek munkaerőgondjai, a tsz saját autóbusza naponta szállítja a kertészeti dolgozó­kat Törteiről, Jászkarajenőről és Abonyból. K.L. — A juhászatíal eredménye­sen foglalkoznak a ceglédi Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zetben. A múlt évben bárány- sZaporulatuk 2168 darab volt, több, mint a tervezett. Csak­nem 2 ezer kilóval több gyap­jút nyírtak juhaikról. Birka­neveléssel ebben az évben to­vább foglalkoznak: a két tsz egyesülésével, a juhállomány 370 jószággal gyarapodott. MEGYEI LABDARÚGÁS Rangadót nyert a Bem SE A tavaszi szezont, a Nagy­kőrös mögött egy ponttal el­maradva, a második helyen várta a Bem SE. Mindjárt az első fordulóban rangadó mér­kőzést játszott, hiszen a har­madik helyezett ellen lépett pályára, idegenben. Bem SE—Isaszeg 1:0 (1:0) Bem SE: Németh — Bállá, Dormány, Petőfi — Szántó, Báli, Fehérvári, Raffael P., Zátonyi, Uhlmann (Szélesi), Papp. A mérkőzést eldöntő gól már a 2. percben megszületett: Raffael P. szerezte, egy 25 mé­teres, váratlan, jól eltalált lö­vésből. Ezután nagy küzde­lem alakult ki, a hazaiak töb­bet támadtak, de a Bem SE jól védekezett. Az eredmény a hátralevő időben már nem változott, így a Bem SE nagyon fontos két bajnoki pontot szerzett az idénynyító mérkőzésen. Góllövő: Raffael P. Jók: Bállá, Németh, Zátonyi. Az ifjúsági bajnokságban: Bem SE ifi—Isaszeg ifi 2:1. U. L. TORNA Két kategóriában sok helyezést szereztek Két részletben, Aszódon és Cegléden rendezték meg Pest megye középiskolás lányai­nak tornászbajnokságát. Az egyéni versenyek első négy. a csapatbajnokság első két helyezettje a területi döntőbe jutott. A ceglédiek jól szere­peltek valamennyi kategóriá­ban, csak a C-ben vesztettek. A színvonalas jó versenyen 18 együttes képviseltette ma­gát. A ceglédiektől továbbra is jó eredmények várhatók. Eredmények: A. kategóriában: 1. Ceglé­di Köagazdasagi Szakközép­iskola, 179,5 ponttal. Egyéni­leg: Tóth Katalin (Cegléd), 72,7 ponttal. 2. Kemács, 72 ponttal, 3. Vmcze, 69,9 pont­tal. B kategóriában: 1. Ceglédi Közgazdasági Szakközépisko­la. 175,6 ponttal. 2. Ráckevei Ady Gimnázium, 173;3 pont­tal Egyénileg: 1. Tóth E. (Cegléd), 69,5 pont. 2. Horváth (Ráckeve), 69.4 pont. 3. Etédi (Cegléd), 68,5 pont. C. kategóriában: 1. Nagykő­rösi Toldi M Szakközépiskola 172,6 ponttal A Ceglédi Szak- középiskola eredménye 172,4 pont volt. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom