Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-14 / 62. szám

1973. MÁRCIUS 14., KEDD ms» ur.cret í^fíWflP SZAKKÉPZÉS, BEREZES Elkészültek a nőtanács ajánlásai Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke a tavaly őszi országos nőkonferencia óta végzett munka tapasztalatairól, a nő­tanács idei munkaprogramjá­ról és az időszerű nőpolitikái feladatokról tájékoztatta teg­nap a sajtó munkatársait Be­vezetőben örömmel nyugtázta azt a széles körű figyelmet, társadalmi érdeklődést, amely a nőpolitikái párthatározat, valamint az 1013-as kormány- rendelet nyomán bontakozott ki országszerte. Ennek is kö­szönhető, hogy számtalan intézkedés tör­tént, főként olyan kérdé­sekben, amelyek elsősor­ban nem anyagi befekte­tést, hanem figyelmessé­get, gondoskodást igényel­nek. Hátravan azonban a tenniva­lók neheze, azok a — gazdasá­gi feltételektől függő — prob­lémák, amelyeknek orvoslásá­ra a nőkonferencia ajánlásokat dolgozott ki és megbízta a Magyar Nők országos Taná­csát, hogy ezeket juttassa el az illetékes miniszterekhez, az or­szágos főhatóságok, társadalmi szervek vezetőihez. — Ilyen ajánlás készült pél­dául a nők szakmai képzésé­nek, illetve továbbképzésének problémáiról, a munkakörül­mények megjavításáról, a dol­gozókról vaió fokozott szociális gondoskodás igényéről. Külön ajánlás foglalkozik a nők bé­rezésében máig is meglevő aránytalanságokkal, valamint a vezető munkakörbe, funkció­ba állításuk kérdésével. A nőtanács idei feladatairól szólva Erdei Lászlómé elmon­dotta: — Hetvenöt tagú jogászbi­zottság foglalkozik a Munka­törvénykönyv, a társadalom­biztosítási szabályzat, a Bün­tető Törvénykönyv és a polgá­ri perrendtartás felülvizsgála­tával, azt keresve, melyiket hogyan kell módosítani a nő­politikái párthatározat célkitű­zéseinek megfelelően. Készül egy tanulmányunk a nők közéleti tevékeny­ségéről, és néhány hasz­nosnak ígérkező tanácsko­zás megrendezését is ter­vezzük. Vitaindító beszéde után Er­dei Lászlóné számos tapaszta­latot, észrevételt jegyzett fel az újságírók felszólalásaiból, a nők élet- és munkakörülmé­nyeinek megjavítását szolgáló, követésre méltó vidéki kezde­ményezésekről. ny. é. Közvetlenebb együttműködés A tanács hatáskörébe kerüli a tűzoltóság A tűzoltóság tanácsi irányí­tásának időszerű feladatairól tárgyaltak tegnap a megyei ta­nácson a járási hivatalok el­nökei és a járási tűzoltóságok parancsnokai. Az értekezletet Arany István, a megyei tanács vb-titkára nyitotta meg, majd Újvári András Alezredes, a me­gyei tűzoltóság vezetője tájé­koztatta a részvevőket a kor­mányhatározat végrehajtása- róL Mint ismeretes, a tűzoltóság területi szerveinek tanácsi irá­nyítás alá helyezését az egysé­gesebb és egyszerűsített állam- igazgatási munka tette szüksé­gessé. A Központi Bizottság 1969. évi határozatát követő kormányhatározatnak és bel­ügyminisztériumi rendeletnek megfelelően * 1972. január 1. óta a tűz­oltóságok már az illetékes tanácsck felügyeletével működnek, bár a hivatalos átadásra még nem került > sor. 'A rendelet szerint a tűzoltó-' ság irányítását, felügyeletét az illetékes tanács végrehajtó bi­zottsága, illetve a járási hiva­tal elnöke gyakorolja. A me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága a megyei tűzoltó-parancs­nokság, az üzeaü parancsnok­ságok, így a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Dunamenti Hőerő­mű és a Csepel Autógyár tűz­oltó-parancsnokságai felett gyakorol felügyeletet. Az ille­tékes városi tanács vb a városi parancsnokság, kirendeltség — így a nagykőrösi parancsnok­ság —, valamint a járási ha­táskörű városi és járási pa­rancsnokságok irányítója. Ez utóbbiak közé tartozik a ceglédi, gödöllői és a vá­ci járási tűzoltó-parancs­nokság. Az illetékes járási hivatal el­nöke a járási parancsnokság, kirendeltség — így a dabasi, budai, szentendrei, monori, nagykátai és ráckevei járási parancsnokságok — felett gya­korol felügyeletet. A jogszabályok ugyanakkor biztosítják, hogy a népgazda­ság és a lakosság érdekében változatlanul érvényesüljön a központi irányítás. A járási hivatalok, városi, nagyközségi és községi ta­nácsok feladatai az önkén­tes tűzoltóságok szervezé­sével kapcsolatban nem változnak. Újvári András alezredes be­számolója végén elmondta: az elmúlt években a járási, városi és üzemi parancsnokságok eredményesen oldották meg megelőző tűzrendészet! és kár- elhárítási feladataikat A köz­vetlenebb tanácsi irányítás, el­lenőrzés és segítség minden bizonnyal hozzájárul a tűzol­tóság fejlődéséhez. A beszámoló után a tanács­kozás részvevői szervezeti fel­adatokat vitattak: meg. Vorösvári együttes is Béke- és barátsági estek A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége ezen a héten Komárom megyében béke- és barátsági esteket szervez. Együttműködve a Ha­zafias Népfront megyei és járási illetékeseivel a nagyobb falvakban, községekben Tar­ján, Máriahalom, Felsőgalla és a Pest megyei Pilisvörösvár nemzetiségi kultúrcsoportjai szórakoztatják a közönséget. Szolnok Gép vezérli a tehervonatiakat A szolnoki személy- és te­herpályaudvar 1963-ban meg­kezdett nagyszabású átépítése keretében hétfőn újabb tech­nikai segítőtársat kaptak a már 1968-ban elkészült új pálya­udvar dolgozói. Reggel 7 óra­kor megkezdte munkáját az NSZK-beli Siemens cégtől vásárolt Selex-rendszerű au­tomatikus információgép. Az ország első vasúti informá­ciógépe hármas műveletet végpz. Feldolgozza a teher- vonatokat indító állomásokról beérkező adatokat, ennek bir­tokában automatikusan vezér­li, hogy a harminchat teher­vágány melyikére fussanak be, s melyikéről induljanak tovább. Döntéseiről automa­tikusan értesíti azokat az állomásokat, amelyek a szerel­vényeket fogadják. A Selex azonban majd akkor lesz igazán nagy segítségére a vas­utas társadalomnak, ha a többi állomáson kiépül —- ahogy ezt a MÁV tervezi — az automatikus információ- rendszer. Elektromos számológépek - sorozatban Az Irodagéptechntkai Vállalat nagykőrösi gyárában sorozat­ban készítik az Olivetti—Quanta elektromos számológépeket. A kitűnő berendezések egyre több helyen könnyítik meg a számviteli munkát. ­Foto: Urbán A MUNKAHELY LÉGKÖRÉ Információ a gyárban (MIRŐL TUD AZ IGAZGATÓ?) Az igazgató: Masszí Tibor, a Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek diósdi gyárának vezetője. Tizenöt éve dolgozik itt, tech­nológusként került Diósdra, 1959-ben termelési osztályve­zetővé, 1964-ben főmérnökké nevezték ki, és 1939 óta igaz­gató. • A műszaki, gazdasági uta­sítások, jelentések szolgálati útjai a legegyértelműbben rög- zítettek. Tudná-e vázolni ezen információk menetét és azt a folyamatot, amely az általános irányelvektől a konkrét tenni­valókig terjed? — A gyári irányítás munka- folyamatát módszertani utasí­tás szabályozza. Kidolgozott rendszer, pontos munkarend alapján tartjuk az értekezlete­ket, a megbeszéléseket. Kéthe­tenként kerül sor a „legszű­kebb” ülésre, a gyárvezetői ér­tekezletre, melyen a három gazdasági vezető, a párt-, a szakszervezeti és a KISZ-tit- kár vesz részt. Itt foglalkozunk a gyár gazdaságpolitikai cél­kitűzéseivel, átfogó problé­mákkal, tervekkel, értékelé­sekkel. Általában a megbeszé­lés három órát vesz igénybe, ezután én diktafonba mondom néhány mondatban a lényeget, emlékeztetőnek. Ez az értekez­let hat embernek szabja meg a tennivalókat. Gyárigazgatői tanácskozást, illetve főmérnöki és gazdaságvezetöi értekezletet kéthónaponként rendezünk. Szakágnak megfelelően hívjuk meg rá a főosztályvezetőket, osztályvezetőket, üzemvezető­ket. Az igazgatóin mindenki ott van, a másik kettőn pedig csak a szakterület ' illetékesei. Azokon a tanácskozásokon, melyeken én beszélek, elmon­dom a gyár évi részletes ter­vét, a szervezési intézkedések végrehajtásának tapasztalatait, azaz a kimondottan az igazga­tó által irányított területekről adok a vezetőknek részletes összképet. Ezeken az értekez­letekén már o főosztályvezetők konkrét feladatait is megtár­gyaljuk csakúgy, mint azon a két tanácskozáson, melyet a főmérnök tart fejlesztési, ter­melési, üzemfenntartási kérdé­sekről, illetve a gazdasági ve­zető a költségalakulásról, a munkaerő-gazdálkodásról és a bérezésről. Az üléseken körül­belül húszán vesznek részt, időtartamuk: 3—4 óra. Jegy­zőkönyv készül az összes hoz­zászólásról, ezt megkapom, a jelenlevők pedig kézhez veszik a határozatok végrehajtásának határidejét és felelőseit ismer­tető anyagot. Termelési vezetői értekezletet havonta egyszer kellene tartani, de most — mi­vel a gyár minden idők legfe- szítettebb termelési programját hajtja végre idén — minden­nap fél órára összegyűlnek a főosztályvezetőnél az üzemré­szek vezetői. A termelési grafi­kon naponként, üzemrészen­ként, főbb feladatonként rög­zíti a programot, ezt egyezte­tik a villámmegbeszélésen, mely mentes minden forma- ságtóL Ahol probléma adódik, feljegyzik, s időveszteség nél­kül intézkednek. Eddig azok­ról az értekezletekről beszél­K eményen fújt vasárnap az északi szél a negyvenkilences szabadságküzdél- mek váci vértanúinak emlékoszlopa alján, s a régi, híres híd előtt vagy százötven-kétszáz főnyi ünneplő sorakozott fel. Fent, a magas halom tetején, az obeliszk két oldalán díszőrség és ifjú zászlótartók, nemze­tiszín és vörös lobogóval. Lent diákok, kollé­gista lányok és fiúk rendezett négyszöge és egész sereg felnőtt, középkorú férfi és nő, ol­dalt sisakos motorkerékpárosok gárdája. A kollégisták, diákok: idevalósiak, közülük kerülnek ki a derék szavalok, akik a Nemzeti dalt és a Respublica megrendítő vallomását a domb lejtőjéről belezengik a süvítő szélbe, s akik értelmes, tömör szavakkal idézik fel 1849 tavaszi-nyári harcait, Vác hősies felszabadítá­sát és a végső küzdelem tragikus pillanatát A felnőttek jó része — köztük a motoroscsa­pat — Budapestről érkezett Vácra. Sportos ru­házatuk is megkülönbözteti őket a helybeliek­től — legtöbbjét kirándulónak nézné az em­ber. Valóban kirándulók. A Ferencvárosi Termé­szetbarátok Sportkörének tagjai, akik évek óta a március 15-e körüli vasárnapot arra szánják, hogy a szabadságharc Pest környéki, Pest megyei emlékhelyein önállóan vagy a községi szervekkel, lakosokkal együtt szabad­ságünnepeket rendezzenek. Tavalyelőtt Fo­tünk, melyek szorosan össze­függnek a termeléssel, a terv- teljesítéssel, s melyeken a leg­felsőbb vezetők adják, nem kapják az információkat. Az egy évben kétszer megrende­zett aktívaértekezleten és a negyedévenkénti termelési ta­nácskozásokon már kölcsönös az információáramlás. Az ak­tívaértekezleten az összes tiszt­ségviselő ott van, s miután el­mondom az értékelést az el­múlt időszakról, beszámolok az elkövetkezendő feladatokról, megkezdődnek a hozzászólá­sok. A termelési tanácskozások előkészítő munkáját a szerve­zési és koordinációs osztály végzi: megadja a szemponto­kat, s összeállítja üzemenként, műszakonként a programot. A vezetők felosztják maguk kö­zött, ki hova megy el. A szer­vezési osztály ezek után össze­gyűjti a tanácskozásokon ké­szült jegyzőkönyveket, kiérté­keli az elhangzott beszámoló­kat és hozzászólásokat. Erről egy 20—25 oldalas tájékozta­tást kapok, mely részletesen foglalkozik a felvetett problé­mákkal, az el nem intézett pa­naszokkal. Ezután ellenőrizte­tem, hogy megtörténtek-e az intézkedések, választ kaptak-e a dolgozók véleményei, javas­latai. Az aktívaülésekről tehát közvetlenül, a termelési ta­nácskozásokról pedig közvetet­ten kapom a tájékoztatást — most már nemcsak a termelés­re, a tervteljesítésre, hanem a kollektíva hangulatára vonat­kozóan is. Az említetteken kí­vül legalább kéthavonként tartunk osztályvezetői értekez­letet, amelyen az egyes szak­területek vezetői informálnak munkastílusukról, munkamód­szerükről, gondjaikról. • Ellenállás mutatkozik azokkal az információkkal szemben, melyek a munkások hangulatáról, véleményéről tá­jékoztatnak. Hogyan lehet az érthető ellenállással szemben az igazgatónak reálisan tájéko­zódnia? Hogyan jutnak fülébe a „gyári pletykák”, híreszte­lések? — Az ellenállás a középszin­tű vezetők információátadása­kor keletkezhet, amikor eset­leg az érdekek hallgatásra ösz­tönöznek. Ha az igazgatói szo­ba hermetikusan elzárt kamra lenne, s nem találkoznék köz­vetlenül a gyárban dolgozó emberekkel, talán kevésbé tud­nék reálisan tájékozódni. Azonban mind a termelési ta­nácskozás, mind az aktívaérte­kezlet olyan fórum, ahol az egyszerű munkás elmondhatja a véleményét. A félelem ma már nem fékezi annyira az embereket, mint amennyire gondolnánk. Az őszinteséget megakadályozhatja: ha a hoz­zászóló nem látja értelmét, hogy előadja javaslatát, véle­ményét. Szigorú követelmény, hogy történjen intézkedés, és mindenki kapjon választ kér­déseire. Ha egy-egy utasítás kapcsán kíváncsi vagyok az ál­talános hangulatra, a bizalmi­hálózatra támaszkodom. És a jövő szerintem feltétlenül a kérdőívezésé. Eddig két eset­ben kértük dolgozóink véle­ményét kérdőíveken. Először két évvel ezelőtt a gyáron be­lüli helyzetet dolgoztuk fel s tavaly a vállalaton belüli problémákra, gondokra vol­tunk kíváncsiak — a dolgozók szemével. A korábbi kérdő­ívekről már elkészült az össze­sítés — vaskos füzet —, a má­sodikról tavasszal lesz pontos statisztika. Pletyka, híresztelés kevés jut el hozzám. A pénte­ki fogadónapom bizonyos fo­kig formális alkalom a talál­kozásra, hiszen aki jelentkezik, nem kell péntekig várnia. Egy héten egy-két esetben jönnek hozzám az üzemekből. Pletvka, híresztelés azért nincs túl "sok, mert információs rés is kevés van. És ahol tapasztaljuk, hogy dolgozóink tájékozatlanok, ott igyekszünk mielőbb felvilágo­sítással szolgálni, s ez eleve megakadályozza a kósza hírek terjedését ® Az Információk mennyi­ben befolyásolják a döntése­ket? Milyen elvek szerint tör­téni« a döntéshozatal? — A vezető minden döntés előtt informálódik. Inkább az j a kérdés, hogyan születik egy. igazgatói döntés. A szervezési és koordinációs osztály készíti el a határozattervezeteket. Vé­leményeket kér, s javasol, vé­leményez maga is. Ezt a terve­zetet kapom meg; egyedi ese­tekben én nem döntök. Mérle­gelem a véleményeket, a ja­vaslatokat, néha beszélek meg az illetékes vezetőkkel, s ez­után határozok. Más _ kérdés: mennyiben befolyásolhatja döntésemet a szervezési osz­tály, félrevezethet-e? A hely-, ismerettől függ a manipuláció, ismerem eléggé a gyárat ah­hoz, hogy téves információnak ne „dőljek be”, s egyébként is — a félrevezetés nem lehet cél, hiszen egy esetleges rossz utasítás kétszeresen visszaüt. Frázis, de döntéseimben egy elv vezérel, a gyár érdekének szem előtt tartása. A különbö­ző osztályok különböző érdé-, kei futnak össze nálam, s ne-, kém az érdekek optimális ará­nyát kell megkeresnem, hogy biztosítsam hosszabb távon a gyár előrehaladását. Adott esetben nem fogadhatom el a technológia termelékenység fokozására ajánlott ötletét, ja­vaslatát, sőt leszállítom a műn? kások normáját, mert hosszabb távon célom az, hogy megtart­sam a munkást, s nem a pilla­natnyi termelés javulásnak örüljek, amit esetleg egy hosz- szabb hullámvölgy követ. A döntéshozatalban a folyamatot, az előkészítést, a módszert keli fejleszteni. Használni a mate­matikát, merészen támaszkodó ni a számítógépekre, mert ezek önmaguk szelektálják azo­kat az információkat, melyek nekem egy bizonyos döntésnél szükségesek. • Theo Pirkcr nyugatnémet szociológus könyvében az ügy­vitel gépesítésénél arra a ve­szélyre figyelmeztet, hogy a telefon, az Írógép, a kiberne­tika me-nyitöftu a zsilipeket az információk előtt, s az infor­mációk áradata bezúdult a vállalat kommunikációs rend­szerébe. Hogyan lehet gátat szabni az információknak, s . megfelelően szelektálni azokat? — Minél szervezettebb az irányítás rendszere, minél sza­bályozottabb, hogy hol, melyik szervezet dönt, annál kevesebb az információkóválygás, annál kevesebb a felesleges adatköz­lés. Az igazgatói irodában hiá­bavalóan nem jelentkezik sen­ki, mert mindenki tudja, hogy nem foglalkozom azzal, ami nem tartozik rám. Naponta ner gyed óra telik el a posta átol­vasásával, összesen körülbelül tízszer telefonálok, megkapom a létszámjelentést, ezenkívül havonta a termelési jelentést, s negyedévenként a részletes be­számolót. Dossziékban gyűjtöm a vezérigazgatói határozatokat, a termeléssel kapcsolatos ész­revételeket, a gazdálkodás, a műszaki fejlesztés tájékozta­tóit, a bér- és munkaügyi jer lentéseit és a távlati fejleszté­si terveket. Ezek a dossziék pedig nem telnek meg egy év alatt... Szerintem a szerve­zettség minőségétől függ a fe­lesleges információk „termelé­se”, s nem az ügyvitel gépesí­tésétől. Tamás Ervin Magyar taneszközök Hannoverben Magyar taneszközök is sze­repelnek a Hannoverben már­cius 14—20 között megrende­zett nemzetközi kiállításon. A hagyományos, úgynevezett „didacta” tárlaton az Orszá­gos Tenszergyártó és Érté­kesítő , .Vállalat, valamint a Kultúra-Külkereskedelmi Vál­lalat egyebek között az egyik legújabb feleltetőgépet mu­tatja be, amellett fizikai é* biológiai taneszközök egész sorát vonultatja fel. Többek között az elektrovaria beren­dezést, amely egymaga 109 fizikai kísérlet bemutatására alkalmas. t 1 Szabadságünnep Vácott máz mellett, a Kőhegy Petőfi-emlékoszlopánál jelentek meg a ferencvárosi természetbarátok, tavaly az isaszegi honvédemlék előtt, az idén Vácra „zarándokoltak”. Főtitkáruk, dr. Kato­na Gyula az ünnepség megnyitó szónoka, s az ifjú versmondók után a javakorabeli Vezér Béla megragadó átéléssel szólaltat meg egy régi március tizenötödikét visszaálmodó pró­zát. A véletlen hozta magával, hogy tanúi le­hettünk a váci szabadságünnepnek. A vélet­len, mert erre, a nemes hagyományokat lel-1 késén é* valóban „öntevékenyen” őrző, ünne­pekre nem készülnek meghívók, ezt nem hír- j deti semmi tömegkommunikációs eszköz, en-1 nek nincs „nyilvánossága”. Jó néhány nemze­dék állott a váci honvédobeliszk előft, s ép­pen a közvetlenség, az őszinteség, amellyel emlékműsorukat kimódolták és megvalósítot­ták, fűtötte fel a hirtelen támadt márciusi tél­ben pirosán izzóvá a hallgatóság szívét. (bis)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom