Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-14 / 62. szám
etil UCCUI 1972. MÁRCIUS 14., KEDD &űrlap Segít a Váci Kötöttárugyár Új üzem Pásztón Pásztón és környékén jelentős szabad női munkaerő van, amelyet csak , másutt levő üzemekben tudnak foglalkoztatni. Ezért született meg az a gondolat, hogy a Budapesti Közlekedési Nyomda nagyobb üzemet épít a községben. Az üzem épül — és közben gazdát cserélt. Gazdasági okok miatt a budapesti nyomdavállalat lemondott a közel húszmillió forintos beruházásról és átadta azt a Váci Kötöttárugyárnak. Nem ismeretlen cég Nóg- rád megyében a „Kötött”. Kazáron már működik egy háromszáz fős konfekcióüzeme és Tordason, a volt bányaépület átalakítása után szintén több mint száz nőt tudnak majd foglalkoztatni. — A negyedik ötéves terv textilipari rekonstrukciója a Váci Kötöttárugyárnak azt a feladatot adta, hogy mind több korszerű, olcsó alsó- és felső- ruházati terméket készítsen. Hogyan valósul meg ez a program? — kérdeztük Simó Pált, a Váci Kötöttárugyár műszaki-gazdasági tanácsadóját. — Vácott már kevés a munkaerő, Budapest vonzási körzete nagy és Vácott is erős a konkurrencia. Bővültek a gyárak és az emberek kereseti szempontból mindig a legjobbat választják. — Milyen terveik vannak a most megvásárolt pásztói üzemmel kapcsolat Dán? — Két részre osztjuk a pásztói üzemet, , szabászatra és kötőrészre. Hatvan körkötőgépet vásároltunk, főleg Csehszlovákiából. Megkezdődött a szabászok betanítása. A váci központi üzemben jelenleg húszán ismerkednek a szabászat különböző fogásaival, s ott képezik ki a segédművezetőket és művezetőket is. Az új pásztói üzemcsarnok 3500 négyzetméter alapterületű. A Vácv Kötöttárugyár két új beruházásával nagyban segíti a könnyűipar fejlődését Nógrád megyében. Három üzemükben az év végére már mintegy ezer ember dolgozhat. Koppány György Nyolc hét a tanulási idő a szabászatban. Koczka Julianna és Pásztor Katalin Mátraszőllősről a váci központi szabászatban, Roller Jánosné segítségévei, tanulják a munka fogásait. Az utas sem angyal A VA G Y kettőn áll a vásár Igen, kettőn áll a vásár. Ha csupán az egyik fél nem akar valamit, már nincs üzlet, nincs megállapodás, és sokszor még békesség sincsen. Igaz, átvitt értelemben, de ugyanez vonatkozik az autóbuszközlekedésre is. Nem egy esetet hallunk a buszvezetők némelyik „húzásáról”. Sok közülük mindmáig emlékezetes, s egy- egy faluban közszájon forog. Ezt meg ezt csinálták ekkor, meg akkor, nincs azok között egy rendés ember sem — mondják! Az utasok „bűnlistája” A fentiekre csak ennyi a felelet: van köztük rendes ember, sőt, o többségük az. A kalauzok zöme is becsületes, tisztességes dolgozó. Ha ők elkövetnek valamit, legyen az akármilyen apróság is, nagyon megjegyezzük, a szívünkre vesszük, s ha nagyon a szívünkre vesszük, még írunk is égy mérges hangú panaszos levelet. De kinek írjon az autóbusz személyzete, ha netán az egyik utas kötekedik? Mert érre is sok a példa! Események sora bizonyítja, hogy a huliganizmus még mindig elkeseredett utóvédharcokat folytat. Az óbudai autóbusz-pályaudvarról rengeteg panasz érkezik, védelmet kérnek az ottani dolgozók az intenzíven tevékenykedő, s gyakran utazó fiatalok ellen. Sok ott megtörtént eset lehetne bírósági tárgyalás alapja. Egyébként folyamatban is van egy. Megütötték a kalauzt, mert — kérte a jegyeket! A pilisi járatok többBiztonsógos a közlekedés, gyorsabb a szállítás: MOST VÁSÁROLJON GUMIABRONCSOT A BUDAPESTI AGROKER-TŐL! ’S ,Me!ső Hátsó D-4-K-A traktorhoz 13-30 13-30 D-4-K-B traktorhoz 15-30 15-30 Zetor 3011 traktorhoz » 600-16 11-28 Zetor-Super-42 traktorhoz 600-20 1300-28 Zetor—Super—50 traktorhoz 650-20 14-28 Zetor 5611 traktorhoz 600-18 1300-28 T—4—K—10 traktorhoz 600-16 600-16 UE-28 traktorhoz 9-24 10-28 UE-50 traktorhoz 9-24 1300-28 UTOS-45 traktorhoz 650-20 1 11-38 MTZ-5 traktorhoz 650-20 12-38 MTZ-50 trpktorhoz 650-20 12-38 RS-09 traktorhoz 600-16 8-36 GT-124 traktorhoz 600-16 8-36 Mezőgazdasági munkagépekhez, tehergépkocsikhoz és pótkocsikhoz 750-20, 825-20, 900-20 stb. méretekben. PEST-NÓGRÁD-KOMÁROM MEGYEI AGROKER VALLALAT Budapest XV., Cservenka Miklós út 107. ■ségén fiatal renitenskedők — nagy többségük máig is ismeretien maradt — kikezdenek a kalauznővel, felszaggatják az üléseket, letörik a hamutartókat Backa Sándor gépkocsivezetőt megkéselte egy részeg utas. Mindkét kezét, valamint egyik combját szúrás érte. Az egyik faluban az utas „pucér” fűrésszel és baltával lépett fel a zsúfolt buszra. A vezető szólt neki, hogy ez veszélyes, csak egy hirtelen fékezés kell, máris kész a sebesülés. Szólt, jobb lenne, ha leszállna és becsomagolná a szerszámokat. Mit mond erre az utas? „Maga a vezetéssel törődjön, ne velem. Piszok disznó!” Ezt mondta. Szóljon-e a rádió? Az eseteket sorolhatnánk... Bizonyos járaton szólt a rádió. Két utas is reklamált. Az egyik azt akarta, hogy csak hadd szóljon tovább, a másik a sürgős elzárás mellett volt. Végül — mi mást tehetnének ilyenkor — összeverekedtek. A kalauz természetesen közbelépett, erre emezek kibékültek, utóbb pedig feljelentették a békés szándékú kalauzt. Itt orrbavágták a vezetőt, ott pocskondiázták a kalauzt, ledobással fenyegették az ellenőrt. Az ehhez hasonló — sajnos szigorúan az életből vett jelenetek — mindig súlyos sértések, és a lehető legtrágárabb szavak kíséretében zajlanak le. Ügy gondolom, felesleges lenne az utasok által provokált vitákat, rúgásokat, pofonokat tovább leérni. Példa ugyan lenne bőven, híven árulkodnak róluk az autóbuszokon szolgálatot teljesítő dolgozók állandó panaszai. Vannak ezek között különleges esetek is. Egy utas például lassúnak vélte az általa igénybe vett távolsági járat sebességét. Reklamált, vitatkozott, levelet írt. Van aki dohányozni akar a buszon, van aki nem. Van aki szereti, ha ég a villany, mert tud olvasni, a másik meg éppen aludni szeretne, s azonnali villanyoltást sürget. Felosztás is van! Mindezzel korántsem azt akarom kimutatni, hogy mi, utasok kibírhatatlanok vagyunk, s lehetetlenné, tesz- szük a közlekedést, nem tudunk viselkedni. Csak annyit panaszkodunk a buszszemélyzetre, hogy nem árt az érem másik oldalát is megvizsgálni... ! Végezetül a statisztika. A Volán 20-as Vállalatához 1970-ben 390 panasz érkezett, tehát minden napra egynél több jutott, ha az átlagot nézzük. Tavaly 360 levelet hozott ilyen ügyben hozzájuk a postás. Tavalyelőtt 115 utas panaszkodott a személyzetre, míg a múlt esztendőben már 132. Az arány tehát emelkedett. Ha van rá okunk, hívjuk fel levét útján, a vezetőket egy-egy dolgozójuk udvariatlan, nem megfelelő magatartására, de nyúljunk tollhoz akkor is, ha az utastérben tapasztalunk emberséget, magatartást fhégcsűfoló eseteket. Ezeknek végét vetni ugyancsak közös érdek. Fehér Béla Kétszeresen elnök A kákái falugyűlésen ismét Kovács Lajos ÁFÉSZ elnököt választották meg a Hazafias Népfront községi elnökévé. Kovács Lajos 1957 óta, immár tizenötödik éve, megszakítás nélkül tölti be ezt a közéleti tisztséget, akárcsak az ÁFÉSZ- elnöki funkciót. Szépen fejlődő, úgynevezett „egyközséges” kis szövetkezet a kókai, gond ám azért ott is akad, — Nem ütközik-e össze olykor a kettős megbízatás? — kérdeztük Kovács, Lajostól újraválasztása alkalmából. — Ellenkezőleg. Azt tapasztaltam, hogy a kétféle tevékenység kiegészíti egymást. Mind a kettő tömegmozgalom, egyik a másikat segítheti a fejlődésben. így volt ez a bolt- építés idején is, amikor tagjaink társadalmi munkával járultak hozzá az olcsóbb kivitelezéshez. így volt n\ost legutóbb is, amikor a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresz- szusa alkalmával akcióprogramunkban meghirdettük a célrészjegy jegyzését az ÁFÉSZ saját forgóalap megteremtésére. Jelenleg már egymillió-kétszázezer forint a befizetések összege. A községfejlesztési program, amelyet a Hazafias Népfront gondoz, lényegében az ellátás javítását is tartalmazza. Legközelebbi „népfrontos” feladataink között szerepel az ivóviztársulat megalakítása, minthogy elkészült a korszerű községi vízmű. Barátságvonattal a Szovjetunióba Miként arról lapunk vasárnapi számában is hírt adtunk, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága az IBtJSZ-szal karöltve, barátságvonatot indít a tavasz folyamán a Szovjetunióba. A részvevők a hétnapos út során megtekintik Kijev és Moszkva nevezetességeit, s mivel az indulás időpontja korábbra, április 28,;xp lepődött át, 'reszF'vesznoir a Szovjetunióban a május 1-i ünnepségeken. Az utazás részvételi költsége 2250 forint, jelentkezni a népfront Pest megyei bizottságán lehet. JEGYZET PARÓKA M ilyen volt szőkesége, nem tudom már. Pedig amikor megláttam, azt hittem, soha nem fogom elfelejteni. Hosz- szú, szőke hajat viselt, simogatni valót S mire megsimogathattam volna, eltűnt. Nem a nő. A szőkesége. Feketévé változott, pedig az én babám nem egy fekete nő. S mire rábeszéltem volna magam, hogy minek a szőke énnekem, mivel én a barnát szeretem, vörösre változott. Akkoriban hazánk szebbkeblű hölgyei (s másoknak természetesen a haját sem nézi az ember) mind vörösen jártak. Pedig hát vörös nőről egyetlen nóta, sőt táncdal sincs. Csak egy férfiről, arról a bizonyos apukáról, aki olyan híres bohóc volt, hogy nemcsak piros haja volt, hanem az orra is krumpliból volt. Mindegy, a nők vörösek voltak. A női lélek kiszámíthatatlan, a hajszín kiszámítható. Ez volt. Féiévenkérft más haj. S ma? Naponta, vagy akár naponta többször is más fejjel jelenhet meg az imádott hölgy. Hol fekete, hol szőke, hol barna, hol pedig — s ez a leggyakoribb — meli- rozott. Szegény jó Juhász Gyula, aligha emlékezett volna holtáig Annára, ha annak is a melirozottság lett volna a legfőbb ékessége. Dehát mit csináljunk, ha egyszer változott a világ, fejlődött a technika. Ma már nem szokás versben megemlékezni az imádott hajáról, már csak azért sem, mert frizurát változtatni jóval gyorsabban megy, mint egy verset kinyomatni. Meg aztán a divat az divat — annak idején is voltak divatok, legfeljebb paróka nem volt. Hogy mi bajom a parókával? Az égvilágon semmi. Tudom én, hogy nagyon korszerű dolog, s jóllehet 800—1200 forintot is elkérnek egyért, sőt léteznek kétezerforintos szuperparókák is, tulajdonképpen olcsó dolog. A dolgozó nő ugyanis nem ér rá fodrászhoz menni. Számára az idő pénz. A pénzért viszont lehet műhajzatot kapni. S ha már egyet lehet, lehet többet is. Szegény férj hazamegy, s mindig más asszony fogadja. Mindig ugyanazzal, márminthogy hogy tetszik? Mármint nem ő, hanem a parókája. A parókák épp olyan változatosak, mint a női lélek. S .soha nem őszülnek meg teljesen. Az őszhajú asszony, akinek a- kabátkája csupa folt volt, most más kincsekkel is rendelkezik, mint a fia mosolygása, például van egy parókája, s az soha nem őszül meg. Vagy legalábbis csak akkor, ha akarja. Buta divat, annyi szent. Dehát divatok ellen nem lehet és nem érdemes harcolni. Mert lehet, hogy a paróka a praktikus, de ismerjük már amy- nyira az asszonyi praktikát, hogy praktikum mögött is praktikára gyanakodjunk. Valami nagyon ravasz dologról lehet most szó, ha tízezrével, százezrével viselnek a nők clyas- mit, amivel csak bosszantják a férfiakat. Hiába mondják nekünk, hogy ne csak a nőt nézzük, hanem azt is, ami benne lakozik, ha ez a nő kívülről mindig más és más, nem érünk rá rájönni, hogy belülről mindig ugyanaz. Hogy belülről nem változik a színe, s bár hajzata sűrűn cserélődik, szerelme örök. Szegény férj a 25. házassági évfordulón kedves akar lenni, s elrebegi a feleségének, hogy először a rövidre nyírt szőke hajába szeretett bele, erre az asszony hozzávágja a hosszú fekete parókáját, zokogva, s mondván, hogy finomabban is megmondhatta volna neki, hogy már nem szereti. Milyen szerencséjük a nőknek, hogy kollektív szellem lakozik bennük. Butaságaikat — ellentétben á férfiakkal, akik sokkal változatosabban szoktak ostobák lenni — egy- időben, egyszerre szokták elkövetni. Mentségük a divat. A férfiak viszont szégyellni szokták, ha a színük változik. Mi mindent megteszünk, hogy azt higgyék rólunk; még mindig a régiek vagyunk. Ami azt illeti, a nők hamarosan rájönnek, ha valaki felett elmúltai; az évek. Nem mondanám ugyanezt a munkahelyre, a közéletre. Ott bizony, előfordul, hogy valaki a régi énjét hordja kívül amolyan parókaként, s a fejében már régen más van. S tegyük fel, arról beszél, hogy közérdek, s belül pedig arról gondolkozik, hogy elképzeléseinek megvalósulása esetén milyen személves előnyei származnak. Előfordul, hosv férfi is hord p—ókát. A férfiember azonban lehetőleg olyan műhajat szerez magának, amilyen az igazi hajzata volt. Tehát igyekszik ifiú önmagának álcázni magát. Viszont azt sem bánja, ha megöszül. Mert ha ősz. akkor mondhatja: ő már bölcs ember, annyi változást látott már másoknál, ha ő nem is változott. Egyébként azok a nők is té-í v~dnek, akik azért cser'’'étik sűrűn a narókát. hogy ne lehessen őket kiismerni. Megismerik őket azért, bizony. Legfeljebb azt felejtik el, hogy milyen széoek vo'.'ak eredetileg. Ha a paróka szebb, mint az eredeti haj. akkor azért mindenkinek eszébe jut. mit rejt a vendéghaj. Hölgyek, divat nem divat, praktikus nem Praktikus, számolniuk kell vele: lehet, hogy haidani szőkeségük feledésbe - merül, de ha már megőszülnek, azt úgysem lehet mindig titokban tartani. Mert az a paróka véletlenül félvecs’íszhat... Pintér István i *
