Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-19 / 67. szám

HÉTFŐN Ülést tart a városi tanács ( Március 20-án, hétfőn dél­előtt kilenc órai kezdettel a városháza nagytermében ülést tart a városi tanács. Az 1972- es költségvetés és a fejlesztési alap terve, az 1971-es költség- vetési és fejlesztési célkitűzé­sek végrehajtása szerepel a napirenden. Ekkor tárgyalják meg a végrehajtó bizottság múlt évi működését, és beszámoló hang­zik el a jelölő gyűléseiken el­hangzott javaslatok megvaló­sításáról. Vizsgálat - mindenkinek Rákszűr5-vizsgálatot tartot­tak március 17-én és 18-án Cegléden a Május 1. Ruha­gyár telepén dolgozók számá­ra, Tavaly is volt ilyen vizs­gálat, de arra önkéntesen le­hetett jelentkezniük. Az idei szűrővizsgálatot kötelezővé tették, az egészség megóvása érdekében. Ellenőrző vizsgá­latban így közel ezer munkás és munkásnő részesült a ceg­lédi gyáregységben. A hónap végén nyereség A Május 1. Ruhagyár ceglé­di telepe március 31-én fizeti ki dolgozóinak a nyereségré­szesedést. Az idén 15 munka­nap bérének megfelelő össze­get kapnak a munkások. PEST MEGYEI nlftLAP KÜLÖNKIADÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1972. MÁRCIUS 19., VASÄRNAP Idén több a középiskolába jelentkező Kevesebben mennek szakmunkásképzőbe A ceglédi általános isko­lákban 442 nyolcadik osztá­lyos tanuló döntött arról feb­ruárban, hol, hogyan szeret­né folytatni életpályáját, mi szeretne lenni. A jelentkezési lapok már megérkeztek a gimnáziu­mokba, szakmunkásképző intézetekbe, rövidesen megkezdődnek a felvételi beszélgetések. Hová, merre indultak a la­pok? Sikerült-e összeegyez­tetni a szülők, a tanulók vá­gyait, adottságait és a nép­gazdaság igényeit? A jelent­kezési lapok továbbítása után csak az egyik kérdésre vála­szolhattak a művelődésügyi osztályon: hová kérték fel­vételüket a tanulók. Hogy tervük sikerül-e, az a felvé­teli beszélgetések után derül ki. A továbbtanulók 49 szá­zaléka ipari, vagy mező- gazdasági szakmunkáskép­ző iskolában szeretne szakmát tanulni. 27 százalékuk szakközépisko­lában, 18 százalékuk gimná­ziumban kívánja folytatni ta­nulmányait. Érdekes képet ad, ha a tavalyi jelentkezé­sekkel hasonlítjuk össze az ideit. Tavaly a továbbtanulók 55 százaléka ipari iskolában, 24 százaléka szakközépiskolá­ban, 14 százaléka gimnázium­ban szeretett volna tovább ta­nulni. Csökkent a szakmunkás- képző iskolákba jelent­kezés, és nőtt a szakkö­zépiskolába, gimnáziumba jelentkezők száma. A 442 tanuló közül 40 nem kíván szeptembertől tanulni (9 százalék), ők már a nyá­ron szeretnének munkába állni. örvendetes, hogy a tanyai is­kolákba járó 68 nyolcadik osztályosból 1 tanuló gim­náziumba, 7 szakközépiskolá­ba, 41 szakmunkástanulónak, 2 gép- és gyorsírónak jelent­kezett. Számukra nagy erő­próba lesz a középiskola; a pedagógusok a szakköri fog­lalkozásokon, korrepetáláso­kon felkészítik őket a fel­vételi beszélgetésekre. Sz. A. NŐK A SZALAGON A fiatalodó gyárban Délután fél kettő. A Május 1. Ruhagyár ceglédi telepének kapujában a második műszak­ba érkezőket fogadja a portás. Az asszonyok gondolatában még a rendbe tett lakás, a jól sikerült ebéd. Aztán becsukó­dik a kapu, felbúgnak a gépek, a figyelem már a munkára összpontosul. De ki lehet-e zárni nz otthoni gondokat, örömöket a zajos munkater­mekből? Az egyik asszony ar­cán feszülnek az izmok amint ráhajol a gépre, a másik dú­dolva fűz cérnát a tűbe, a harmadak még elmeséli, hogy megint rossz jegyet hozott a gyerek az iskolából. Valaki azon sóhajtozik, hogy soká lesz még fizetés. Váradi Péterné nemrég jött vissza a gyermekgondozási szabad­ságról. Tizennégy éve dolgo­zik a telepen. — Tipikus asszonysors az enyém — mondja a fiatalasz- szony. — A piait én viszem és hozom a bölcsődéből, ugyanis olyan kedvezményben részesültem, hogy egy mű­szakban dolgozhatom. Ez sokat könnyít az időbeosztásomon. A kicsin kívül van egy 10 éves kislányom. Nemrég vet­tünk házat, amelyet javítgat­ni keli. Szépein telik mindenre, majdnem ötezer forintot ke­resünk havonta. Az elégedett­séget talán annak köszönhe­tem, hogy csak olyan célt tű­zünk magunk elé, amit — le­hetőségeinkhez mérten — el is érhetünk. Kristóf Györgyné 1955 óta lolgozik a villanyvarrógép mellett.-- Ml elmondhatjuk, hogy ez a gyár a második ottho­nunk, hiszen a férjem is itt dolgozik. Amikor én megyek, ő jön, váltott műszakba kér­tük magunkat. így jobban el tudjuk látni a két gyereket. Sokszor a telep kapujában be­széljük meg az otthoni tenni­valókat. Lehet, hogy máshol többet keresnék, de nem hi­szem, hogy valaki is rá tudna beszélni bennünket, hogy el­menjünk innen. Átlag négy­ezer forintot keresünk havon­ta. A munkásemfoerek ki­egyensúlyozott életét éljük. Persze, ha. nőnek a gyerekek, több kell. Nagyon szeretnénk továibbtaníttatni őket. Árva Lajosné sem felejti el könnyen az idei nőnapot. Ek­kor köszöntötték őt a gyár vezetői és munkatársai, ugyanis húsz évvel ezelőtt lépte át először a gyár kapu­ját. — Rég volt, talán igaz se volt — mondja nevetve Ar- váné — fiatal voltam én is, a gyár is. Én lassan megöreg­szem, a gyár meg egyre fiata­lodik. Akkor még nem volt öltöző, meg fürdő. Most van minden. Nem kell már ki­menni a gyárból, ha valaki­nek valami baja adódik. Itt van az üzemorvosi rendelő egy ugrásnyira. Akik nemrég jöt­tek ide, igy találják természe­tesnek. Ök nem tudják, mit jelent az, amikor az ember szeme láttára épül, szépül az a hely, ahol a fél életét le­töltötte. Tudja, mit szeretnék megérni? Azt, hogy egy saját bölcsődéje legyen a telepnek. Tudom, mit jelent korán reg­gel szaladni a gyerekkel. Egy huszonéves kislány Is közbeszól: — És azt is tessék megír­ni, hogy jó lenne hajszárító az öltözőbe! Gondok, örömök, otthoniak és gyáriak. Nem lehet elhessenteni őket, sem az otthoni, sem a gyári kapun kívülre. Velük maradnak, s ez így természetes. Csatári Ilona Liszt a laborban Albertirsa Szavalóverseny a könyvtárban Nemrég számoltunk be az albertirsai iskolák és a köz­ségi könyvtár hasznos együtt­működéséről, és most újból a kisdobosok és az úttörők töl­tötték meg a könyvtár ter­meit. A nagyközség két iskolájá­nak legjobb szavalói vettek részt azon a szavalóversenyen, ahol eldőlt, kik képviselhe­tik a járási döntőn iskoláju­kat. A zsűrinek, melynek tagjai sorában jelen volt Trencsényi Edit járási úttö­rőtitkár is, nem volt könnyű harminc versmondó közül kiválasztani a legjobbakat. A jól sikerült verseny vé­gén a járási úttörőtitkár is­mertette az eredményeket és a legjobb szavalóknak könyv- jutalmat adott át. Megszegte a tilalmat Kétrendbeli csalás, jogtalan használat, hivatalos személy elleni erőszak miatt került a bíróság elé Gyura László 21 éves, többszörösen büntetett ceglédi betanított munkás. Utolsó büntetése letöltése után rendőri felügyelet alá helyezték és megtiltották, hogy italboltot, vendéglőt lá­togasson. A múlt nyáron a fiatalember megszegte a tilal­mat. Társaságával először az ÁFÉSZ éttermében sörözött, majd a Kossuth étteremben vacsorát és italt rendelt — és fizetés nélkül távozott. Távozáskor az étterem elől elvitt egy kerékpárt. Bár a tárgyaláson Gyura László csak a kerékpárlopást ismerte el, a tanúvallomások és tettei alapján 3 évi bör­tönbüntetésre ítélték és 3 év­re eltiltották a közügyek gya­korlásától. A váidlott fellebbe­zett. TÓDULT A KÖZÖNSÉG A nárcisztól a kaktusz virágáig Debrecenbe is meghívják Az elmúlt hét emlékezetes kulturális eseménye volt a ceglédi zeneiskolában hétfőn tartott diafilmvetítés. Tóth István fotóművész Virágva­riációk című színes diafilm- összeállítását láthatták az ér­deklődők. Tóth István hasonló bemu­tatói iránt mindig nagy az érdeklődés, így volt ez most is. A zeneiskola százhúsz sze­mélyt befogadó hangverseny- terme szűknek bizonyult, so­kan állva nézték végig a két­órás műsort, a későnjövőknek csak az ajtóban jutott hely. A fotóművész segítője volt Baldavári László, aki a szö­veget írta és Szappanos Ist­ván. a grafikai munkák ké­szítője. Klasszikus zeneművek hangjára szebbnél szebb vi­rágok tarka kaleidoszkópja váltakozott a nézők előtt. A bomló szirmok, a virágok viaszos kelyhe, a levelek raj­zos erezete mind-mind a ter­mészet meglesett szépségét varázsolták a néző elé. A mezőik egyszerű virágait, és a tükrös kirakatok ritka szép­ségeit láthattuk. A nárcisztól a kaktusz virágáig, a pipacs­tól az orchideáig, a virágzó gyümölcsfákig, szobai virág­csendéletig, színes fotók szá­zait vetítette a művész. A diaporáma néven ismert újfajta vetítőberendezés nagy­szerű technikai bravúrokat tett lehetővé: például az ala­kok és színielc áttűnését. Cso­dálatos csokrot kötött a fo­tográfus kedves virágaiból, így hát megbocsátható, ha műsora kissé hosszúra sike­rült. Szerette volna megoszta­ni velünk mindazt a szépsé­get, amit a tarsolyába gyűj­tött. Valószínű, hallani fogunk még Tóth Istvánnak erről a művészi összeállításáról, ugyanis megtekintették a deb­receni virágkarnevál rendezői is, akik felkérték a művészt, a nyári események idején is­mételje meg előadását váro­sukban. (tamasi) A turisták már készülődnek SOKAN ÉLNÉK A KEDVEZMÉNYEKKEL Valljuk be őszintén: uta­zást szerető nép vagyunk. Kí­váncsiak hazánk legtávolabbi zugára, emlékeire és műem­lékeire. Az országjáróknál nem kevesebb azok száma sem, akik egy-egy külföldi is­merkedő úttal teszik emléke­zetessé nyarukat, telüket. Ez alól a turistakedv alól a ceglédiek sem kivételek. Iga­zolja ezt a helybeli IBÜSZ- iroda forgalma, melyre okot adott a Belügyminisztérium útlevelekről szóló rendelete. Sokan kérnek olyan útlevelet, amely 1972. január 1-től ma­gán- és szolgálati utazásra egyaránt szól Csehszlovákiá­ba, Bulgáriába, Lengyelor­szágba, Jugoszláviába, Romá­niába, NDK-ba és a Szovjet­unióba. , ' Sokan tervezgelnek: motorkerékpárral, autóval vágnak neki az útnak, maguk akarják felfedezni a szépet. Kötetszámra olvassák az út­leírásokat, prospektusokat, bédekereket. Ez utóbbira tanú a városi könyvtár, ahol nincs kölcsönzési nap, hogy néhány ilyen kötetet ne kérnének, vagy ne jegyzetelne valaki szorgalmasan az országutakat ismertető kötetekből. — Sokan bízzák magukat az IBUSZRA — mondja Mészá­ros Piroska irodavezető. ■— Vannak, akiket nemcsak a kíváncsiság és a „magán úton szerzett élmény” csalogat utazásra, hanem élnek a cso­portos út adta kényelemmel. Ök sem járnak rosszul. Ke­letre, Nyugatra egyaránt in­dulnak csoportjaink. Július végén például ötnapos gra­zi—bécsi útra készülődik több ceglédi. Az autóbusz innen indul, s mivel a költségek is elfogadhatóak, a jelentke­zetteken kívül is van sok érdeklődő. Jelentkezésüket április elejéig elfogadjuk. — Augusztusban csodálatos vidékre: Szász-Svájcba indul kilenc napra egy csoportunk. Teljes ellátást kapnak turis­táink, és valószínű, repülő- útjuk is lesz, nemcsak vona­tozni fognak. — Néhány hónap, és a helyi forgalmunk is jócskán megnövekszik. Ha megnyitja kapuit az idei Budapesti Nem­zetközi Vásár, reméljük, nem lesz kevesebb a kedvezményes vasúti jegy igénylőinek szá­ma nálunk, mint tavaly volt-'í: -i, Kevesen, de szívesen • és igyekezettel dolgozunk a ceglédi IBUSZ-irodában. So­kan okoznak örömet azzal, hogy útjuk után felkeresnek és beszámolnak élményeikről. Nem úgy fogadjuk őket, mint akik hátráltatják a napi mun­kánkat. Inkább örülünk elé­gedettségüknek. E. K. Mezei futóversenyen a CVSE Cegléden, a Körösi úti malomban a gabona beérkezésétől a liszt elszállításáig, az őrlés és a raktározás közben, többször el­lenőrzi a laboratóriumban Czibere Pálné a gabona és a liszt minőségét. Megvizsgálják sikér- és nedvességtartalmát, ízét, színét, szagát is. Foto: Apáti-Tóth Sándor Tíz év után újra megren­dezték a vasutas egyesüle­tek országos mezei futóverse­nyét. Budapesten, a Népli­getben 14 egyesület közel 600 sportolója indult el. Az eredményeket általában ká­rosan befolyásolta az újra beköszöntött tél, a raj tolók kö­zül sokan feladták táv köz­ben a küzdelmet. A CVSE is indult és szereplésével nem keltett csalódást. Az össze­tett párosversenyben a 6. he­lyet szerezte meg, a győztes a •Pécsi VSK volt. A fiúknál a serdülő „B” kategóriában a CVSE Ungvári, Tóth, Illés, Matuz és Sipos összeállítású csapata Vasutas bajnokságot nyert. Ifjúsági leányoknál harmadik lett a ceglédi gárda. Egyénileg Ung­vári és Berényi nyújtotta a legjobb teljesítményt, mind­ketten negyedikek lettek. Cegléden tartották meg a já­rás mezei bajnokságát. Nagy­kőrös, Abony, Albertirsa és a CVSE közel 300 verseny­zőt indított. Az összetett pont­versenyben a nagykőrösiek végeztek a legjobban, serdülő és ifjúsági korcsoportban egyenlőek voltak a ceglé­diekkel, gyermekszámokban viszont a legjobbnak bizonyul­tak. U. L. Forgalom és ellenőrzés Ezekben a napokban több járművezető volt kénytelen megállni a városban a szolgá­latban levő rendőr utasító jel­zésére. Udvarias, oktató han­gon adják a rendőrök a sza­bálytalankodók tudtára, hogy milyen veszélyt okoz a figyel­metlenségük, nemtörődömsé­gük. A városban egyre növek­vő járműforgalom megkövete­li, hogy a KRESZ-szabályokat ne csaik ismerjék, hanem min­dig alkalmazzák is, akik autón, motorkerékpáron, vagy kerék­páron vesznek részt az utca forgalmában. SZAKMUNKÄSVIZSGÄRA előkészítő tanfolyamot indít ismét a ceglédi KIOSZ. A tanfolyamra kőműves és ács szakma kivételével több más szakágban lehet jelentkezni. Bővebb felvilágosítást, tájé­koztatást a KIOSZ irodájá­ban kaphatnak az érdeklődők, a Kossuth Művelődési Köz­pont földszinti helyiségében. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK AfoR ceglédi kiren­deltsége (vasútállomás mellett) megbízha­tó raktáros dolgozót vesz fel. _______________ Po rta eladó, 160 n.-öl. VI., Báthory utca 24. Kombináltszekrény, bárszekrény újszerű állapotban eladó. Ér­deklődni: öt után, va­sárnap egész nap. Rá­kóczi út 19/b. II. 4. Selmeczi. Gyakorlott anyag- könyvelőt felveszünk. Cím: Ceglédi Vasipari Elektromos Ktsz, Ceg­léd, Szabadság tér 5. főkönyvelő. Építész­mérnököt veszünk fel ceglédi munkahelyre. Jelentkezést kérjük: „Főmérnöki beosztás” jeligére a Ceglédi Nyomdába, a részletes önéletrajzzal és fizetési igény közlésével. Több éves számviteli gyakorlattal rendelke­ző képesített könyvelői keres számlaellenőri beosztásba a Zöldség­éé Gyümölcsfeldolgozó Vállalat. Cegléd. Április—szeptember hónapokra üdülés cél­jára külön bejáratú kis szobát (oldalszo­bát) keresek Cegléden. Pontos elmet „Hétvé­gi csendes pihenés H 23 547” jeligére a ki­adóba. Porta, 100 n.-öl, el­adó. VI., Wesselényi út 21. szám. á

Next

/
Oldalképek
Tartalom