Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-17 / 65. szám

Kedvez a jó idő JÖVEDELMEZŐ ÉS BIZTONSÁGOS A VETŐMAGTERMESZTÉS Bő a választék — Lesz elég zöldség Öt tsz jó példája Nagy a forgalom ezekben a napokban a Vetőmagtermesz­tő és Ellátó Vállalat monori alközpontjának kertészeti osz­tályán. A monori járás vala­mennyi tsz-ének itt biztosít­ják a vetőmagot, de ellátnak járáson és megyén kívüli tsz- eket is. A tsz-ek érdeklődése a ve­tőmagok iránt azért is nagy, mert a tavaszias, napsütéses időjárás kedvez a vetőmag ül­tetésének. A monori járás közös gazdaságainak többségé­ben földbe került már a borsó és a zöldségfélék egy része. Vetőmagból az idén minden eddiginél nagyobb válasz­ték áll az érdeklődők rendel­kezésére a monori alközpont­ban. A tsz-ek számára könnyí­tett a vetőmagellátó a vásárláson. A vásárolt vető­mag ellenértékéhez szüksé­ges banki fedezetigazolást néhány napja már nem kell kérni a közös gazdaságok­nak: az igénybejelentést köve­tően azonnal szállítani tudják a vetőmagot. Érdekesen alakul a mo­nori járásban a zöldség- és virágmagtermesztés. Az előző évekhez viszonyítva nőtt az érdeklődés a faj­taborsó-, a kapor-, a kö­mény- és a virágmagter­mesztés iránt. Ezekből a növényekből az el­múlt években minimális meny- nyiséget termesztettek. Az idén a gombai Üj Élet Tsz 45, az úri Béke Tsz 10, a sülysápi Petőfi Tsz 30, míg a bényei Népfront Tsz 15 hektáron termeszt kaprot és köményt. A mendei Lenin Tsz három holdon különféle vi­rágmagot. Sárgarépából is ki tudják elégíteni az igényeket, örven­detes: jelentősen nő a vetés- terület ebből a zöldségfajtá­ból. A monori járás közös gaz­daságainak nagy része felis­merte, hogy jövedelmező és biztonságos a vetőmagtermesz­tés. A talajadottságok is ked­vező feltételeket nyújtanak eh­hez. VASÁRNAP Országos vásár Pilisen Országos állat- és kirakodó­vásárt tartanak vasárnap, március 19-ém Pilisen. Műtrágya a kukorica alá Befejezte az őszi'kalászosok fejtrágyázását Üllőn a Kos­suth Tsz. A műtrágyaiszórók rövid pihenő után vetés előtt 400 kiló vegyes műtrágyát szórnak 370 holdon a kukori­ca alá. MONOB'VIDfa ■P £ S,T - M E G Y E I H í R LAP KÜIÖNK IÁD Á S XIV. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1972. MÁRCIUS 17., PÉNTEK MQN0R, KENYÉRGYÁR Naponta 70 mázsa kenyér Éj szaküzletek nyílnak — Tájjellegű kenyerek Kevés a szakember Naponta 60—70 mázsa ke­nyeret sütnek a monori Ady Endre úti kenyérgyárban. Hét községet, Monort, Üllőt, Va- sadot, Csévharasztot, Gombát, Bényét, és Kávát látja el a monori üzem naponta friss kenyérrel. Hat kemencében folyik a sütés, 14 ember dolgozik a két műszakban. Bármennyire is furcsán hang­zik — köztük mindössze egy a szakképzett sütőipari mun­kás. — Nagy gondot jelent ez számunkra is — mondja Bo- zóki Károly, a kenyérgyár ve­zetője. — Nem is tudom, mi lesz, ha ez így megy tovább. A többi 13 dolgozónk beta­nított munkás, igaz, igye­keznek jól ellátni feladatu­kat. — Nem kis terhet jelent számunkra a hét község ke­nyérrel való ellátása. Hét végén például 150 mázsa ke­nyérmegrendelést kapunk. Ezt a mennyiséget egy műszak alatt képtelenek lennénk ki­sütni, ezért az előszállítás már pénteken délután meg­kezdődik ... így természetesen, nem mindenki jut szom­baton friss kenyérhez. A monori kenyérgyár igyek­szik a kenyér minőségén ja­vítani. Kis laboratóriumokban naponta vizsgálják a pándi és pilisi malomból érkező lisz­tet. Eddig nem volt panasz a liszt minőségére. Az élesztő minősége azonban nem kielé­gítő. Jelenleg egyedül az ha­tározza meg, hogy jó és szép kenyér készül-e a monori üzemben. Az eddigi tapasz­talatok vegyesek. Monoron készülnek a pék­sütemények is a hét község részére. Naponta 35—40 ezer darabot szállítanak az üzle­tekbe. Nyolc kenyér- és péksüte- mény-szaküzlete van a ke­nyérgyárnak. Nemrég nyílt meg Gombán az egyik, az ed­digi tapasztalatok kedvezőek. Még ebben a félévben szak­üzletet nyitnak Úriban, jövő­re pedig Üllőn is. A monori Mátyás király utcai részlegüket taatarozzák. Néhány hét múlva elkészül, s akkor itt 3—4—5 kilós „táj­jellegű” kenyeret sütnek majd a szaküzletek részére. Teljes rekonstrukciót haj­tanak végre a közeljövőben a monori kenyérgyárban. Felújítják a kemencéket, a vízvezetéket, a külön­böző gépeket. A termelés, a kenyérgyártás azonban a munkák idején sem szünetel, hiszen a kenyér mindennap az asztalunkra kell, hogy kerüljön. Gér József ZÖLDEN ÉRKEZIK ECUADORBÓL Érik a banán - Monoron Később jön az újság? A törzsgárda megbecsülése POSTAI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE MONORON A monori járás 18 községé­ben 20 postahivatal van. Ve- csésen kettő, Monoron ésMo- nori-erdőn egy-egy hivatal áll a lakosság rendelkezésére. A héten, a 150 — a járásiban lévő postai dolgozó — képvi­seletében 50 résztvevővel szak- szervezeti küldöttértekezletet tartottak a monori nagyközsé­gi tanácsteremben. Varró Im­re, a járási góchívatal veze­tője, az elmúlt évi eredmé­nyekről tájékoztatta a küldött- értekezlet résztvevőit. El­mondotta, hogy a járás pos­tahivatalai mindössze 27 ezer forinttal maradtak el az 1971. évi terv teljesítésétől. Ez — egyben azt is jelentette, hogy a hivatalok összességében 99,7 százalékra teljesítették tervü­ket. Ezután Zika János, a pos­tások szakszervezetének mo­nori. járási tátikára tartotta meg beszámolóját. Örömmel állapította meg, hogy tavaly 27 dolgozó vehetett részt szak­szervezeti üdülésen a monori járásbóL Az idén azonban csak hat beutalót kaptak, igaz, más szervektől hetet átvettek, így 1972-ben 13-an részesül­hetnek kedvezményes üdü­lésben. Az eddigi jutalmazási rend­szer szerint a törzsgárda tag­jainak, ezen a címen, nem járt külön jutalom. A vezérigaz­gatóság 1972. január 1-től életbe lépett rendelkezései elősegítik a törzsgárda foko­zott megbecsülését. Módosí­tották a kollektív szerződést is. A szerződés csak 30 évi szolgálatig szabályozta a törzsgárda jutalmazását. Van olyan postai dolgozó azonban, aki már 31—32 éve dolgozik. Ezért úgy dön töttek, hogy ezek a dolgozók a törzsgárdajutal- mat egy összegben, minden év februárjában kapják majd meg, A küldöttértekezleten elé­gedetten vették tudomásul a legutóbbi fizetésrendezést. A kezdő kézbesítő fizetését 1330 forintra emelték, ha leteszi a szakvizsgát, akii or alapfizeté­se 1630 forintra emelkedik. Ehhez jön még a napilapok után járó százalék. Érdekes képet mutat a hír­lapterjesztés. A monori já­rás községei közül a legtöbb Pest megyei Hírlap iránt Mo­noron van érdeklődés. Napon­ta 1665 előfizető kapja kézhez már a reggeli órákban az új­ságot. Ugyanennyi egyéb na­pilapra is előfizetnek Mono­ron. A járás más helységei­ben is a Pest megyei Hírlapot fizetik élő a legtöbben, A MÁV a közeljövőben ad­ja ki a május 28-tól életbe lé­pő új menetrendet. Ez, sajnos, nem kedvez a monori vonal újságolvasóinak. Jelenleg reg­gel öt árakor érkeznek az új­ságok és egyéb postai külde­mények Monorra. Az új me­netrendtervezet szerint csak hat órára érkeznek meg a küldemények. Ez azt jelente­né, hogy a postai kézbesítők munkája egy órával később kezdődhetne, az újságolvasók sem kapnák meg korán reg­gel a napilapot. Ezért, a kül­döttértekezlet javasolta, kér­jék fel a MÁV-ot: biztosítsa, hogy a küldemények az új menetrend életbe lépése után is legalább öt órára érkezze­nek meg Monorra. G. J. Nehéz, meleg pára tölti meg a termet. A levegő páratartal­ma trópusi: 80 százalékot mu­tat a műszer. A mennyezetig rakva állnak a banándobozok, szép oszlopsorban, hogy a pá­rás meleg minden oldalról ér­je őket. Az elmúlt héten ér­kezett egy hatalmas kamion­szállítmány Hamburgból ecua­dori banánnal. Tövis Józsi bácsi mestere a déliigyümölcs kezelésének. Már nyugdíjas, de most szük­ség van a szaktudására. A monori FÜSZÉRT-fiók dicsé­retes kezdemónyezétsre szánta el magát. Amióta megnőtt a fogyasztók érdeklődése a ba­nán iránt, a kereskedelem nem tudja mindig kielégíteni az igényeket. Ennek egyik oka, hogy a budapesti érlelő állo­mások kapacitása szerény. Ez a déliigyümölcs ugyanis éret­len, zöld állapotban érkezik, de csak 8—10 napi trópusi pá­ra és folyamatos meleg hatá­sára érik fogyaszthatóvá. így keresett és talált a vállalat Monoron egy olyan nagy he­lyiséget, ahova befér a nagy rakomány, és biztosítani lehet az érlelés feltételeit Aktaszaporítók Egyik nagyközségünkben történtek a következő esetek — de történhetnek bármelyik kisközségben is. Sajnos, élő példái annak, hogyan is élünk egymás mellett mi, emberek. Ezek az esetek órákat rabol­tak el a hivatalos ügyintézők idejéből, egy napot a panaszo­sok és ,.sértettek” munkaide­jéből, vagy esetleg ketőtt is, hiszen a feljelentést is meg kellett tenni, s aztán megje­lenni az idézésre. Az ügyek miatt akták szaporodtak és harag, idegesség gyűlt. A KUTYA A két telek között nincs ke­rítés. Az egyik telek gazdá­ja úgy kötötte meg a kutyá­ját, hogy annak a lánca átért a szomszédba, egyméternyire. Nem sok helye van a kutyá­nak, de hol az egyik, hol a másik „földtulajdonon” sé­tált. Ez tűrhetetlen! — mondta a szomszéd a kutya gazdájá­nak, de több szó nem is esett a dologról. Mentek a tanács­hoz, a szabálysértési ügyinté­zőhöz, ott vitatkoztak, mert tudvalévő, hogy ez a legjobb hely az egymás közötti viták elintézésére... A HÓ Egész télen álig esett a hó, talán a legelején, néhány na­pig. Ez azonban elég volt ar­ra, hogy valaki felháborodva megtegye feljelentését: a szomszéd az én kerítésemre dobálja a Havat! A hó elol­vadt — az ügy kibéküléssel végződött —, az akta a szek­rénybe került, a többi tetejé­re. A KÚT Lakó és háztulajdonos. Azon vitatkoznak, hogy a régi kút vize az udvarban vajon jó volt vagy rossz? Mert a tulajdonos rossznak találta, új kutat já­ratott, a régit betemette, s most a lakóval együtt az új kút vizét isszák. De a lakó­nak az a véleménye, hogy igenis, a régi kút vize volt a jobb, és neki azt ásassák ki újból, neki csak az a jó... AZ AJTÓ A férj reggel munkába in­dult. Amikor hazaért, azt lát­ta, hogy a felesége átrakatta a konyhaajtót, egy másiik fal­részre. Márpedig annak a kanyhaajtónak ott volt a he­lye! — mondta férj. És felje­lentette a feleségét, mindjárt másnap. A FÜST „Ha az alattam lakó tüzel, mind feljön a füst az én laká­somba.” A tanács ügyintézői kimentek a helyszínre, meg­nézték a dolgot — füst nem volt: — „Igen — mondta a pa­naszos —, meri csak akkor van füst, ha az alattam lakó akarja! És, ha nem intézked­nek, majd más fórumhoz for­dulok!” És írt a rádiónak. Még egy füstügy: ,.— Ha fúj a szél, az én udvaromba hordja a szomszéd kéményének füstjét. Intézkedjenek!” Ha másképp nem, állítsák meg a szelet... ★ „Eget rengető” ügyek soka­sága. Rabolják az időt, szapo­rítják az aktákat. Sok van, túl sok. Hát, nem lehetne más­képp?! — zs. — A nem éppen kockázat nél­küli vállalkozás, a jelek sze­rint sikeres volt. Tövis József szakavatott kezeikkel már vá­logatja a beérett, szép fürtö­ket. Nem csekély részese az eredményes kísérletnek, mely lehetővé teszi, hogy napoljon belül eljusson az üzletekbe az illatos, frissen érett banán. — Olyan ez kérem, mint a kényes menyecske — mondja tréfálkozva —, tudni kiéli bán­ni vele. Ha megérkezik az áru, lemérjük a gyümölcs szállítási hőfokát. Azután tar­tós meleggel az érési fokra melegítjük. A legfontosabb a páratartalom, mert különben nem érik, hanem fonnyad a gyümölcs. Már mérik, csomagolják az árut. Hamarosan megjelenik az üzletekben. Egy bizonyos, még így is kevés lesz. A FŰ­SZERT azonban mindent meg­tesz, hogy lehetőség szerint kielégítse az igényeket. A jö­vő hétre újabb szállítmány érkezik, mely az érlelés után frissen, még hús vét előtt az üzletekbe kerül. F. J. Jegyzet Közösen A monori járásban hagyo­mányai vannak a társadal­mi munkának. A Pest me­gyei Tanács évenkénti köz­ségfejlesztési versenyében eddig még alig akadt olyan esztendő, amikor nem járá­sunk valamelyik községe vit­te el a pálmát. Ve esés, Üllő, Gyömrő mindig hires volt arról, hogy az emberek a hí­vó szóra szívesen és szeretet­te! dolgoznak községükért. A Uözségfejlesztési alapok — sajnos szerények. A meg­növekedett igények kielégíté­sére ebből az összegből alig­ha lehet gondolni. A társa­dalmi munka sok mindent pótolhat. Utak rendbehozá­sát, járdaépítést, pályaépí­tést — és sorolhatnánk to­vább. Örvendetes és dicsére­tes az az összefogás, ami Monoron és Vecsésen tapasz­talható az óvodaépítés, bőví­tés érdekében. Az óvoda­hiány községeink egyik leg­égetőbb gondja. Ezt megol­dani csak az intézmények­kel, lakossággal közösen le­het. És az intézmények, a községek lakosai ezt meg­értették. A társadalmi segít­ség, a közös tenniakarás is­mét meghatározója lett köz­ségeink egészséges fejlődésé­nek. Örülnünk keli ennek és elismeréssel beszélni róla! Sz. A. MAI Ml SOR Mozik Manor: Jelenidő. Nyáregy­háza: Nulla délkör. Vecsés: A lovakat lelövik, ugye? Kiállítás Gyömrő, Ság vári Endre Űt- törőház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig. Ikarusok a Siovjefunióka A Székesfehérvári Ikarus Gyárban elkészülitek az első idei, szovjet exportra szárat IKARUS 55-ös autóbuszok. A külföldön is, itthon is jól be­vált, népiesen----T^farrrtöTnrosP” na k” nevezett buszokból az idén ezer darabot szállít a székesfehérvári gyár a Szov­jetunióba. Atomerőmű Pakson Már megkezdték Pakson ha­zánk első atomerőművének előkészítési munkálatait. A magyar—szovjet államközi egyezmény alapján 1900—2000 megawattos erőmű épül, amelynek első két egysége 440 megawattos lesz. A beruházási tervjavaslat 1973-ra készül el. A megvalósítás ütemezé­sére az Erőmű Beruházási Vállalat és az Erőmű Ter­vezési Iroda már elkészítette a programot. Kis sportkorok nagy gondjai Pálya nélkül — albérletben Egy-két évvel ezelőtt a mo- nori-erdei labdarúgók sikerei­től volt hangos a járás. A kis település sportolói komoly szerepet játszottak a monori járás sportéletében. Azóta alaposan megváltozott a helyzet. Az egy idényes cso­portbajnok együttes tagjai más sportkörökhöz mentek, vagy visszavonultak, így a meggyengült gárda már nem képvisel számottevő erőt. A gondokat csak fokozza, hogy pálya hiányában Monoron játsszák, albérletben, találko­zóikat. A monori-erdei pá­lya helyén ugyanis a Buda­pesti Minőségi Ktsz építi új üzemét. Erőreláthatólag egy­két évbe beletelik amíg elké­szül a monori-erdeiek új pá­lyája az állomás közvetlen közelében. Erre égető szüség van, hiszen a sportolókon kí­vül az általános iskolások is igénybe tudnák venni. Az ál­talános iskola sportolási gond­jain nagymértékben segített a társadalmi munkában elké­szült, vörös salakkal borított kézilabdapálya. Ha már nincs tornaterem, legalább ez most már az iskolások rendelkezé­sére áll. Ketten a válogatottban A hagyományos bulgáriai Nikola Petrov kötöttfogású birkózóversenyen, amelyen 18 ország legjobbjai indulnak, részt vesznek a magyar ver­senyzők is. A nagyszabású viadalra elindultak a magyar résztvevők is, köztük két is­merős név, Doncsecz és Sző- nyi. Doncsecz vecsési, a ta­valyi vb 3. helyezettje, Sző* nyi Jancsi pedig Monoron kezdte pályafutását, itt érte el első sikereit. Számára itt a 1 nagyszerű bizonyítási lehető­ség, hiszen az olimpiára ké­szülő Varga János helyett utazott el Bulgáriába. A világ legjobb kötöttfo­gású birkózóinak versenyén kíváncsian várjuk a monori járás két ismert sportolójá­nak szereplését. (sz.) « t

Next

/
Oldalképek
Tartalom