Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-18 / 66. szám

1972. MÁRCIUS 18., SZOMBAT ‘‘"^/CtrSetp 5 C~7r^\\ Antik I A toh'tótfalui Kék-Duna Szak- -l/V. )I szövetkezet 75 holdon termel cse­megeszőlőt. Az asszonyok meg­kezdték a metszést. Foto: Gábor Koszorúzás és emlékünnepségek ,ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssss^ 1 SZ£W£W2)ߣI s $ í ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssfss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssss/sssssssssssssS' EGESZ EVBEN MUNKÁBAN Automata betongyár Alapanyag csövekhez, mozaiklaphoz Mint minden járásban és vá­rosban, Szentendrén is már­cius 15-én kezdték meg a for­radalmi ifjúsági napok ün­nepségsorozatát, a városi ta­nács dísztermében rendezett megemlékezéssel. A Tanács- köztársaság évfordulójának tiszteletére a KISZ-fiatalok hol­nap, vasárnap mezei futóver­senyt rendeznek. Budakalászon a művelődési házban ünnepük meg március 21-én a KISZ fennállásának 15. évfordulóját Azt, hogy több-e vagy keve­sebb, nehéz eldönteni, Szent­endrén mégis úgy mondják, a városba érkező idegeneknek mindössze tizede szórakozik, nézelődik szervezetten. Régóta tervezik tehát, hogy elindíta­nak egy városnéző autóbuszt, ez viszont valami folytán min­dig meghiúsult. Noha a legna­gyobb nehézséget a busz meg­szerzése okozhatná, ezúttal egyszerű a helyzet. A Volán 20-as vállalat szentendrei üzemegységé­nél ott vesztegel egy kis panorámás autóbusz, mintha csak azt várná, hogy a város idegenforgalmát szolgál­hassa. A buszt az üzemegység vezetője fel is, ajánlotta a vá­rosi tanácsnak, amely hamaro­san eltervezte az egyelőre még képzeletbeli városnéző autó­busz képzeletbeli útvonalát. A tárgyalások még folynak az ügyben, de hogy jelenleg ki ki­vel tárgyal, azt nehéz kideríte­ni. A helyi idegenforgalmi hi­vatalban reménykednek a si­kerben, olyannyira, hogy már hirdetményt is készítettek a HÉV-állomásra, nehogy egyet­len, a tervszerű városnézést kedvelő turista is elszalassza a lehetőséget. A városnézéssel kapcsolat­ban van még egy hír, s ezúttal a kezdeményezés érdeme tel­és ugyanezen a napon két he­lyen rendeznek a járásban koszorúzási ünnepséget: Szent­endrén és Lajos-forrásnál. A már hagyományos fel- szabadulási futóversenyt Szentendrén rendezik március 30-án. Április 4-én, hazánk felszabadulásának 27. évfor­dulóján a fiatalok a szent­endrei szovjet, hősi emlék­műnél koszorúzási ünnepsé­gen róják le kegyeletüket. jes mértékben az idegenforgal­mi hivatalé. A városnak tíz idegenvezetője van, abból öten kiemelkedően aktívan dolgoz­nak. Segítségükkel szeretnének szervezett vá­rosnéző programokat indí­tani április második felé­ben. Eleinte heti egy alkalommal, később, a nyár folyamán két­szer is. Nos, a városnéző kör­utak befejeztével a vendégeket az idegenforgalmi hivatal he­lyiségébe kalauzolnák, ahol szentendrei ihletésű rézkarco­kat és grafikákat állítanának ki. így a turisták a műemlé­keken túl megismerkedhetnének a város élő művészetével, sőt a helyszínen a képekből vásárolni is lehetne. A művé­szek szívesen fogadták a hiva­tal kezdeményezését, Balogh László festőművész pedig azt is felajánlotta, hogy segít a rögtönzött képtárat szépen el­rendezni. <f. b.) ÜT A POKOLBÓL című folytatásos regényünk leg­közelebbi részét — anyag­torlódás miatt — keddi számunkban közöljük. Hónapokig tartó, megfeszí­tett munka után termel a Be­ton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában a köz­ponti oszíáiyozóberendezés. Működnek a törőberendezé­sek is. A régi betonüzernek most már jó minőségű, osztá­lyozott anyagot kapnak. Ez az anyag ugyanis nagy mér­tékben javítja a betonkeveré­kek minőségét. Ennek ered­ménye például az is, hogy idén jelentősen növelni tudják a legjobb alapanyagot igénylő vízzáró betoncsö­vek termelését. A mosit üzembe helyezett berendezés osztályozó része azonban csak a végleges víz­ellátási rendszer elkészülése után próbaüzemelhet. Az osz­tályozóüzemhez közvetlenül kapcsolódó központi automa­ta betongyár technológiai sze­relésén az utolsó simításokat végzik a kivitelező vállalat szakmunkásai, s az elmúlt na­pokban az első keverékek már elhagyták a berendezést. Ez az automata gyár két műszakban 120 ezer köbméter betont készít, s ez az egész szentendrei üzem betonigé- nyét kielégíti. Term e éven­ként 45 ezer folyóméter Sen­ján a következő csoportok­ba sorolhatók: virágsorozat, vársorozat, sportsorozat, kép­művészeti sorozat, Balaton- sorozat. De találhatók alkal­mi kiadások is: borítékok a posta első napi bélyegeihez, „Gutanberg”-feldrattal a nyomdászok János-napi ünne­pélyére, s különféle cégek jel­zéseivel ellátott, speciális ren­deltetésű borítékok. A szentendreiek rugalmasságá­nak egyik magyarázata — a megrendelők közvetlenül je­lenthetik be igényüket a gyár vezetőségének. Leggyakoribb vendégek: az OTP, a posta és a nyugdíjintézet. Teljesítménye csak eszmei Több éves hiányt akartak megszüntetni a szentendreiek amikor elhatározták, hogy ab­lakos borítékokat gyártanak. Erre a célra vásárolták meg az angol Carla w-cég beren­dezését — amely külső nyo­mórésszel ellátott ablakos bo- rítékkészító gép. Teljesítmé­nye a gépkönyv szerint 60—70 ezer boríték műszakonként, azonban ezt a mennyiséget az üzemkezdet óta nem sikerült legyártani, pedig ennek már két éve! Értóknyomott borí­tékból 42—45 ezret, ablakos­ból átlagosan 30 ezret készít a gép. Mappák — igények szerint A fejlődési lehetőségek: a papírminőség, a szín, a díszí­tés, a minta, egyszóval a mi­nőség változtatása, s termé­szetesen a választék bővítése. Idén 10—12 féle új mappát je­lentetnek meg a szentendrei papírgyáriak. Az első negyed­évben kerül piacra az Olim­pia-mappa, melynek fedőlap­ját az eddig rendezett olim­piák évszáma és a rendező or­szágok zászlói díszítik. Kíván­ságra idén először dombor- nyomású borítékot és levélpa­pírt is gyártanak a megrende­lő vállalat, illetve az intéz­mény cégjelzésével. tab-nyomócső, 450 ezer folyó­méter Siome-cső és 980 ezer négyzetméter mozaiklap „hát­beton” anyagát fedezi. Ezen­kívül biztosítja még a III-as és a IV-es csarnokok beton- ellátását, 20 ezer köbméter transz­portbetont készítenek itt ♦ Ahány ház, annyi szokás ♦ Erdő mellett — új üzem Kinek jut eszébe, amikor fa­kanalat vásárol, hogy ugyan­ilyennel főznek Svájcban vagy Hollandiában a háziasszo­nyok. A pomázi Faipari Ktsz loanalait ugyanis Európa-szer- te ismerik. A kis szövetkezet évente négymillió főzőkana­lat szállít Angliába, Nyugat- Németországba, Svájcba és Hollandiába. Ha győznék, a dupláját is exportálhatnák. A fakanál gyertyánból ké­szül, ovális, csücskös, kerek és lyukas formákban. Ahány ház, annyi szokás — tartja a régi mondás, s ezt a pomáziak tudják igazán. Egy angol há­ziasszony ugyanis csak ovális kanállal keveri az ételt, a svájciak viszont nem ragasz- kadnak annyira a tradíciók­hoz; a hollandok a lyukas ka­nalat szeretik. De ne menjünk messzire: a magyar kereske­delem nem vesz át mást, csak csücskös és kerek kanala­kat, mondván: mi azt vásárol­juk. Cegléd környékén pél­dául csak a kerek formájúakat lehet eladni. Nehezen tudja teljesíteni a pomázi szövetkezet valameny- nyi hazai és külföldi meg­rendelését, ezért föladta mo­nopolhelyzetét és önmagának teremtett konkurrenciát. Együttműködési szerződést kötött a Mátravölgye Termelő- szövetkezettel, s Hasznoson fakanál-melléküzemet létesí­tettek. A Mátrában helyben van a faanyag, a pomáziak le­szállították a gépeket és meg­hazai megrendelők részé­re. Az osztályozóüzem és a be­tongyár egész évben üzemel majd, mert tervezését és ki­vitelezését úgy oldották meg, hogy a teljes osztályozási, mérlegelési, keverési folya­matok zárt, fűtött térben tör­ténnek. kezdődött a termelés. A ha­szon kettős: a tsz öt ven asz- szonynak állandó munkaal­kalmat teremtett, a kisipari szövetkezet pedig egymillió darabbal növeli évi termelését. A fakanalat gyárilag nem érdemes előállítani, mert „tar­tós” fogyasztási cikk és keve­set vásárolnak belőle. A po­mázi szövetkezetnek mégis megéri: 11 millió forintos ter­melése után 35 nap nyereség- részesedést fizethetett dolgo­Egyre több községben látni, hogyan fejlődnek a háztartá­sok; fürdőszoba nélkül alig építkeznek, korszerűsítik a konyhákat, fokozatosan fel­számolják a hagyományos tűz­helyeket. Pestközeiben foko­zottabb ez a fejlődés. Budaka­lászon itíz évvel ezelőtt még csak 2—3 új pb-gázfogyasztót tartottak nyilván, ma 660 csa­lád süt-főz modern pb -gáztűz­helyen. Csak az a baj, hogy a ha­vonta vagy másfélhónapon­ként sorrakerülő palackcsere nagyon fáradságos, kényel­metlen, időrabló. A budakalá­sziak Pomázra, Szentendrére, Csillaghegyre mehetnek, köze­lebb nincs palackcsere-lehető­ségük. Érthető, hogy a nagyközségi tanácsot állandóan ostromol­ják, s a legutóbbi járási NEB- vizsgálat is azt állapította meg, hogy helyben kell nyit­ni gázcseretelepet. Igenám, de hogyan? Csobánczi István nagyközsé­gi vb-titkár beszél gondjaik­ról. — A szükséges területet biz­Utcakeresztelő Leányfalun Az. utóbbi évek ütemének megfelelően az idén újabb 70 —80 telket parcelláz a leány­falui nagyközségi tanács. Tavaly mintegy százan kértek építési engedélyt, zömében hétvégi házra. Sorra nyílnak a település szé­lén az új utcák. Kezdetben nincs nevük. Mint mondják, a legutóbbi villanyhálózat- bővítésnél az egyik utcát kényszerűségből így kellett meghatározni. „ ... az, ame­lyik ott, Fazekasaknál fut fel a hegynek.. .*• Más utcáknak maguk a la­kók adnak nevet: Csend ut­ca, Ibolya utca, Jázmin utca, Farkas utca . Így fordulha­tott elő, hogy három utca is megkapta Szendrey Júlia ne­vét. És mit csinálhatott az ide­gen, aki a Csaba utcát keres­te, amikor annak négy ága is volt?... Az utcadzsungeiben te­remtett mo-.t rendet a ta­nács. A napokban megtartott ülésen jóváhagyta a korábban kiala­kult 12 utca nevét, 28 utcá­nak pedig nevet adott. Egy ki­csit előre is tekintettek, az új, ezután parcellázandó részek utcáit is elnevezték. Itt egye­lőre az a gond. hogy hová te­gyék a táblát, hiszen még nincs se víkentíház, se kerítés. Újjáépülő hidak A múlt év nagy záporai a két szentendrei, amúgy is jócskán elhasználódott hidat — Szmerdánban és a Szabad­ság-forrásnál — alaposan alá­mosták, életveszélyessé vál­tak, felújításuk sürgőssé lett. A tanács útjavító munkásai a napokban hozzáfogtak átépí­tésükhöz. Mintegy hatvanezer forintos kiadás ez a tanács számláján, terven felül. tosítottuk, az építkezéshez bontási anyagot is adnánk, a mintegy 300 ezer forintos épí­tési költségekhez a lakosság részjegyekkel járulna hozzá. Vagyis minden a legnagyobb rendben menne. De... Egy-egy gázpalackja min­den fogyasztónak van. Ezen­felül azonban a telep is leg­alább 200 cserepalackot igé­nyel. Itt feneklett meg a tárgyalás a pomázi ÁFÉSZ- szel. ök üzemeltetnék a tele­pet, de mint mondják, csere­palackot nem tudnak biztosí­tani, beszerzési és eszközle­kötési költségproblémák miatt. A TIGÁZ évek óta nem ad palackot sem az ÁFEsz­nek, sem magánfélnek. Most a tanács megpróbálja a TIGÁZ-zal való közvetlen tárgyalást, hátha igy sikerül megoldani a vajúdó problé­mát. Annál inkább megoldást sürget a kényelmetlen hely­zet, minthogy a legközelebbi, pomázi gázcseretelepre jár számos más község lakossága is — s az igények túlnőttek az itteni adottságokon. P. G. Száz éve Rießr, most Szentendre IDÉN ELŐSZÖR: DOMBORNYOMÁSU BORÍTÉK Tavaly volt száz esztendeje, hogy Riegler József Ede üze­mében elkészült az első levél- boríték, és díszes levélpapír. Magyarország borítékszükség- letét azóta — néhány kisebb üzemtől eltekintve — kizáró­lag a Szentendrei Papírgyár fedezi. Évente 400 millió borí­tékot gyártanak a Duna-parti városban a gépsorok, s ez annyit jelent, hogyha a fel­nőtt lakossággal számolunk, körülbelül 60—80 borítékot használunk el évenként Per­sze, ez a valóságban nem így van, a borítékok jelentősebb mennyiségét nem a magán-, hanem a hivatalos levelezés köti le. Közvetlenül a gyárhoz A gyár elmúlt évi termékei a válogatás, a díszítés alap­Városnézés kép vásárlással LESZ-E PANORÁMÁS? 4 millió fakanál exportra Saját konkurrencia zóinak. s. i. Akadály a palackhiány Budakalászi gázcseregondok I t t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom