Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-22 / 69. szám

1972. MÁRCIUS 22., SZERDA Az országos átlagnál magasabban Pesi megye kereskedelme 1971-ben Bár az elmúlt év kereske­delmi tevékenységét, az ellá­tási problémákat a megyei tanács csak április közepén vitatja meg, mégis érdekes az eddig ismert adatokat az or­szágos kimutatásokkal össze­vetni. Lássuk előbb az össze­sített országos számokat. A Belkereskedelmi Minisztérium megállapítása szerint a kis­kereskedelem és a vendéglá­tás 1971-es évi összforgalma emelkedett, mintegy nyolc- kilenc százalékkal, a vegyes iparcikkeké tizenhárom szá­zalékkal. Lemaradt a ruhá­zat, az emelkedés itt csak négyszázalékos. A nyereség így valamivel alatta maradt az 1970-es évinek. Különösen a ruházati kereskedelem és kis­mértékben a vas-műszaki ágak érzik ebnek a súlyát. f Főleg náluk növekedtek a terhek a forgalmat meghaladó mértékben, emelkedett a szállítási és az anyagköltség. Pest megyében tavaly szin­tén. élelmiszerre adták ki a legtöbb pénzt, akárcsak 1970- ben. Akkor 3248, 1971-ben 3628 millióért vásároltak en­nivalót. Míg 1970-ben 1300 milliót költöttek vendéglőre, tavaly már 137 millióval többet. Tavalyelőtt 915 mil­liót költöttek ruházatra, a rá­következő évben hatvanmil­lióval többet. Alaposan megugrott a ve­gyes iparcikkek, más né­ven tartós fogyasztási cik­kek iránti érdeklődés, 3102 millióról 3581 mil­lióra. Ezeknek a számoknak a bir­tokában állapította meg a kereskedelmi osztály, hogy a kiskereskedelem forgalma 3 százalékkal nagyobb volt az országos átlagnál. Ha az abszolút számot te­kintjük, a megyék között első helyen áll Pest megye kiske­reskedelmi forgalma. Ezen be­lül a tanácsi kiskereskedelmi forgalom mindjárt Borsod után következik, a szövet­kezeti kereskedelem — az ÁFÉSZ-ek — forgalma az or­szágos első helyet szerezte meg. A tanácsi kereskedelem bevétele tavaly 3586, a szö­vetkezeti 4078 millió forint volt. A kiskereskedelmi forga­lom országosan és Pest megyében is tovább emel­kedhetett volna, bizonyos jelenségek azonban gátló- lag hatottak. Köztudott, hogy a munkaerő- hiány, a kereskedelemben fog­lalkoztatottak bérhelyzete, a szakma elnőiesedése (illetve a számukra kedvezőtlen munka- feltételek), a szakemberhiány és az iparral gyakran nem kielégítő kapcsolat mind fé­kező szerepet játszottak. 1971-ben alapvető feladat­nak tartják az ellátás tovább javítását. Az árukínálat, az áruvá­laszték gyakran nincs még teljes összhangban a keres­lettel. Az elkészült tervek azonban — ismereteink szerint — biz­tosítják, hogy a fogyasztási cikkeket termelő ipari és me­zőgazdasági üzemek többsége felkészüljön a belföldi igé­nyek kielégítésére. k. m. Primőridény Hétszázezer csomó piros ret­ket vásárolt fel és indított útnak a HUN GAROFRU CT Vállalat. Tizenöt vagonnal a Német Demokratikus Köztár­saságba és egy kamionnal Csehszlovákiába. Eddig még nem fordult elő, hogy már a tavasz első napján ilyen óriási mennyiségű retket szállítottak volna. Elsősorban Budapestre és a nagyobb vidéki ipari köz­pontokba szállítanak az elkö­vetkezendő napokban az egy­re nagyobb mennyiségben je­lentkező piros retekből. Szobabérlők háza A-z újpalotai lakótelepen 320 szobás lakóházat építenek a 43-as Építőipari Vállalat dol­gozói. A szobabérlők háza lesz ez az ötemeletes épület. A Tervezésfejlesztési és Típus­tervező Intézet mérnökeinek tervei szerint házgyári falele­mekből rakják össze. Előrelát­hatóan még ez év végén befe­jezik a munkát. ÉPÍTŐIPARI BRIGÁDOK „ELSŐ A REND...” Kevesen gondolnák, milyen nehéz az építőiparban megfe­lelő és széles körű brigádmoz­galmat létrehozni, s ha már megvan, hát megtartani. Hi­szen az építők vándorolnak egyik munkahelyről a másik­ra, egyik művezető keze alól a következőhöz. Az építőipari A PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT FELVESZ 14-17 éves, általános iskolai végzettségű fiatalokat iparí tanulónak az alábbi szakmákra: KŐMŰVES, ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS, ÉPÜLETASZTALOS, FAPADLÖZÓ ÉS MÜANYAG-BURKOLÓ, VILLANYSZERELŐ, ÜVEGEZŐ, ÉPÜLETBURKOLÓ (hideg), MŰKŐKÉSZÍTŐ, VASBETONSZERELŐ, VÍZSZIGETELŐ, BÁDOGOS, TETŐFEDŐ Az ács-állványozó, a kőműves, a tetőfedő, a vasbetonszerelő és a vízszigetelő tanulóknak a jelenlegi ösztöndíjon felül 200 forint kiegészítő ösztöndíjat fizet az iskola, illetve a vállalat A szerkezetlakatos, a hidegburkoló és a műköves tanulóknak — közös megegyezés alapján társadalmi ösztöndíjat fizet a vállalat. A központifűtés-szerelő, a víz- és gázvezeték-szerelő és a szobafestő és -mázoló (tapétázó) szakmákra csak budapesti, vagy a főváros környékéről bejáró fiatalok jelentkezhetnek. Jelentkezés - írásban vagy személyesen - az alábbi cimen: Budapest XXI. Csepel, Kiss János altábornagy u. 19-21. Sodronykötél a legnagyobb választékban a l^erroglobus Vállalatnál kapható! Különböző sodronyköteleket, villámhárító kábelt, bowden belső huzalt RAKTÁRRÓL IS SZÁLLÍTUNK Felvilágosítást ad: Sodronykötél-osztályunk Bp. XIII., Dráva u. 13-15. Tel.: 200-554. A postai megrendeléseket a következő címre kérjük: FERROGLOBUS Budapest 62. Pf. 306. Előrendelést is elfogadunk, és a vevők által kért időpontokra is vállalunk szállítást. brigádokkal szemben a legelső követelmény, hogy pontosan és hibátlanul teljesítsék 'a terme­lési, vagyis az építési felada­tokat. Feloszlanak, feltöltődnek Indokolt tehát a kérdés, ho­gyan lehet megfelelő mozgal­mat szervezni ott, ahol nagy­méretű a munkaerő-vándor­lás. A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat dolgozóinak 70 százaléka tevékenykedik bri­gádokban. Összesen 137 brigád nevezett be a versenybe, s mi­re az értékelésre kerülhetett a sor, kiderült, negyvennyolc brigád nem érkezett célba. Ezeknek legalább a fele_ a munkaerőmozgás áldozatává vált. Van is egy ilyen szabály: ha a brigád negyven százaléka kilép a munkahelyről, maga a brigád is megszűnik, illetve már eleve nem lehet a szocia­lista cím birtokosa. Nem vé­letlen tehát, hogy a hagyomá­nyokkal rendelkező brigádok nyerik el évről évre a szocia­lista címet. A rang pedig kö­telez. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál 73 olyan brigád van, amely már ötnél többször mondhatja magáénak a megtisztelő címet. Ezek a brigádok a törzsgárda tagjai­ból tevődnek össze, s megjegy­zendő, a kezük alaitt dolgozó fiatalok közül már jóval ke­vesebben kérik rövid idő eltel­te után a munkakönyvüket. Mindenkivel foglalkozni! Sztancsik Jakab kőműves- brigádvezető: — 1961 óta folyamatosan a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál dolgozom. Azelőtt is voltam már itt hat évig, de 1957-ben kiléptem. 1961-ben lettem szocialista brigádvezető, s mindjárt egy tizennyolc ta­gú társaságot vettem át. Nehéz volt így kezdeni a munkát, de segítettek, lassan minden meg­oldódott. jelenlegi brigádom 21 tagú, az akkoriakból már csak négyen vannak benne, a többi elment a vállalattól, jó néhá- nyan vannak olyanok, akik hat-hét éve dolgoznak nálunk, megragadtak a brigádban. Ér­ződik, ahogy egyre jobban ösz- szeszokunk, s biztos vagyok abban, a mostaniak közül nem­igen fog egy ember is kilépni a közeljövőben. Hatszoros ki­váló dolgozó is van köztünk. Persze, sok embert a pénz vonz, mese nincsen. Engem is el akartak már húzni. Talál­koztam egy régi szaktárssal, kérdezte, mennyit keresek. Megmondtam, nem titok. Azt feleli, menjek csak hozzájuk, megkaphatom ennek majdnem a kétszeresét. Megválaszoltam, ne nézzen engem fiatal gye­reknek, aki ide-oda szaladgál. De csalogattak máshová is ... Egyszer hozzánk is beolvadt egy megcsonkult kőművesbri- gád, de nem tudtak meggyöke­rezni, egy sincs már itt, abban az időben harmincán is vol­tunk egy kalap alatt. Nehéz egy építkezésen rendet tartani, éppen mert sokféle »ember megfordul. Alkalmazkodni kell minden erővel, mert vannak buták, okosak, akik értenek hozzá, vagy azt sem tudják, mi az a tégla. De meg kell magyarázni, mindenkivel szük­séges foglalkozni. Kölcsönös érdek A legelső 'a rend. Az, hogy a tudtom nélkül a művezető egyetlen embert se mozdíthas­son el a helyéről, az, hogy mindig legyen anyag, mert azit az én dolgom folyamatosan in­tézni. Ezek csak példák. De már ezekért is szükséges a bri­gádmozgalom. Ha semmi ösz- szefűző erő nem lenne, mi tar­taná egyben a munkát? Társa­dalmi munkavégzésünk első­sorban az emberségünk függ­vénye. Egyik dolgozónk házat épített. Egyetlen hét végén fel­húztuk neki a főfalakat. Nem dicsekvésképpen, de van te­kintélyünk. Kulturális élet_ az viszont nincs, de érthetően. Néha rendezünk futballmecs- cset. Másra csak szükség lenne, de idő nincs. Hová mehet­nénk? Hét végén utaznak ha­za az emberek, örülnek, hogy megláthatják a családot. Sötétkék munkaruhájának felső zsebéből ácsceruza és colstok áll ki. Jó hallgatni, amit Sztancsik Jakab mond. Fehér Béla Tavasz, Dunakanyar Foto: Gábor Benedek sem maradt le Sándor és József után Bene­dek sem maradt adós a jó idő­vel. Jóllehet hajijaiban mínusz 2 fokkal Miskolc és Szeged volt az ország leghidegebb pontja, s reggel helyenként nulla fokos volt a levegő, nap­közben — akárcsak az elmúlt napokban — változatlanul enyhe, napos, kellemes tavaszi volt az idő. Miután a Kárpát­medencében „megnyugodott” a levegő, a hosszan tartó nap­sütés kedvezően befolyásolta a Benedek-napi időjárást, a hő­mérséklet délelőtt elérte a 10, délután a 14—19 fokot is. Megérkezett az első gólyapár A hivatalos tavasz első nap­jára megérkezett Körmendre az első gólyapár. Egy régi eme­letes ház kéményén meg is ta­lálták fészküket a tavaszt hozó madarak. § Tíz nap rendeletéiből A hatósági árintézkedésekből eredő készletátértékelési kü­lönbözetek rendezéséről szóló 7/1970. (II. 15.) PM számú ren­delet kiegészítését a 11/1972. (III. 4.) PM számú rendelet tartalmazza. (Pénzügyi Köz­löny, március 14.) A vállalati jövedelem és bérszabályozás rendszerébe tartozó gazdálkodó szervezetek Virágos Ceglédért Megszépül a város a Dózsa-ünnepsegre A Hazafias Népfront és a nőtanács felhívására a ceglédi járási KlOSZ-szervezet is el­határozta: a Dózsa-ünnepekre hozzájárul a város megszépí­téséhez. A jó idő beköszöntével a Dózsa-szobor környékét már munkába vették a Dunaújvá­rosi Kertészeti Vállalat mun­kásai: felszedték a kövezetét, előkészítik a terepet a parko­sításhoz. A városban szétszórtan 25 darab másfél méteres mű­kő virágállványt helyez­nek el — ezek elkészítését, anyaghoz­záadással együtt, a város öt kisiparosa vállalta. A ceglédi városi Kossuth Művelődési Központ épületének külső ta­tarozását szintén a helyi kis­iparosok végzik a ceglédi Épí­tőipari Szövetkezettel karöltve. A szövetkezet kölcsönzi a felállványozáshoz szüksé­ges anyagot, a kisiparosok munkájukat ajánlották fel, s Pál Tibor, nemrég önállósult fiatal bádogosmester pedig a nem csekély bádogosmunka dí­jának 25 százalékát. Egy ács­kőműves kisiparos vezetésével négyen végzik az állványozó munkát, s ennek 35 százalékát és még sok egyebet adnak tár­sadalmi munkában. P. G. tartalékalapjának felhasználá­sával összefüggő szabályok ér­telmezéséről a Pénzügyminisz­térium 310/1972. PM I. számú közleményét is ugyanitt talál­juk. A fizetővendéglátás adózta­tásáról is ugyanitt jelent meg a 311/1972. PM IX. számú köz­lemény. A lakásbérlettel és a nem la­kás céljára szolgáló helyiségek bérletével, továbbá a bérrel kapcsolatos egyes kérdésekről 10/1972. szám alatt ÉVM-köz- lemény jelent meg. Az állás- foglalások közül felhívjuk a figyelmet a 8/1971. (II. 10.) ÉVM számú rendelet 1. számú melléklete szerinti bérlemény- csoportokba való besorolással kapcsolatos megállapításokra. (Tanácsok Közlönye, március 16.) Az egyes állami boltok bér­letéről 1004/1972. (III. 16.) szám alatt kormányhatározat, és 6/1972, (III. 16.) BkM szám alatt rendelet jelem meg a Magyar Közlöny március 16-i számában. A kereskedelmi dolgozók munkaviszonyának egyes kér­déseiről a szabadkasszás kis­kereskedelmi és vendéglátó egységekről ugyanitt jelent meg a 4/1972. (III. 16.) BkM és az 5/1972. (III. 16.) BkM szá­mú rendelkezés. L l

Next

/
Oldalképek
Tartalom