Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-16 / 64. szám

1972. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK-V^íi-fíip 3 Az 1848-as szabadságharc hőseire emlékeztek Megkezdődött a háromhónapos eseménysorozat Felkészülés az idegenforgalmi szezonra, a községfejlesztési verseny értékelése a megyei tanács végrehajtó bizottságának illésén A hideg hét vége után me­lengető márciusi napsütésben ünnepélyesen kezdődött meg tegnap délelőtt a Gödöllői ta­vasz három hónapig tartó ren­dezvénysorozata. Az ünnepé­lyes szó ezúttal valóban a leg­találóbb jelző, mivel a meg­nyitó idejére megszakította ta­nácskozását a járási párt-vég­rehajtóbizottság és a városi tanács végrehajtó bizottsága is, hogy testületileg részt ve­gyen, ezzel is emelve rangját a Gödöllői tavasz nyitányának. A járási hivatal díszterme nemcsak megnyitó ünnepség­nek, hanem rögtönzött kiállí­tásnak is helyt adott. Körben a falakon plakátok, fényké­pek, festmények és népművé­szeti tárgyak adtak ízelítőt az érdekesnek ígérkező program- sorozat rendezvényeiről. A megjelentek között volt Jár- japka József, a járási pártbi­zottság titkára, Nagy Sándor, a városi pártbizottság titkára, dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke. Benedek János, a városi ta­nács elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elmondotta, hogy a város vezetőit kettős célkitűzés sarkallta, amikor arra az elhatározásra jutottak, hogy az idén első ízben, ezt követően pedig minden eszten­dőben, megrendezik a Gödöllői tavasz programját. — A háromhónapos rendez­vénysorozat egyik célja, hogy városunk, mint járási szék­hely, a Galga mente gazdag népművészetének, valamint az agrártudományok ismeretter­jesztésének központja legyen. Másik célunk a most bontako­zó összefogás és együvétarto- zás dokumentálása, hogy a vá­ros vezetése az üzemekkel és az intézményekkel közösen eredményesebben dolgozhat Gödöllő gyorsabb ütemű fejlő­dése érdekében. A város tanácselnökének megnyitó szavait kulturális műsor követte, amely — akár­csak a kiállítás — a Gödöllői tavasz műsoraiból nyújtott át egy csokorra valót. Az Imre utcai általános iskola két énekkarát a vérségi asszony­kórus követte. Torma Gabriel­la zongoraművész péntek esti hangversenyének egyik számát — Debussy: Boldog sziget — játszotta el. A műsor az Ag­rártudományi Egyetem Csár­dás táncegyüttesének két pro­dukciójával fejeződött be. Ezt követően a megnyitó ünnepség részvevői együttesen indultak el a Petőfi-szobor- hoz, amely köré már felsora- kóztak a város ünneplőbe öl­tözött diákjai. A Himnusz el­hangzása után Bamberger Ká­roly, a városi KISZ-vb tagja emlékezett az 1848-as szabad­ságharc hőseire. — Petőfi és a márciusi ifjak példája elevenen hat ma is. Példát mutat nekünk, mai fia­taloknak, mert a népi és nem­zeti forradalom megvívása mellett harcukat a világsza­badság jegyében folytatták, minden elnyomott nép és min­den elnyomott nemzet szabad­Közismert, hogy az utóbbi években katasztrofálisan ke­vés volt a csapadék. Minden csepp vizet hasznosítani kell. Az öntözéses gazdálkodás az idén is reflektorfénybe került. A MÉM és az OVH együttes felhívásban szólította fel az öntözővizet szolgáltató és fel­használó gazdaságokat a kora tavaszi öntözésre, a mindeddig csupán ötven százalékban ki­használt öntözőberendezések gazdaságossá tételére. A minap megalakult megyei öntözési operatív bizottság is mind szélesebb körű társadal­mi összefogást szorgalmaz. Hatékonyabb népszerűsítés A Közspdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság 1. számú szakasz- mérnökségének területéhez a fővárosiakon kívül 60 megyei mezőgazdasági üzem tartozik. A szakaszmérnökség komplex módon népszerűsíti az öntözé­ses programot: előadásokat tart, szaktanácsadásra köt szerződéseket, megkeresi az üzemeket, felméri az igénye­ket és teendőket, tapasztalat- cseréket szervez, kora tavasz- szal pedig konzultációs tanfo­lyamot rendez a fővárosban. Itt a kertészeti-zöldségtermelő szakemberek részvételével ösz- szegezik a melioráció és az ön­tözés legkorszerűbb eredmé­nyeit, tapasztalatait. Az 1. sz. szakaszmérnökség vezetője, Hrehuss György, el­mondta, hogy az öntözési program elhanyagolását érzé­kelteti e tény: a területükhöz tartozó 72 gazdaság közül csu­pán 15 kötött szaktanácsadás­ra szerződést. A jelentékeny csőkészlettel rendelkező, leányfalui székhe­ságáért is küzdöttek. Megta­nultuk tőlük a legszentebbet, amit ember megtanulhat: sze­retni a hazát, a népet, szeret­ni a szabadságot. A kegyeletes emlékezés után a gödöllői iskolák diákjai megkoszorúzták Petőfi szobrát. Prukner Pál Foto: Gábor lyű Dunakanyar Vízgazdálko­dási Társulat mégis azt jelen­tette év végén, hogy kapacitá­suk kihasználatlan. A belföldi gyártmányú és kitűnően be­vált MA—200 és MS—350 szi- vattyúaggregát öntözőberende­zésből pedig mintegy 500 vár vevőre az Agroker raktárában. Felvetődött a kérdés: leáll ja- nak-e a gyártással? Az illeté­kesek inkább a megfelelő pro­pagandában keresik a megol­dást. Növekvő termése redmények Ilyen előzmények után ke­rült sor, szinte úttörő kezde­ményezésként arra a bemuta­tóra, amelyet a szakaszmér­nökség újságírók részére ren­dezett, a Haj ta-völgy négy, el­térő vízszerzési adottságú me­zőgazdasági termelőszövetke­zetében. Az első kérdés: miképpen öntöztek azelőtt a gyenge víz­hozamú Hajta patakból? A vá­lasz lakonikus: sehogy! A vácszentlászlói Aranyka­lász Tsz és a valkói XJj Elet részben közös vállalkozásban létesített öntözőtelepet. Az Aranykalász elnöke, Furulyás János mondta: — Tavaly 143 holdat öntöz­tünk intenzíven. Minden kul­túra — paprika, paradicsom, uborka, zöldség, hagyma, ká­poszta — megkapta a szüksé­ges vízmennyiséget, s így (bár az öntözött területet 45 száza­lékos jégkár érte) az egy évvel előbb még csupán 150 mázsát adó telepről 225 mázsát taka­rítottunk be holdanként, azo­nos kezeléssel. A háromszor öntözött uborka holdanként 79,3 mázsát hozott, öntözési Szerdán délelőtt ülést tar­tott a Pest megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. Napiren­den a Minisztertanács Taná­csi Hivatala vizsgálatának alapján hozott végrehajtó bi­zottsági határozat megvalósí­tásáról szóló jelentés, az épí­téshatósági jogkör decentra­lizációjával kapcsolatos ta­pasztalatok, az idegenforgal­mi idényre való felkészülés, az 1971. évi községfejlesztési és szépítési verseny értékelé­se, valamint egyéb ügyek sze­repeltek. A végrehajtó bizottság az eüső napirendi ponttal kap­csolatban megállapította, hogy az idevágó határozat végre­hajtása egészében megfelelő­nek tekinthető. A részleteket illetően viszont tapasztalha­tók nehézségek, elsősorban a tanácsok szakigazgatási szer­veinek működésénél, a káder- utánpótlásnál és a meglevő jogkörök kellő színvonalú gya­korlásánál. Hasonló megálla­pításokat tett a végrehajtó bi­zottság az építéshatósági jog­kör decentralizációjának ta­pasztalatait illetően is. Pozi­tívum, hogy a községek elsőfokú ható­sági jogköre maga után vonta az engedély nélküli építkezések számának csökkenését, az ügyintézés gyorsabbá válá­sát. Ez ösztönöz arra, hogy további községeknek is meg­adják e jogkört. Negatívum, hogy a különböző építkezések nem minden esstbben állnak összhangban a község távlati költsége két mázsa uborka ára. A dughagymáról hagyományo­san termelt vöröshagyma az­előtt 50—60—70 mázsát hozott, most (magról és háromszori öntözéssel) elértük a 89,5 má­zsás átlagot, öt mázsa hagyma ára fedezi az öntözési költsé­get, — általában az öntözési költség tízszerese térül meg. Vácszentlászló az eredeti terv szerinti 212 holdat szeret­né bevonni az öntözésbe — a tározót úgy építették, hogy el­bírja az öntözőtelep későbbi fejlesztését is. A vártnál bő­vebb vízmennyiség jóvoltából akár Valkó is terjeszkedhet, Vácszentlászló még az idén tovább építi az öntözőfürtöt a maga területén, és újabb ön­tözhető kultúrákat telepít, vagy legalább a meglevők te­rületét bővíti. A főagronómus összegezi az eredményeket: te­rületük 7 százalékát öntözték, az összköltsége a tavaly 172 ezer forint, többlet árbevéte­lüket így (durván számítva) kétmillióval növelték, vagyis a beruházás három év alatt megtérült. Egymillió forint tiszta bevétel Kovács László, a valkói Uj Élet főagronómusa arról tájé­koztatott, hogy 140 holdat ön­töznek közös tározóból, s az egy öntözött holdra vetített árbevé­telük 23 900 forint volt; min­dent összevetve az első évben egymillió forint tiszta bevételt hozott. — Nálunk a hozamemelés egyedüli módja az öntözés maximális kiterjesztése — mondja végül, s ez igaz lehet sok más területre, tsz-re is. Pereli Gabriella fejlesztési tervével, illetve, hogy az ügyintézés szakmai színvonala még kívánnivalót hagy maga után. Az idegenforgalmi szezonra való felkészülésről szóló je­lentés megtárgyalásakor a végrehajtó bizottság megál­lapíthatta, hogy ebben az esztendőben az érintett szervek előkészítő munkája összefogottabb, jobban irányított, mint volt a korábbi években. A múlt évben a Dunakanyar­ban a vendégforgalom 21 szá­zalékkal emelkedett, az esztendő folyamán 5,5 millió látogató kereste fel e természeti tájegység nevezetességeit. E számból következik, hogy idén még nagyobb forgalomra kell felkészülni, s az adott kereteken belül ezt a külön­böző vállalatok és igazgatási szervek igyekeznek is bizto­sítani. így a többi között több új vendéglátóipari üzem nyí­lik, javul az áruellátás, erőfe­szítések történnek a kempin­gek korszerűsítésére, s a múlt évihez mérten jóval gazda­gabb idegenforgalmi progra­mot sikerült összeállítani. Is­mét megrendezik a szentendrei nyár eseménysorozatát, a Teátrum előadásait, Visegrá- don a színjátszó napokat, Vac- rátóton és Ráckevén különbö­ző zenei programokat, hely- történeti kiállításokat, hogy csupán néhányat említsünk a gazdag előzetes programból. A vita ugyanakkor nagy hangsúllyal hívta fel a figyel­met arra is, hogy a Dunakanyarban sem találnak kellő szállás­és étkezési lehetőséget a kispénzű turisták, s különösen nem a fiatalok. Sajnos, azt is nehezen lehet megállapítani, hogy az érintett szerveknek és szervezeteknek erre vonatkozóan van-e vala­milyen távlati elképzelésük, s hogy azt milyen gyakorlati intézkedésekkel szolgálják. A vitában hangzott el az is, s teljes joggal, hogy az üdülőhelyek tanácsai­nak jóval nagyobb gon­dot kell fordítaniuk a meglevő létesítmények karbantartására, ígv például a strandok állapo­tára, a települések tisztaságá­ra, az üzletek nyitvatartá- sára és így tovább. Egészében megállapítható, hogy az adott kereteken belül a felkészülés jobb, mint a korábbi években Az Észak-Pest megyei Me­zőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének minapi küldött- választó tanácskozásán több felszólaló nehezményezte az úgynevezett agglomerációs adót. Ennek a 10 százalékos plusz terhet jelentő adónak az a rendeltetése, hogy a kiegé­szítő tevékenység csökkenté­siére késztesse a főváros kör­zetében gazdálkodó termelő- szövetkezeteket. Nos, a követ­kezmények első példájával máris találkoztunk: a Göd és Dunakeszi határában működő Egyesült Dunamenti Terme­lőszövetkezet elnöke, Albert Mihály adta tájékoztató sze­rint megkezdték a mellék­üzemág megkurtítását. Mivel az új adó lényegében 50 százalékos emelkedésnek felelne meg a tsz-ben, ezért a kárpitos-, asztalos- és forgá­csolóüzemet visszafejlesztet- ték, illetve termelését módo­sították. A korábbi hat kár­pitosból például mindössze egy maradt, végül is úgy szá­mítják, hogy 10—15 millió fo­rinttal csökken a melléküzem­adta bevétel,, s természetesen ezzel arányosan az adójuk is. volt, de az igényekre és a gyorsan növekvő forgalomra tekintettel fennakadásokra és átmeneti nehézségekre ebben az esztendőben is számítani lehet. Értékelte a végrehajtó bi­zottság a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága elnök­ségével együttesen meghirde­tett városok és községek kö­zötti községfejlesztési és szé­pítési verseny múlt esztendei eredményeit. A verseny me­gyei összesítésben 175 millió forint értékű többletet ered­ményezett, s ez jelentős mér­tékben hozzájárult ahhoz, hogy a tervezetteken felül to­vábbi létesítmények és fej­lesztések szolgálják a lakos­ság jobb életkörülményeit. Szembetűnő azonban, s erre a végrehajtó bizottság ülésén ki­bontakozó vita is megkülön­böztetett hangsúllyal muta-, tott rá, hogy járásonként nagy eltéré­sek tapasztalhatók a la­kosság által végzőit társa­dalmi munka értékében. Amíg például a dabasi járás­ban az egy lakosra jutó tár­sadalmi munka értéke 1971- ben 300 forintot tett ki, addig a budai járásban már csak 186, a gödöllőiben 130, a nagy- kátaiban pedig 114 forint volt. Nagy hiba lenne a lakosság közömbösségét sejteni e mö­gött — állapította meg a vég­rehajtó bizottság — sokkal in­kább arról van szó, hogy nem teremtik meg a társadalmi munka végzésének kellő fel­tételeit azok a szervek, ame­lyek erre hivatottak. A végrehajtó bizottság dönr tése szerint a községfejleszté­si és szépítési verseny győz­tesei, illetve helyezettjei a kü­lönböző kategóriákban a kö-; vetkezők: A városok között Szentendre jutalma 250 ezer forint, a nagyközségek közül első he­lyezett Dabas, második Soly­már, jutalmuk 180, illetve 120 ezer forint; a háromezer lakos feletti községek versenyében Halásztelek szerezte meg az első helyet, jutalma 120 ezer forint, míg a második helye­zett örbottyán 85 ezer forint jutalmat kap. A háromezer la­kos alatti községek versenyét Budajenő nyerte, jutalma 85 ezer forint, míg az e kategó­riában második helyezett Kis­maros 60 ezer forint jutalom­ban részesül. A díjak átadásá­ra a települések április 4-i ünnepségén kerül sor. Meghökkentő adalék e té­makörhöz: a tsz öntödéjében dolgozók közül néhányan — szakmunkások! — azt mond­ják, inkább tehenésznek ma­radnak vissza a tsz-ben, mint­sem eltávozzanak. Igaz, az öntöde fölszámolása még nem elhatározott tény; 1988-ban egyébként az Egyesült Izzá kérte, hogy kihelyezhessék ide az ön­tödét, s ötéves szerződést kötött a gyár a szövetkezettel. Ez a szerződés tehát az év végé!? érvényes, de tavaly úgy nyi­latkoztak a gyáriak, hogy újabb öt évre szeretnék azt meghosszabbítani. Miként Al­bert Mihály mondja, most el­bizonytalanodott a helyzet, .,úgy lógunk, mint pityke- gomb a cémaszálon”. Az el­nök sajnálná az öntőket, eze­ket a komoly embereket, akik közül többen már a tsz segít­ségével építkeznek. Az öntöde azonban, ha nem is látványo­san, de hozzájárult a gazda­ság alaptevékenységének fej­lesztéséhez is. K. N. Reflektorfényben a mesterséges csapadék (1.) A HOZAMOK EMELÉSÉNEK EREDMÉNYES MÓDJA: AZ ÖNTÖZÉS M. O. Öntőből tehenész? Gödön csökkentik a melléküzemágat Tavasznyitány Gödöllőn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom