Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-25 / 72. szám
W5T mßcvEt x^Cirhm 1972. MÄRCIUS 25., SZOMBAT SOK SZERETET Játszanak és tanulnak Eredményes kísérlet egy váci iskolában Három éve az országban csak öt általános iskolában kezdték meg — kísérletképpen — az úgynevezett egésznapos foglalkozást, első osztályosokkal. Ma már lényegébén az összes megyében találkozhatunk ezzel, a tanórákat és napközit egyesítő iskolatípussal — megyénkben például csak Vácott két helyen is. E hamar ismertté vált, gyorsan terjedő oktatási módszer iránit érdeklődve, a váci DCM-lakótelepi — de körzetét már munkáslakta negyedekre kiterjesztő — Petőfi Sándor általános iskolát kerestük fel. Nem viszik haza a táskát — A hagyományos napközit rendszerint egy tanteremben találjuk. A kívánatosnál nagyobb létszámú csoporttal itt általában külön napközis-pedagógus foglalkozik, aki nem ismeri eléggé a gyermekeket. Játékra, játékos tanulásra, az anyag változatos megközelítésére, mozgásra, sokoldalú foglalkozásra legtöbbször nincs hely, eszköz. A tanulókat délutánra elf áraszt ja a tantermi egyhangúság — mozogni, játszaniuk is kellene, de erre leggyakrabban nincs mód. A tanulás itt magolássá silányulhat — a nevelés pedig az iskolapadból már kitörni akaró gyerek fegyelmezgetésé- vé... Miben különbözik a normál napközitől az egésznapos iskola? — kérdeztük Hajdú József igazgatóhelyettest. — Lényege, hogy a rendes tanórák egy részét délelőtt, más részét délután tartják: a normál órák között különböző'- könnyítő játékos moz- gásos, énekes foglalkozásokra kerül sor. A tanulók feladataikat is az iskolában készítik el, nem viszik haza a táskát. Ez az iskolatípus egy csoportnál két-három termet — egy tantermet, egy szabad foglalkozásra alkalmas helyiséget, és egy kis szertárait — igényel. Elengedhetetlen a jó felszerelés: televízió, lemezjátszó, játékok, rajzos ábrák, diavetítők. — Mi indokolta, hogy bevezették az iskolában ezt a módszert? Kik kerültek az egésznapos osztályba? — Az alsptagozatos napközis gyerekek fáradtsága késztetett bennünket tavaly ősszel arra, hogy kísérletként egész napos foglalkozást indítsunk egy első osztályban. S még egy dolog: hogy már az elsőben lemaradással indul sok gyerek. Azok a tanulók kerültek ebbe a csoportba, akikkel otthon különböző okok miatt keveset foglalkoznak, s akik ezért már az iskola első osztályait hátránnyal kezdték. Nem csak fizikai dolgozók gyermekeiről van szó, s nem csak szűkös lakásviszonyokról, vagy rosszabb anyagi körülményekről, hiányosabb otthoni tárgyi környezetről — de például a 30 érintett gyerek közül 12-nek elváltak a szülei. Nyugodt gyerekek Az egész napos osztályban, a most már másodikosok között, miközben megismerkedtünk Szarnék Lajosné tanítónővel, megismerkedtünk környezetük otthonosságra, játékosságra, változatosságra, sokféle inger adására törekvő berendezésével, miközben bepillantást nyertünk az itteni foglalkozásokba, láttuk a tanulókat iskolaidőben labdázni egy téren, Kodály-mű veket hallgatni hanglemezről, Kodály-népdal- feldolgozásokat énekelni, eljátszani, fegyelmezett tanórákat követően feladatlapokat megoldani, majd az egyéni megoldás után szabadon járni- kelni — legfőbb benyomásunk végig ez maradt: milyen nyugodtak ezek a gyerekek! Igen, nyugodtak — mert szabadok! Ezzel a módszerrel sokoldalúan foglalkoztatják őket: nem kell elnyomni, elfojtani gyermeki természetüket, ezért nyugodtak. S délutánra, estére sem fáradtak — mert időtöltésük nem egyhangú. A gyermeki megismerés sajátos, igazi útján haladnak, tanulnak, fejlődnek. A sokfajta foglalkozás — több képességet mozgat, érzelmeket is jobban bontakoztat, arányosan nevel. Érzésünk szerint a vérbeli pedagógus is inkább felleli önmagát az egész napos iskolában. Itt legtöbbször kisebb az osztálylétszám, tehát egy gyerekre nagyobb gondot fordíthat. Mivel két tanító között oszlanak meg a tárgyak, a felkészülésre is több idő, energia jut A tanulókkal sokoldalúan foglalkoznak — tehát több oldalról ismerik meg őket. Az ő munkájuk is színesebbé válik. Itt nem elég tanítani, itt valóban nevelnek is: e feladat nagyon sok szeretetet kíván, de ez az oktatási forma megadja az időt és módot, hogy a pedagógus kifejezhesse, tolmácsolhassa szieretetét Az egész napos iskola Vácott is eredményes. A kísérlet bevált — folytatják, szélesítik? Hajdú József igazgatóhelyettes: — A tervek szerint a most másodikos egész napos osztályban jövőre már a hagyományos úton — délelőtt rendes tanórák, délután napközi — megy tovább az oktatás. Ugyancsak a jövő tanévben elsősökkel új egész napos tanulócsoportot indítunk. Erre a foglalkozásra -r- és a reá alkalmas helyiségekre — ugyanis elsősorban a hátránnyal induló elsősöknek, másodikosoknak van szükségük. •— Ezek szerint csak minden második évben szerveznek ilyen osztályt. Mi akadályozza a módszer szélesítését? — Az egész napos osztály több helyiséget, gazdagabb felszerelést, és — mivel kisebb a csoport létszárpa — több pedagógust igényel. Négy épületből álló iskolánkban ugyanakkor teremhiányban szűkölködünk, hiszen az intézmény bővítése nem követte a lakótelep növekedését. Emiatt szertárakban helyeztünk el osztályokat, a könyvtár egy irodahelyiségbe szorult Tornatermünk sincs. Négyszáz gyerek étkezik három kisebb tanteremben — melegítőkonyhában főznek nekik. Megtalálni az anyagiakat Ne hallgassuk el: akadnak az egész napos foglalkoztatásnak ellenzői. Mert ez az eredményes iskolatípus lényegében a többségtől vonja el az anyagiakat, az energiát — kevesek számára, csali azért, hogy az érintett szülőket mentesítsék a gyerekkel való foglalkozástól. Az egész napos iskola nem gazdaságos, mivel aránytalanul nagy ráfordítást kíván — így érvelnek. Nem adunk, nem adhatunk nekik igazat Iskolai napközire szükség van — ez makacs tény. Tény az is, hogy a hagyományos napközi otthon nem vált be. Az egész napos iskola viszont, még a kifejezetten hátránnyal induló gyerekeknél is, nagy eredményt hozott. A feladat csak egy lehet: megkeresni, megtalálni, előteremteni az anyagiakat az iskolatípus terjesztésére. Padány! Anna Indadísz a kövön Kerítésalapozás közben nagy méretű faragott kő került elő dr. Fekete Lajos vésztői állatorvos portáján. A követ a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba szállították, ahol T. Juhász Irén régész — aki Vésztő határában, a mágori dombon levő monostor/ átadását irányította — megállapította, hogy a kő az Árpád-kori templomból való. A XII. században épült templom 1800-ban Wenckromjaiból ugyanis borpincét építtetett heim gróf és sok értékes követ széthurcoltaik. A kő a monostor nyugati kapujának párkányzatából származik, s elülső oldalát szalagfonalas és palmettás indadísz ékesíti. Oldalt egy turbános férfifej látható. Az indadíszes faragás művészi kivitelű,, magas képzettségű mester alkotására vall. A mágori monostor ásatását májusban folytatják. Győr-Sopron megyei művészek tárlata Dabason Tegnap délután a Pest megyei Nagy István képzőművészeti csoport győri tárlatának viszonzásaként Győr-Sopron megyei művészek kiállítása nyílt a Dabasi Járási Hivatal dísztermében. A kiállítást Boros András, a járási hivatal elnöke nyitotta meg, majd D. Fehér Zsuzsa művészettörténész mutatta be a tizenkét alkotó negyven művét a szép számú közönségnek. A megnyitó ünnepségen megjelent Módos Dezsőné, Győr, megyei jogú város tanácsának elnökhelyettese és Jankovits György, a Győr- Sopron megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője is. A kiállítást április 5-ig tekinthetik meg az érdeklődők. TÖRZSI MŰVÉSZET Afrika és Óceánia törzsi művészete címmel rendezett kiállítást a Néprajzi Múzeum és a Központi Múzeumi Igazgatóság a Szépművészeti Mú?eum márvány csarnokában. Az érdekes bemutatót sokan látogatják. TV-FIGYELŐ Március 21. A Tanácsköztársaság emlékét idéző ifjúsági műsorösszeállítás egészében jól sikerült, csupán azt a modorossá váló megoldást ellenezzük, mely „eltitkolja” a nézők elől a neveket-címe- ket, hiszen a találgatás kényszerén könnyen lehet segíteni vetített felirattal (ezt vetélkedőkön is megteszik). Fő műsorként Száraz György dokumentumdrámájának, A vezérkari főnöknek nemzeti színházi előadását láttuk felvételről. A darab kendőzetlenül mutatja be a történelmi valóságot, nem hősi pózban, hanem a ténylegesen működő társadalmi erők összefüggésében. Helyesen került a kettős, sőt többszörös kötöttségű Stromfeld Aurél az események középpontjába, hiszen az ő alakjan, vívódásain mérhető le leginkább az akkori helyzet bonyolultsága. A vívódásoknak azonban jobbára külső okait, érdekillusztrációját kaptuk, s a kitűnő Bessenyei Ferenc alakítása ezúttal nem járult hozzá a megírt szerep gazdagításához. A nagy személyzetű darabot Major Tamás pontos értelmezésben, biztos kézzel állította színpadra, a filmFŐVAROSI SZÍNHÁZI ESTÉK Tiszteletlen vándordiákok A Carmina Burana az Irodalmi Színpadon A SZELLEMET nagyon nehéz fékezni, kiszabadul minduntalan az Ezeregyéjszaka palackjából, hogy diadalra jusson, vagy vesztébe rohanjon. Attól függ, milyen fajta ez a szellem, harmonizál-e a kor uralkodó eszméivel vagy sem. A Carmina Burana versei, dalai nem harmonizáltak azzal a korral — a középkorral —, amelyben megszülettek, üldözték is rímfaragóit kegyetlenül. Mert a Carmina Burana — középkori diákköltészet — kinevette korát, a dogmákba merevedett egyház uralmát, az álszemérmet, a földi siralom- völgy és a túlvilági paradicsom tanát. E világban szerettek volna paradicsomot teremteni azok a költők, dalszerzők, akik a középkor egyházi irányítású, szűk világú egyetemein tanultak. Kiszakadtak és kitaszították őket az egyetemek világából, nyakukba vették a vándortarisznyát, és terjesztették mindenhol, ahová eljutottak, szabados és felvilágosult eszméiket. Vagyis: az* életörömöt, a szabad gondolkodást. A reneszánsz ember előhírnökei voltak ezek a vándordiákok és énekesek, akik latinul regéltek, s akiknek költészete fent- maradt, sőt, az utóbbi években Carl Orff zenéje, a Carmina Burana révén, világhírnévre tett szert. MI A TITKA a hat-hét- nyolc századdal ezelőtt élit diákköltők újjászületésének? Az Irodalmi Színpad mostani bemutatóján kiderülnek 'a titkok. Horváth Jenő kitűnő rendezése újból megidézi a vá- gáns — vándor — diákok szellemét. Megfricskáznak ezek a neveletlen ifjoncok mindent és mindenkit: egyházat, papokat, prófétákat, valláscsinálókat; pénzt, vagyont, gazdagságot, harácsolást; álszemérmet, ál jóságot,» képmutatást; tudományok álarcát öltött tudománytalanságot. S hitet tesznek 'az igazi szerelem mellett — amelyhez a testi szerelem is hozzátartozik; a hű barátság mellett — a betyárbecsülettel kiegészítve; és legfőképp a szellem mellett. Horváth Jenő — és a szerkesztő-dramaturg Selmeczi Elek — kitűnően válogatták össze a verseket, dalokat, amelyek minden törés nélkül illeszkednek egymáshoz, bár a legkülönbözőbb témákról szólnak. A színpad a kitörő jókedv, vidámság, szellemesség, turpisság, kópéság, életöröm, szerelem, gúny és a szellem tárháza. Horváth Jenő előadatta a Carmina Burana verseit, de azt a hitet kelti rendezésével, hogy ez a számtalan költemény egy darab céljából íródott. Színpada a karnevál és a misztériumjáték, a paródia és a versmondás színpada. Fehér Miklós díszletei és Meluzsin Mária jelmezei a szokatlannak, a meghökkentőnek, a pukkasztásnak, a frivol gúnynak a jelzései. A jelmezek és a díszletek formája, színei — a világítás hangulata — képzőművészeti happeningre emlékeztetnek. A FIATAL SZÍNÉSZEK értően, odaadóan, nagyvonalúan, élvezettel és vidáman alakítják a középkori diákokat — gyanítom: középkori és mai önmagukat. Szendrő Iván a középkorba szakadt beaténe- kes, Somhegyi György intellektuális játékmester, Csíkos Sándor naiv hitetlen, Szilágyi István ceremoniális mókamester, Baracsi Ferenc a szellemi korelnök, Verdes Tamás a benfentes magyarázó. Dőry Virág, Győry Franciska, Telessy Györgyi csábító tündérek. András Béla zenéjére kitűnően mozognak — koreográfus Bo- schán Daisy —, táncolnak. Az Irodalmi Színpad előadása pompás szórakozás és intellektuális élmény. Berkovits György betétek információs ereje is segített az események megértésében. A szereplők sorából Avar István energikus, eltökélt, de az emberi vonásokat, a bukás keserűségét is megelevenítő Kun Bélája emelkedett ki; a többiek közül Csurka László kitűnően jellemzett olasz tisztjére kellett felfigyelnünk. Nyitott boríték. Eleven illusztrációk társadalmi nyavalyáink természetéről — így jellemezhetnénk ezt a felzaklató jelleggel egyre jelentősebbé váló műsort. Mert az „érted haragszom” szenvedélyességét árasztó műsorvezető, Molnár Margit, a hig- gadtán ellenpontozó Szabó László, az előítéletfalaknak önként nekifeszülő riportalanyok, az önmagukat leleplező torz jellemek e hol riasztó, hol együttérzést fakasztó kavargásában társadalmunk fejlődésének csillapíthatatlan drámája tárul fel előttünk. Tisztelet a publicisztika valamennyi műfajának, de a képernyőről hangzik legmesz- szibbre a kiáltás, az itteni megjelenéshez szükségeltetik a legnagyobb erkölcsi bátorság. Mint a szemüveges fiatal nő esetében, aki természetes zavarral, mégis határozottan vallotta világgá a „leányfejjel” vállalt gyerek- szülés nem éppen biztonságos boldogságát. Ebben az esetben nem az óvatoskodó mérlegelés, hanem az eltökélt életformavállalás mellett ütünk pártot, mert a döntés a jelen1 ellentmondásaiban a jövőt mutatja, s a majdani valódi, teljes döntési szabadságot és egyenjogúságot. Sipos Varga Éva rendező és Várszegi Károly filmoperatőr képei jellemtanulmánynak is beillettek. Röviden. A csütörtöki műsornap egyébként is mintája volt a sokoldalú, változatos szerkesztésnek, anélkül, hogy szenzációt kínált volna. Érdeklődve okultunk az egri főegyházmegyei könyvtárban, a kódexek, ősnyomtatványok, antikvák félig-meddig ismeretlen kincseket őrző világában; örültünk az Állami Népi Együttes szinte tapintha- tóan forró romániai sikerének, és sokan ismét a fiatalság elmúlt idejébe szárnyalhattak egy 1941-es amerikai film, • a Téli szerenád nézése közkfen. Ez esetben a megszokottan naiv történe- tecskét bőségesen feledtette az , egykori világbajnoknő, Sonja Henni korcsolyázása (kerüljük az összehasonlítást a legfrissebb jégprimadonnákkal) 4- de legfőképp a tragikus véget ért Glenn Miller, korának kiemelkedő dzsesszmuzsikusa, aki fúvósai élén örökzöld dallamokat idézett. Ma délután megismétlik az Angela * Davisről készített filmösszeállítást és az eszkimók életével foglalkozó francia dokumentumfilmet. Zaj, zene, zaj-zene... a címe annak az érdekes riportfilmnek, mely egyebek között korunk zenei problémáit is tárgyalja. Az esti szórakozásról a Különleges ügyosztály egyik esete és a Rendkívüli „Ki mit tud?” gondoskodik. Á Wajda-sorozat figyelemre méltó darabja a Minden eladó, melyet a rendező a tragikus körülmények közt elhunyt színészbarát, Zbigniew Cy- bulski emlékének szentelt. Vasárnap megindul a Ki miben tudós? új versenysorozata, egyelőre a versenyzők bemutatásával és a sorsolással. Délután Toscanini- film és a Janus Pannonius- emlékműsor érdemel még figyelmet. A hét jelentkezése után egy Kuprin-novella (A gránátköves karék) magyar tv-filmváltozatát és Sacha Distel műsorát ajánljuk az olvasó figyelmébe. Lehotay-Horváth György 1 BCO-02 a monorí gimnáziumban Az oktatógép segítségével történő programozott oktatás bevezetésére készül a monori József Attila gimnázium, másodikként az országban. Az iskola a közelmúltban vásárolta meg az Elektroakusztikai Gyár BCO—02-es oktatógépének prototípusát, s a gyár szerelői áprilisban megkezdik a helyszíni szerelést. A tervek szerint a jövő tanévben két-három osztály fogja segítségével tanulni a magyart, a történelmet és a matematikát. SEX-SAL-L1NK (barna tojóhibrid) beszerezhető az Uraiújfalui Állami Gazdaságtól. Naposjérce db-onként 13 Ft Naposkakas, db-onként 2 Ft Vegyesivarú csibék, db-onként 7 Ft 500 db-on felüli rendelés esetén a csibéket házhoz szállítjuk. Szállítási és dobozköltség csibénként 45 fillér. A naposjércét és vegyesivarú csibéket április 29-től, a naposkakast június 15-től tudjuk szállítani. A megrendelést a következő cimre kérjük: URAIÚJFALUI állami gazdasag, URAIÚJFALU. Telefon: 4. Telex: 037-355. 1
