Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-28 / 74. szám

1972. MÁRCIUS 28., KEDD 5 Húsvélra húszezer külföldi Tavaszi vasárnap a Dunakanyarban Március utolsó vasárnapján, az első tavaszi vasár­napon ragyogó napsütés köszön­tött a magyar ten­gerre. Már szom­baton megindult a hét végi víkende- zők tömege a déli part üdülő- és ki­rándulóhelyeire és a magánnyaralók­hoz. Vasárnap reg­gel újabb vendé­gek sokasága in­dult el autóbuszo­kon, gépkocsikon és vonatokon, hogy élvezhessék a tavaszi napfény­ben fürdő Balaton szépségeit. Gyalogos és Lajosíorrásmál, az erdővel keretezett Ságvári Endre turistaház és környéke az autósok egyik kedvenc pihenőhelye volt. autós kirándulók ezrei keresték fel vasárnap a Duna­kanyart is. Ez a vasárnap egyben a húsvéti ünnepek főpróbája is volt: a most következő hosszú víkendre tizenkét ország mint­egy húszezer turistáját várják a magyar utazási irodák, szál­loda- és vendéglátóipari vál­lalatok. Nagy gondot fordítanak ar­ra, hogy a hazánkba látogató turisták minél jobban megis­merjék a magyar gasztronó­mia remekeit. A fővárosba ér­kező turisták számára válto­zatos vidéki programokat ál­lítottak össze. A Balatont, a Dunakanyart, a Börzsönyt, a Bükköt és a Mátrát sok magyar turista is felkeresi. A húsvéti ünnepek alatt várhatóan akkora forga­lom lesz a legnépszerűbb üdü­lőhelyeken, hogy egy gombos­tűt is nehéz lesz leejteni. A parkolóhelyen, a visegrádi várnál. Foto: Urban BUDAKESZIRŐL JELENTJÜK Átadási határidő: május Jó híreket kaptunk a Bu­dakeszi Községi Tanácsról, több fontos, közműfejleszté­si és beruházási munkáról. Elsősorban a kisgyermekes szülők örülhetnek, hogy — há­la a lakosság áldozatkészsé­gének —, rövidesen elkészül a gyer­mekorvosi rendelő. Az orvosi rendelő bővítését társadalmi munkában vállal­ták a budakesziek — a külön­böző iparosok a szakipari munkákat, a szakképzetlenek a segédmunkákat — és ere­jükből még egy újabb körzeti orvosi munkahelyre is futat* ta. A kibővített rendelő átadá­sát május elsejére tervezik a tanács vezetői. Ebben a közismerten szép fekvésű, jó levegőjű község­ben régóta gondot okozott a szennyvízelvezetés problémá­ja. A főutcán — a Vörös-had­sereg útján — húzódó, nyi­tott árok nemcsak esztétikai­lag, közegészségügyileg sem volt megfelelő megoldás. Az idén csatornává alakítják át az árkot: kibetonozzák és le­fedik. Ebbe a gerincvezetékbe csatla­kozik majd az Erdő utcá­ban épülő szennyvízcsa­torna, amelynek kialakítását az év végére fejezik be. A község üdülő jellege és a fővároshoz való közelsége nagy vonzerőt gyakorolt a be­vándorlókra. A lélekszám ug­rásszerű emelkedése — termé­szetesen — fokozta az amúgy- is szorongató lakáshiányt. Az utóbbi időkben még súlyos­bodott a helyzet, mert a köz­ség már nem rendelkezett je­lentősebb parcellázható terü­lettel. Ezt a gondot segített most enyhíteni a Kertészeti Egyetem Tangazdasága, ami­kor a Józsiaf Attila utca vé­gében fekvő gyümölcsöséből 26 holdat átengedett a községi tanácsnak, parcel­lázás céljaira. A területen a tanács 200 ház­helyet alakít ki — részben négylakásos ikerházak, rész­ben családi házak építésére — s ezeket az OTP-n át érté­kesíti, kizárólag a helybeli lakosok részére. Még egy jó hír, a telefon- előfizetőknek: májusra elké­szül a Budapest-Vidéki Pos­taigazgatóság beruházásában az új telefonközpont. Üzem­be helyezése után a községi ta­nács a jelenlegi egy helyett három telefonvonalat kap, s a magánelőfizetőket sem a posta kapcsolja ezentúl — mel­lékállomásként —, hanem tár­csázással hívhatók. ny. é. Hogy élnek a kastélyban? Kevés a jelentkező, pedig megérné Gyönyörű napsütéses regge­len szálltam ki a vonatból Pé- celen. Rövid gyaloglás után érkeztem a kastélyhoz. — Merre találom a mező- gazdasági iskolát? — szólítot­tam meg egy idős bácsit, aki a kastély kerítésének támasz­kodva pipázott. — Ez a kastély az. Itt a kol­légium is. Csak az a baj, hogy kevesen jelentkeznek ide. Pe­dig micsoda fájin hely! Annak idején mi be se léphettünk még a kertbe sem. A mai fia­taloknak már természetes, hogy tv van a szobában és rántott csirkét kapnak ebédre. És mégis kevesen jönnek. Pe­dig kell a szövetkezeteknek az ember. Mi öregek nem tudjuk kezelni a modern gépeket, meg jó is ám a kereset! — A maga unokái milyen pályára készülnek? Sarlót vágtak utána — Van egy lányunokám. Most végezte az általános is­kolát. Megakad rajta a legé­nyek szeme. Egyik nap me­gyek hozzájuk. Nagy kiabálást hallok. Szaporázom a lépést. Mi lehet odabent! Ahogy sie­tek a ház felé, rohan ám ve­lem szemben az unokám, majdhogy fel nem borít. Hir­telen megzizzen a levegő, egy sarló húz el a fejem mellett. Az apja hajította utána... — Na, ne sírj már! — mond­tam az unokámnak. Mondd el inkább, mivel haragítottad ennyire magadra apádat? „Színésznő akarok lenni! Most olvasták fel a tv-ben a felvé­teli hirdetményt. Mondtam apámnak, hogy nem megyek szakmát tanulni, hanem szí­nésznő leszek. Nagyon felhá­borodtak. Hangosan veszeked­tünk. Azután apám meg akart pofozni. Én meg kiszaladtam. A sarló a kezében volt, mert éppen a nyulaknak készült fü­vet vágni..,” — És most mit csinál az unokája? — Gimnáziumba jár. Tanul­ni akart, hát hadd tanuljon. Ha leérettségizett és felveszik a főiskolára, hadd legyen szí­nész, de a kisebbik unokámat idehozom a mezőgazdasági is­kolába. Kell a földhöz az em­ber! Tanulni jöttek Szemők Erzsébet harmadik osztályos tanulóval beszélge­tek. — Miért jött ide tanulni? — A szomszédasszony is ba­romfitenyésztő. ö adta az ötle­tet. Meg a fizetésem is nagyon jó. Pesten nem tudnék ennyit keresni. Vannak barátnőim, akik ezerötszázért naponta öt órát utaznak a fővárosba és vissza. Adminisztrátorként he­lyezkednek el. Én itt három­ezer forintot keresek, és tizen­öt percnél nem kell többet utaznom, öt órát takarítok meg naponta. — Mire használja fel ezt az öt órát? — Olvasok. Szeretnék to­vább tanulni technikumban, esetleg egyetemen. Akik Pest­re járnak, ilyesmire nem is gondolhatnak. Még táncolni is ritkán tudnak eljönni, s ha ott is vannak, meg se tudnak mozdulni a fáradtságtól. Még­sem változtatnak állást. Nem akarnak vidéken dolgozni, ra­gaszkodnak Pesthez, az irodá­hoz. — Valóban így van! — mondja Prezenszki Gábor igazgató. — Pedig a korszerű mezőgazdasághoz szakmunká­sokra van szükség. Érteni kell a gépek kezeléséhez. Csak így lehetünk versenyképesek a nemzetközi piacon. Szakkép­zett munkás nélkül megvaló­síthatatlan a korszerű mező- gazdasági termelés. Kevesen jönnek hozzánk. Ennek több oka van. Egyrészt a szülők el­fogultsága. Nem ismernek minden mezőgazdasági ágaza­tot, szakmát. Másrészt az üze­mek vezetői sem tesznek meg mindent. Bár kétségtelen, hogy az utóbbi időben van némi ja­vulás. Nincsenek meg min­denhol a kommunális felszere­lések. Azonkívül vannak ága­zatok, amelyekre különösen nehezen jelentkeznek. Például: szarvasmarha- és sertéste­nyésztőnek. Sokan lenézik e szakmákat tanuló fiatalokat. Tanítványaim sokszor rr ad­ják: mit szólnak a lányok, ha kiderül, hogy disznótenyésztő vagyok. Több megbecsülés kellene ennek a pályának. Hi­szen nem véletlen, hogy a MŰM 1969. évi rendelete alap­ján az itt végzettek az egész országban érvényes szakmun­kás-bizonyítványt kapnak. Három kívánság Fóti Emőke, I. osztályos ba­romfitenyésztő, veszi át a szót. — Pesten lakom, a XVII. kerületben. Szüleim ajánlot­ták, hogy jöjjek ide tanulni. | Szeretem az állatokat és a j gyerekeket. Nagyon jól érzem itt magam egész héten, de azért szombatonként jó haza­menni. — Ha most egy tündér fel­ajánlaná, hogy három kíván­ságát teljesíti, mit kérne? — Hogy a Latiba vegyenek fel! — őszintén be kell valla­nom, fogalmam sincs, mi az a „Lati”. — Laboratóriumi Kisállat- tenyésztő Intézet — mondja mosolyogva. — Második kí­vánságom, hogy a munkahe­lyemén jó társaság legyen. Nem mindegy, hogy az ember­nek milyen munkatársai van­nak. És harmadszor szeretnék sokat utazni, világot látni! Láng Tamás Pest megye közúti baleseti statisztikája, mint ismeretes, az elmúlt évben kedvezőtlenül alakult. Az országúti tragédi­ák területi megoszlását te­kintve, a járások közül a bu­dai járás áll a szomorú rang­lista első helyén. Tavalyelőtt a járásban 248 halálos és sé­rüléssel végződött baleset tör­tént, tavaly ez a szám 312-re nőtt. Az emelkedés 25,8 szá­zalékos, meghaladja a megyei átlagot Első helyen: a gyorshajtás Tavaly mintegy félszáz ha­lálos áldozatot követeltek a karambolok, gázolások, ame­lyek következtében csaknem kétszázan súlyosan és ugyan- ennyien könnyebben megsé­rültek. Annak ellenére, hogy a KRESZ-módosítás szerint csak a 15 ezer forinton felüli anyagi kárt kötelesek bejelen­teni a járművezetők, jelentő­sen nőtt a kárérték összege is: több mint 3 millió 512 ezer forintra. A legtöbb baleset a 70-es főúton, az M—7-es és a 10-es számú főutakon történt. A járás mellékútvonalain 177 volt a balesetek száma. Hétvégenként ugrásszerűen megszaporodtak a karambolok és gázolások: leggyakrabban szombaton, vasárnap, vala­mint hétfőn fordultak elő bal­esetek. Az éjszakai órákban tavaly mindössze 22 esetben, a délelőtti órákban 114-szer, s a legtöbbször — 194 esetben — 14 és 22 óra között riasztották a baleseti helyszínelőket. Az országos tapasztalatok­kal egyezően a balesetek több­ségét — 115-öt — a budai já­rásban is a magánautósok okozták, hatvanhárom baleset­tel a motorosok, ötvennéggyel a teherautósok és negyvenhat­tal a gyalogosok következnek utánuk. A súlyos szabálysérté­sek hosszú listáján változatla­nul az elsők között szerepel a gyorshajtás, a figyelmetlen­ség, a szabálytalan előzés és kanyarodás. Veszélyes útszakaszok Simon József rendőr had­nagy, a Budai Járási Rendőr- kapitányság közlekedési cso­portjának vezetője, a közleke­dés biztonságára ható ténye­zők közül elsőként a rendkí­vül nagy átmenő forgalmat említette. A járáson öt főút­vonal vezet keresztül. Az utak állapota az északi részen megfelelő, a déli részen ke­vésbé. A járművezetők régóta pa­naszkodnak például a 6-os főút Érdtől Százhalombattáig terjedő szakaszára, ahol már több balesetet okozott az út­test és az útpadka közötti nagy szintkülönbség. Különös, hogy a KPM Közúti Igazgató­ságának többször is felhívták erre a figyelmét, de mindössze annyi történt, hogy újabban egy tábla jelzi itt a veszélyt. Az útpadka úgv maradt, ahogy volt... Hasonló úthiba inti óvatosságra a közlekedőket a 10-es főúton is, amelyet ve- szélvessé tesznek a beláthatat­lan kanvarok. Az M—1-es és az M—7-es elágazásánál — az út hibáidból — esőzések ide­jén gvakran feltör a víz. s ez veszélyesen síkossá teszi az országutat. Évek óta megoldatlan gond. hogy az érdparkvárosi Rimi­Emeletes heverők Svéd heverők sorozatgyár­tását kezdték meg a bajai Lakberendező és Építőipari Szövetkezetben. A kooperációs vállalkozáshoz a svédek adták a gépi berendezést, amelyet az újonnan épült munkacsarnok­ban szereltek fel. A beruhá­zás nagyobb részét a külföldi cég vállalta, s a törlesztés áruval történik. 1975-ig az évi termelés 7,7 százalékát kap­ják meg a svédek. A házilag összerakható, emeletes heve- rőket zöld, piros és barna színben készítik. nyáki út és a Bajcsy-Zsilinsz- ky út mentén nem építettek járdát, a gyalogosok az úttes­ten közlekednek. A balesetve­szélyt fokozza, hogy sok jár­művezető ezen a szakaszon sem tartja be a sebességkor­látozást. Szigor és megelőzés Az útviszonyok kétségtele­nül nem egy balesetnél köz­rejátszanak, a tragédiák több­sége azonban nem az utak ál­lapotának, hanem a felelőtlen emberi magatartásnak a kö­vetkezménye. Mint Simon József rendőr hadnagy elmondta, a közleke­désrendészet nem csupán re­gisztrálja a riasztó eseteket, de feladatának tekinti a meg­előzést is. A fokozott ellenőr­zések, a KRESZ-szabályokat megsértő járművezetők szi­gorúbb elbírálása az utóbbi két hónapban a budai járás­ban is éreztette hatását: va­lamelyest javult az országúti fegyelem. A vállalatok telep­helyein, az állami gazdaságok­ban és termelőszövetkezetek­ben a rendőrség szakemberei rendszeresen tartanak elő­adást a hivatásos gépkocsive­zetőknek. Műszaki ellenőrzé­seik során, néhány hónappal ezelőtt, a vállalatoknál, üze­meknél megvizsgált gépjár­művek 40 százaléka nem fe­lelt meg a műszaki, biztonsá­gi előírásoknak. A sűrűbb el­lenőrzés eredménye, hogy a legutóbbi vizsgálatnál ez a szám 10 százalékra csökkent. A közlekedésrendészet munkáját több önkéntes rend­őri csoport is segíti, a társa­dalmi ellenőrök rendszeresen részt vesznek a közlekedés- biztonsági akciókban. A gyer­mekbalesetek megelőzése ér­dekében alakult meg a pilis- vörösvári iskolában a közle­kedési úttörők csoportja, és hasonlóan szervezett formá­ban tervezik a kisdiákok KRESZ-oktatását Érden és Százhalombattán. Követendő példa a Hazafias Népfront bu- dajenői szervezetének újszerű kezdeményezése: gyalogosok és járművezetők részvételével, „Mindenki közlekedik” cím­mel balesetelhárítási előadás- sorozatot indítanak. A nép­szerű oktatási forma elterje­dése talán segítene azon a ré­gi gondon, hogy a hivatásos gépkocsivezetőkön kívül a magánautósokat és a motoro­sokat is bevonják a tovább­képzésbe. A megelőzésért tett erőfeszítések azonban nem változtatnak egy objektív té­nyen: a járásban a balesetek ielentős részét nem a járás­ban lakók, hanem az átutazó járművezetők okozzák. Eggyel kevesebbszer Januárban, a tavalyi tizen­eggyel szemben, nyolc bal­eset történt a budai járásban, februárban pedig tíz karam­bol és gázolás helyszínére vo­nult ki a rendőrség, eggyel kevesebbszer, mint az elmúlt évben. A tavaszi, nyári csúcs- forgalom azonban csak ezután kezdődik a főutakon, s a köz­úti morál ismeretében, sajnos, kevés okunk van feltételezni, hogy a következő hónapokban is a balesetek számának to­vábbi csökkenéséről számol­hatunk be. Sz. J. Százötven m illióért nyomda épül Bahason Legkorszerűbb felszerelés ­Múlt év végén nagyobb szabású építkezés kezdődött Dabaison. A nagyközségben nincs nagy létszámot foglal­koztató ipari üzem, a szépen haladó építkezés azonban biz­tosítja, hogy nemsokára több helybeli és a környéken lakó ember, lakóhelyéhez közel ta­láljon munkaalkalmat. Nyom­da épül, tehát női dolgozók­nak is lesz helyük benne. Egyébként már két éve működik a községben a Felsőoktatási Jegyzetellá­tó Vállalat kisebb üze­me, 40 fővel. Számuk rö­videsen megduplázódik, mert az üzem áttér két mű­szakra. Ez a kisebb üzem tu­lajdonképpen máris az épülő nagy nyomdáinak biztosítja a szükséges szakmunkásokat és más dolgozókat. Bizonyos nyomdai munkákra szakkép­zetleneket is betanít. A most folyó építkezés há­rom, egyenként 12x48 méter alapterületű műhelycsarnok ez év augusztus 20-ig befeje­ződik. Előreláthatólag még az esztendő végéig, legkésőbb a jövő év elejéig berendezik, és­pedig a legkorszerűbb nyom­dai gépekkel. A mostani sok­Több száz új munkaalkalom szorosító üzem az új épüle­tekbe költözik, ott azonban már szabályé« nyomdával egé­szül ki. Amint elkészül a három csarnok, nyomban hozzáfog­nak a nyomda főépületének építéséhez. Műszaki átadása 1973 de­cemberére, a teljes üzeme 1974 első felére várható. A Felsőoktatási Jegyzetel­látó Vállalat több száz mun­kaalkalmat biztosító új nyom­daüzeme nemcsak Dabas és kömtyéke lakosságának fog­lalkoztatottsága szempontjá­ból jelentős. Szerepe legalább ennyire fontos az egyetemek és főiskolák tanulási lehetősé­gének megkönnyítésében. Ha teljesen elkészül, évente 600 tonna papír feldolgozására lesz képes. Ekkora kapacitás­sal nyilván véget vet a diá­kok jegyzetbeszerzési gondjá­nak. A dabasi nyomda tan­könyveket is előállít. Tel­jesítőképessége megenge­di majd, hogy bérmunkát is elvállaljon, amire szintén nagy a szük­ség, miután jelenleg kevés a nyomda az országiban. Több mint háromszáz karambol és gázolás Baleseti helyzetkép a budai járásról

Next

/
Oldalképek
Tartalom